Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-07 / 132. szám

6. oldal Házunk Tája 1994. június 7., kedd Nem minden „olajfolt” peronoszpóra Az almafa-permetezést is szakszerűen kell végezni Őszi búza: egyes területeken régóta nem tapasztalt vörös- rozsda-járvány tombol és he­lyenként a sárgarozsda is ve­szélyesnek mutatkozik. Ahol erős a fertőzöttség, de még zöld a lombozat, valamelyik felszívódó készítmény (Foli- cur *, Alto Combi *, Gránit *, Tilt, Sápról, Bayleton, Im­pact **, Vigil **, Milgo**) mielőtti kijuttatásával a nö­vényt még megmenthetjük a gyors száradástól. A gyakori esők miatt a kalászfuzáriózis föllépésére is számíthatunk, amely ellen a *-gal jelölt ké­szítményeknek és a Tiltnek van jó hatékonysága. Burgonya, paradicsom: a teljes lombszáradással fenye­gető fitiftórát szisztemikus szerek (Acrobat, Mikai C, Kupfer, Fusilan, Curzate, Galben, Ridomil, Sandofan) kipermetezésével háríthatjuk el legbiztonságosabban. A burgonyabogarak ellen váltottan használjuk a szere­ket: 1. piretroidok (Fendona, Sherpa, Sumi-Alfa *, Chin­mix, Talstar, Karate, Decis, Ripcord, Chinetrin); 2. fosz- forsavészterek (Ultracid *, Ekalux *, Penncap **, Di- mecron **, Phosdrin **); 3. kitinszintézis-gátlók (Nomolt, Aim); 4. klórozott szénhidro­gének (Thiodan *, Thionex *); 5. egyéb (Bancol, Padan). Mák: a gubókat összefur- káló és kukacosító máktokbar- kót közvetlenül virágzás előtt („kampósbot” állapotban) pusztíthatjuk el a Bancol, eset­leg a Bi 58 *, Rogor * vagy Sinoratox * készítményekkel. Nedvesítő szert (Citowett, Nonit) is keverjünk a permet- lébe. Szántóföldi-, zöldség- és dísznövényeink: a levéltetvek betelepedése fo­lyamatos, sőt egyes kultúrák­ban már népes kolóniák _ szivo- gatnak. Észlelé­sükkor sürgősen védekezzünk a Hostaquick *, Decis Quick, Anthio *, Bi 58 *, Rogor *, Si­noratox *, Ort- hene *, Pirimor, Thiodan *, Tals­tar, Ultracid *, Lannate ** vagy Bio-Sect készít­mények valame­lyikével. Alma, körte: a varasodás és az almalisztharmat továbbra is jár­ványszemen ter­jed. Végezzük el ellenük az utolsó felszívódó szeres (Score, Atemi C, Anvil, Topas, Systhane, Rondo, Sumi-8, Trifmine stb.) kezelést, június közepétől pedig áttérhetünk a kontakt készítményekre. A gyümölcs „kukacosságát” okozó almamoly hernyói tö­megesen kelnek, most vessük be ellenük a kontakt- és gyo­mormérgeket (Bancol, Zo- lone, Hostaquick *, Decis Quick *, Alpha Combi **, Anthio *, Bi 58, Unifosz, Di- mecron ** stb.). Barackfélék: a termést „kukacosító” és az őszibarack hajtásvégeit leszárító barack­moly kb. 10 napja erősen raj­zik, pillanatnyilag átalaku­lás-gátló szerekkel (Insegar, Dimilin) irtható hatásosan. Cseresznye, meggy: késői fajtákban a cseresznyelégy el­leni védekezést célszerű meg­ismételni (Zolone, Hosta­quick *, Unifosz *, Anthio *, Bi 58 *, Rogor *, Phosdrin **, Dimecron **, stb.) és is­mételten gondoskodni a blu- meriellás betegség megelőzé­séről is (Sporgon *, Topsin, Ch. Fundazol, Buvicid K stb.). Szőlő: az idei év liszthar­mat- és peronoszpóra-járvány- nyal egyaránt fenyeget: a lehű­léssel is járó csapadékos idő­szakok ugyanis a peronosz­póra, az ezeket követő párás, meleg periódusok pedig a lisztharmat terjedését segítik elő. A lisztharmat fertőző spó­rái már három-négy hete nagy számban jelen vannak és az utóbbi héten peronoszpóra-fer- tőzést is észlelünk. A további fejlemények az időjárástól függenek. Folytassuk kéthetenként a lisztharmat szisztematikus blokkolását (Atemi S, Topas EC, Anvil, Sumi-8, Trifmine, Bayleton, Tilt, Systhane, Sápról, Punch **, Dorado **, Rubigan, Tridal **). A peronoszpóra ellen is in­dokolt lehet a szisztematikus készítmények (Acrobat, Gal­ben, Ridomil, Sandofan, Mi- kal, Cupfer Fusilan, Curzate) bevetése, különösen ott, ahol sok eső esett, illetve ahol a be­tegség tünetei (gyér, fehér pe- nészkivirágzás a levél foná­kén) megtalálhatók az ültetvé­nyen. A kórokozó meghatáro­zásához a penészkivirágzás je­lenléte alapvető, ugyanis az ezt közvetlenül megelőző ún. „olajfolt” állapot átmeneti jel­legű és sok hasonló jelenség­gel összetéveszthető, nem je­lent tehát egyértelműen pero- noszpórát. A szőlő szükség esetén tel­jes virágzásban is megperme­tezhető. Nem kell mostanában védekezni a szőlőmolyok ellen (kb. 1 hónapig) és a levélatkák ellen (kb. 2 hónapig). (*-gal a II., **-gal pedig az I. kategóriájú szereket jelöltük.) A természet nagy könyvéből csak kevesen tudnak olvasni Ha valaki egyedül és óvatos léptekkel járja az erdőt vagy mezőt, láthatja, hogy a nyu­godt, élettelennek tűnő táj nem is olyan üres. A sokszor láthatatlan apró emlősök, hüllők és rovarok zümmögése, neszezése, a ma­darak éneke, csacsogása, s más hangok is jelzik, hogy meny­nyire él a természet. A nyíltabb mezők, legelők egyik kedves zajkeltője a tü­csök, amely májusban kezdi el a „hegedülést”, majd amikor elhallgat, jön a nyári, s az őszi kabócák és szöcskék ciripelése. Néhány évtizede, főként a he­gyoldali legelőkön gyakorta hallhatók voltak az ürgék éles füttyei is, amely napjainkban már csak emlékek. Hogy hová tűntek? Felelőtlen emberek házi fogyasztásra kiöntötték, ásták vagy hurokkal fogták ezt a járata előtt ágaskodva figyelő füttyös kis emlőst. A vércsék­nek, ölyveknek és még több ra­gadozó madárfajnak az ürge volt a fő tápláléka. Napjainkban már több vidéken próbálkoznak az ürge újratelepítésével. Bizony, a természet nagy könyve nyitva áll mindenki számára, sajnos csak nagyon kevesen tudnak olvasni belőle. A fiatalok közül csak kevesen szeretik a természetet. Terepjá­rásaim során csak elvétve talál­kozom olyan fiatalokkal, akiket valóban érdekel a természet vi­lága ... Varga Ferenc ornitológus Zagyvaróna Rhododendronok és azáleák A virágok meghálálják a gondoskodást lyamatosan elegendő mennyi­ségű vizet és tápanyagot igé­nyelnek. Ha a növény a rövid ideig tartó szárazság, vagy a pangó nedvesség már látható mértékű károsodást okozott, már nem hozható helyre. Né­hány évig megfelelő nagyságú edényben is nőnek és virágoz­nak a rhododendronok és az azáleák. Fontos, hogy kielégítő mennyiségű vizet és tápanyagot szélyt. Hosszabb fagy és tűző nappal szemben úgy védekez­hetünk, hogy jegenye, lue-, fe­kete-, vagy erdei fenyőgallyak­kal takarjuk be télen a növé­nyeket. Ahol sok hó van, ott kö­tözzük össze a növényeket, majd készítsünk állványt a ta­karáshoz. A jól átteleltetett nö­vényeken már szépen látszódik a bimbóképződés, amelyből a napfény kicsalogatja a gyö­nyörű virágokat.Holecz Ferenc A rhododendronok és azáleák mészkerülő és páraigényes növények. Éppen ezért, csak olyan helyre ültessük, ahol a talaj savanyú, vagy számukra különleges termőhelyet létesí­tünk A talajt ki kell cserélni savanyú tőzegre, vagy tőzeg és fakéreg keverékére. Ahol a csapvíz túlságosan kemény és meszes, ott csak esővizet használjunk az öntözéshez! A rhododendronok és azá­leák évelő növények, szabad földben díszlenek igazán, de napos erkélyen, balkonon, cse­repes növényként is szépen ne­velhetők. A rhododendronok finom gyökérzete nem tör sem mélyre, sem oldalirányba. Fo­kapjanak, és fagymentes helyen teleltessük át. Márciustól-június elejéig és októbertől a fagyok beálltáig lehet ültetni. A növény nagysá­gától függően négyzetméteren­ként 1-3 darabot ültethetünk, míg a törpe növésűeknél 5-7 darabot. A rhododendronokat és azáleákat csak akkor vásárol­junk, ha konténerben, vagy cse­répben földlabdával ellátott szép, egészséges példányokat kapunk. A rhododendronokat és azá­leákat a tél beállta előtt az örökzöld növényekhez hason­lóan lássuk el megfelelő meny- nyiségű vízzel. A kényesebb fajták számára nem a hideg, hanem a téli napsugár jelent ve­A cserepes növények átültetése Bálint gazda tanácsai kertészkedöknek HÍVATLAN VENDÉGEK A VETEMÉNYESBEN Védekezés a kerti kártevők ellen Dr. Bálint György A szobanövények a téli hóna­pokban sokat szenvedtek a fényhiánytól, a túlfűtéstől, a le­vegő szennyezettségétől, ezért át kell ültetni őket. Ehhez mindenekelőtt cserép szükséges, ami az eredetinél va­lamivel nagyobb legyen. Ma­napság az égetett agyagcserép igen költséges, ezért megelé­gedhetünk a műanyag cserép­pel is, amelynek egyik előnye, hogy jóval könnyebb az agyag­cserépnél. A növények éppen olyan jól díszlenek benne, ha óvakodunk a túlöntözéstől. Az átültetésre kiszemelt nö­vényt először kiütjük a cserép­ből; ez úgy történik, hogy meg­fordítjuk a növényt és a cserép szélét valamilyen kemény, sta­bil tárgyhoz ütögetjük. Az el­halt gyökérágakat eltávolítjuk, éles késsel levágjuk. A felső ta­lajréteget, amely sokszor mo- szatos, lekaparjuk. Az elhalt le­veleket, hajtásokat, elszáradt virágokat ugyancsak levágjuk. Az új agyagcserepeket hasz­nálatbavétel előtt egy napig vízben kell áztatni. Erre az elő­kezelésre a műanyag cserepek­nél nincs szükség. A cserepek fenekén egy vagy több nyílást látunk. Ezek arra szolgálnak, hogy a fölösleges öntözővíz el­szivárgását lehetővé tegyék. Ha a nyílások fél centiméternél na­gyobb átmérőjűek, akkor te­gyünk föléjük cserépdarabot vagy kavicsot. Erre kerüljön 1-1,5 cm vastagságú folyami homokréteg, majd egy réteg föld. A felhasználandó virágföld friss (nem használt), tápanyag­ban gazdag, morzsalékos talaj legyen. A mészkerülő növé­nyeket A-típusú, a közömbösö­ket B-típusú, a meszet igénylő növényeket pedig C-típusú földbe ültessük. A növényt helyezzük a cse­répbe és ügyeljünk arra, hogy éppen olyan magasságban áll­jon, mint az előző cserépben volt. Szórjunk a földlabda és a cserép fala közé földet és azt egy fapálcával (esetleg fakanál nyelével) tömörítsük úgy, hogy csonyabban legyen, nehogy az öntözővíz a földet lemossa. Az első beöntözés bőséges legyen, de később már csak annyi vizet öntsünk a talajra, hogy a cserép alatti tálkába ke­vés víz szivárogjon ki. A csere­pes szobanövényeket óvjuk a hirtelen hőmérséklet-változá­Hernyók, tetvek és egyéb ro­varok sokasága lendül táma­dásba kerti zöldségnövénye­ink ellen ezekben a hetekben. Figyeljünk a különféle fejes káposztákra, kelkáposztákra: lombfejlesztéskor, majd azt kö­vetően fejesedéskor, illetve a karfiolnál a virágzat képződése idején már észrevehetőek a lepkék, hernyók rágás-nyomai. Chinetrin 25 EC-t, Chinmix 5 EC-t, Decis 2,5 EC-t, Fendona 10 EC-t vagy Fendona 2 C-t használjunk ellenük. A káposzta-levéltetvek ellen hatékony szer a Bi 58 és a Piri­mor 50 DP, de jobb az Unifosz 50 EC vagy a Decis 2,5 EC, mert ez utóbbiak nemcsak a tetvek, hanem a hernyók ellen is védik a növényeket. A levelek sárgulása, a gyönge, lelassuló fejlődés jelzi a borsó-levéltetű vagy a babot is kedvelő fekete répa-levéltetű megjelenését. A káposztát ká­rosító tetvekre ajánlott védő­szerek ezek ellen is hatásosak. A párás idő különösen ked­vez a peronoszpórának, amely megtámadhatja a káposztafélé­ket, az uborkát, a dinnyét, a tö­köt, sőt a hagymát és a céklát is. Gombaölőszerekkel, például Buvicid K-val, Sandofan C-vel vagy Z-vel, Zineb 80-nal véde­kezhetünk ellene, akár a kárte­vők elleni permedéhez ada­golva. Zöldségnövényeknél egyéb­ként a levelek, levélnyelek szögletes foltossága is gombás, baktériumos betegség tünete. Bordói lével és Rézoxiklorid 50 WP-vel gátolhatjuk meg terje­dését. A hagymalégy lárvái járato­kat rágnak a hagyma szárába és testébe, s ezzel száradást, rot­hadást idéznek elő. Igazán ha­tékonyan úgy védekezhetünk, ha a kártevők nyári első nem­zedékének rajzásakor Bi 58 EC-vel, Unifosz 50 EC-vel vagy Chinetrin 25 EC-vel, De­cis 2,5 EC-vel, Fendona 2 EC-vel, vagy Karate 5 EC-vel permetezünk. A burgonyabogár veszedel­mes kártevője a paradicsomnak is. A házikertekben a béfgarak a kora reggeli órákban össze- gyűjthetők és baromfival föl- etethetők. Hatásos azonban a burgo­nyabogár ellen a Fendona 10 EC, a Fendona 2 EC, a Chinmix 5 EC, a Nomolt 15 SC, a Sherpa és a Karate 5 EC is. A földlabdával együtt kell a virágot áthelyezni hézag ne maradjon. A föld a soktól, a léghuzattól és az erős, cserép falánál 3-4 mm-rel ala- közvetlen napsütéstől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom