Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-03 / 129. szám

1994. június 3., péntek Szécsény Es Környéke 5. oldal Októbertől már gázzal fűtenek minden szécsényi intézményben Ez év szeptemberében Szé­csény valamennyi utcájában ki­épül a gázvezeték. Az önkor­mányzatnak 16 olyan épülete van (iskolák, óvodák, egész­ségügyi intézmények, stb. ) ahol villany, olaj, vagy szilárd- tüzelésű fűtésberendezéseket kellene olcsóbb gáztüzelésre átállítani. Ez 60 millió forint­jába kerülne a városnak. Szé- csényben a jelen körülmények között ilyen nagy összeget nem tudnak az intézmények ä fűtés átállítására fordítani. A kialakult módszerekkel a 16 épület fűtése évente 23 mil­lió forintjába kerül a városnak. Ez az energiahordozók felhasz­nálásából és a fűtők béréből te­vődik össze. A PROMETHEUS Rt. olyan ajánlatot tett a városnak, hogy vállalja az intézményekben a fűtés korszerűsítését, azaz a gáztüzelésre való átállást, és 5 évig annak üzemeltetését. Az rt. évente 1,6 millió forintot, va­lamint azt az összeget kérte, amennyibe a városnak most ke­rül az intézmények fűtése. A testület viszont olyan ajánlatot tett, hogy tekintsenek el az 1,6 millió forinttól, csupán azt az összeget kérjék, amelyet az ön- kormányzat jelenleg a fűtésre fordít. Végül az rt. elfogadta az önkormányzat javaslatát. Ezek szerint Szécsény intézményei­ben rövidesen hozzáfognak a fűtés korszerűsítéséhez és ok­tóbertől mindenütt gázzal fog­nak fűteni. A város ugyanis jelenleg sa­ját erejéből nem tudta volna a fűtést korszerűsíteni. így jövőre ismét 23 millió forintba kerülne az intézmények fűtése, de az összeget a PROMETHEUS Rt. kapja. - szenográdi ­A házfőnök elbúcsúzott Orbán Márk, a szécsényi fe­rences kolostor helyreállítása során nyújtott munkájáért „A műemlék védelméért és hely­reállításáért” miniszteri ki­tüntetésben részesült. A ferencesek 1989 szeptem­berében tértek vissza Szé­csénybe. Orbán Márk házfő­nöknek az első teendői között szerepelt a leromlott állapotban lévő kolostor helyreállítási munkáinak a megszervezése. Az induláskor a házfőnöknek százezer forinton kívül csak op­timizmusa és lelkesedése volt.- Nagyon sok segítséget kap­tam Gál Tibor építésztől és Lá- szay Judit történésztől. A jó együttműködésünk eredmé­nyeként sikerült a kolostort a régi stílusában úgy visszaállí­tani, hogy az funkciójának, a novicius háznak is megfeleljen. Az épület és környékének rendbetétele 80 millió forint. Eddig 60 millió forintot költöt­tek rá. Ebből 40 millió a kész­pénz. Ennek nagy részét a tartomá­nyi főnökség és a műemléki felü­gyelőség biztosí­totta. A hívők adakozó forintjai is segítették a munkálatokat. Többen, élő mun­kával járultak hozzá az építke­zés mielőbbi befe­jezéséhez. A hí­vők mellett segí­tett a mezőgazda- sági szövetkezet, az Emász, a sütő­üzem, Maion Ep- szöv, de az iskolá­sok és sokan má­sok is közremű­ködtek. Az építkezés lassan befejező­dik. Birtokba vet­ték lakóik, a novi- ciusok. A munká­kat szervező, a fo­rintokat előte­remtő Orbán Márk búcsúzott. Rendjük törvénye szerint csak három évig lehet valaki egy adott helyen házfőnök. Az épít­kezésre való tekintettel, részé­ről ezt két évvel meg is toldot­ták.- Örülök, hogy sikerült a vá­rosban maradandót alkotnom. A legnagyobb eredménynek azt könyvelem el, hogy az épület ismét a rend tulajdonába ke­rült. Szenográdi Ferenc Orbán Márk (jobbról) a felújítási mun­kákról nyilatkozik a szerzőnek UTÁNOZHATATLAN, MERT EREDETI Népművészet a Palócföld szívében Szemet-lelket gyönyörködtető népművészeti textíliákat, ame­lyek az igazi eredeti palóc színeket viselik, csak Nógrád me­gyében a Palóc Művészeti és Háziipari Szövetkezetbe tömö­rült népművészek tudnak készíteni. Székhelyük Szécsény, de lakhelyük Palócország közepe, Herencsénytől Nagylócon át, Rimóctól fel Hollókőig, de ezeken túl más községekben is. Számuk eléri a hatvan - nyolcvan főt. ban pedig a legújabb divathoz igazodók. Ahogyan azt a szö­vetkezet jelszavával is kife­jezi:- A népművészet a modem vi­seletét jelenítse meg. — Ezt életre is keltik, hiszen gyö­nyörű hímzett estélyi ruhákon, Illés Istvánné szövőnő munka közben Közöttük nagynevű nép­művészek vannak, akiknek mesteri tudást hagyott többek között a visszavonult Rádi Pálné Szécsényből. De köve­tőik a rimóci hímzőművész, Déska Bertalanná - akit mun­kaközben Párizsban is meg­csodáltak már- Dékány La- josné Szécsényből, vagy a nagylóci Kormány Dezsőné, aki a hollókői szövőházban is bemutatja népművészeti tu­dományát. De ott van a heren- csényi Istvanovszki Mihályné, a szövőszék varázslója is. Életrekeltett hagyományok Ezek a népművészek ősi módon verik ki az eredeti pa­lóc színt és formát viselő textí­liákat a legkisebb formától a legterjedelmesebb abroszig. Olyan eredetien, a hagyomá­nyokra alapozva a kék-piros palóc színt hímezni, mint te­szik ezek a művészek, senki nem tudja utánozni. A sok színben pompázó palóc babák belopták magukat az emberek szívébe világszerte. A szövetkezet a közelmúlt­ban tartotta meg évi rendes közgyűlését, ahol is Reznicsek László, a szövetkezet elnöke tájékoztatta a tagságot az el­múlt évben végzett munkáról, az eredményekről, majd meg­jelölték az elkövetkező esz­tendő feladatait is. A tagoknak érdekük a szö­vetkezeti formában való fennmaradás. így tudják a piac magas szintű igényeit kielégí­teni. Az anyagbeszerzés, a pi­ackutatás, á késztermékek el­helyezése az összetartozás eredménye lehet. Felvásárlójuk az országos hírű Folklór népművészeti fő­városi bolt. De kielégítenek egyéni megrendeléseket is. A szövetkezet szerény kere­tek között dolgozik. A köz­pont néhány ingatlannal ren­delkezik. Mivel minden ter­méket kézimunkával állítanak elő, ehhez igazítják felszerelé­seiket is, amelyek a dolgozók tulajdona és bérletet fizetnek a használatuk után. Számukra ez az út járható, mert a kézi mun­kától eltérni nem szabad, ugyanis a késztermékeket a Népi Iparművészeti Tanács szigorúan ellenőrzi. Gyönyörködni a munkában A szövetkezetben az ősi szövőszékkel verik ki a ter­mékeket. Az elnök elmondta, hogy kemény ez a munka, azok képesek ezt mívelni, akik szeretik ezt a tevékenységet, akik maguk is gyönyörködni tudnak munkájukban. A hímzett munkák is meg- kapóan szépek. Sok színükkel, finom öltéseikkel, formájuk­modem viseleteken is meg­elevenedik a népművészet. Küzdeni naponta a létért A Palóc Népművészeti és Háziipari Szövetkezet az el­múlt három év alatt átlagban 10-12 millió forint árbevételt tudott elérni. A szövetkezetét is megviseli az ország kedve­zőtlen gazdasági helyzete. A népművészeti termékre keve­sebb pénzt fordítanak az em­berek. Ezért a piac megtartá­sáért küzdeni kell. A téli idő­szak nehezebb, mert a vásár­lási fellendülés a nyár beálltá­val, az idegenforgalom pezs- dülésével kezdődik. A palóc textíliák iránt a külföldi ven­dégek mutatnak nagyobb ér­deklődést. Ehhez igazodva a szövetkezet az ország külön­böző helyein is kínálja termé­keit. Hiszen a szövetkezet eredményes működése a nép­művészek produkciójának is a biztosítéka. - B ­Az önkormányzat értékelte a nagylóci hivatalt — Minek olyan sok ember a polgármesteri hivatalba? Elég oda két-három személy is. - E kijelentés négy évvel ezelőtt nagyon sok Nagylóchoz ha­sonló nagyságú településen el­hangzott. Aztán a mindennapok sűrűjében az emberek rádöb­bentek: a hivatal értük van. Tu­datosult bennük, hogy melyik hatáskör tartozik a testületre és melyik az apparátusra. Valahogy így lehetne sum­mázni a nagylóci önkormány­zatnak a polgármesteri hivatal munkáját értékelő ülését. A Bélák Dezső', a település polgármestere köztársasági megbízott hivata­lának véleménye is megfelelő­nek minősítette az önkormány­zat és a hivatal munkáját. Korábban elég sok ütközési pont volt a testület és az intéz­mények munkájában. Az utóbbi egy évben korrekt munkakap­csolat alakult ki az iskola és az önkormányzat között. Az óvoda vezetése mindig is meg­találta a megfelelő munkastílust a falu vezetőivel. A testület azt is megállapította, hogy több te­rületen együtt kell dolgozni a környező községekkel. RÖVIDEN Karancsság, Ságúj- falu, Szalmatercs. A három község önkormány­zata a lakosság magasabb színvonalú fogorvosi ellá­tása érdekében összefogott. Elfogadták dr. Brumár Mi­hály fogorvos javaslatát, s korszerű műszert vásároltak a karancssági fogorvosi rendelő számára. A most beszerzett ultrahangos fog- kőeltávolító berendezés használatával csökkenthetik az inygyulladásos és -sor- vadásos megbetegedések számát. Szécsény. A zeneiskolai iskolaszék javaslata figye­lembe vételével állapította meg az iskola vezetősége az 1994/95-ös tanévre a térítési és hangszerhasználati díja­kat. A jeles és kitűnő tanu­lók 1800, a négyes rendűek 1900, a közepesek 1800 fo­rintot fizetnek. Az előké­szítő csoportban a havi térí­tési díj 50 forint lesz. A szakszofon havi bérleti díja 200, a klarinét és fuvoláé 100 forint lesz. A hegedű és gitár éves bérleti díja 600 forint. A zongora használa­táért 400 forintot kell fi­zetni. Ságújfalu. Az önkor­mányzat a toroki földek felé vezető úton a régi, jármű- forgalom céljára már nem eléggé biztonságos híd mellé új műtárgyat épített. Ez az Aranyvölgyén, a Lo- pásdról lefolyó patakot át­hidaló híd már nehézgépek közlekedésére is alkalmas. A gazdák így földjeiket már biztonságosan közelíthetik meg gépeikkel. A régi híd gyalogos forgalomra to­vábbra is igénybe vehető. Az oldalt szerkesztette Bobál Gyula Szombati lapszámunkban Salgótarján és környéke LITKEI HÉTKÖZNAPOK A testület ura a helyzetnek A Karancs-völgyének han­gulatos kis települése Litke. A község szegélyét dél­ről a Dobroda-patak, észak­ról az Ipoly határfolyó mossa. Szelíd, dús lombú erdő borí­totta hegyek, enyhén emel­kedő dombok ölelik körbe szántóikkal. Termő értékük szerény. A nemesebb szántó­föld a Dobroda mentén van, ami valamikor gazdagon fize­tett. Manapság nem az érté­kének megfelelően hasznosul, mert egy részét nem művelik, elborította a gaz. A község határátkelő is A falu központjában válik ketté az országút. Egyik ága Salgótarján felé, a másik Ipoly- tamócnak veszi az irányt. Erről az útról egy hirtelen leágazás­sal a tamóci őslelethez is eljut­hat a vándor. A község lakosságának na­gyobb hányada a salgótarjáni nagyiparban kereste meg ke­nyerét. A kisebb hányad fog­lalkozott földműveléssel. A községet a várossal a sűrűn közlekedő autóbuszjárat köti össze. Litke valamikor jobb módban élt, mint napjainkban. Ennek bizonyítéka az évekkel ezelőtt megindult nagyarányú építkezés. A község keleti felén korszerű kertes házak épültek, új falurészt képezve, megfelelő infrastruktúrával. A gyári munkásnak és a kiegyen­súlyozottan dolgozó mezőgaz­dasági üzem tagjainak is biztos volt a jövedelme. Ez a község külsején is meg­látszott. Ezért Lükének idegen- forgalmi vonzereje is lett. Erre épült fel korszerű konyhával, vendéglátó helyiségekkel a vendéglátó egység. Mára lelalassult az élet Néhány esztendő alatt Lü­kén is lelassult az élet. Nincs a faluban pezsgő forgatag. A ha­tárátkelő is időnként van nyitva és ez az utazókat nem vonzza erre a vidékre. A na­gyiparban dolgozók sokasága került a munkanélküliek ke­serű sorsára. A termelőszövet­kezetnek is csak kis hányada foglalkozik a mezőgazdasági munkával. Az új földtulajdo­nosok tőke hiányában nem művelik a mezőgazdasági ter­melést, csak részlegesen. A fejődés ne álljon meg A község önkormányzatának képviselő-testülete a kialakult kedvezőtlen körülmények el­lenére törekszik Litke haladó hagyományait megőrizni; a falu rendjét fenntartani; a lehe­tőségekhez mérten gondos­kodni arról, hogy a fejlődés ne álljon meg. Vérségi Aladár, a község polgármestere, a ráruházott felelősséggel irányítja, a kép­viselő-testület határozatainak értelmében, a reá kiszabott feladatok megvalósítását. A fa­luban rendet tartanak. A pol­gármesteri hivatal Koren Ist­vánt, a hozzá beosztott hét közmunkással azzal bízta meg, hogy tisztán tartsák az utcákat, rendbe tegyék a parkokat, a kegyhelyeket. A község veze­tése elégedett a közmunkások tevékenységével. Pál László viszont három munkatársával a pedagógus lakás korszerűsíté­sén dolgozik. Erre a célra a polgármesteri hivatal közel egymillió forintot fordított. Helyben is lehet vásárolni Elismeréssel szólnak a la­kosságot ellátó kereskedelmi hálózat munkájáról is. Kettő bolt, az iparcikk, amelyet Szi­lágyi Jánosné, és az élelmiszer, amit László Gyula vezet szak­értelemmel, mindketten jól el­látják feladatukat. Munkájuk­nak jelentősége abban van, hogy a lakosság az anyagi kö­rülmények miatt ritkábban kel útra a város felé, a boltokban vásárolják meg a szükséges árut. Igyekszik a község veze­tése megkönnyíteni a lakosság életét. Közös tanácskozások Számtalan tanácskozást folytatnak a községházán a szomszédos közigazgatási ve­zetők is, a munka összehango­lása érdekében. Legutóbb Gordos Árpád egyházasgergei jegyző egyez­tetett a munkanélküliek foglal­koztatása érdekében. Csupán Lükén 60-70 azok­nak a száma, akik jövedelem- pótlásra jogosultak fejenként havi hatezer forint erejéig. Nem számítva a munkanélküli segélyre jogosultak számát. Most viszont a polgármester arról tájékoztatta lapunkat, hogy megegyezés született a hivatal és a szövetkezet között, hogy tizenöt embernek munka- lehetőséget biztosítanak a hír­nevessé lett uborkatermesztő telepen. A munkadíjat a szö­vetkezet fizeti ki. Új fogadó is épül már Sok mindent megtesznek a község vezetői annak érdeké­ben, hogy Litke megmaradjon a maga valóságában annak a közkedvelt határmenti kiskö­zségnek, amelyet megszerettek a bennszülött lakók és kedvel­nek a messze földről érkező vendégek is. Ezek fogadására készül nagy körültekintéssel Fekete Dezső vállalkozó is, aki külön­leges igények kielégítésére, hozzálátott egy fogadó meg­építéséhez. Litke vezetői minden nehéz­ség ellenére törekszenek le­győzni a fejlődést gátló akadá­lyokat. B.Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom