Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-13 / 163. szám
6. oldal Szomszédolás 1994. július 13., szerda BARTOS FERENC, VÁC POLGÁRMESTERE KIÁLLÍTÁS-MEGNYITÓN JÁRT SALGÓTARJÁNBAN Lehetőség van a kapcsolatok bővítésére Vác polgármestere, Bartos Ferenc nemrégiben Kocsis Iván fotóművész tárlatának megnyitására érkezett Salgótarjánba. A kiállítás megnyitója után ültünk le rövid beszélgetésre a kereszténydemokrata politikussal, a váci önkormányzat első emberével. Bartos Ferenc elmondta, hogy örömmel fogadta el a Nógrád Megyei Fotóklub meghívását, hiszen a megyehatár nem választ el bennünket, sőt egyre több az ami összeköti Vác városát Nógrád megyével. Közismert, hogy Vác igen sok Nógrád megyei lakos ellátásához járni hozzá. Különösen sok nyugat-nógrádi polgár egészség- ügyi, kulturális és oktatási ellátását biztosítja a Duna-parti város. Tíz középfokú oktatási intézetében, melyek közül hetet a helybeli önkormányzat, hármat a minisztérium és hármat az egyház tart fenn, több száz nógrádi gyermek tanul. Már csak ezért is érdemes lenne kapcsolatainkat, együttműködésünket fejleszteni. A váci középiskolákban 25 százalék helybéli, 10 százalék Nógrád megyei diák tanul. A váci kollégiumokban pedig 20 százalék a nógrádi gyerek. Hasonlóan magas azon nyugat-nógrádi polgárok száma, akik Vác egészségügyi intézményeiben keresik gyógyulásukat. A város igen jelentős számú Pest megyei lakos ellátásáról is gondoskodik. Ezeket a terheket a váci önkormányzat nehezen, ugyanakkor mégis szívesen viseli, mert büszke arra, hogy ily széles körű az egészségügyi, kulturális szerepe, kisugárzása. Bartos Ferenc polgármester Vác művészeti életéről is tájékoztatott bennünket. A zenei életre igen büszkék. Kórusuk, a Vox Humana és a napjainkra megerősödött Harmónia külföldön is ismert. Egyre színvonalasabb az egyházi kórusok tevékenysége is. A település zeneiskolájában kilencszáz általános iskolai tanuló ismerkedik a zenével. A konzervatórium jellegű zenei szakközép- iskolában 120-an már magasabb szintű zenei tanulmányokat folytatnak. Ma Vácon a zeneművészetnek szinte minden műfaját magas szinten művelik. A képzőművészet terén legjelentősebb a Váci Grafikai Műhely. Ez a műhely igazi alkotó- közösséget, igen magas színvonalú sokszorosító lehetőséget jelent. A városban - festők, grafikusok, iparművészek - összességében tizenöten élnek, alkotnak. A fotóművészeiét magas színvonalon művelik. A Dunakanyar Fotóklub közel négy évtizede működik. Ez a közösség mintegy félszáz kiállító fotográfust tömörít. Ez a fotós műhely ma már Európahírű. Ismertek, elismertek rendezvényeik, a Nemzetközi Dia Show, a Nemzetközi Diaporáma Fesztivál és a Váci Fotográfiai Napok. Bartos Ferenc hangsúlyozta, hogy a mostani kiállítás (Kocsis Iván fotóművész tárlata a Salgótarjáni Fotógalériában) a két város művészetének kapcsolatait bővíti. Ez az esemény a régi kapcsolatok szélesedésének kezdetét jelentheti. Ők fogadó készek, szívesen mutatnak be salgótarjáni fotográfust már az idei esztendő második felében is. Ők is mindig szívesen jönnek Nógrád megyébe, Salgótarjánba. Ezek után rajtunk a sor, a mi szándékainkon és tetteinken.- Veres Mihály Váci látkép a fenségesen folydogáló Dunával Tumbász András felvétele NAGYMAROSON A TELEFONVONALAK HIÁNYA MIATT FELFORRÓSODOTT A HANGULAT A Digitel nyerte meg a koncessziós pályázatot Az eredeti elképzelések szerint július 1-jén vette volna át a telefonhálózat üzemeltetését a MATÁV-tól a Digitel 2001 Rt. a váci körzetben, miután a fóti székhelyű társaság nyerte meg a koncessziós pályázatot A dolog azonban késik. A Digitel jogutódjaként megalakított új részvénytársaság legfeljebb szeptember 1-jén kezdheti meg tevékenységét ebben a körzetben. A késésnek egyszerű az oka: az izraeli befektető meggondolta magát, s időbe került, amíg helyette találtak egy francia partnert. Tőkéstárs nélkül maradtak A koncessziós pályázat kihirdetésekor botrányt kavart, hogy a 27-es váci és a 28-as gödöllői körzetben a Digitel 2001 Rt. kapta meg a telefonhálózat fenntartásának és működtetésének a jogát, mindkét piacról kiszorítva a Matáv-ot. A kritikusok szerint összeférhetetlen, hogy a bíráló bizottságban Gödöllő polgármestere is ott ült. Később a Fazekas-féle megvesztegetésiügy kapcsán került a figyelem középpontjába ismét a Digitel neve, de a vizsgálatok bizonyították, hogy nincs közük a vesztegetéshez. A Digitelnél is azt-állítják: vétlenek, s ők minden esetben betartották a törvényt. A kissé szövevényes és zavaros, rengeteg ellentmondást magában hordozó ügy azonban valószínűleg nem befolyásolta volna a tendernyertest abban, hogy éljen jogaival, s megkezdje tevékenységét, ám közben kiderült: az izraeli Tal-Gil- tek kiszállt a cégből, így a Digitel gyakorlatilag tőkés társ nélkül maradt. Csaknem kéthónapi tárgyalássorozat után sikerült találni egy francia céget, amely jó üzletet lát a magyar távközlésben. Az új gazdát várja a többség A formailag átalakult új Digitel érthetően csak némi késéssel tudja megkezdeni tevékenységét. Mint Magyar István, a Matáv váci üzemének vezetője elmondta, bár írásban még nem rögzítették, várhatóan szeptember 1-jétől veszi át a Digitel a 27-es körzetet. Amikor híre jött, hogy a Matáv kiszorult erről a területről, azonnal megkezdődtek az átadással kapcsolatos tárgyalások. A Digitel vállalta, hogy a váci üzem valamennyi munkatársát átveszi, a kétszázhatvan alkalmazottból azonban húsz-huszonötnek választási lehetősége volt. Magyar István üzemvezető néhány társával együtt úgy döntött, hogy marad a Matáv-nál, s szeptember után a vállalat szentendrei üzeménél dolgozik tovább. A többség azonban várja az új gazdát. Rendezetlen jogi kérdések Közben folynak a vagyonnal kapcsolatos tárgyalások is. A Digitelnek ugyanis az átvett eszközökért térítést kell fizetnie. A még rendezetlen jogi kérdésekről és a szolgáltatásról nem született megállapodás. Magyar István azonban úgy véli, hogy a tulajdonosváltás esetleges zökkenőit nem fogják érzékelni az előfizetők. Lehet, hogy Vácott nem, de például Nagymaroson máris felforrósodott a hangulat. A helybeliek korábban a Digitel versenytársaként induló Bör- zsöny-Com-nak fizettek be 15 ezer forintot annak reményében, hogy hamarosan telefonhoz jutnak. (Bizonyos fokig hasonló helyzet alakult ki Nógrád megyében, ahol a Matáv versenytársaként jelentkezett a Kelet-Nógrád Com Rt. A részvény- társaság ugyanúgy késésben van, mint Pest megyei társa. - a szerk.) Még nem alakult ki a bizalom A minapi falugyűlésen azonban kiderült: a vesztestől már nem remélhetik a megrendelés teljesítését, a Digitellel szemben azonban egyelőre nem alakult ki a bizalom, bár ígérik, hogy mindent megtesznek az igények kielégítésére. Ezért most mindenki visszakapja a pénzét, s ha akarja, jelentkezhet a tendernyertesnél, ám már nem 15 ezer forint a készülékhez jutás tarifája, hanem csaknem 30 ezer. A koncessziós pályázat kiírásában szerepelt: a győztesnek 1997-ig meg kell teremtenie a kínálati piacot a váci körzetben. A Digitelnél határozottan állítják, hogy ezt a határidőt be is fogják tartani. (Furucz Zoltán - Dunapress) NEMZETI PARK A DUNAKANYARTÓL ÉSZAKRA Új egyezmény születőben A Magyar Földrajzi Társaság Balassagyarmaton rendezett vándorgyűlésének első előadója dr. Tardy János helyettes államtitkár, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke volt. Vele készítettünk interjút.- Az utóbbi időben milyen mértékben változott hazánkban a nagypolitika viszonya a természetvédelemhez?- Magyarország életföldrajzi adottságai rendkívül kedvezőek. Nagyfokú biológiai sokféleség jellemzi. Az ország ilyen téren tényleges és potenciális tőkével bír, többel, mint az agyon urbani- zált Nyugat-Európa. Az értékeinket jó törvényi szabályozással meg lehet menteni gazdaságilag jobb időkre. Ha ezt a tényt a mindenkori országvezetés nem ismeri fel, hibát követ el. Természetvédelmünk több évtizedes. Hamis képet fest, aki azt mondja, hogy az úgynevezett szocialista rendszerben minden rossz volt. Csupán néhány tényt említenék: számos Nemzeti Park épült ki, önálló természetvédelmi szervezet alakult. Az ország területének 6,3 százalékát helyezték védelem alá, ami nemzetközi viszonylatban is jelentős. Manapság a nagy kiterjedésű területek védetté nyilvánításán túl vagyunk. Az elmúlt négy esztendőben 76 ezer hektárnyi területet tettünk védetté, egyebek között nemzeti park lett a Fertő-Hanság vidéke, s előkészítés alatt áll még három. Az ország védett régióinak aránya 1989 óta újabb egy százalékkal gyarapodott.-Jelenleg milyen feladatok állnak az OTH előtt?-Folyik az ország természeti képének komplex felmérése. Azt figyeljük, hogy a különböző hatások milyen mértékben változtattak az élő környezeten. Nagy energiát fektetünk a vizes élőhelyek megmentésére, kialakítottuk a nemzeti természetmegőrzési programot. Készül egy természetvédelemről szóló törvénytervezet is. A nemzetközi kapcsolatok terén is jelentős előrelépések történtek. Létrejött egy közép-európai ökológiai hálózat, illetve születőfélben van egy új ökológiai egyezmény, mely a Duna-menti országok számára készül. Ráadásul Spanyolországgal és Hollandiával közösen felépítettük az agrárgazdálkodás és a természetvédelem harmonizációs programját.- Az Ipoly-völggyel kapcsolatban milyen konkrét terveik vannak?- Országgyűlési- és kormányhatározat alapján Nemzeti Park kiépítésén dolgozunk, amely a Dunakanyartól egészen az Ipoly-vidékig nyúlna. A terület komplex tudományos feldolgozása, nemzetközi követelmények szerinti övezetekre tagolása már megtörtént. Szakmai előkészítése befejeződött. Kulcskérdés, hogy az érintett lakosság és a helyi önkormányzatok hogyan sorakoznak fel az ügy mellett. Az ő akaratuk ellenére nem lehet és nem is szabad bizonyos határon túl tervezgetni. Rá kell döbbenteni őket, hogy a saját jövőjükről van szó, nem holmi úri hóbortról. Ha ösz- szevetik az Ipoly-vidék csodaszép ép területeit, a kiegyenesített, betonágyba terelt folyószakaszokkal, az ártéri ligeterdőktől megfosztott „tocsogó” holtágakkal, maguk is fel fogják ismerni, hogy munkánk nem hiábavaló.- Mit várnak az eljövendő kormánytól?- Tisztában vagyunk azzal, hogy az ismert gazdasági körülmények között erőteljes többletekre nem számíthatunk. De többet várunk puszta tűrésnél. 600 fős szervezetünk valódi nemzeti érdeket képvisel. Hegedűs Henrik VÁCI FOTÓMŰVÉSZ SALGÓTARJÁNBAN Kocsis Iván életmű-kiállítása A közelmúltban Bartos Ferenc, Vác polgármestere nyitotta meg Kocsis Iván váci fotóművész életmű-kiállítását a salgótarjáni fotógalériában. Mit érdemes tudni a tárlatlátogatónak a Duna-parti fotográfusról? Kocsis Iván alkotóerejének teljében lévő, de az idősebb generációhoz tartozó művész. Vácon született 1931-ben. Budapesten textiltechnikusi képesítést szerzett. Ebben a szakmában nem sokáig dolgozott. 1958-tól a hatvanas évek végéig népművelőként tevékenykedett. Közben a fényképezéssel autodidakta módon, és különböző tanfolyamokon ismerkedett meg. Korán bemutatkozott a nagy nyilvánosság előtt. Fotópályázatokon, kiállításokon 1957 óta szerepel rendszeresen. Az itt aratott szakmai sikerek és közönség általi kedvező fogadtatások hívták fel rá a figyelmet. Ennek lett egyik következménye, hogy a Magyar Iparművészeti Főiskolára került, ahol a fotólaboratóriumot vezette. További szakmai elismerést jelentett a számára, hogy 1978-ban felvették a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Művészeti Alap tagjai sorába. Ezt követően nemsokára függetlenítette magát: 1979 óta szabadfoglalkozású fotóművészként dolgozik. Kocsis Iván a világ számos országában szerepelt sikeresen. Tizenhat önnáló kiállítása volt itthon és határainkon túl. Újító, kísérletező, szervező alkat. Ezt bizonyítják a fotográfia oma- mentális alkalmazásában folytatott kísérletei, köztéri munkája, a váci fedett uszodában lévő 17x3 méteres fotómurálja. Kiadásra vár első önálló kötete Róma kútjairól. Művészeti szervező tevékenysége is közismert. 1958-ban ő szervezte meg a Dunakanyar Fotóklubot, amelynek azóta is vezetője. Mostani, salgótarjáni „Fotográfiák és fotógrafikák” című életmű-kiállítása előtt 1972- ben már bemutatkozott a nógrádi megyeszékhelyen. Ezúttal hatvanhat munkáját válogatta ki több mint három évtized terméséből. A tárlatmegnyitón Balázs Imre festőművész bevezetőjében elmondta, hogy Kocsis Iván boldog ember. Boldog, mert rátalált az őt kielégítő, alkotó útra. Művészetében a fotóművészet klasszikusától, Dulovits Jenő lírai stílusától el- Kocsis Iván vizuális játéka a párizsi Eiffel-toronnyal jutott az avantgárdig. A bemutatott 20 fekete-fehér kép jó része az életmű régebbi darabja. Közülük kiemelkednek a nemzetközi sikereket is szerzett Kerék és bilincs, az Arc és kéz, a Rohanó ménes, a Fekete falak és az Eiffel-torony című fotói. A színes képek közül legfigyelemreméltóbb a Róma kútjairól készített tizenhét mű. Ezek igen élményszerűen avatnak be az örök város hangulatába. A képek Kocsis Iván kiadásra váró albumának legszebb darabjai. Mindezek melett Kocsis Iván bemutatja képmódosító eljárással készült műveit is. A váci fotóművész tárlatának megtekintését - melyet július végéig láthatunk a József Attila Művelődési Központban - mindenkinek ajánlhatjuk. Vérbeli alkotót ismerhetünk meg a felvételek szemlélése során. Ne sajnálja senki sem idejét a nézelődéstől. V. M. Az Ipoly tavasszal
