Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-16-17 / 166. szám

10. oldal Hétvégi Magazin • Mozaik 1994. július 16-17., szombat - vasárnap MINDENNAPI NYELVŰNK A szókurtítás, illetve a szórövidülés jelensége mai nyelvhasználatunkban Napjainkban egyre gyakrab­ban tapasztalhatjuk, hogy fel­tűnően megnövekedett a cím­ben megfogalmazott nyelv- használati jelenség és gyakor­lat egyéni és közéleti szóhasz­nálatunkban egyaránt. S ma már nemcsak a bizalmas be­szédhelyzetekben és szöveg­környezetekben vállalnak közlő, kifejező szerepet. Nemcsak a beszélt nyelvben, valamint a bizalmaskodó, ke- délyeskedő, tréfálkozó társal­gási nyelvhasználat szókészle­tében, s nem is csak az ifjúság, a fiatalság - humoros áthallá­sokkal színezett és a nyelvöl- tögetés szándékával is terhelt - szóalkotási módjaiban je­lentkeznek. A játékos, rövidült szó­csonkítások, a kicsinyítő, a becéző rövidítések divatját az ifjúság, a fiatalság szóhaszná­latát jellemző diáknyelvi sajá­tosságnak tekintették. A játé­kosan becéző i és ci képzőkkel formálódó szavak jól bele is il­lettek szóhasználatukba: isi (iskola), diri (igazgató), dolcsi (dolgozat), gimi (gimnázium), koli (kollégium), foci (föld­rajz), töci (történelem), laszti (labda), csini (csinos), uncsi (unalmas), fi ne si (finom), izgi (izgalmas), szia (szervusz), te só (testvér), figyu (figyelj), cigi (cigaretta), nyaksi (nyak­kendő), matek (matematika), zaci (zálogház), piti (pitiáner), foci (labdajáték), vili (világos), fizu (fizetés), tini (tizenéves), nyugi (nyugalom), tuti (biz­tos), szupi (szuper), roki (rock), stb. A felsorakoztatott példák­ból kitűnik, hogy legtöbbjük ma már köznyelvi szóhaszná­latnak minősíthető. Napjaink rohanó és felgyorsult tempója is oka lehet egyre gyakoribb jelentkezésüknek. Közéleti fo­nákságaink pedig alapot szol­gáltatnak arra, hogy a rosz- szalló áthallásokkal terhelt rö­vidítések a sajtó hasábjain megjelenő szövegrészietekben is kulcsszerepekhez jussanak. A közéleti és politikai szakmai zsargon szövegösszefüggései­ben vállalt nem éppen kívána­tos szereptípusokról tanús­kodó sajtóbeli szövegrészietek is tanulságosak: „A húsvéti ünnepi szupi sonka járvány­szerű lóti-futijában vehettünk részt.” (M. Nemzet, 1994. ápr. 28.). „A krimiíró művébe be­lekever olyan gondolatokat, amelyek túlmutatnak a szok­ványos izgin (Új Magyaror­szág, 1994. máj. 9.). „Az Ab­lak a tévében pellengérre állí­tott egy piti csalót, és sok volt benne a jól körbejárt piti ügy” (Népszava, 1994. máj. 16.). ,,A szavazók tuti első helyre tették pártjukat” (Pesti Hírlap, 1994. máj. 14.). A lapunk hasábjain megje­lent közlemények címeiben is feltűntek a szókurtítások: „A kegyetlenkedő gazdi letartóz­tatása”. „A takarékos és szem­füles tini rabló” (Heves M. Hírlap, 1994. máj. 11.). A közvetlenebb, a fesztelenebb megfogalmazású hirdetések és reklámok szövegeiben a bi­zalmasabb hangulatú szórövi­dülések is megállítanak ben­nünket: „Megnyílt a Szörpi-hörpi, a szörpsűrítmé­nyeket árusító üzletünk”. „Megnyílt a Dili-Diszkont, sok-sok őrültséget, ugráló fog­sort, robbanó rágógumit, kö­högő hamutartót árusító üzle­tünk. — „Vegyél, egyél,/Itt a fini házi kenyér”. - „Egyél, fogyassz csini-fitt fogyasztót!” Azt sem tartjuk véletlennek, hogy megszaporodott azoknak a költőknek a száma, akik nem ódzkodnak attól, hogy az „új­donsült” rövidült szavak vers­beli szerepeket is kapjanak. Ezt érzékelteti versében Weö­res Sándor: „A cucc, szia /kaja, pia /mind újdonsült /a- tyánkfia, /Tetszik, vagy nem,/ itt vannak ők!” (Weöres: Sza­vak). S alkalmasak arra, hogy célzatos kritikai szándékkal, humorkodó iróniával hívják fel az olvasók figyelmét a köl­tői szintű szavak társaságában egyéni és közéleti körülmé­nyeink egy-egy jelenségére, ahogyan teszi ezt például Weöres Sándor Ugráló szavak című versében: ’’Temetésre szól az ének fent, /Temetőbe kit kísérget kend? /Akárki már nem földi hapsi, /Nálam száz­szorta boldogabb fi.” A hapsi szó sajátos stílusértékének korszerű és ugyanakkor kor­szerű hatástényezőjének érzé­kelését segíti elő, ha ebbe a szósorba illesztjük bele: em­ber, férfi, pasi, pasas, ipse, krapek, muksó, ürge, hapsi. A szétindázó halandzsák, a lényegtelenséget a szaksze- rűsködésbe, a közhelyszerű­ségekbe csomagoló nyelv- használati bolyongások korát is éljük. Ez a kritikus szemlé­let adott alapot Somlyó György e versrészletének megfogal­mazására: „S mind kevésbé nyílik kigázolásl A szituból, amelyben ez a kor van” (Som­lyó: Első ének). A szóban és írásban oly gyakran hallható és olvasható szituáció és ma­gyar megfelelője - a helyzet - közérzetünket is megterhelő szerepvállalásukkal szó- és nyelvhasználati csapdát állíta­nak számunkra. A hisztéria, hisztérikus, hisztérika az ide­ges, a túlfűtött egyéni és köz­életi állapotainkat megnevező szavak, illetve a megrövidült hiszti, hisztizik szóformák is oly gyakran kulcsszerepet kapnak mai nyelvhasznála­tunkban és poétáink verseinek szövegeiben is. ,A kapkodás időszaka, /kis betegségek hisz­tije” minősíti gyakran egyéni és közéleti életünk jelenségeit, történéseit. Vajon még med­dig? Dr. Bakos József Az ifjú feleség töltött káposztát főz- Ezt a töltött káposztát a rá­dióban hallott recept alapján készítettem - mondja az ifjú feleség a hitvesének. A félj válaszát lásd a vízszin­tes 1., valamint a függőleges 13. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. A férj szavainak első része (zárt betűk: R, G, O, M) 13. Eseményt mindig elodázó 14. Gorkij életrajzi trilógiájának címe 15. Országos Tervhivatal, röv. 16. Fedi, bontja 18. Heves megyei település 19. Kocso­nyás halmazállapotú anyag 21. Te és ő 22. Sóvárgó, vágyakozó 24. Az izmot köti a csonthoz 25. Idegen női név 27. Tápláló 28. A hét vezér egyike 29. A magot földbe juttatja 30. Éne­kes drámai mű 31. Statisztika kelléke 32. Régészeti tevékeny­ség 34. Éneklő szócska 35.... fő (helység Vas megyében) 36. Éővárosunk keleti részéből származó 38. Gonosztevő 40. Kórházi alkalmazott 42. Eper része! 44. Katonásdit játszó gyerekek fegyvere 46. Olasz filmrendező (Dino) 47. Kedvelt japán gk.-márka 49. Esetleg 50. Hirtelen meglepődést és ellen­vetést kifejező indulatszó 51. Kutat 52. Az állatot folyadék­kal ellátta - régiesen 53. A mélybe 54. Mely időpontban 55. Némán súgó 56. Az a nap, amelyik elmúlt 57. Habzó ital kedélyes elnevezése 58. Ülőbú­tor 60. Kiejtett mássalhangzó 61. Vízi sportot űznek 64. Mély érzés fiúk és lányok között FÜGGŐLEGES: 1. Iskoláskorba lépett 2. Nem valódi, hamis 3. Taszít 4. Lán­golt 5. Huszonnégy órai 6. Táv­irati irodánk 7. Báró egynemű hangzói 8. Visszaér! 9. Újra erőre kapó 10. A Rákosi-kor- mány minisztere volt (Ernő) 11. Patinás sportkör 12. Azonos magánhangzók 13. A férj szava­inak folytatása (zárt betűk: S, J, N, S) 17. Műtétet végez 20. Lá­bával földre tipró. 22. Női név 23. Egy másik női név 24. Me- nekülésszerűen fut 26. A Duna és a Tisza találkozásánál épült város lakója 27. Részben repes! 28. Tárgyat távolabbra helyez­tet 30. Kelet - németül 31. Az ott levő személyeket 33. Kerti szerszám 35. A kén és a tantál vegyjele 37. Mesterember 39. Lombos növény (névelővel) 41. Finom, apró tollpehely 43. Nagy száma 45. A tetejére rak­hat 47. Kecskebeszéd 48. Né­metország és Svédország gk.-jele 51. Az udvarra tesz 52. Kilátásba helyezte - régiesen 54. Távozz! 55. Hasít 57. Fában élő rovar 58. A szív régies neve 59. Kupagyőztesek Európa Ku­pája 62. Saját kezűleg, röv. 63. Feszítőeszköz (ford.) 64. Ket­tős mássalhangzó 65. A mélybe A megfejtéseket július 21-ig küldjék be szerkesztőségünk címére. A nyertesek névsorát szom­bati lapszámunkban közöljük majd. Kérjük, hogy a borítékra fel­tétlenül írják rá: „Keresztrejt­vény”! Báthory Attila Most elvetjük, s jövőre kivirágzik... Ahhoz, hogy kertünkben a jövő nyáron elegendő virágzó nö­vény legyen, néhányukat már ezen a nyáron el kell vetni. Kö­zéjük tartoznak a kétnyári és évelő növények is. Aki kora tavasszal nem vásá­rolta meg ezek magját is a töb­bivel együtt, már nem biztos, hogy talál belőle. Ilyenkor is­merőseink, barátaink kertjéből szerezhetünk szaporítóanyagot. Legjobb, ha - a természetet utánozva - érés után azonnal vetünk. A magérés ideje több­nyire nyár derekára-végére esik, és az ilyenkor elvetett, ki­kelt palánták a tél beálltáig úgy megerősödnek, hogy pusztulá­suktól nem kell tartani. A mag­vetést a rendelkezésre álló mag mennyisége szerint cserépben, ládában vagy a szabadban ké­szített ágyásban végezhetjük el. A szabadföldi ágyak talaját ve­tés előtt porhanyósra el kell munkálni, a magvakat elszórjuk egyenletesen, vagy sorokba vet­jük. A kikelt palántákat, ha sű­rűnek találjuk, ritkább térállásra áttűzdeljük. Ha többféle (fajta) növényt vetünk, ne mulasszuk el megjelölni, hogy a későbbi keveredést elkerüljük. A palán­tákat még ősszel végleges he­lyére ültethetjük, vagy várunk vele tavaszig. Ilyen módon készülhetünk fel az egyik leghálásabb tavaszi virágunk, a törökszegfű szapo­rítására is. Évelő növény. Virá­gai a hajtás csúcsán, emyősze- rűen jelennek meg, különböző színben. Nagyon lassan, júniustól au­gusztusig virágzik. Elsősorban vegyes virágágyakban mutat jól. Nagyon hálás vágott virág, sokáig friss marad, ezért a vi­rágkötészet szívesen használja. A telt virágú változatokat in­kább tősarjakról - tőosztással Hatalmas, öblös, kék virágai miatt „bögrevirágnak” nevezik a Campanula médiumot vagy dugványozással - szapo­rítsuk, hogy fajtaazonossága megmaradjon. A gyűszűvirágot is el kell vetni június végéig. A csírázáskor viszonylag ala­csony hőmérsékletet kíván, ami ilyenkor nyáron csak takarás­sal, árnyékolással biztosítható. A palántákat nem kell áttűz­delni, hanem - a nyár végi, ál­landó helyre való ültetéséig - a vetés helyén hagyjuk. Viszony­lag nagy termetű, ezért 30-40 cm-es térállásra helyezzük. Ha megerősödött, jól bírja a szá­razságot, ami - a drága öntöző­vizet tekintve - nem előnytelen tulajdonság. A virágai gyönyörűek. Gyű­szű alakúak, dús fürtben állnak, pirosak, fehérek, rózsaszínűek. A gyűszűvirág kétnyári nö­vény, de ha a virágzás után, il­letve a magérés előtt a virág­szárat levágjuk, akkor több évig is él, tehát évelőként viselke­dik. Kedvelt kerti növényünket, a szarkalábat is érés után kell vetni. A nemesebb fajtákat - hasonlóan a törökszegfűhöz - helyesebb ivartalanul szaporí­tani. Száraz nyarainkon nem dí­szít olyan szépen, ilyenkor az öntözést meghálálja. A júniusi évelőágyások meghatározó nö­vénye. Virágzás után vissza­vágva, még egy másodvirágzást is produkál. V. Pénzes Judit íme, Európa leghosszabb játékvasútja Az öreg kismozdony gőzfel­hőbe burkolózott, megfeszítette erejét, és pöfögve útnak indult. Mind nagyobb sebességgel kat­togott a síneken, már túljutott Köln óvárosán, átfutott a Raj­nán átívelő Hohenzollerbrüc- kén, maga mögött hagyott né­hány ligetet, mezőt, a Fe­kete-erdő festői völgyeit és né­hány kisebb folyót, óvatosan végigzakatolt a kék tavak men­tén. Összességében 20 métert tett meg, mire befutott a kölni főpályaudvarra... E csodálatos németországi körúton bárki részt vehet, anél­kül, hogy kitenné a lábát Köln­ből... Mindössze egy dolgot kell tennie: fel keresnie a 78 eszten­dős Anton Lauxot, a németor­szági vasútmodellek legismer­tebb gyűjtőjét. Az idős férfi már 46 esztendeje folyamato­san építi Európa leghosszabb játékvasútját: a pálya 3238 mé­ter hosszú, összesen 252 relé, 85 jelzőlámpa, 135 váltó bizto­sítja, hogy a 128 vonat bizton­ságosan közlekedhessen a 38 négyzetméter alapterületű, töb­bek között 5 állomással, 4216 fenyővel, 1118 lombhullató fá­val, 3 ezer kislámpával díszített terepen. A modellek a legapróbb rész­letig megegyeznek az eredeti­vel. A Mercedes-Benz kon­szern stuttgarti központjának csúcsán díszelgő csillag kicsi­nyített mása ugyanúgy csillog és forog, mint az eredeti. A fo­lyókban és a tavakba víz folyik, csak a Rajna „nem valódi” , ha­nem festett. Az est leszálltával meseország fényárba borul: a lakásokban, hivatalokban, a vá­rosok utcáin folyamatosan gyulladnak fel a lámpák, a mozdonyok reflektorai bevilá­gítják a pályákat - számol be élményeiről az ITAR-TASZSZ bonni tudósítója. A legjelentősebb és legszebb modell a kölni pályaudvar, amelynek helyreállításában a második világháború után maga Laux is részt vett. Akko­riban még nem is gondolt a já­tékvasút építésére. Minden az­zal kezdődött, hogy egyik kol­légája megkérte, készítsen a fi­ának egy kis terepasztalt. A szívességnek indult fúrás-fara­gásból azonban valódi szenve­dély alakult ki, s azóta Anton Laux a pincében álló munka­asztal mellett tölti szabad per­ceit: mindent saját maga készít el, mivel az üzletekben vásá­rolható modellek nem tetszenek neki. Szenvedélye azonban meg­lehetősen költséges: 1970-ig (22 év alatt) összesen 335 ezer márkát költött rá, azután már nem is számolt tovább. Fe­lesége, Clara asszony természe­tesen nem nagyon örült neki, hogy lakásuk egy gigantikus vasúttá nőtte ki magát. Ám Laux úr nem hagyta magát, s nemrégiben rátalált álmai há­zára, ahol egy 210 négyzetmé­teres termet vett birtokába. Eb­ben bővíti most 167 négyzet- méterre vasúthálózatát, amelyet az érdeklődők idén áprilistól tekinthetnek meg. Észak-Rajna-Vesztfália ható­ságai egyébként nemrégen úgy döntöttek, hogy Laux mester „gyermekét” felveszik a Köln látványosságait tartalmazó lis­tára. Az asztrológia és a halál kapcsolata Akik hisznek az asztrológiában, rövidebb ideig élnek, mint az ennek kevésbé hitelt adó em­bertársaik - legalábbis erre a következtetésre jutottak a kali­forniai egyetem munkatársai, miután kiértékelték felmérésü­ket a horoszkópoknak az em­beri életre gyakorolt hatásáról. A szakértők vizsgálataikat az USA-ban élő kínai származá­súak körében végezték el. Azért esett választásuk e sajátos cso­portra, mivel a kínai származá­súak ragaszkodnak a hagyomá­nyos nemzeti asztrológiához. A csillagjóslás kínai tudo­mánya azt tanítja, hogy minden ember sorsára hat születési éve. Minden év kapcsolatos a kínai mitológia öt alapelemének egyikével: tűzzel, földdel, fémmel, vízzel vagy fával. Ezek mindegyike egy meghatá­rozott emberi szervvel, illetve betegségcsoporttal függ össze. Például a tűz a szívvel áll kap­csolatban, ezért úgy hiszik, hogy a tűz évében született em­ber a legvalószínűbb módon szívbaj vagy keringési betegség miatt hal meg - írja a tanul­mányt ismertető „Science et vie” című francia magazin. A kalifomai kutatók össze­sen 28 ezer kínai származású amerikai esetét vizsgáltak meg. A végeredmény: az asztrális hagyományokhoz kötődő em­berek tényleg akkor haltak meg leggyakrabban, amikor ez a ho­roszkópjuk szerint be kellett, hogy következzen. A szakértők azonban megvizsgálták egy másik, 28 ezer fős, nem ázsiai származású amerikaiakból álló csoport tagjainak halálára vo­natkozó adatokat is. Ezek az emberek nem ismerték a kínai csillagjóslást. Náluk nem volt semmiféle összefüggés sem kimutatható az asztrális jelek és haláluk bekövetkeztének oka, illetve ideje között. Az összehasonlításból az kö­vetkezik, hogy a kínai szárma­zásúak hite a horoszkópjukban gyakran megrövidíti életüket. Ami az asztrológia havi ritmust követő változatát illeti, ettől még hányán vezetik merészeb­ben kocsijukat, miután egy sar­latán szerencsés napot ígért ne­kik. S vajon hányán vannak, akik egész nap annyira idege­sek, hogy még a vasalót is alig tudják használni, miután napi horoszkópjuk az elektromos áram használatától óvta őket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom