Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-02-03 / 154. szám
J Arcok-harcok 9.oldal Mozaik lO.oldal Hobbi 11.oldal 6.oldal Női dolgok 7.oldal Nyílt tér 8.oldal Élet - képek 1994. július 2-3., szombat —^ I -—* ft tv ft jyn X. -/ ■ «/ _____/ _ ^ V r r 5. oldal KAPCSOLATOT LÉTESÍTETT HOLLÓKŐ ÉS CESKY KRUMLOV Egymásra talált a világörökség két települése A Nógrád Megyei Közművelődési Központ kezdeményezésére és fő szervezésében, Nógrád Megye Közgyűlése támogatásával a május végén lezajlott „Nógrád megye bemutatkozik Prágában” gazdasági és kulturális eseménysorozat alkalmával kapcsolat- felvételre került sor a kulturális világörökséghez tartozó két település, Hollókő és a csehországi Cesky Krumlov között. Nemcsak arról van szó, hogy közösen mutatkoztak be a nógrádiak prágai gazdasági kiállításán. Lehetőséget teremtettek arra is, hogy Cesky Krumlovban váltsanak szót a kölcsönösen előnyös együttműködés lehetséges formáiról, amelyek részletes kidolgozása természetesen a közeljövő feladatai közé tartozik. Korill Ferenc, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke és Nagy Ignác, Hollókő' polgármestere (jobbra) hollókői babát nyújt át Princ Antoninnak (balra), a festői szépségű, Moldva-parti Cesky Krumlov polgármester-helyettesének Csehország második legnagyobb várépület-együttese, négy udvara, 300 szobája és kertrészlege van. Műkincsgyűjteménye messze földön híres. Maga a város pedig szintén teljes egészében műemléki védettséget élvez, hídjaival, gótikus, reneszánsz, barokk, empire épületeivel, árkádsoraival, középkori sikátoraival. A reneszánsz frízekkel díszített, gótikus árkádsorú, címeres városházán Princ Antonin polgármester-helyettes fogadta a nógrádi vendégeket, Korill Ferencet, Nógrád Megye Közgyűlésének elnökét, Nagy Ignácot, Hollókő polgármesterét, Gréczy Zsoldos Miklós tanácsnokot, Karancsság polgármesterét, Holles Miklóst, a megyei önkormányzat osztályvezetőjét, Brunda Gusztávot, a Nógrád Megyei Közművelődési Központ igazgatóját. Korill Ferenc egyebeken kívül hangoztatta, a világörökségek együttműködése mind gazdasági, mind pedig turisztikai, kulturális szempontból nagy tartalékokat rejt magában. Ezek hatékony kihasználása kölcsönös haszonnal járhat. Nagy Ignác bemutatta a mintegy 500 lakosú Hollókőt, amely 65 véMilyen kincseket őriz ez a 15 ezer lakosú, ódon hangulatú, történelmi levegőt árasztó városka, amely a Moldva két hu- rokjában épült? Története a 13. század elejéig nyúlik vissza. Ekkor építette a Witkowitz-család az alsó várat, amit a 14. század elejétől az új tulajdonos, a cseh királyi és az osztrák hercegi korona megszerzésére törő Rosenber- gek gazdagítottak tovább. A 17. század első felében az akkor már reneszánsz főúri rezidencia az Eggenberg hercegek tulajdona lett. A 18. század elejétől a Schwarzenberg hercegeké, ők voltak az utolsó magántulajdonosok. Az építkezések nyomán Cesky Krumlov a hegyek és a Moldva ölelésében a prágai Hradzsin után ez dett épületével, helyi hagyományvilágával sajátos lehetőségeket kínál. Princ Antonin elmondotta, jelenleg 300 épületet védenek. Ezeket úgynevezett irányított privatizáció során adták magánkézbe. Az épületek 80 százalékát a város lakói, 13 százalékát más városból valók, két százalékát külföldiek vették meg. Az 52 legértékesebb épületet a város magának szánta, ezek a 340 milliós vagyonnal bíró Cesky Krumlovi Fejlesztési Alap tulajdonába kerültek. Műemléki értékekről lévén szó, a magántőke számára szigorú előírásokat szabtak mind a A városháza (jobbra) gótikus árkádsorokkal helyreállításban, mind pedig a funkcióban. -mér Ez az aranyhintó Krumlov várában látható. 1638-ban Rómában készült. Ezen vitték az ajándékokat a pápának. A hintó csak hat kilométert tett meg a római Eggenberg-palotától a Vatikánig, utána hálószobaként használták. Most féltett műkincs. Fotók: Rigó Tibor MA PÁSZTÓN A TEMPLOMBAN ÉS A MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Rajeczky Benjáminra emlékeznek tisztelői Professzor dr. Rajeczky Benjamin ciszterci szerzetes, a rendház utolsó perjele, a Magyar Népzenekutató Intézet volt helyettes igazgatója, a középkori gregorián elhivatott művelője, Nógrád megye posztumusz és Pásztó város díszpolgára halálának ötéves évfordulójára a város önkormányzata megemlékezést tart ma, július 2-án Rajeczky Benjamin emlékezete címmel. A Rajeczky-emlékszoba részlete az egykori bútorokkal, a szeretett könyvekkel, a miseruhával Fotó: Gyurién - archív A tudós férfiú 1901. november 11-én született Egerben, és 1989. július 1-jén halt meg Pásztón. A ciszterci rendnek 1917 óta volt a tagja. Életművének három fő vonulata: egyházának szolgálata, a pedagógusi munka és a tudósi hivatás. Személyiségét és munkásságát a kolostorépületben emlékszoba is őrzi. Ez a kiállítás 1991. november 11-én nyílt meg. A következő év novemberében felavatták Rajeczky Benjamin emlékszobrát is, amely a templom déli oldalán áll. Az emléknap eseményei délelőtt fél tizenegy órakor hálaadó, koncelebrált szentmisével kezdődnek a pásztói Szent Lőrinc plébániatemplomban. Ho- miliát mond Török József professzor, a Hittudományi Akadémia tanára. Közreműködik a budapesti Schola Hungarica kórus. Mise után a hála és megemlékezés virágait helyezik el a gótikus kápolna kriptájában, ahol a nagy tudós nyugoszik, majd a rendház bejárata előtt, a Romkertben rövid visszaemlékezést mond Dobszay László, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének igazgatója és dr. Nagy Lajos apát-plébános. Délután kettő órakor a Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központ nagytermében Gaál István: Béni bácsi című filmjét vetítik le. Ezután kötetlen beszélgetésre kerül sor Emlékek Béni bácsiról címmel. Az emléknap dr. Dobrovoczky István polgármester zárszavával ér véget. A Mátra nyugati kapujában fekvő város a tervezett ünnepséggel méltóképpen emlékezik meg nagy hírű polgáráról, aki - mintha szülővárosa lett volna - otthon érezte magát Pásztón. ERKEL FERENC MŰVÉT KÁROMLÁS SZOLGASZÍVVEL ÉNEKELNI Százötven éve mutatták be a Himnuszt Kölcsey Ferenc Himnusz című versének megzenésítésére Bar- tay András, a pesti Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdetett. A beérkezett 13 pályamű közül Erkel Ferenc nyerte el a pályadíjat. A „koszorúzott müvet” 150 évvel ezelőtt, 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban. A szerző vezényletével ekkor hangzott el először. Nagyobb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi-gőzös vízre bocsátásakor. A Himnusz szövege és zenéje azóta külön-külön is könyvtárnyi tanulmány és elemzés ihletője. Irodalom- és zenetörténészek úgyszólván mindent elmondtak már a műről és a korról, amelyben született. Maguk az írók, költők is sokszor szóltak róla, koronként más-más hangsúlyokkal. A legszebb költői esszék közé tartozik például Babits Mihály tanulmánya Kölcseyről. Ebben jegyzi meg: „Később, amikor a Himnuszban a magyar történet viszontagságait sorolja föl, a legnagyobb szerencsétlenség, amire gondolni tud, ami a végső fohászt előkészíti és indokolja, nem a tatár, nem a török pusztítása, nem a „vérö- zön” és a „lángtenger”. Nem, hanem az, hogy „a holtnak véréből” nem virul szabadság, hogy mindez a sok szenvedés és vértanúság nem szerezte A Himnusz zeneszerzője meg számunkra az egyetlen, a legnagyobb kincset... Az egész költemény ezen sarkallik. Nemzeti himnuszunk igazában a szabadság himnusza... Káromlás szolgaszívvel énekelni.” Erkel Ferenc (1810, Gyula-1893, Budapest) a múlt század magyar zenéjének nagy vezéralakja. Zeneszerzőként, zongoraművészként, karnagyként, pedagógusként egyaránt jelentősét alkotott. Munkásságához fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. A Hunyadi László (1844) első fináléjában fölhangzó „Meghalt a cselszövő, elmúlt a rút viszály...” forradalmi tömegdallá vált, a Bánk bán (1861) kemény kiállás az önkény ellen, és így tovább. A zenei élet szervezőjeként, a zenei intézmények alapítójaként is maradandót alkotott. Alapozó munkája a 20. század zenei fölvirágzásában is tovább él. Az 1844-ben meghirdetett pályázaton elnyert első díj egyúttal azt is jelenti, hogy azóta ez a hivatalos magyar himnusz. Erkel Ferencet Nógrád megyében többek között Bátony- terenyén általános iskola, Szé- csényben kórus, Szirákon művelődési ház választotta névadójául. Munkássága azonban valamennyi zenekedvelő ember szívében él. -th Bényei József: A kalapos király búcsúja Tfönyvészeti csemegének iY számít a költészetet kedvelők számára Bényei József A kalapos király búcsúja című kötetének megjelenése. A könyv Debrecenben készült. Mind a 400 számozott példányt a költő kézjegyével látta el. A borító és a grafikák Szilágyi Imre munkái. Bényei József gesztusa - könyvének több önzetlen támogató segítségével történt kiadásával - elegáns, szép és szomorú. Elegáns, mert hiszen napjaink kelet-közép-európai, kezdeti tökefelhalmozásos kapitalizmusa szükségszerűen figyelmen kívül hagyja az embert, akit inkább csak mosóporfogyasztóként, rosszabb esetben szociális partnerként tart nyilván, mint nyűgöt a minden áron föllendülni készülő gazdaság hátán. A költő szellemi eleganciájának lényege, hogy mindezen nem háborog, nem is emlegeti, viszont Kalaplevéve közli a korszak pontos összegzését: „Az ember szeme könnyre kúti kifogyhatatlan egyre mélyebb/ Titkai előtt megtörik/ a megszerkesztett végítélet”. Nemcsak elegáns, szép is ez a kiteljesedett, érett versbeszéd. E költői magatartás „végpontját” Az utolsó lap című vers döbbenetesen tömör záró strófája is jelzi: „Lezárok hitet álmokat -/ Reményt őriz az ólomládal Elfújhat pernyeként a szél/ titkom a világ véginél/ ítélő Isten megtalálja". A gondolat és a versforma tökéletes összhangja jellemzi Bényei József könyvheti ajándékát, új kötetét. Amelyben a szomorúság nem múló, és nem hangulati, hanem bölcseleti elem. Az emberi és költői magatartás lényegét fejezi ki. A létbe vetett emberét, akit testi és lelki bajok egyaránt gyötörnek, akiben a hűség és konokság, a remény és a kétkedés egyidejűleg van jelen, miként minden gondolkodó emberben. ényei könyvének ciklusbeosztása e költészet belső törvényeit fejezi ki: A sötétség óráiból, A magány óráiból, A remény óráiból, A szépség óráiból, A felelősség óráiból. \ A kalapos király búcsúja a verskedvelők számára valódi esemény. Kár, hogy nem mindenki számára válik nyilvánvalóvá. Akik tisztában vannak j e versek jelentőségével, tudják, de legalábbis remélik, nem búcsúzik még igazán „a kalapos király”. (bte)
