Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-19 / 168. szám

1994. július 19., kedd Látóhatár 7. oldal PILLANATKÉPEK A buszban Az iskolaév befejeztével a délutáni autóbuszjáratok száma jelentősen csökkent. A zsúfoltság viszont nőtt. Az utasok türelmetlenek, az inge­rültséget az agyvízforraló hő­ség csak fokozza. Az embert, gépet próbára tevő időszak­nak is vannak derűs pillana­tai. Ezekből villantok fel két esetet, amelyek a Balassa­gyarmat - Salgótarján között közlekedő 13.50-es járaton történtek. Gyarmaton a buszállomá­son hatalmas tömeg próbál a buszra felnyomulni. A vára­kozók tapossák egymást, in- nen-onnan anyázás hallat­szik. A busz vezetőjének tar fe­jén öklömnyi verejtékcseppek csillognak. Mindenki ideges, mogorva, sehol egy mosoly. A sofőr unott egyhangúsággal tépi a jegyeket. Látszik rajta, hogy nem az első fordulót szenvedi át. A peronon tolongok lassan fogynak. A tömegben magá­nyos csitri álldogál. Neki nem sürgős. J elle gtelenségével ta­lán fel sem tűnne, ha nem írna valamit. Többen figyeljük, de nem zavartatja magát. Kockás papírra veti a kö­vetkező sorokat: „Szeretkezni akarok magával, kérem moso­lyogjon!” Az írás a bérlet tok­jába kerül. A buszon már-már elvisel­hetetlen a zsúfoltság. A sofőr, ha lehet, még mogorvább mint volt, mikor a kislány lép elé. Mosolyogva tartja bérletét a gépkocsivezető orra alá. A hőségtől elgyötört arcon elő­ször megütközés tükröződik, majd fülig szalad a szája.- Jé, maga még nem felej­tett el mosolyogni? - kérdi a kislány és már lép is tovább. Akik olvastuk az írást, szin­tén jobb kedvre derültünk. Szécsényben leszállva, a kis­lány is eltűnik a tömegben. Visszanézve, a sofőr arcáról még mindig nem tűnt el a mo­soly. Pár nappal később ugyan­ezen a járaton a körülmények hasonlóak. A hőség és a zsú­foltság minden képzeletet fe­lülmúl. A busz elején nyegle su- hanc cövekelt le. A felszállók szidalmai leperegnek róla, nem lép beljebb. A srác ujján feltűnően fényes karikagyűrű csillog. Csinos, jókedvű lányok mennének hátrább, de a fiútól nem lehet. Ugyanis szándéko­san úgy helyezkedik, hogy minden lányhoz - hacsak egy pillanatra is -, de hozzáérjen. Az „érintettekről” sorban, jó hangosan tesz egy-egy nem éppen hízelgő megjegyzést. A lépcsőn feltűnően csinos szőkeség jelenik meg. Látha­tóan megvan mindene. A lány szája meggyvörösre rúzsozva. A srác élvezi, hogy min­denki őt figyeli. Az új lányra már előre teszi a megjegyzé­seket, aki kivörösödött fejjel próbál hátrábbnyomulni. Si­kertelenül. A fiú mellett el­akadt. Egymás mellett nyo­morognak a hugyagi elága­zóig. A durva megjegyzésekre a szőke erőtlenül próbál vála- szolgatni, majd feladja. A megálló előtt a busz hir­telen fékez. A lány - mintegy véletlenül - a fiú vállának esik. Szécsényben mindketten le­szól Inak. A fiút csinos fiatal­asszony várja. Ujján ugyan­olyan gyűrű, mint a párján. Útitársam egyből átmegy il­ledelmesbe. Mellettem a szőke átszál­lásra vár, mikor az ifjú pár elhalad előttünk. Szemem a fiú gallérján akad meg: oldalt egy jól kirajzolódott meggypi­ros ajak lenyomata virít. A lánnyal egymásra nézünk és nevetünk. Nem cserélnék a fiatalem­berrel ... Srancsik József Magyarok a szomszédságban Hazánk mai területén 1910-ben 6,7 millió, 1990-ben pedig 10,2 millió volt a ma­gyar anyanyelvű népesség lé- lekszáma. Ugyanezen idő alatt - legalábbis a statisztika sze­rint - 880 ezerről 150 ezerre csökkent a nem magyar anyanyelvűek száma. Burgenlandban nyolc évtized alatt egyötödére csökkent a magyar nyelvet használók száma. Szlovákia mai területén az 1910-es magyar népszámlá­lás idején 1,7 millió, ma 4,5 millió szlovák él, a magyarok lélekszáma viszont 890 ezerről 570 ezerre esett vissza. Erdélyben az akkori 1,7 mil­liós magyar népesség az 1992-es népszámlálási adatok szerint mindössze 100 ezerrel csökkent. A népesség eltérő szaporodása miatt a magyarság aránya 32 százalékról 21-re esett vissza. A Vajdaságban nyolcvan esztendővel ezelőtt 420 ezer magyar nemzetiségűt tartottak nyilván. 1991-ben 340 ezer magyar nemzetiségű vajdasági szerepelt a statisztikákban. A délszláv háború következtében e számok bizonyára még ked­vezőtlenebb irányba változtak. Kárpátalján 1910-ben 340 ezren, 1989-ben viszont már csak „alig” 160 ezren vallották magukat magyar anyanyelvű állampolgárnak. EMLÉKKÖNYVET ADOTT KI A BALASSAGYARMATI TÖRTÉNETI KÖR Értékes néprajzi és helytörténeti tanulmányok „Egy űj társulás első vállalkozását tartja kezében az Olvasó. Az Ipoly mentén élő levéltárosok, néprajzosok, helytörténeti kuta­tók csokorba szedett írásait” - olvashatjuk a balassagyarmati Nagy Iván Történeti Kör 1994-es évkönyvének előszavában. Az 1993/94-es év elnöke, Tyekvicska Árpád levéltáros, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatóhelyettese a szándékokról is tájékoz­tatja a kötet forgatóit. Ez nem más, minthogy a különböző tu­dományágak művelői bemutassák munkáikat, ösztönözzék, bí­rálják egymást, kifejezzék összetartozásukat, és válaszokat ke­ressenek a szűkebb haza, a nógrádi, honti táj kérdéseire. A könyv kilenc szerző esz­mefuttatását tartalmazza. Zó­lyomi József néprajzos, aki év­tizedekig igazgatta a balassa­gyarmati Palóc Múzeumot, az Engelsdorfer-család leszárma­zási táblázatáról ír. Az efféle táblázatok készítte­tése a földbirtokosok és a ne­mesek körében dívott. Cél­juk - az ősök megismerése mel­lett -főleg a család nemesi múltjának igazolása volt a bir­tok megőrzéséhez, az örökösö­déshez, vagy a korábban kapott rangok további viseléséhez. Híres volt a zsinagóga Zólyomi József tanulmánya egy Berkenyén letelepedett - később Szendehelyen is meg­gyökeresedett - német földmű­velő család férfitagjainak le­származását követi nyomon a XVIII. századtól napjainkig. Vizsgálja a házassági, születési, halotti anyakönyveket, s rámu­tat azokra a jellegzetességekre, amelyek a közösség egészére is jellemzőek. Hauser Sándor levéltáros, az egyházi anyakönyvek bejegy­zései alapján a pásztói család­neveket vizsgálja 1694 és 1750 között. A legjellemzőbb nevek nép­nevekből (Tóth, Horváth, Oláh, Németh) és foglalkozásnevek­ből (Szabó, Mol­nár, Kovács, Varga) álltak. Majdán Béla, a Balassagyarmati Polgármesteri Hi­vatal helytörténé­sze „A szerencsét­len csillagzatú ügy... ” című dolgozatában, az egykori megye- székhely zsidósá­gának történetét dolgozta fel. A ba­lassagyarmati zsi­dóság a legrégibb magyarországi iz­raelita diaszpórák egyike. Népes­sége és gazdasági jelentősége a XVIII. század második felétől rohamosan nőtt. A reformkor vé­gére létszáma megközelítette az összlakosság 40 százalékát, ami indokolttá tette az új, messze földön híressé vált zsinagóga építését. A kö­zösséget a városi zsidótanács autonóm módon irányította. Reiter László helytörténész levéltári források alapján tárta fel a balassagyarmati börtön építésének históriáját. A klasz­szicista épületet 1842-45 között építették Novák Dániel királyi főépítészeti tiszt tervei alapján. A helytörténész Madách- rokon élete és munkássága Csáky Károly helytörténész, ipolysági (Szlovákia) iskolai­gazgató Gyürky Antal szak- és helytörténész életét és, munkás­ságát mutatja be. Édesanyja Hagy Jván Történeti Kör A kiadvány címlapja Madách Imre édesapjának test­vére volt. Először katonai pá­lyára lépett, majd ügyvéd lett. Nagyon értett a borászathoz, s ebben a témában hasznos könyveket is írt. Tyekvicska Árpád A bíboros útja címmel részleteket közöl a közelmúltban megjelent köny­véből: A bíboros és a katoná­ból. A Mindszenty Józsefről és Pálinkás (Pallavicini) Antalról szóló művet megjelenésekor, az ünnepi könyvhét idején la­punkban is bemutattuk. Lengyel Agnes muzeológus az életkori szokásokhoz kap­csolódó imádkozási gyakorlat­ról és vallási cselekményekről ír, folytatva két, korábban a megyei múzeumi évkönyvben megjelent tanulmányát. A dol­gozatban terényi, szandai és szandaváraljai tapasztalatok szerepelnek. Gyógyító asszony Somoson Limbacher Gábor muzeoló­gus írásának címe: Gyógyító asszony a Karancs-hegy lábá­nál a 20. század utolsó évtize­dében. A Somoskőújfaluban élő Karman Istvánnét mutatja be, aki „tudósasszony” hírében áll. Vonzásköre - ahol ismerik - kiterjed a főváros, a szlová­kiai Ipolyság és Rimaszombat háromszögre. Az egyetemista Petik Iván a balassagyarmati történész, mú­zeumigazgató Nagy Iván publi­kációs jegyzékét ismerteti. A kötet befejezéseként olvashat­juk azokat a tanúvallomásokat, melyek a Madách-birtokon rej­tőzködött Rákóczi Jánosról, Kossuth Lajos egykori titkárá­ról szólnak. Közreadójuk Zó­lyomi József. A sok érdekes és hasznos adatot, ismeretet tartalmazó kö­tet a nógrádi Mecénás Alapít­vány és Balassagyarmat Város Önkormányzatának anyagi tá­mogatásával készült.^ Felelős kiadója Tyekvicska Árpád. A szécsényi Industria Kft. nyom­tatta ki. - ok ­Országszerte sikeresen rajtoltak a falugazdászok (Ferenczy Europress) Érvek, ellenérvek csaptak össze tavasszal a földművelésügyi tárca által létrehozott falugazdász-hálózat kapcsán. Szükségességét, létjogosultságát számosán ellenezték, megkérdőjelezték, mondván ugyanezt a tevékenységet a szak- tanácsadók is el tudják látni, minek egy párhuzamos szervezet? Az eltelt időszak rácáfolt a kétkedőkre, bebizonyította, hogy nem volt hiábavaló a fa­lugazdász-hálózat kialakítása. Március óta ugyanis a gazdál­kodóknak mintegy 40-50 szá­zaléka vette igénybe szakmai tanácsaikat, s jutottak közvetve munkájukat segítő informáci­ókhoz. Ráadásul térítés nélkül.- Az ingyenes szolgáltatás nagy vonzerőt jelent manapság, amikor a kezdő és nem kezdő gazdálkodók jelentős része nincs abban a helyzetben, hogy fizessen az okos szóért - mondja Földi Péter, a Földmű­velésügyi Minisztérium főosz­tályvezetője. - A rendszer élet- képességét igazolja, hogy ma már egy falugazdászra mintegy 400-500 gazda jut, ez a 768 fa­lugazdászra vetítve mintegy 400 ezer embert jelent. Tehát a potenciálisan számba vehető ré­tegnek eddig mintegy a fele ke­reste fel őket konkrét ügyek­ben, s ha előrejelzéseink bevál­nak, akkor körülbelül ugyan­ennyi gazdálkodó jelentkezése várható még. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az embe­rek a kapott információkat egymás között továbbadják.-A legtöbb termelő azzal fordult szakembereinkhez, hogy végezzék el helyettük a különféle növénytermesztési támogatások elszámolását, bo­nyolítását. Számosán kérik se­gítségüket a vetési, a tenyészál­lat-állományi támogatás igenybeveteléhez, a Mezőgaz­dasági Fejlesztési Alapból igé­nyelhető állattenyésztési támo­gatás gyakorlati, technikai le­bonyolításához, a gazdakatasz­ter készítéséhez. Egyesek nehe­zen igazodnak el a gázolaj- kompenzáció visszaigénylésé­ben vagy a garantált árak dol­gában, míg mások járatlanok a földkiadással kapcsolatos ügy­intézésekben, a növényvéde­lemben, a gabonaértékesítési lehetőségekben. A falugaz­dász-hálózat felállása óta szá­mottevően csökkent a panaszos bejelentések száma, érzékelhe­tően kevesebben keresik fel az érintett hivatalokat, és felgyor­sult a különféle címen igényelt támogatások elszámolása is.- Nekik köszönhetően az ed­dig eltelt időszakban hatszáz szervezet, gazdakör, gépkör, erdőbirtokossági egyesület, szövetség, tejházközösség és tejszövetkezet jött létre.- A falugazdászoktól elté­rően a vállalkozói szaktanácsa­dás speciális kérdésekben nyújt segítséget az érdeklődőknek. Például komplex programok, bankhitelhez szükséges üzleti tervek kidolgozásához. Fizetni kell ezekért a szolgáltatásokért, de az összeg egy része támoga­tás formájában visszaigényel­hető.-A falugazdászok általános kérdésekben - például, hogy mit vessen a termelő, hová tudja eladni termékét, vagy ho­gyan jut állami támogatáshoz, hitelhez - ellenszolgáltatás nél­kül igazítják el az érdeklődőket. De helyi jellegű problémák, szakmai természetű gondok megoldására is szívesen vállal­koznak.-A fogadónapokról, illetve fogadóórákról az érdeklődők a polgármesteri hivatalban ki­függesztett értesítésből szerez­hetnek tudomást. CEMENTESZSÁKOK HELYETT SZÁMÍTÓGÉPPEL - IGAZODÁS AZ EURÓPAI SZABVÁNYOKHOZ Napjainkban Magyarországon is feljövőben van a felvonóvizsgálat Mindjárt minőségében is más volt a német-magyar minő­ségvizsgáló-ellenőrző vegyes vállalat színre lépése tavaly szeptemberben. Az ÉMI- TÜV Bayern megalakulása­kor ugyanis nemhogy embe­reket bocsátott volna el, de új munkahelyeket is teremtett. A titok abban rejlett, hogy a TÜV Bayern, a világ egyik leg­nagyobb minőségvizsgáló inté­zete a magyar partnerrel profil­ját is bővítette, ugyanis eddig nem foglalkozott építőipari mi­nőség-ellenőrzéssel. A magyar építőipari cégek ezek után már itthon szerezhetnek termékeik­nek az európai piacon való megjelenéshez elengedhetetle­nül szükséges minősítést. Tehát igazodunk az európai szabvá­nyokhoz és lassacskán átvesz- szük a mércéhez tartozó külön­féle minőségbiztosítási vizsgá­lati, ellenőrzési módszereket is. Egy ilyen „európai” ellenőr­zési módszernek lehettünk ta­núi a közelmúltban a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az EMI- TÜV Bayern itt mutatta be a felvonóellenőrzés korszerű, liftkímélő technikáját. Milyen most ez az eljárás? A magyarországi liftállományt - mind a huszonnyolcezret - évente egyszer-kétszer ellenő­rizni kell. Valahogy úgy, mint az autóknak, műszaki bizonyít­ványt kell szerezniük, hiszen több millió ember közlekedik liftekkel is. A vizsgálat a liftek­nél életszerűen zajlik. Például az egyik legfontosabb védőbe­rendezést, a zuhanásgátlót úgy próbálják ki, hogy a liftet meg­rakják a megadott terheléssel, öntöttvassúlyokkal, vagy éppen cementeszsákokkal, aztán le- zuhintják, mintha a kötél elsza­kadt volna. Az új vizsgálat nem terheli meg az amúgy is lestrapált lif­teket, az okos berendezés a számítógépeket hívja segítsé­gül. A TÛV Bayern világsza­badalma ugyanis kilencvenezer hagyományos liftmérési ered­ményt használ fel hasonlítási alapként. Ennek alaposságáról győződhettünk meg mi is a mű­egyetem szakembereivel együtt, amikor az egyetem fel­vonójánál egymás mellett, egy­szerre végezték el a hagyomá­nyos és az új technikájú mérést. Mi sem bizonyítja jobban a do­log fontosságát, mint az, hogy az ÉMI-TÜV Kft. igazgatója, Makovsky Márius személyesen vezette a vizsgálatot, az egye­tem rektora, dr. Michelberger Pál pedig figyelmével tüntette ki az eseményt. Nem hiányzott a vizsgázó felvonó, a Schindler cég magyarországi vezetője, dr. Münich János sem. A számító- gépes ADIAS rendszer persze nemigen jött zavarba, rendre azonos eredményeket mutatott, mint az életszerű, ámde a liftet igencsak igénybe vevő régi vizsgálati szisztéma. A felvonók a gyártás során már egyszer túlestek egy igazi vizsgálaton. A minőségvizsgá­lati előírásoknak megfelelően, a matematikai véletlenszerűséget segítségül híva egy-egy fonto­sabb darabjuk valóban a törésig lett terhelve. Ezek az adatok ismertek, ezt is fel tudja hasz­nálni az ADIAS. Miután Ma­gyarország több mint 30 éve vesz részt felvonó export-im­portban, illetve külföldi felvo­nócégek leányvállalatai mű­ködnek az országban, ideje a modem liftekhez illő vizsgálati rendszerek bevezetése. Talán most nagyobb az esély átjutni a bürokrácia útvesztőin.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom