Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-12 / 162. szám

4. oldal Látóhatár - Hirdetés 1994. július 12., kedd Néhány évtizede egy bocsár- lapujtöi / ma Karancslapujtő / kisgyerek gyakorta álmodo­zott a vonatokról. Amikor először meglátta a füstöt okádó fekete monstrumot, megijedt tőle. Később megba­rátkozott vele, és a sors szeszé­lye folytán mozdonyvezető lett. Szívesebben jegyezte volna el magát az erdészettel, de hát a sors... Telek Tamás géplakatosként kezdte a pályáját. Gépipariba járt, majd mozdonyvezető-gya­kornok lett. Vass Béla és Ha­tara Károly volt a mestere. A pályára irányításban azonban döntő szerepe volt Csépány Sándornak. Nosztalgiával vegyes tiszte­lettel beszélt arról, hogy a moz­donyvezetőnek valamikor na­gyobb rangja, megbecsülése volt, mint manapság. Biztos életvitelt jelentett, amire bátran lehetett családot is alapítani. Fiatalon került mozdonyra, de hamarosan közbejött a kato­Három évtizede szolgái a mozdonyokon naság. A főnökei értékelték a törekvését, így került a hathó­napos tanfolyamra, ahol elsajá­tította a gőzmozdonyvezetés elméletét. Az első mozdony, amin szolgálatot teljesített, az a híres, háborús 411-es, amit csak Trumannak becéztek, szid­tak az emberek, a jellegzetes kattogása miatt. Irányította az úgynevezett „nagylábú” gépeket is, a 327-est, a 328-ast és a 301-est. Ezek a mozdonyok mindig gyorsvonatokat vontattak, s ugyancsak trappoltak a szerel­vénnyel. S örül, hogy vezet­hette életében a minden moz­donyvezető álmát jelentő 424-est is. Telek Tamás folyamatosan bővítette ismereteit: 1980-ban megszerezte a villamos moz­donyvezetői vizsgát is. Arra azonban már nem számít, hogy a salgótarján-hatvani vasútvo­nalon villanymozdonyt vezet­het. Azt mondja, hogy ő azt már nem éri meg. Jelenleg dízel- mozdonyon teljesít szolgálatot. Jogosult nemzetközi express vonatot is vezetni, és gyakorta teljesít szolgálatot az úgyneve­zett CSM-vonaton is. Azt hi­szem itt a legnagyobb a felelős­sége, hiszen a jelzés azt jelenti, hogy az ilyen vonat csak moz­donyvezetővel közlekedik. A mozdonyvezetői beosztás­hoz azonban nemcsak elméleti és tárgyi tudás szükséges - na­gyon fontos az egészség, az erőnlét. Telek Tamás szeren­csére ennek sincs híjával, hi­szen számos, tőle fiatalabb mérnökember is kiesett a szi­gorú egészségügyi vizsgákon. Ot mindig átsegítette a kie- Telek Tamás, aki jelenleg dízelmozdonyon teljesít szolgá- , gyensúlyozott életvitele, és a latot, megelégedett embernek tartja magát- természet nagy-nagy szeretete. Imádja az erdőt. Szabad ide­jéből annyit tölt a természetben, amennyit csak áldozni tud rá. Szívesen túrázik, horgászik, . kedvenc időtöltése a gombázás, a geológiai és a botanikai érde­kességek felfedezése. Büszkén mondja, hogy három alkalom­mal teljesítette a Karancs- Medves 35 kilométeres túraút­vonalat. Mégpedig szintidőn belül, kiválóan. A turista bizo­nyítványát pedig olyan embe­rek állították ki, mint dr. Ruzsik Mihály és dr. Fancsik János. Egyik példaképének tartja Fa Nándort. A boldogságról kérdezve ki­javít. Azt mondja, hogy ez nagy szó, rá jobban illik, ha azt mondja, hogy ' megelégedett ember. Mindig illően készül a szakma erkölcsi megbecsülését kifejező vasutasnapra, de az idén számára ez kettős ünnepet jelentett. Az idén lesz harminc éve, hogy először lépett fel a mozdony állásába. - pádár ­Tűzoltók Salgótarjánban Szolgálat váltáskor: A szereket le kell mosni, az utolsó szögig mindent átvizsgálni, az új szol­gálatnak szertartás szerint át­adni, egymást barátian hátba- veregetni, aztán reggelizni. Reggelinél: Jönnek a legjobb sztorik. Gázpalackokról, tom­boló erdőtüzekről, életúntakról. Mindenről. Ilyenkor zsong a te­rem. Attila az ajtó mellett ül, egy tál rántotta fölött. Mindent írhatok róluk, csak igaz legyen. Az igazságról: Ennyi pénz­ből nem lehet megélni - jelenti ki Attila, aki másodállásban bármixer. Mások is úgy élnek, ahogy tudnak. Vagyis nehezen. (A délelőtti gyakorlat vezetője például összeszámolta, hogy a családban 40 ezerből élnek né­gyen. Ez a létminimum négy­ötöde.) - Egyéb problémák? A stressz. Hogy éjjel kettőkor jö­het vaklárma, de jöhet tűz is. S menni kell. Amúgy veszélyes­ségi pótlékot sem kapnak. A video előtt: Műsoron a legutóbbi tűzoltóverseny, a szombathelyi. A fiúkat nem kü­lönösebben izgatja az egész. Csak akkor élénkülnek egy kissé amikor körbejár egy es­küvői meghívó: Laci huszon- harmadikán házasodik. Az első szeren: - Gázrobba­nást jelentettek - mondja Ga­rami Istyán százados, a szolgá­latparancsnok...Inog rajtam a sisak, a Brontó emberfeletti tempóban rohan, még hegyme­netben sem torpan meg. Az IFA még valahol a Salgó úton jár­hat. Már Rónafaluban körö­zünk, ház van, tűz nincs. Annak rendje-módja szerint elátkoz­zuk a bejelentőt. Tartoztunk az ördögnek egy úttal. A garázsban: Visszame­gyünk. Az öreg tűzoltó sorra mutatja a kocsikat, a sugárcsö­veket, a feszítőket, a vízágyú­kat. Van technika - mondom. De a kocsik azért túlterheltek. És ócskák. A Csepel meg a Rába még csak megjárja, de a többi... A vízágyús IFA ván­szorog, a Liazt nem lehet te­repre vinni, mert kettétörik, mint Balassagyarmaton. Egy új, emelőkosaras kocsi ára hat­vanmillió forint. Ennyi pénzt régen láttak a tűzoltók. Szerelési gyakorlaton, ami a kötelező rossz: - Uraim! A feladat: sugárszerelés. Rajta! Aki elrontja, az... ! Senki nem rontja el. Rögzült bennük, per­cek alatt készen vannak. Szét lehet szedni - mondja a gyakor­latvezető. Aztán öt perc múlva kezdődik minden élőiről. Ebéd után a karbantartá­son: ízekre szedik a húsztonnás Rábát. A nagy melegben jólesik (nézni), mikor a vőlegény (Laci) szabályos csatát vív két öreggel. Vízágyúval, sugárcső­vel. Három ázott ürge vigyorog az udvaron, rajtam, ugyanis közben egy vödör vízzel fel­avattak tűzoltónak. A gyakorlópályán: Negye­dóra foci, aztán melózunk - közli Norbi. Készülnek a jövő nyári (!) tűzoltóversenyre, a megyeire. - Idén megnyertük a csapatversenyt - mondja Tibi. Megint az udvaron! Sokan azt hiszik, hogy csak úgy szó­rakozunk. Pedig - háborog At­tila - ez előírt, kötelező sport­foglalkozás. A vacsoránál: Az aktuális ürgeöntés után előkerülnek a reggelről megmaradt történe­tek. Mesélnek. Az öregasz- szonyról, a dinamitos őrültről, a fán ragadt macskáról. Közben az ifásök beszólnak: Józsi, tűz van, gyere! Éjjel tíz óra. A tűzijátéknál: A piac mö­gött ég egy kuka, azt kéne elol­tani. - Fiúk, mérem az időt! Két perc tíz másodperc - gratulá­lok..- Ide két vödör víz is elég lett volna - morog egyikük. De mindenhez minket hívnak. (Azt mondja Attila is, hogy a pisz­kos munkához csak a tűzoltók mehetnek. A vaklármához is. Addig védtelen a város.) Másnap reggel: Nézem az eseménynaplót: Két tűz, kár­érték nélkül - meg a vaklárma. (Nem becsülik a tűzoltókat - mondja Attila. Legfeljebb az, akin már segítettünk.), Fél nyolckor jön a váltás, a műszaki szemle, az átadás. Az­tán a búcsú. S.J.F. Jehova Tanúinak kongresszusa Nyíregyháza. Szokatlan kép tá­rult a szemlélő elé vasárnap este a Jehova Tanúi Istenféle­lem elnevezésű háromnapos ke­rületkongresszusának befeje­zése után az NYVSC Stadion-* ban. A sokat megért lelátók kö­zött hiába kereste volna bárki a megszokott képet. Egyetlen el­dobott cigarettavéget, papírfec­nit vagy napraforgóhéjat sem lehetett találni. Mire tanította a kongresszus a jelenlévőket? Arra, hogy jobb apák, anyák, engedelmesebb gyermekek legyenek. Az isten­félelemből származó kiegyen­súlyozott öröm egyre több em­ber számára kívánatos Észak- Kelet-Magyarországon is. A 353 - 128 férfi és 225 nő - újonnan megkeresztelt, önáta­dott személy ezt a társadalmi igényt jelzi. A legfiatalabb megkeresztélkedett lí, a leg­idősebb 87 éves volt. Nyugtalan világunkban a va­lódi béke szigete volt ez a hely. Különösen élvezték azt a szerb és bosnyák küldöttek, akik nem csak beszélnek a békéről, ha­nem már meg is valósították azt. A kongresszus elnöke, Rammer József befejező elő­adása után a boldog tömeg szűnni nem akaró tapssal bú­csúzott a kongreszustól és a vá­rostól, amely vendégszerető házigazdaként látta el a több, mint 10 ezer vendéget. MAGYAR ÁLLAMPAPÍR Kamatozó Kincstárjegy 1995/VII. Rövid távon - előnyösen Bizonyára Ön is rendelkezik olyan megtakarított összeggel, melyet egy éven belül nem tervez elköl­teni. Ha ezt a tartalékot igazán megfontoltan sze­retné gyarapítani, olyan befektetést kell találnia, amely erre az időtartamra magas kamatot kínál, ugyanakkor biztonságos. Ez a Kamatozó Kincstárjegy 1995/VII. A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves futamidejű értékpa­pír, amely erre a rövid időszakra igen kedvező ka­matot nyújt. Természetesen, mint minden Magyar Állampapírra, a Kamatozó Kincstárjegyre is érvényes az állami garancia. A Kamatozó Kincstárjegyet nem szükséges magánál tartania, tarthatja letétben, névre szóló értékpapír­számlán, így nem tudják ellopni, nem veszíthető el. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1994. július 11-15-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1994. július 15. Évi bruttó kamata 24%. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül. így ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon eladhatja a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincs­tárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kama­tozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. 3101 Salgótarján, Rákóczi u. 22., Salgótarján, Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Bátonyterenye, Szécsény • MNB Nógrád Megyei Igazgatóság 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. • Cooptourist Rt. 3101 Salgótarján, Rákóczi u. 11. ” a n a i o > ''LLAMPAPÍF p %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom