Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-30 / 152. szám

4. oldal Gazdaság 1994. június 30., csütörtök A Videoton termékei versenyképesek. (Fotó: Szántó György) Mára feltámadt a Videoton A Videotont három éve privati­zációs pályázaton vette meg a Magyar Hitel Bank, az Euroin- vest és néhány magánszemély. Széles Gábor elnök-vezérigaz­gató szerint a holding feltá­masztásában nagy szerepe volt a nyugati számviteli és pénz­ügyi ellenőrző rendszernek, amely önálló nyereségérdekelt­ségű központokon alapul. Tavaly már több mint 11 mil­liárd forintos árbevételt értek el, főleg exporttal. Az idén pe­dig már 150 milliós nyereség­gel számolnak. Közös nyelven Európával! Lehetőségeit kihasználva, az elmúlt négy esztendőben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság igyekezett olyan dolgokat produkálni, amelyek elősegítették a gazdaság fej­lesztését. Az11Vólt a cétfük-;.ihogy-juz ország műszaki haladása ér­dekében fejlett technológiákat honosítson, ék ezek alkalma­zásával olyan termékek gyár­tását segítse, amelyek ver­senyképesek a piacokrtn. En­nek érdélében‘cí kuratás-féj- lesztésnek olyan nemzetközi­leg is eli.sntin. módszerét Ve­zették be, amelynek alapja lett a pályázati rendszer. •/. Az. első lépcsőben az volt a cél, hogy felkutassák a tehet­ségeket, majd ezt követően - 1992-től —olyan pályázatokat indítottak útjukra, amelyek az országnak fontosak. Ilyen nemzeti programok voltak a térinformatikai in­formációs rendszerek, a kis és a közepes aktivitású nukleáris hulladékok elhelyezése, a kor­szerű élelmiszerek előállítása, a csomagolási technológiák, az autógyártás itthoni beszál­lítói körének támogatása, va­lamint a mezőgazdasági gép­gyártás segítése. Az úgynevezett harmadik lépcsőben azoknak a hazai vállalatoknak, társaságoknak a megsegítését tűzték célul, ahol belső kutatásokat foly­tatnak fejlesztési céllal. Az említett pályázati rendszer nyitott volt — nyilvános -, te­hát aki akart, az jelentkezhe­tett. Amennyiben érdemleges volt az ajánlata, ahhoz pénzt is kapott. Az eddig elbírált pályáza­tok meg is hozták a várt si­kert. Az első 238-nak több mint a fele máris az ipari ter­melésben hasznosul. Érdekes­ségnek számít az is, hogy ezek „hozama" legalább hatszo­rosa annak, amit az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ráfordított. A másik nagy eredmény, hogy a pályázatok hetven szá­zaléka a kisi és a középválla­latoktól érkezett. Az utóbbiak amennyiben képesek lesznek felfutni, olyan nagy cégekké válhatnak, amelyek már nem állami támogatásból élnek. Természetesen nagy kár - a felsorolt eredmények ellenére -, hogy az elmúlt négy eszten­dőben a bruttó hazai termék­nek az egész kutatás-fejlesz­tésre fordított aránya 0,8 szá­zalékra esett vissza a korábbi, nyolcvanas évek 2-3 százalé­káról. Az bizonyos, hogy a ma­gyar tudomány fejlődésének létkérdése, hogy közös nyelvet beszéljen Európa fejlettebb részével. Tehát a felzárkózás érdekében azt is felül kell vizsgálni, hogy a következő években a jelenleginél többet kell áldozni kutatás-fejlesz­tésre. Mentusz Károly Nincs veszélyben a fizetőképességünk... A pillanatnyi adatok a gazda­sági növekedés megindulásáról tanúskodnak, amelyeket azon­ban feszült egyensúlyi viszo­nyok kísérnek. Az ország fize­tőképessége jelenleg nincs ve­szélyben - állapítja meg a Pénzügyminisztérium legújabb jelentésében, amely az év első négy hónapjának gazdasági tényadatait tartalmazza. Az első negyedévben gyor­sult az ipari és az építőipari termelés növekedése - hangsú­lyozzák a szakértők a jelentés­ben. A növekedést a kereslet oldaláról elsősorban a beruhá­zási fellendülés ösztönzi, de az export is bővült. A szakértők megállapítják: a vártnál erőtel­jesebb lakossági jövedelemnö­vekedés egyelőre a megtakarí­tásokban csapódik le, de nö­vekszik a vállalkozások forrás­igénye is, nem is beszélve az ál­lamháztartás forrásszükségleté-. ről. Emiatt az előzetesen prog­nosztizáltat jóval meghaladja a külföldi forrásbevonás: a folyó fizetési mérleg hiánya április végén több mint 1 milliárd dol­lár volt, s kedvezőtlen esetben év végére 3 milliárd dollárt is meghaladhatja. Ezen folyamatok óvatos, dif­ferenciált pénzpolitikát indo­kolnak - hangsúlyozza a jelen­tés. Hozzátéve: az ország fize­tőképessége jelenleg nincs ve­szélyben, de a külső nettó adós­ságállománynak tartósan csak olyan növekedése vállalható, amely hosszabb távon össz­hangban van a gazdasági telje­sítőképesség emelkedésével. Ezért a szakemberek szerint a lakossági fogyasztás nagyobb arányú bővülésére még nincs lehetőség. Úgy vélik, hogy szükséges és lehetséges az ed­dig kedvező ártendenciák, az infláció mérséklődő irányzatá­nak fenntartása is. Ebben az évben április vé­géig a fogyasztói árak - az el­múlt öt évhez viszonyítva - a legkevésbé emelkedtek. Ugyanakkor a jelentés figyel­meztet: bár az eddigi gazdasági folyamatokat tekintve termelői oldalról önmagában inflációs veszély nem fenyeget, de a mak­rogazdasági feltételrendszer, a külkereskedelmi passzívum, az államháztartási hiány bizonyta­lansága több kockázatot rejt magában. A szakemberek úgy látják: az ipari árszintnöveke­dés 10 százalék körüli, illetve a fogyasztói árszintemelkedés 18-20 százalék közötti elő­irányzata valószínűleg teljesül. Részvényjegyzés után, kedvező megyei tapasztalatokkal... Az elmúlt hetekben komoly erőpróbára tették ügyfeleik az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Heves Megyei Igazgatóságának al­kalmazottait. A lakosság legna­gyobb bankja is közreműködött különböző részvények értékesí­tésében. Először OTP-törzs- részvény-jegyzésre került sor, amelyet Egerben és Füzes­abonyban kezdtek, de néhány nappal később Gyöngyösön is kiterjesztették az árusítást. A tapasztalatokat nemrég ér­tékelték, és mint Sike Nándor igazgatótól megtudtuk, az akció kárpótlási jegyek cseréjével tör­tént. Lényegében 1847 tételt jegyeztek, 152 millió forint ér­tékben. Ezzel egy időben indult a Kedvezményes Részvényvásár­lási Program, a Soproni Sör­gyár, valamint a Pannonplast ajánlataival. Összesen 236 té­telt rögzítettek, amely 2699 részvényt jelentett, tízmillió fo­rintért. Ebből készpénzes volt kilenc, kárpótlási jegyet cserélt érte nyolcvan ügyfél, míg hitel­fizetéses 147 volt. A Pannon­plast részvényeinek jegyzése két nap alatt befejeződött. Ez 184 tételt és 6095 részvényt je­lentett, amelyek értéke 7,3 mi­liő forint volt. Akik kárpótlási jegyért igye­keztek részvényekhez jutni, sok gonddal kellett megküzdeniük. Gyakori volt ugyanis a sorban állás az OTP-fiókok előtt, ame­lyet még csak tetézett az állam­polgárok türelmetlensége is. A pénzintézet illetékesei azonban igyekeztek mindent elkövetni, hogy segítsenek az érdeklődők sokaságának. Ezután következtek a Mól Rt. részvényei, amelyek iránt már nem volt olyan érdeklődés a megyében, mint az említett két előző esetében. Érdekességnek számított viszont, hogy az Egis részvényeiből már újból sokan vásároltak. MŰKÖDIK A NÓGRÁD MEGYEI VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖZPONT Készül az új üzleti terv - alakulóban a szervezet A Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Központ idén februárban alakult és Salgótarjánban, a megyeháza épüle­tében működik. Ügyvezető igazgatója Géczy Gyula, akit már bemutattunk olvasóinknak. Ezúttal az iránt érdeklődtünk, hogy milyen munkát végzett a központ az elmúlt hónapokban.- Mióta kiderült, hogy a ko­rábban kanadai szakemberek által elkészített üzleti terv szer­kezetét és tartalmát a PHARE (a Lengyelországnak és Ma­gyarországnak pénzügyi támo­gatást nyújtó európai program szervezetének - a szerk.) kifo­gásolta, azon fáradozunk, hogy előkészítsük az új változatot. Ezt ugyancsak külföldi- kanadai és angol - szakértők végzik. Várhatóan július végén lesz olyan állapotban, hogy be­nyújthatjuk véleményezésre a PHARE-nak. a Magyar Vállal­kozásfejlesztési Alapítványnak és a mi alapítványunk kuratóri­umának.- Miért olyan fontos ez?-Azért mert csak jóváha­gyást követően indulhat el a kü­lönböző programok finanszíro­zása úgynevezett PHARE-pén- zekből.- Milyen konkrét progra­mokra lehet majd pályázni?-Egyéni és társas vállalko­zóknak lehet majd igényelni úgynevezett mikrohiteleket, de támogathatók lesznek oktatási, képzési tervek és tanulmányok is.- Hogyan áll a központ me­gyei szervezetének kialakí­tása?-Kétfelé kell bontanom a választ, hiszen párhuzamos fo­lyamatokról van szó. Egyrészt dolgozunk a megyei központ infrastrukturális és személyi feltételeinek megteremtésén, másrészt pedig együttműkö­dünk a helyi önkormányzatok­kal a városi irodák kialakításá­ban. Ezek működési és bérkölt­ségeit az önkormányzatok fe­dezik a számukra e célra bizto­sított kormánytámogatásból, a megyei központ viszont fel­ajánlja, biztosítja az irodáknak valamennyi szolgáltatását. A nyár végére, az ősz elejére mindkét területen szeretnénk realizálni elképzeléseinket.- dyb ­Nem követhető nyomon az eddig magánosított vagyon sorsa Az elmúlt évi 3,5 milliárd dol­láros kereskedelmimér­leg-passzívum az idén akár 4 milliárd dollárra is növekedhet - mondta Pál László ipari és ke­reskedelmi miniszterjelölt az MTESZ-ben tartott tegnapi gazdasági-műszaki fórumon. Hozzátette: nem sokat szépíte­nek ezen azok az adatok, ame­lyek azt próbálják bizonyítani, hogy a gazdaság fejlődik. A privatizációt ennek elle­nére folytatni kell. A magánosí­tott vagyon sorsa azonban az elmúlt években nem volt követ­hető. Ezért mielőbb szükség lesz arra, hogy a privatizáció hozzájáruljon a vállalatok telje­sítményének növekedéséhez. Ez pedig tőkeemeléses privati­zációval valósítható meg. Végezetül arról szólt, hogy jelentős mennyiségű kárpótlási jegy még mindig nincs a lakos­ság tulajdonában. Az E-hitel- konstrukciót is felül kell vizs­gálni, s további feladat olcsó hitellehetőségek megteremtése. A KRP-ről az a véleménye, hogy az kampányjellegű, s bár szükség van kisbefektetői prog­ramokra, ezt a konstmkciót is át kell dolgozni. A tanácskozáson Csépi La­jos, az AV Rt. vezérigazgatója elemezte a privatizáció folya­matának elmúlt négy évét. El­mondta: 1800 vállalatból 500-at felszámoltak, 550-et privatizáltak, 48 kisebbségi és 168 többségi magántulajdonba került. RámutatottyWen/eg két­száz cég képezi tartósan az ál­lam tulajdonát, 400 pedig az AVÜ privatizációs döntésére vár. Fontos, hogy további va­gyonvesztés ne legyen. A GAZDASÁG HÍREI Társadalomföldrajzi kézikönyvet adtak ki “^.A modem társadalomföldrajz kézikönyve” címet viseli Csé- falvay Zoltán munkája. Az IKVÁ Könyvkiadó Kft. gondo­zásában megjelent kötet külön fejezetben tárgyalja a társa­dalmi modernizációt. Térkép mutatja: a válság miként érinti az ország egyes régióit. Egy másikon nyomon követhetők a négymillió dollárt meghaladó zöldmezős ipari beruházások. Három fejezet foglalkozik a városok életével és problémá­ival. Új repülőjárat indul Budapest és Zágráb között menetrend szerinti repülőjára­tot indít július 1-jétől az Avia- express Kft. Ennek 85 száza­lékban a közlekedési tárca, 15 százalékban pedig egy magán- személy a tulajdonosa. Kétszázhetven dollárra emelkedett... Az utóbbi négy évben 110 dol­lárról 260-270 dollárra emel­kedett hazánkban az egy főre jutó egészségügyi kiadások összege - értékelte a tárca eredményeit Surján László, a leköszönt kormány népjóléti minisztere. Ma már csaknem háromezer gyógyszer van for­galomban, és a társadalombiz­tosítás által támogatottak köre megduplázódott. Vízpótlás a Velencei-tónál Folytatódik a Velencei-tó víz­pótlása. Idén 5 millió köbmé­ternyi karsztvizet vezetnek a tóba, ebből június közepéig 3,3 millió köbméter már beju­tott. A műveletre a Vízügyi Alapból 24 millió, a Környe­zetvédelmi Alapból 19 millió, az Idegenforgalmi Alapból 12 millió, a Mezőgazdasági Fej­lesztési Alapból pedig 5 millió forintot szánnak. Természetvédelmi program 2000-ig A szakminisztérium átfogó környezet- és természetpoliti­kai koncepciója a 2000-ig szóló prioritások között jelöli meg az emberi egészséget és értékeket veszélyeztető tevé­kenységek és üzemek felméré­sét, azok beszüntetését, esetle­ges átalakítását. A középtávú tervek között a Duna és a Ti­sza vízminőségének javítása, a korszerűtlen járműpark lecse­rélését szolgáló intézkedések bevezetése szerepel. Ősztől már ilyen szerelvények is közlekednek a forgalomban. Új Inter City motorvonat a pályán Jelentős sikerrel mutatta be az Industria ’94 kiállításon Inter City motorvonatát a Ganz Hunsiet. Ez a hazai gyártású termék, amelyet osztrák villa­mosberendezésekkel láttak el, járműiparunk egyik új büszke­sége lehet a szakemberek sze­rint. Nemrég a Közlekedéstudo­mányi Egyesület szegedi nem­zetközi konferenciáján is pá­lyára állították a szerelvényt, amely elnyerte a tetszést. Az új, négyrészes, kényel­mes motorvonat - amelyet mo­dem klímaberendezésekkel is felszereltek - a pályán óránként 160 km-es sebességgel közle­kedik a tervek szerint ősztől, Budapest-Szeged között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom