Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-11 / 161. szám

1994. július 11., hétfő Balassagyarmat es Környéke 5. oldal Faragott játékok az óvodában Gyarmaton a 4. számú óvoda udvarán serény munka folyik. Egri István fafaragó, a népművészet mestere, Kőszegi Attilával és fiával hatalmas kőrisfát munkál meg. Mint megtudom, az óvoda pályázaton 20 ezer forintot nyert. A vezető óvónő ezt a pénzt arra szánta, hogy az udvaron lévő rideg vasjátékokat, sokkal humánusabb faragott fajátékokkal cserélje fel. Olya­nokkal, amelyek a kicsinyek esztétikai érzékét javítja, fantáziá­ját megmozgatja, örömet szerez nekik. Erdélyi Éva óvónővel az apróságok Fotó: Kun Egri István és barátja a fafa­ragás szerelmesei az első szóra jöttek, mert a gyerekekről volt szó. Az udvar rövidesen gazda­godni fog egy faragott cethallal, a Jónással, melyben padszerű bevágásokat faragtak, hiszen a mesevilág tengeri emlőse, egy fabatkát sem ér, ha nem lehet beleülni. Amelyik gyereknek víziszo­nya van, annak ott a levegő, és indulásra készen áll egy majd­nem igazi repülő. A képzelet szárnyán oda repülhet vele, ahová fantáziája engedi. Aki­nek mindez kevés, az felülhet a négy láncon függő krokodilra, egy kicsit hintázni. Készül még egy pörgőkerék, mely egy mí­vesen faragott oszlop tetején lesz csapágyra szerelve és for­gatható. A róla lelógó kötelekre kell belekapaszkodni, és máris forog gyerekekkel a világ. A három fafaragó lelkesen meséli, hogy már több óvoda udvarán kicserélték az autógu­mikat és a hegesztett fémször­nyűségeket az óvodások által megszeretett faragott figurákra. Példa rá ott mindjárt az udvar végén az a kis vár, melyet ta­valy készítettek, és bizony megcsodáltam. Egy másik óvo­dában egy életnagyságú tehenet faragtak, melyet az óvodások naponta megfejnek. Odakint 30 fok meleg van árnyékban. A három szakember centiről centire faragja a kro­kodilt. Ömlik róluk a víz. A gyerekek kellő távolságból fi­gyelik a nekik készülő csodá­kat. Már most nagy bennük a kíváncsiság. Lám így is lehet szeretni a gyerekeket. — soós — A Széchenyi úti óvodások élvezik a nyarat „Ne születhessen döntés nélkülünk” A főtitkár 1995-ben is Gyarmaton tartaná a geográfusok vándorgyűlését A Magyar Földrajzi Társa­ság 1872-ben alakult meg. A geográfusok Balassagyarma­ton tartott vándorgyűlésén dr. Nemerkényi Antallal, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkárával beszélgettünk.- Milyen fő feladatai van­nak a Társaságnak?-Legfőképpen a földrajzi kutatások szervezésével, il­letve azok oktatásba történő átültetésével foglalkozunk. További célkitűzésünk, hogy a földrajzoktatásban ne szület­hessen döntés nélkülünk. Ez azért is fontos, mert úgy érez­zük, az általános és középisko­láknak olyan háttérre van szükségük, amely állandó és folyamatos segítséget nyújt feladataik maradéktalan telje­sítéséhez. Úgy ítéljük meg, hogy e háttér szerepét fel tud­nánk vállalni. De nem feled­kezünk meg a felsőoktatási in­tézményekről sem. Az ő kuta­tómunkájukat is nagymérték­ben támogatjuk, s ebből az al­sóbb fokú intézmények is hasznot húzhatnak. Tavaly hoztuk létre a földrajztanárok egyesületét, amivel bővítettük a konzultációs lehetőségeket. Titkos vágyam, hogy az egy­kor - a két világháború között - oly keresett és színvonalas kiadványt, a Földgömb című folyóiratot feltámasszuk, meg­teremtve ezzel a Társaság egy újabb közlési lehetőségét.- Miért éppen Balassa­gyarmatot választották a ta­nácskozásuk idei színhe­lyéül?- Eddig mindig olyan váro­sokban ültünk össze, ahol egyetem vagy főiskola is mű­ködik. Ideje volt ezen a ha­gyományon változtatni. Az Ipoly-parti települést azért is választottuk, mert tudtuk, hogy itt vannak olyan földrajz­tanárok, akik rendkívül lelke­sen vállalták a gyűlés meg­szervezését. Balassagyarmat bebizonyította, hogy nem fel­tétlenül szükséges a vándor- gyűléshez egyetemi kutatóin­tézet. Az volt a tapasztalatom, hogy az egyetemi ülések hem­zsegtek az intrikáktól, a tan­székek erős nézetkülönbségé­nek éles felszíni kinyilatkozá­saitól, míg itt Palócországban a legteljesebb mértékben ba­ráti légkörben folyt le az ese­mény. Legszívesebben - ez az én szubjektív magánvélemé­nyem, - jövőre is az Önök vá­rosában hívnám össze az or­szág geográfusait. H.H. RÉGI KIÁLLÍTÁSOKRA EMLÉKEZIK AZ EGYKORI NÉPMŰVELŐ A tespedtség után jött a hőskor A Horváth Endre Galériában augusztus 25-ig tekint­hető meg a 22 művész alkotásait bemutató nyári tárlat Balassagyarmat kulturális életére az 50-60-as években a tespedtség volt a jellemző. Ezt az állóvizet zavarta fel He- merka Gyula népművelő, amikor a város kultúrházá- nak igazgatója lett. A hőskor­ról beszélgetünk abból az al­kalomból, hogy az idén is megnyílt a nyári tárlat, mely­nek hagyományteremtése még az ő nevéhez fűződik.- Mi inspirálta egy-egy kiál­lítás rendezésénél? - kérdez­tem a köztiszteletben álló férfi­től.-Mielőtt a kultúrház élére kerültem volna, a városban nem beszélhettünk kulturális életről. Ugyanakkor a városhoz kötőd­tek olyan egyéniségek, akik rö- videbb-hosszabb ideig itt éltek, alkottak.- Kezdeném a méltatlanul el­felejtett Horváth Endrével, aki akkor már nem élt. Rokonságá­val felvettem a kapcsolatot, és az első kiállítás az ő munkássá­gát mutatta be. Nagy segítsé­gemre volt Schuchmann Zoltán országgyűlési képviselő. Ezt követte Szabó Vladimír kiállí­tása. A harmadik kiállító Far­kas András volt, akivel együtt végeztem a kassai gimnáziu­mot. Jánossy Ferenc, a hánya­tott sorsú festő is szép kiállítá­son mutatkozott be.- Hol voltak a kiállítások?-Volt az Óváros tér és a Szerb utca sarkán egy Füszért- raktár. Addig talpaltam, amíg megszereztem a város részére. E raktárból lett a galéria.- A ma élő gyarmatiak kö­zül sokan Önnek köszönhet­ték az első bemutatkozás lehe­tőségét.- Ez a kisváros már akkor is bővelkedett tehetségekben. Az említett Farkas András mellett Réti Zoltán is többször kiállí­tott. A megyei stúdió keretein belül Bacsúr Sándor, Csikasz István, Karmann János és Már­ton Bálint közös kiállítása ara­tott osztatlan sikert. Bemutattuk Szőke Dezső fotóit.- Volt rá példa, hogy isme­retlen művész a gyarmati kiál­lítás után ismertté vált?-Kő Pál nevét említhetem, aki politikai okokból nem kapta meg a megérdemelt elismerést. Gyarmaton rendezte meg első kiállítását, nagy sikere volt, és Salgótarján azonnal megren­delte tőle József Attila faliszob­rát, mely ma a művelődési ház­ban található.- Láthatta a balassagyarmati közönség többek között Szönyi János, dr. Piroska János festő­művész, Kelemen Ferenc fafa­ragó, Fett Jolán gobelinmű­vész, Pál Ferenc és Pál Ibolya keramikusok, Raszter Károly rafikus- és Szabó Iván szob­rászművész alkotásait.- A nyári tárlat megnyitójára Hemerka Gyula nem tudott el­menni, mert — kutatásaihoz, műfordításaihoz - a szlovák le­véltárakat bújta. De megnézi. Számára ugyanis mindig él­mény egy új tárlat. (Soós) Balassagyarmat és környéke RÖVIDEN Őrhalom. Folytatják az ivóvízhálózat építését, s a vízmérő aknák telepítését. Jelenleg a Rákóczi úton végzik a munkálatokat. Csitár, I liny. Csitárban megkezdték az idősek klub­jának alapozását. Ilinyben ugyanezen intézmény kar­bantartását végzik. Balassagyarmat. Jó ütemben halad a városi strandfürdő felújítása. A ba­lassagyarmati Építőipari Szövetkezet munkásai a vízgépház pincéjének építé­sénél, a Garancia Kft. szak­emberei a medence bontá­sánál, illetve az öltöző- és a zuhanyozóépület rendbeté­telén dolgoznak. Érsekvadkert. A hely­beli ellátó szervezet, a GA- MESZ huszonegy, a pol­gármesteri hivatal által munkanélküli segélyben ré­szesített polgárt alkajmaz közhasznú munkára. Árkot ásnak, garázst építenek, is­kolákban, intézményekben karbantartanak. Magyarnándor. Dél- nyugat-Nógrádot is elérte a gázépítési program. Kilenc környékbeli községből ti­zenhét pályázat érkezett az önkormányzathoz, elbírálá­suk folyamatban van. Dön­tés július 21-én várható. Balassagyarmat. A Mikszáth Kálmán Művelő­dési Központban pénteken 20 órától rock-táncház, Szombaton 21 órától disco várja a fiatalokat. Az oldalt szerkesztette: Hegedűs Henrik Keddi lapszámunkban: Rétság és környéke A Nyírjesben jó, de nem az igazi - Vélemények strandügyben Megnyílt a bőségszaru? Gondban lesznek a fürdeni vágyók Ba­lassagyarmaton? Eddig a város úszni, napozni vágyó lakói rendre a nyírjesi tórendszert és az Ipoly folyót látogatták. Per­sze a fiatalok - hiszen jobbára ők azok, akik a nyár folyamán a strandokon ütik agyon az időt - inkább a várostól nem messze fekvő tavakat favorizálták. A szép környezet, az egyre inkább balatoni hangulat, továbbá az áradó zene feledtette az embe­rekkel, hogy a víz nem a legtisztább. Ha valaki 20 cm-nél mé­lyebbre nézett le a vízben, leginkább csak tapintással győződhe­tett meg arról, hogy az a sárgás ott lenn az ő keze. A városnak egyelőre ez jelenti a fürdőzést A vállalkozók is felfedezték a tavat - két új sörözőt és jég- krémárusító helyet állítottak fel. Mi lesz a Nyírjessel jövőre? Addigra a városi strand is gőzerővel működni kezd, s biz­tosan rengeteg embert csábít át, hiszen nagyon sok, ma még nyírjesi fürdőző vallotta be, hogy a tóhoz csak azért járnak ki, mert egyszerűen nincs más lehetőség, amely a városhoz közel és olcsón kínál kikapcso­lódási alkalmat. Arra a kérdésünkre, hogy za- varja-e őket a nem éppen tiszta víz, csak legyintenek, és több­nyire azt válaszolják: Az embe­rek úgyis addig járnak ki, amíg senki sem betegszik meg, és ilyenről egyenlőre nem lehet hallani. Az óvatosabbak azért hozzáteszik: ők egyébként is inkább csak napoznak, olvas­nak, hallgatják a madarakat, s különben is a jegy ára nem ér­dekes, ha meglesz a strand, ak­kor ők úgyis azt fogják láto­gatni. A szokás hatalma- Tulajdonképpen a barátaim hatására járok ki ide, ha ők az Ipolyt választották volna, akkor most én is megrögzött folyó­párti lennék - válaszolja kérdé­sünkre egy Péter nevű fiatal­ember. - S mi lesz, ha a városi strand is működni kezd? Akkor oda is elmegyünk, ha lesz büfé, söröző és árnyat adó fák.- Tehát vannak megrögzött tavi fürdőzök, akik nem szíve­sen járnának az új strandra?- Nem erről van szó - kap­csolódnak be többen. - Egysze­rűen megszoktuk, bevált ez a tó. Tavaly már öltözőkabinok, szeméttárolók is lettek felál­lítva. Végre felépült egy higié­nikusnak mondható mosdó. Az ember nem szívesen változtat a szokásain, mi pedig éveken át ide kényszerültünk.- Ha már itt tartunk a ter­mészetnél, gondoltak-e arra, hogy az erdő és a tó is felléle­gezhet, ha nem kell ekkora emberáradatot kiszolgálnia?- Rengetegen vannak olya­nok, akik eldobálják az üres üvegeket, üdítősdobozokat, éte­lük maradékát. Ez elég undo­rító. Épp ezért várom már na­gyon a strand megnyitását. Ott biztosan lesz személyzet, amely fenntartja a rendet, tisztaságot, s az sem mellékes, hogy a város turistaforgalmán is nagymér­tékben lendítene egy kulturált fürdőhely - gondolkodik han­gosan egy gyermekeivel üdítőt kortyolgató anyuka. Kulturált fürdőzésre vágynak- Fog-e zavarni valakit, ha már csupán a fürdésért is fi­zetni keli?- Akit zavar, vagy nem tudja megfizetni, az továbbra is ide jár majd ki a tóhoz, de az árak nem jelentenek majd különö­sebb problémát a nagy több­ségnek. Igaz, a strandok látoga­tottsága évről évre csökken, de azért még így is szépszámú vendégsereget fogadnak. Biz­tosan lesznek kedvezmények az időseknek és a diákoknak. A városi ember nincs meg igazi, városi fürdő nélkül. Maga a név: Városi Strandfürdő fogja mágnesként vonzani az embe­reket. Egy polgár sem tud en­nek ellenállni, mert büszke akar lenni arra, hogy ő a strandra jár fürdeni - filozofálgat söröskor­sója mellett egyik beszélgető- partnerünk. Igen, a városnak kell ez a lé­tesítmény, s a tónak is. Min­denki tudja: sajnos az emberek egy része a víz közelében nem­csak a ruháit vetkezi le. A ter­mészet felett állónak képzeljük magunkat, s nem foglalkozunk a károkkal. Fittyet hányunk arra, hogy ott egy kőhajítás- nyira a csodaszép erdő, nem tö­rődünk a környezetünkkel. A Nyírjesnek tehát szüksége van a strandra, hogy felszaba­duljon a nyomás alól. De mi lesz az itt vállalkozókkal? Va­jon rájuk milyen hatással lesz a városi fürdő megnyitása? Hi­szen ők épp azért fektettek be itt, mert a lakosság nagy része ide járt fürdeni. Eddig lehetett is erre alapozni, de jövőre biz­tosan csökkenni fog a forgalom a tavak mellett. Mivel fogják visszacsábítani a fürdőzőket? Lesz-e szükség egyáltalán csá­bításra? Tibay Ákos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom