Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-18 / 167. szám
2. oldal Világpolitika - Hirdetés 1994. július 18., hétfő Felfüggesztették a médiatárgyalasokat (Folytatás az 1. oldalról) Maczó Agnes, a Független Kisgazdapárt alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenzék a szigorú garanciák követelésével most nem tesz mást, mint amit az SZDSZ megtett. Fekete György MDF-es képviselő emlékezteit arra, hogy az ellenzék eddig olyan személyeket javasolt a televízió és a rádió élére, akik nem tartoznak pártjaikhoz. Molnár Péter, a szabaddemokraták médiaszakértője az alapvető problémát abban látta, hogy az ellenzéki pártok nem voltak hajlandóak a koalíció konkrét személyi javaslatairól tárgyalni. Ez, a mostani helyzetben, amikor a két intézménynek nincsenek vezetői, nem követhető megoldás. A koalíció arra várt, hogy az ellenzék bemutassa „csapatát”. Molnár Péter hangoztatta: a koalíció olyan személyeket próbált elnöknek jelölni, akiknek a neve már 1992-ben is szóba jött, mint az Antall-kor- mány által esetleg elfogadható szakemberek. Úgy vélekedett, hogy azok a személyek, akik vállalták a jelölést az MSZP és az SZDSZ felkérésére, valószínűleg most - a tárgyalások kudarcba fulladása után - sem lépnek vissza, és szakmai presztízsük érdekében vigyáznak majd arra, hogy ne keveredjenek a kormánypártiság gyanújába. Gellért Kis Gábor, az MSZP képviselője úgy vélte, hogy a tárgyalások során bebizonyosodott: a felek gondolkodása nagyon messze áll egymástól. A koalíció véleménye szerint az ellenzék elképzelése a televízió és a rádió felosztásáról a képtelenség határát súrolja. Az ellenzéki pártok rugalmatlanul viszonyultak az ügyhöz, olyan előterjesztéseket tettek, amelyekről pontosan tudták, hogy a médiatörvény vitájában kell lefolytatni. Ebből nem lehet másra következtetni, mint hogy nem akartak megegyezni. Az ellenzéki pártok nehéz helyzetbe hozták Göncz Árpádot és Horn Gyulát, akiknek arról kell dönteni, vállalják-e a felelősséget, hogy a teljes egyetértés hiányában is megbízzák a jelölteket a média- törvény megszületéséig. Olyan döntés elé kerülnek, hogy bármit is határozzanak, kikezdhe- tőek lesznek. Az ellenzék ezt pontosan tudja. o A nagy felejtök országa vagyunk. Különösképp korábbi kormánypárti, mostani ellenzéki politikusaink nem emlékeznek semmire. Főképp, ha a négyéves „országlásuk” idejére, akkori meglehetős ellenszenvet kiváltó intézkedéseikre emlékeztetik őket. A polgár, a napi szélkakas- érdekekhez nem kötődő zsurnaliszta viszont rögvest felidézi az egykori televíziós állapotokat: nap mint nap szembesülhettünk azzal, hogy az ottani koalíciós kliensek oly hűséggel szolgálták gazdáikat, hogy majdhogy minden ellenvéleményt kiszorítottak, s odáig is vetemedtek, hogy nyersen, az övön aluli ütésekkel sem fukarkodva támadták a másként gondolkodókat. Most viszont osztozkodni óhajtanak az egyes, a kettes tévéadón, a Kossuthon és a Petőfin, az efféle megoldást tekintve garanciának. Konokság helyett higgadt mérlegelést, s azzal ötvözött memóriafrissítést javasolnánk számukra. Higyjék el: hatásos. (pécsi) Államkötvény 1997/J s is Legyen akár kényelmes... ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államkötvény L means œreKveves. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek - például gyermekeik taníttatásához, ingatlan vásárlásához vagy vállalkozás beindításához. Az államkötvény-vásárlásra fordított összeg levonható az adóalapból. ________Államkötvény 1997/J________ A befektetők 1994. július 18. és július 22. között vásárolhatnak névérték felett államkötvényt legfeljebb az 1994. július 8-án tartott aukción kialakult átlagárfolyam (101%) +0,2 százalékponttal és az aukció értéknapjától felhalmozott napi kamatokkal megnövelt értékén a kijelölt forgalmazóknál. A maximális vételár az értékesítés ideje alatt naponta a következő: 101,56%; 101,63%; 101,70%; 101,77%; 101,84%. így a vételár a névérték felett van és naponta emelkedik, mivel a kamatozás a kibocsátás napjától kezdődött. A legújabb Magyar Államkötvény 1997/J 3 éves futamidejű (1994. június 24. - 1997. június 24.) értékpapír. A kötvény mozgó kamatozású, melynek alapja 30, 90 és 180 napos diszkont kincstárjegy átlaghozama + 1,75% kamatprémium. A kötvény első félévre érvényes (1994. június 24. és 1994. december 24. közötti) kamata évi bruttó 26,01%. Törlesztés névértéken 1997. június 24-én. A kötvény alapcímlete 10 000 Ft. Kamatfizetési 1 S^Ldecember 24. 1996. június 24. 1995. június 24. 1996. december 24. 1995. december 24. 1997. június 24. Amennyiben az esedékesség munkaszüneti nap, úgy a kifizetés a következő munkanapon teljesül. ____________Adócsökkentő____________ Az Államkötvény 1997/J megvásárlására fordított összeg véglegesen levonható az adóalapból, annak 30%-a erejéig, feltéve, ha azt a magánszemély befektető lejáratig megtartja. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az adókedvezmény csak az 1994-ben vásárolt 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű állampapírokra vonatkozik. Továbbá, hogy 1994-ben a kamatok után fizetendő forrásadó mértéke 20%-ról, 10%-ra csökkent. ___________Állami garancia___________ Á llami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. Forgalmazó és kifizetőhelyek: OTP Bank Rt.,Salgótarján, Rákóczi út 22. • MNB Nógrád Megyei lgazgatóságarSalgótarján, Rákóczi u. 15. Segélyekről döntött az amerikai szenátus Az amerikai szenátus nagy többséggel elfogadta a jövő évi, 13,7 milliárd dollár összegű, külföldi segélyekről szóló törvény- tervezetet. A törvénytervezethez fűzött számos kiegészítő indítvány között a szenátorok szabad utat nyitottak az úgynevezett Brown-Simon kiegészítésnek, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország, Csehország és Lengyelország korszerű katonai berendezésekhez jusson a NATO arzenáljából. A szenátorok 838 millió dollárnyi segélyt szavaztak meg Oroszországnak és a szovjet utódállamoknak, azzal a kikötéssel, hogy Moszkva csak akkor kaphatja meg a ráeső részt, ha augusztus 31-ig teljesíti korábbi ígéretét, s kivonja csapatait a balti államok területéről. (Clinton elnök eredetileg 900 millió dollárt kért az egykori szovjet köztársaságoknak.) A hírforrások szerint jelentős arányban voksoltak a szenátorok a közép-kelet-európai országoknak juttatandó segély mellett is. A britek elégedettek Santer személyével John Major brit miniszterelnök szombaton elégedetten nyilatkozott a BBC-nek Jacques Santer luxemburgi kormányfő EU-bizottsági elnökké jelöléséről. Ő a megfelelő ember a megfelelő időben erre a posztra - mondta, és úgy vélte, hogy ezzel a választással a brit konzervatív kormánypárt úgynevezett eu- roszkeptikus szárnya is elégedett lehet. A brit kormányfő előzőleg, a korfui EU-csúcson, megvétózta Jean-Luc Dehaene belga miniszterelnök bizottsági elnökké választását azon a címen, hogy Dehaene túlságosan föderalista, központosító szemléletű politikus, és jelöltségét egyébként sem egyeztették kellően. A brit Munkáspárt képviselői viszont korántsem értenek egyet Majorral. Öngyilkos lett a chilei államcsíny-vezér Önkezével vetett véget életének Santiago de Chilében Patricio Carvajal altengemagy, aki 1973-ban a Salvador Allende chilei elnök elleni véres államcsíny egyik vezére volt. A 74 éves Carvajal hosszú ideje dülmirigyrákban szenvedett. A rendőrség szóvivőjének közlése szerint, amelyet a Reuter ismertet, mellbe lőtte magát. Az altengemagy a 21 évvel ezelőtti puccs után Auguste Pinochet tábornok egyik legszorosabb munkatársaként szolgálta a chilei katonai juntát, egészen annak 1990-ben bekövetkezett bukásáig. Bulgária: „söröztek” a halak a Dunában Alaposan „besörözhettek” a halak a Duna ruszei szakaszán, miután a helyi sörpalackozó egyik alkalmazottja tévedésből a csatornába engedett 18 tonna sört. A 24 csasza című szófiai napilap szombati beszámolója szerint a palackozóüzem munkása a futball-világbajnokság bolgár-olasz meccset nézte, amikor az egyik sörtározóból át akarta szivattyúzni a sört egy másikba. Tévedésből azonban rossz csapot nyitott ki, s a sör a csatornába, onnan pedig a Dunába folyt. A környezetvédők nem tettek bejelentést a halak „leitatása” miatt, viszont éber horgászok jelentették, hogy valami miatt nagyon habzik a Duna vize Rusze környékén. Elhalasztották Phenjanban Kim ír Szén temetését Elhalasztották Kim ír Szén észak-koreai vezető temetési szertartásának idejét. A phen- jani temetési bizottság, amelynek élén az utódjelölt, Kim Dzsong 11 áll, bejelentette: a szertartást vasárnap helyett július 19-ére, keddre halasztották. Akkor adják meg a végtisztességet ravatalánál. Másnap, 20-án tömeggyűlést tartanak emlékére. A halasztás okaként azt jelölték meg, hogy egyre növekszik azok száma, akik végső búcsút szeretnének venni az elnöki palotában felravatalozott Kim ír Széntől. A dél-koreai hírügynökség felhívja a figyelmet, hogy a kommunista országokban csak a legritkább eset fordult elő a legfelső vezetők temetésének elhalasztása. A bejelentés már csak ezért is tápot ad találgatásoknak. Egyesek szerint az a leglogikusabb magyarázat, hogy valamilyen probléma keletkezett a temetési előkészületek körül, vagy talán feszültség keletkezett a temetési bizottságban. Azt sem zárják ki, hogy Kim Dzsong II fizikailag nem bírta az eddigi kegyeleti rendezvényeket. Dél-koreai megfigyelők azonban azt a lehetőséget is felvetették, mégsem lehet olyan sima a hatalomátörökítés folyamata, ha el kellett halasztani Kim ír Szén temetését Külföldiek panaszai a honi AIDS-vizsgálatra A magyarországi tartózkodási engedélyt kérőknek előírt AIDS-vizsgálat panaszáradatot váltott ki - írja a The Daily Telegraph című brit napilapban szombaton Julius Strauss tudósító Budapestről.- Üzletemberek szerint a szabályozás nehézkes és fölösleges, Felvilágosítást kértünk, és szólni fogunk ebben az ügyben az új kormánynak - mondta a The Daily Teleg- raphnak a budapesti brit nagykövetség egy munkatársa. Az újság idézi Hans Sondaal budapesti holland nagykövetet is, aki úgy vélte, a törvény szerint kötelező AIDS-vizsgálat ellentétes az Európa Tanács és az EU ajánlásaival. A magyar egészségügyi minisztérium egy meg nem nevezett tisztségiviselője azt mondta, hogy a szabály a magyar lakosságot védi a hosz- szasabban Magyarországon tartózkodó külföldiek által esetleg terjesztett betegségtől. Nálunk 1986-ban jegyezték fel az első esetet, és azóta is csak 149 AIDS-megbetege- dést regisztráltak. Az AIDS betegek kezelése évi 30 ezer dollárba kerül, és Magyarországnak erre nemigen van pénze. A brit lap tudósítója megjegyezte, hogy sok nyugati országban is szűrik a külföldi dolgozókat, csak éppen mindenféle törvényes szabályozás nélkül.
