Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-06 / 131. szám

Látóhatár - Hirdetés * 1994. június 6., hétfő Isblo 6, oldal Ötven esztendővel ezelőtt történt: holocaust Salgótarjánban A holocaust eredeti jelentése: „égő áldozat”, „teljes meg­semmisülés”. A II. világhá­ború után a fasiszta népirtás fogalmával vált azonos jelen­tésűvé. Ötven éve Nógrád megyében is bekövetkezett a tragédia, Ba­lassagyarmatról és Salgótarján­ból elindultak a zsidókat depor­táló halálvonatok. Ezt a szörnyű tragédiát soha sem felejthetjük. Most az év­fordulón Salgótarján önkor­mányzata bocsánatot kér a bű­nökért, táblát állít az áldozatok emlékére. A Nógrádi Történeti Múzeum az ötvenedik évfordu­lóról kiállítással emlékezik, me­lyet július 1-én nyimak. Nógrád megyébe a zsidóság egyes történészek szerint a hon­foglalókkal érkezett. Őket a feudális viszonyok közt „meg­tűrt idegeneknek” tekintették. Ezekben a századokban Balas­sagyarmaton és Szécsényben élt jelentékeny csoportjuk. A megye keleti részén Lo­soncon, Salgótarjánban 1850 után telepedtek le nagyobb számban. Ők al­kották az itt kiala­kuló polgárság je­lentős részét. A város szellemisé­gében a két világ­háború közt a val­lási tagozódás volt meghatározó. Az 1941-es sta­tisztika szerint a város akkori 21 318 lakosából 1 255 fő izraelitá­nak vallotta ma­gát. A gazdaság­ban, a kereskede­lemben és szel­lemi életben be­töltött szerepük, befolyásuk azon­ban számuknál jóval jelentősebb­nek bizonyult. Ezt a jobboldali demagógia ,meg­lovagolta. Újság­cikkek tanúskod­nak róla, hogy egyre közelebb került „a leszámo­A salgótarjáni zsinagóga - rajz lás ideje”. Az egyre inkább el­szabadult „ordas eszmék” ellen ekkor már nem volt menekvés. A német megszállást, 1944. március 19-ét a jobboldal „rendszerváltásnak” minősí­tette. Ezzel a zsidóság helyzete is egyre kilátástalanabbá vált. 1944. április 4-én belügymi­niszteri rendelet alapján össze­írták a zsidókat. A tragédia kibontakozásának kezdete a gettók kialakítása volt. Nógrád megyében Balas­sagyarmaton, Losoncon és Sal­gótarjánban hoztak létre gettót. Az utóbbiba a megye keleti részéből és Heves megyéből, huszonhárom község zsidósá­gát szállították. A gettókba zsú­folt zsidókkal igen kegyetlenül bántak. A gazdagnak vélt zsi­dókat vagyonuk bevallása, át­adása érdekében megkínozták. A zsidók koncentrálása, a gettóból a gyűjtőbe szállítása 1944. június 5-én hajnali öt órakor kezdődött. Salgótarjában az úgynevezett bányaistállói gyűjtőbe 2 240 zsidót zsúfoltak össze. A halálvonat 1944. június 12-én vagy 13-án állt össze Salgótarjánban. Ennek a sze­relvénynek marhavagonjaiba hatvan-nyolcvan embert zsú­foltak be. Az úticél Auswitz volt. A víz- és wc-lehetőség nélküli szállítás Kassán át em­bertelen körülmények közt tör­tént. A koncentrációs táborba mintegy négyezer zsidó került Nógrád megyéből. Őket Aus- witzban szelektálták. A mun­kaképeseket továbbvitték Né­gának csak töredéke tért haza, döntő többségüket elpusztította a fasizmus. 1946-ra, így Salgó­tarján zsidósága 852-re esett vissza. Közülük is sokan emig­ráltak, így az ötvenes évek vé­gére már csak százötven embert számlált a zsidó közösség. Zsinagógájuk a város átépí­tésének áldozatává vált. Helyén ma a csillagházak állnak. Az ártatlanul megkínzott, el­pusztított zsidó honfitársaink sorsa örök mementó kell, hogy legyen. A holocaust ötvenedik A múzeumbaráti kör emlékülést rendez június 6-án, hét­főn 17 órakor Salgótarjánban a Nógrádi Történeti Múzeum tanácskozótermében. Az ülésen dr. Horváth István történész Holocaust Salgótarjánban címmel tart előadást. metországba. Az öregeket, be­tegeket és a gyermekeket a gázkamra és a krematórium várta. A város zsidósága elvesztette vagyonát. Ennél is tragikúsabb volt a katasztrofális mértékű emberáldozat. A város zsidósá­évfordulója arra figyelmeztet, hogy tegyünk meg mindent an­nak érdekében: többé ne kap­hasson teret a fasiszta ideoló­gia, amely vallási, faji alapon tesz különbséget emberek kö­zött. Veres Mihály-öle-3ü!-Ilii sí; gCí-afc-Dl .? Stabil háttérrel Budapest: 1111 lágymányosi 6115. Tel.: 209-2355 Rádiótelefon: (06 60! 3-27087, (06 60) 3-27088 Balatonvilógos: M7-es enyingi elágazás Tel.: (88) 380-644 Rádiótelefon: (06 60) 3-27100 Béké*csabcn 5600 Gyóni G. u. 21. Tel.: (66) 447-111 Rádiótelefon: (06 60| 3-84000 Debrecen: 4026 Kálvin tér 2/A Tel : (52) 318-038 Rádiótelefon: (06 60) 3-27800 Győr 9022 PáKfy Dénes u. 1. Tel.: (96) 318-896 Rádiótelefon: (06 60) 3-27400 Miskok: 3530 Széchenyi u. 70. Tel.: (46) 411-550 Rádiótelefon: (06 60) 3-51000 Nagykanizsa: 8800 Deák tér 12. Tel.: (93) 310-460 Rádiótelefon (06 60) 3-27408 Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel.: (72) 445-111 Rádiótelefon: (06 60) 3-27900 Szeged: 6720 Tisza Lajos krt. 2-4. Tel.: (62) 421-575 Rádiótelefon: (06 60) 3-27600 Székesfehérvár 8000 Várkörút 44. Tel.: (22) 328-717 Rádiótelefon: (06 60) 3-27200 Szolnok: 5000 8aross u 1. Tel.: (56) 422-232 Rádiótelefon: (06 60) 3-86001 Szombathely: 9700 Weither Károly u. 14. Tel.: (94) 324-420 Rádiótelefon: (06 60) 3-77000 A 450-es Westel telefonnal akár a tengeren­túlra is telefonálhat. MOZGÁSBAN AZ ÜZLET HOL LESZ A LAKÓHELYÜNK? Pazarló panelházak országszerte (Ferenczy Europress) Az újonnan épített lakások száma 1975 óta folyamatosan csökken. Tavaly már csak 20 913 lakás épült, s ez egy év alatt 19 százalékos visszaesést jelentett. Ezen belül az ön- kormányzatok által építettek száma a felére csökkent! A lakáshelyzetet és a népes­ség számát figyelembe véve évente negyvenezer új lakásra volna szükség Magyarorszá­gon. A felmérések szerint az épí­tőipar bírná is a munkát, amíg azonban az átlagos jövedelmek nem nőnek, illetve a kormány­zat a bankokkal együttműködve nem dolgoz ki megfelelő hitel- konstrukciót és támogatási rendszert, addig az építőipar sem számíthat az eddiginél több megrendelésre. Ugyanakkor az új lakások alapterülete elég nagy, mintegy száz négyzetméter. Ez azért figyelemre méltó, mert néhány évvel korábban még csak hetven négyzetméter volt az átlagos méret. A régiek minőségére jellemző, hogy az ország lakásállományának ti­zenhét százaléka egyszobás, s mintegy harminc százaléka még mindig komfort nélküli, il­letve félkomfortos. Az ivóvizet a lakások hu­szonhat százalékába nem vezet­ték be és a csatornahálózatba ötvennyolc százalék nincs be­kötve. Távfűtés tizenhét, me­legvíz tizenöt, telefon huszon­egy százalékában van. Jelenleg a legkeresettebbek a viszonylag olcsó garzon laká­sok, és az ellenkező véglethez tartozó, drága luxuslakások. A közepes méretűek (ötven- nyolcvannégyzetméter alapte- rületűek) iránt gyenge a keres­let. Ez pontosan tükrözi a társa­dalmi folyamatok alakulását: a középréteg egy része elszegé­nyedett, lecsúszott, míg a másik része meggazdagodott. Tovább bonyolítja a lakásál­lapotokat, hogy a meglevők is „fogyásnak” indultak: számuk az elmaradt felújítások miatt legalább annyival (tizenkilenc százalékkal) csökken évente, mint ahány új lakás épül. És már látható az újabb prob­léma: a panellakások renová­lása, amely egyrészt technikai gondokat okoz, másrészt a pri­vatizálás folytán a tulajdono­soknak pénzügyi nehézségeket is jelent. Bár, állítólag a panelek álla­pota ma még megfelelő, már elkezdődött az a harmincéves felújítási program, amely 1991 -ben indult és a következő század húszas éveiben fejező­dik majd be. Ez a felújítás annál is inkább indokolt és célszerű, mert ezeknek az épületeknek az energia felhasználása rendkívül pazarló. Az előzetes tervek szerint 1996 és 2000 között 20 ezer la­kást újítanak fel az országban, míg 2006 és 2015 között - ami­kor eléri a csúcspontját a prog­ram - évente már 120 ezret. Bánhegyi Zsuzsa Élő szobor a kínai fővárosban A kínai művész egyik alkotása (FEB-fotó) A művészeteket szerető pekingi közönség előtt nagy sikert arat­tak a Wang De Shun élő szob­rai. Az alkotó festékkel fedi be testét. Plasztikból elkészíti hí­res szobrászok - Rodin, Miche­langelo - szobrainak másolatát. Csak kétalakos szoborkompo­zíciókat használ fel. Az egyik alak mindig ő maga. A közön­ség nehezen tudja eldönteni, melyik az élő. Wang maga, híres kínai pan­tomimművész is. Élő szobrai­val most szeretne kilépni Kína falai közül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom