Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-09 / 134. szám

Gazdaság 1994. június 9., csütörtök 4.roidal Devizában is felvehető forint Június 1-jétől a külföldi jogi személyek devizában is felve­hetik és hazautalhatják Ma­gyarországon nyitott forint- számlájukról a pénzüket - dön­tött a kormány. A külföldiek eddig is köthet­tek forintban külkereskedelmi szerződést magyar partnereik­kel, de forintjaikat - egy 1992-ben hozott kormányren­delet alapján - itt kellett elköl- teniük áruk vagy szolgáltatások vásárlására. E korlátozást korábban azzal indokolták, hogy a külföldiek ne „fölözhessék le” a magas, két évvel ezelőtt még 30 száza­lék fölötti forintkamatokat de­vizában. A kormány határozatára azért volt szükség - mondta Zádori János, a Magyar Nem­zeti Bank szóvivője -, mert megjelentek a külföldiek által is jegyezhető magyar államköt­vények, amelyeknek a kamatát devizában külföldre lehet utalni, ezért jogegyenlőtlenség lenne a külkereskedelmi forint- számlák esetében ugyanezt a pénzügyi műveletet megtiltani. A jövőben is ki akarják azonban szűrni a rövid távú spekulációt, ezért a forintszám­láról devizában felvett - esetleg egy magyar banknál deviza- számlán elhelyezett - összeget később nem lehet a forintszám­lára visszatenni. Egyelőre nem szándékoznak viszont feloldani azt a tilalmat, hogy külföldi magánszemélyek nem nyithat­nak forintszámlát Magyaror­szágon. Ősztől indul a hazai bankzsíró Az idén ősszel, októberben ter­vezik a hazai bankzsírórendszer indítását - tájékoztatta az MTI-t Braun Péter, a Giro Rt. elnöke, az Országos Takarék­pénztár vezérigazgató-helyet­tese. A társaság átvette a francia Bull cég által szállított rendszer negyedik fázisát, így hamaro­san technikailag üzemképes lesz a Gironet rendszer. A bankzsírórendszer az ok­tóberi indulás után kezdetben Icét alrendszer segítségével to­vábbítja a bankok közötti átuta­lásokat. Egyrészt a Gironettel, másrészt a bankközi zsírórend­szerrel. A Gironet az átutalások azonnali továbbvitelére, elszá­molására alkalmas, míg a BZSR-ben a különböző bankok élőbb összegyűjtik átutalásai­kat, majd az üzeneteket együtt küldik tovább. A bankzsírórendszer teljes beüzemelése után már minden átutalási üzenetet a Gironet működési elve alapján, azaz äzonnal továbbítanak. Ez pedig megkönnyíti majd az ügyfele­ikkel való kapcsolatot, és gyor­sítja a munkát. KAPÁLJÁK A MÁKOT. Vizsláson a jókedvű asszonybrigád ottjártunkkor éppen rövid szünetet tartott a munkában, amelyből manapság akad bőven, mert a csapadékos időjá­rás igencsak kedvez a gyomnövények szaporodásának a mákültetvényekben is. Balról— jobbra: Koós Barnáné, Bonájk Gyuláné, Jakubovits Sándoné, Galbács Gyuláné, Oláh JÓZSefné, Tóth JÓZSefné. Fotó: Kun Király József Újabb rohamra indulnak az erdőkért Mintegy 550 ezer hektár, az összes erdőterület egyharmada került a szövetkezeti vagyon­nevesítés és a kárpótlási árveré­sek során magántulajdonba áp­rilis 30-ig. Az év végéig várha­tóan összesen 700-750 ezer hektár jut közel 300 ezer új tu­lajdonoshoz a szeptembertől induló újabb kárpótlási árveré­sek befejeztével. Dauner Márton, a Földmű­velésügyi Minisztérium veze­tője szerint a kárpótlási árveré­seken tapasztalható óriási ér­deklődés azzal magyarázható, hogy a licitáláskor az árverezők nem veszik figyelembe az erdő faértékét, csupán az átlagosan 4,1—4,2 aranykorona értékű földet. így szerencsés esetben akár 2000-2500 forint címle­tértékű kárpótlási jegyért hozzá lehet jutni egy hektár vágás­érett erdőhöz, amelyen a kiter­melhető fa mennyisége átlago­san 150 köbméter. A jelenlegi szabályozás szerint köbméte­renként minimum 2 ezer forint­tal büntethető az, aki engedély nélkül vágja ki a tulajdonába került erdőterület fáit. Ezt első­sorban akkor észlelik a hatósá­gok, amikor a tulajdonos műve- lésiág-változást kér, el akarja adni a területét, vagy újratelepí­teni szándékozik az erdejét. Ta­valy egyébként 5,5 millió köb­méter fát termeltek ki Magyar- országon, és ebből becslések szerint mintegy 130 ezer köb­métert vágtak ki illegálisan. Külföldön 120 millió dollár magyar működötöké A sokat emlegetett 7 milliárd dollárnyi Magyarországra ér- ' kezeit külföldi tőkével szemben 120 millió dollár működőtőke áramlott ki az országból, első­sorban a szomszédos álla­mokba - mondta Gonda György, az Ernst and Young tanácsadási igazgatója nemrég. Szám szerint 1974 óta csak­nem 1300 magyar résztulaj­donú vegyes vállalat létesült, s a folyamat különösen fölgyor­sult az elmúlt három évben. A szomszédokon kívül Németor­szágba, Olaszországba, Svájcba és az Egyesült Álla­mokba irányult a magyar tőke­kivitel. A szomszéd országok­ban a magyarországinál lénye­gesen gyorsabb a tőkemegtérü­lés. Emellett alacsonyabb az adó, könnyebb a tőkepatriálás és olcsóbb a munkaerő. Ki végezhet pénzintézeti tevékenységet...? A viták elkerülésére a pénzin­tézetekről szóló törvény részle­tesen szabályozza a különböző tevékenységek végzésére jogo­sultak körét. Ezek többségét ki­zárólag pénzintézetek végezhe­tik. Néhány esetben azonban a túlszabályozás elkerülésére a törvény kivételt tesz. Nyilvánvaló, hogy a betét- gyűjtést és a hitelnyújtást szé­leskörűen kell szabályozni. Más a helyzet azonban például a pénzváltással, ahol nyilván jó­val kevesebb biztosítékra van szükség, mint az előző két for­mánál említve volt. A hatályos szabályozás sze­rint a betétügylet, a hitelügylet, a bankszámlaügylet, a bankke­zesség vállalása, egyes érték­papírok kibocsátása, a letétke­zelés csak pénzintézetek által végezhető tevékenység. Erre engedélyt kizárólag ke­reskedelmi bank, szakosított pénzintézet, befektetési bank vagy takarékpénztár kaphat. A takarékpénztárak pedig a letétkezelés és a bankkezesség vállalásán kívül az előbb felso­rolt tevékenységet csak bizo­mányosként végezhetik. Más jellegű pénzintézeti te­vékenység végzésére olyan jogi személyek kaphatnak engedélyt az Állami Bankfelügyelettől, amelyek alaptőkéje eléri az öt-, pénzváltás esetén az egymillió forintot. A „könnyített” tevékenysé­gek közé tartozik - többek kö­zött - az értékpapírletét-keze- lés, a faktoring, a lízing, a széf­szolgáltatás és a pénzváltás is. Á salgótarjáni Agrober életrevaló üzletpolitikája Az elmúlt négy évben a megye erőteljes gazdasági leépülése mi­att összezsugorodtak az építőipari vállalatok, s talpon maradá­suk érdekében megyén kívül kellett maguknak megtalálni, meg­teremteni az életlehetőséget. Ezt tanúsítja az Agrober Mező- gazdasági- és Élelmiszeripari Tervező-, Beruházási Kft. pél­dája. Nekik Budapesten sikerült gyökeret ereszteni. Életrevalóságuk mellett kar­doskodik az áprilisban átadott, általuk felépített Révai Nyomda Kft. új üzemcsarnoka. A létesítményt a beruházó el­ismerő szavak kíséretében vette át. Arra a kérdésre, miért vok­soltak a salgótarjániak mellett, továbbá milyen elképzelések vannak velük kapcsolatban, Boskovits Gyula, a Révai Nyomda Kft. beruházási osz­tályvezetője válaszol.- Milyen feltételek teljesíté­sére vállalkoztak a salgótar­jániak e jelentős beruházás kapcsán?- A kivitelezés elnyeréséért kitűzött versenytárgyalásra öt vállalkozó cég jelentkezett. A salgótarjániak melletti voksolá­sunknak több oka van. Először: jó volt az árajánlatuk. Másod­szor: az általuk vállalt határ­idők nekünk is mindenben gedve. Negyedszer: a tervezés és kivitelezés együttes vállalása mellett szerepe volt a már kia­lakult személyes kapcsolatok­nak is.-Tudomásom van arról, hogy kft.-jük újabb fejleszté­seket tervez. Ebben milyen szerepet szánnak a salgótar­jániaknak?- Valóban újabb fejlesztése­ink lesznek. Bevallom, nehéz lesz számomra az objektív ver­senytárgyalási feltételeket ki­írni, mert annyira meg vagyok elégedve munkájukkal. Óriási előnnyel indulnak.- Milyennek ítéli meg a cég rugalmasságát?- Az építkezés során nem tudtunk olyat kérni, amit ne tel­jesítettek volna. A problémák megoldására gyorsan, életreva- lóan és rugalmasan reagáltak, hamar megtalálták a célra ve­Az új nyomdai üzemcsarnokot Budapesten a salgó­tarjáni agroberesek építették, és Károly trónörökös, walesi herceg - jobbra - adta át Rigó Tibor feiv. megfeleltek. Harmadszor: zető megoldást. Számomra nyomdánk területén a korábbi szimpatikus az üzleti felfogá- években részünkre felépített suk és gyakorlatuk. Hosszú tá­üzemmel is meg vagyunk elé- von gondolkodnak. - venesz ­Mezőgazdasági szaktanácsadás A Földművelésügyi Miniszté­rium földművelésügyi hivata­lok főosztálya június 10-én, pénteken Budapesten, az FM épületében konferenciát ren­dez az államilag támogatott mezőgazdasági szaktanácsa­dás tapasztalatairól. A bevezető előadást dr. Raskó György a tárca közigaz­gatási államtitkára tartja A me­zőgazdaság közgazdasági kér­dései címmel. A szaktanácsadás e formája egy éve szerveződött meg. A beküldött 479 pályázatból 350-et fogadott el a miniszté­rium. Ebből 272 egyéni gazda, 78 társas vállalkozó. A szakta­nácsadói névjegyzékbe min­tegy hétszáz név került. Nagy százalékuk agrármérnök, de sokan vannak kertész-, mező- gazdasági gépész és erdőmér­nökök, agrárközgadászok és könyvviteli szakemberek is. A 15 tevékenységi körből legtöb­ben - 205-en - a szántóföldi növénytermesztésben tevé­kenykednek. Nógrád megyéből 13 .pályá­zatot fogadtak el. Többi között a balassagyarmati Közgada Bt. és az NN Agro Kft. is bekerült a hálózatba. Főként erdőgaz­dálkodási, szántóföldi növény- termesztési, növényvédelmi és állattenyésztési témakörökben vállalnak korszerű szaktanács- adást. Megtakarítások Nógrádban A lakosság anyagi helyzetének egyik jelzőszáma a megtakarí­tások, a takarékbetét-állo­mány alakulása. Az OTP Rt.-nél, a kereske­delmi bankoknál és a takarék- szövetkezeteknél elhelyezett takarékbetétek összege 11,9 milliárd forint volt 1994 már­cius végén, 15,3 százalékkal haladta meg az előző év már­cius 31-ei állományt. A betétek nagy része, több mint kéthar­mada könyves betét, amelynél a növekedés még az átlagosnál is mérsékeltebb, 7,7 százalék volt. Ezen belül változatlanul kedvelt betétforma a takarékle­vél, az ebben elhelyezett meg­takarítás közel 2,4 milliárd fo­rint volt az I. negyedév végén, csaknem 15 százalékkal haladta meg az előző év azonos idő­ponti összeget. Igen dinamikusan növeke­dett a célbetétek összege a vizsgált időszakban, az emel­kedés mintegy 35 százalékos volt. A célbetétek több mint fele devizabetét volt, az 1,9 milliárd forintos összeg 1,6-szerese az 1993 március véginek. Az MNB által megfigyelt ta­karékbetét-állománynak több mint kétharmada az OTP Rt.-nél található. A pénzinté­zetnél - amelyet a lakosság a betételhelyezéseknél leggyak­rabban felkeres - 1994. I. ne­gyedévének végén 135 millió forinttal volt kevesebb a taka­rékbetétek összege, mint az előző év végén. A legnagyobb mértékű csökkenés a könyves betéteknél, ezen belül is a ka­matozó betétfajtáknál követke­zett be. Ezzel szemben a folyó­számla- és a devizabetétek ál­lománya jelentősen emelkedett a vizsgált időszakban is. (A Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságá­nak jelentéséből) A GAZDASÁG HÍREI Könyv a gazdasági kamarákról Új kiadvány jelent meg a kö­zelmúltban a gazdasági kama­rákról, amely elsősorban a tör­vény és a kapcsolódó egyéb jogszabályok magyarázatára vállalkozik. A mellékletei segítséget és ajánlásokat is adnak a vállalati, kamarai feladatok ellátásához. A könyv bemutatja a kamarák rendszereit, feladatait, illetve a gazdasági kamarákról szóló törvény jogi hátterét. Elősegíti a szakemberek eligazodását ebben a fontos témában. A nemzeti szabványosításról Megjelent a kormány márciusi rendelete, amely a nemzeti szabványosításról, valamint a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek sza­bályairól szól. Mindez tartal­mazza a nemzeti szabványo­sító műszaki bizottságok létre­hozásának és működésének szabályait, valamint előírja a Szabványosítási Tanács fél éven belüli létrehozását, és kimondja, hogy a két tanács tagjai közé mely arányban kell a szakmai szövetségek, egyéb társadalmi szervezetek, vala­mint más intézmények képvi­selőit bevonni. A Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke a rendeletben foglalt feladatokról és a fenti két testület létrehozására vo­natkozó elgondolásokról ad tá­jékoztatást. Világbank-inform tájékoztató Elsősorban a Világbank által finanszírozott magyar és kül­földi beruházásokkal össze­függő nemzetközi tendereken való részvétel elősegítésére Vi­lágbank-inform néven számí­tógépes információs szolgálta­tás működik a külkereske­delmi bankoknál. A szolgáltatás lényege, hogy a tagországok beruházá­sairól rendelkezésre álló in­formációkat közölje a szolgál­tatást megrendelő cégekkel, és megadjon minden segítséget a cégek ilyen irányú exporttevé­kenysége elősegítése érdeké­ben. Tájékoztatást nyújt a kül­földön tevékenykedő magyar kereskedelmi kirendeltségek­ről, azok fogadókészségéről, illetve azok lehetőségeiről is. A Világbank-inform bete­kintést ad az adott ország be­ruházási igényéről, a szakértők által készített hitelvizsgálati anyagról, a kötelezően publi­kált előzetes szállítási felhívá­sokról, a tenderfelhívásokról. Kuvaiti érdeklődés... A Magyar Gazdasági Kamara a kuvaiti magyar kereskedelmi kirendeltséggel és a Kuvaiti Kereskedelmi és Iparkamará­val együttműködve hazai be­fektetések iránt érdeklődő ku­vaiti üzletemberek delegáció­jának látogatását készíti elő. Kérik azokat az üzleti ér­dekképviseleti és gazdálkodó szervezeteket, amelyek ren­delkeznek konkrét beruházási javaslattal, elsősorban, de nem kizárólagosan a (gyógy)ide- genforgalom és az élelmiszer­feldolgozás területén, a pro­jektjavaslatot egy oldalon - lehetőleg angol nyelven - jut­tassák el az MGK-ba, Sárecz Sándor részére. 1955 Buda­pest, Kossuth tér 6-8. Tel: 153-3625.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom