Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-16-17 / 166. szám
2. oldal 1994. július 16-17., szombat - vasárnap Elkezdik munkájukat koalíciós kormányunk miniszterei KÓSÁNÉ KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter FODOR GÁBOR müv. és közokt. miniszter VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter KOVÁCS PÁL népjóléti miniszter BAJA FERENC környezetv., területf. miniszter KELETI GYÖRGY honvédelmi miniszter LOTZKÁROLY köziek., hírk., vízügyi miniszter KATONA BÉLA nemzetbizt. felügy. miniszter Letette esküjét hazánk új kormánya (Folytatás az 1. oldalról) A kabinet tagjai röviden így foglalták össze törekvéseiket... Horn Gyula miniszterelnök: - Akkor lennék elégedett, ha négy év múlva azt mondhatnám: sikerült megakadályozni a gazdasági válság további mélyülését, és elviselhetőbbé tenni az emberek életkörülményeit. Kuncze Gábor miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter: A BM 1990-ben megkezdődött, ám eddig még nem eléggé sikeres átalakulási, civilesítési folyamatának megvalósítása mellett a tárca új vezetője a legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a polgárokban tudatosuljon: nem rendőrminisztériumként, hanem közigazgatási, szolgáltató jellegű minisztériumként tevékenykednek. Békési László pénzügyminiszter: - Nagyfokú realitásérzékkel kívánom irányítani a pénzügyi tárcát, mind a helyzetet, mind az apparátust, mind a megoldandó problémákat illetően. A munka során a szakmai igényességet helyezem előtérbe. Pál László ipari és kereskedelmi miniszter: - Óriási a lehetőség az új kormány és az én számomra is, hogy létrehozzuk azt a minisztériumot, amely egy, a piacgazdaság feltételeihez jól illeszkedő gazdasági stratégiát valósít meg. Lakos László földművelésügyi miniszter: Megbízatását szolgálatnak tekinti, s a vidék fejlődésének és modernizációjának érdekében kíván tevékenykedni. Olyan agrárpolitika megvalósítására törekszik, amelynek eredményeként a hazai ellátás biztonsága mellett jelentősen növekedhet az ágazat exportja. Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter: - A tárcához tartozó területeknek óriási szerepe lesz abban, hogy hazánk milyen helyzetben lép át a XXI. századba. A minisztérium irányítóinak nyitottnak kell lenniük a világ felé; őrizniük kell hagyományainkat, de figyelniük kell az Európai Unióban folyó változásokra is. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Baja Ferenc a realitások híve. Azt szeretné elérni, hogy Magyarországon a környezetvédelem a „fővonalba" kerüljön, harmonizáljon az európai gyakorlattal. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Lotz Károly szerint ha most nem indul el az ország műszaki-gazdasági korszerűsítése, az hosszú távon visszaveti fejlődésünket. A modernizáció alapjának tartja az infrastruktúra fejlesztését. Kovács László külügyminiszter: - Arra törekszem, hogy hazánk közelebb kerüljön a fejlett országokhoz, az euro-atlanti integrációs intézményekhez, s normális viszonyt alakítson ki valamennyi szomszédjával, a térség államaival. Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter: - A tárca vezetője szerint a kormány számára a foglalkoztatási válság megoldása, a munkaügyi kapcsolatok erősítése, a jogbiztonság a munka világában és a szakképzés - meghatározó feladatok. Kovács Pál népjóléti miniszter: - Az egészségügyben, a társadalombiztosításban, a szociálpolitikában olyan lépéseket kell tenni, amelyek a rendszerek egészére kihatnak. Ám mindenkinek be kell látnia: a szociális gondok nem oldhatók meg jótékonykodással. Katona Béla, a polgári titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter: Katona Béla a közeljövő egyik legfontosabb feladatának nevezte, hogy a Parlament még az idén, netán a jövő év elején fogadja el a nemzetbiztonsági törvényt, amely pontosan meghatározná a szolgálatok feladatait, a különböző szervezetek közötti határokat, valamint jogi alapját. Osztrák munkaügyi hatósági intézkedés A jövőben a nagyobb osztrák építővállalatok munkásai jól láthatóan elhelyezett, fényképes kitűzőn viselik nevüket és biztosítási számukat. Az intézkedéstől a munkaügyi hatóságok azt remélik, hogy a „fekete” munkások után kutató ellenőrök könnyebben rátalálnak az illegálisan foglalkoztatottakra. Egyelőre a nagyobb cégeknél teszik kötelezővé a személyazonosság ilyen látványos igazolását, de jövőre az egész építőipar átveszi a rendszert. A szociális és munkaügyi minisztérium 80 ezerre teszi az illegálisan foglalkoztatottak számát, felkutatásuk nehézkes és költséges. A szakszervezet hozzájárult az intézkedéshez. Tömeges privatizálási javaslat Romániában A néhány nappal ezelőtt az ötödik bizalmatlansági indítványt is túlélő román kormány a tömeges privatizálás egy új módozatát akarja bevezetni. A román kabinet szerint ez az új módszer „tervezett és méltányos” lesz, vagyis a letűnt rezsimben létrehozott javakat egyenlően osztja szét a lakosságnak - ám az összvagyon csupán 30 százalékáig, a többi viszont állami kézben marad. A román tömeges privatizáció első lépéseként 1992-ben a Román-kormány által kiosztott vagyonjegyeket értéken lehet majd beváltani részvényekre, de ezek mellé mindenki, ezúttal névre szólóan, még több mint egymillió lej értékű vagyonszelvényt kap. Költségcsökkentési tervezet a légiközlekedésben Elvi megegyezés született az olasz Alitalia légitársaság költségcsökkentési tervéről a vállalat vezetése és a nagy szakszervezetek között. A szerdán született megállapodást a szakszervezeti tagságnak július végéig kell jóváhagynia, de a végleges békekötést komolyan fenyegeti az, hogy az egyik - a tárgyalásokból kihagyott - kis szakszervezet további sztrájkokat helyezett kilátásba. Az Alitalia napi 1 milliárd líra veszteséget „termel”, s a költségek erőteljes lefaragása nélkül a vezetés lehetetlennek látja a cég talpraállítását. A 4200 légi utaskísérő és a 13 ezer főnyi földi kiszolgáló személyzet költségeinek csökkentéséről folytatott tárgyalásokon született kompromisszum értelmében a társaság elfogadta, hogy az eredetileg tervezett 170 milliárd helyett csak 100 milliárd líra kiadást igyekszik megfogni. Közlekedési gondok - üzemanyaghiány miatt Kis-Jugoszláviában az elmúlt napokban kiéleződtek az üzem- anyaghiány okozta közlekedési gondok, mivel a hatóságok a betakarítási munkálatoknak biztosítanak elsőbbséget a szűkös készletek elosztásában -jelentette a Tanjug. A JAT légitársaság szerda óta nem közlekedteti a Belgrád és a montenegrói főváros, Podgorica közti járatát az üzemanyaghiány miatt. Felére csökkentették a montenegrói tengerpartra induló turistajáratok számát is. A jugoszláv államvasutak keddtől 35 százalékkal kényszerült kurtítani a vonatjáratok számát. Az üzemanyaghiányt főként a helyi forgalom sínyli meg. Belgrádban a tömeg- közlekedés az összeomlás szélére jutott. Svájci lapvélemény a magyar kormányról és annak programjáról A nagy melegben a szocialista képviselők a Parlamentben ingujjra vetkőztek: a szociálli- berális koalíció e külsőséggel is eltér a konzervatív előd szokásaitól, és visszakanyarodik a korábban gyakorolt egyenlőséghez - mutatott rá az Országgyűlés csütörtöki üléséről szóló beszámolójában a Neue Zürcher Zeitung. Kari Stipsic tudósító a kormányprogramot ismertetve kiemelte: a 12 miniszter között kevés olyan van, aki területének kifejezett szakértője — ellentétben a szocialisták választási jelszavával. Inkább hivatásos politikusok vagy régi funkcionáriusok kerültek bársonyszékbe. Az SZDSZ a belügyi, a közlekedési és a kulturális minisztérium élére szintén prominens politikusokat állított - írja a lap. Stipsic a kormány kulcsfigurájának nevezi Békési Lászlót, és idézi a külföldi befektetők társaságának értékelését: a megfelelő ember került a megfelelő helyre. Mint írja, Békési az elmúlt heteket azzal töltötte, hogy próbált mindenkit meggyőzni a kritikus helyzetről — aminek alapja saját aggodalma. Magyarország benyújtotta fellebbezési kérelmét a Seuso-kincsek ügyében a New York-i bírósághoz Magyarország csütörtökön benyújtotta fellebbezési kérelmét a New York-i fellebbviteli bírósághoz a Seuso-kincsek ügyében - közölte csütörtökön az MTI irodájával Koszorús Ferenc washingtoni ügyvéd, aki a magyar érdekeket képviselte a kincsek tulajdonjoga ügyében tavaly ősz óta zajló perben. Koszorús Ferenc elmondta: az áprilisi bírósági döntés felülvizsgálatát arra hivatkozva kérte a magyar fél, hogy jogi hibák történtek mind a bírói ítélet meghozatalakor, mind pedig a bizonyítási eljárás során. Egyebek között nem engedélyezték a magyar fél tanúvallomásainak előterjesztését; nem engedték meg a magyar felet képviselő ügyvédnek, hogy keresztkérdéseket tegyen fel Lord Northamptonnak, a kincsek jelenlegi tulajdonosának; s nem vettek figyelembe olyan jelentős tárgyi bizonyítékokat, mint az úgynevezett polgárdi tripód. Ez egyidős a Seuso-kin- csekkel, amelyeknek egyik darabja, egy tál, pontosan beleillik a háromlábú edénytartóba. Koszorús Ferenc elmondta, hogy Horvátország, amely szintén igényt tart a kincsekre, már június 16-án benyújtotta fellebbezési igényét. Valószínűnek tartotta, hogy a fellebbezésben hivatkozási alapul szolgáló precedensek értéke alapján a bíróság elfogadja mind a magyar, mind a horvát kérelmet. Mint mondta, a döntés megszületése augusztus közepére várható. A római kori ezüst edény- készlet, amely akkori tulajdonosáról, Seuso kapitányról kapta nevét, 1990 februárjában került a figyelem középpontjába. A Sotheby’s cég akkor jelentette be Londonban, hogy a Lord Northampton tulajdonában lévő 14 darabos felbecsülhetetlen értékű ezüstneműt árverésre bocsátja New Yorkban. A kincsek eredetét nem ismerte senki. A lord libanoni kereskedők közvetítésével jutott hozzá, de - mint utóbb kiderült - hamis papírokkal. Libanon már akkor jelezte, hogy igényt tart a kincsekre, s pert indít visszaszerzésük érdekében. A Magyar Nemzeti Múzeum régészei a londoni jelentésből értesültek a páratlan kincsről. Az egyik ezüsttálon szereplő Pelso felirat (Pelso: a Balaton római kori neve), valamint a tálak és serlegek mintázata azt jelezte, hogy Pannonföldből, a Balaton térségéből származnak a kincsek. A magyar hatóságok hoszszas vizsgálata, a muzeológusok kutatásai alapján fény derült arra, hogy a kincsekre valószínűleg Magyarországon, Polgárdi térségében bukkantak rá, s juttatták ki illegális módon az országból. A Sotheby’s cég a páncél- szekrényében őrzi a páratlan kincseket, s mindaddig nem engedi árverésre, amíg nem tisztázott, kinek a tulajdonában van. Magyarország 1991 szeptemberében csatlakozott Libanonhoz a kincsek tulajdonjogáért indított perben, s hasonló módon Jugoszlávia, majd jogutódként Horvátország is, mondván, hogy a kincsek az egykori Jugoszlávia területéről kerültek ki. A New York-i bíróság ez év áprilisában Lord Northamptonnak ítélte a tulajdonjogot, figyelmen kívül hagyva a magyar és a horvát felperes bizonyítékait, szakértőik véleményeit. A New York-i fellebbviteli bíróság most azt fogja megvizsgálni, megalapozottak-e a felperesek indokai a lefolytatott eljárás jogszerűségének megkérdőjelezésére, s ha igent mond, újra kezdetét veheti annak bizonyítása, hogy a kincsek Magyarországról származnak. (MTI) PÁL LÁSZLÓ ipari és kereskedelmi miniszter
