Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-27 / 149. szám
4. oldal Óvásoktól - Olvasóknak 1994. június 27., hétfő VISSZHANG - CIKKÜNK NYOMÁN TOLLAT FOGOTT AZ INTÉZMÉNY ELSŐ IGAZGATÓJA A múzeum soha nem lehet hamis tanú Pf. 96 - A Hírlap postájából A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A Pf. 96 — A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. BARATSAG KLUBUNK AJANLATA Nyaralás Jugoszláviában A mai múzeum elődjéről eléggé hiányosak a dokumentumok Olvasóink közül sokan érdeklődnek a júliusi és augusztusi nyaralási lehetőségekről. Jó szándékkal ajánlhatjuk az érdeklődőknek a jugoszláv tengerparton az egykori királyi nyaralóhelyet, Budvát. Itt nem folyt háború, teljes a nyugalom, és kitűnő ellátás van. Az odavezető út is biztonságos. A jelentkezők szállodában, kétágyas szobákban laknak és félpanziós ellátást (reggelit, vacsorát) kapnak. A szálloda egy egzotikus pálmaligetben épült, a tengerparttól 100 méterre. A részvételi díj július 15-étől 24-éig, vagy augusztus 19-étől 27-éiig 23 000 Ft. A gyermekek 10 százalék kedvezményt kapnak. Görögországban már csak szeptemberben és októberben tudunk olvasóinknak helyet biztosítani a Barátság Klub üdülőházaiban. A részvételi díj önellátással 13 000 Ft, félpanzióval 17 200 Ft. A külföldi kirándulásokat kedvelő barátainkat 4 napos autóbusz-kirándulásra hívjuk Ausztria, Svájc, Liechtenstein, németországi körútra augusztus 18-ától 21-éig. A részvételi díj 12 100 Ft. Hazai kirándulásaink közül olvasóink figyelmébe ajánljuk a július 2-án, a Mecsek hegység csodálatos tóvidékére, Orfüre tervezett autóbuszos kirándulásunkat, amely az ebéd árával együtt 1200 Ft-ba kerül. Szegedre, az Alföld „fővárosába” július 3-án indítunk autóbuszt. Megismerkedünk a város nevezetességeivel és megkóstoljuk a híres szegedi halászlét. A részvételi díj 1100 Ft. A zalakarosi gyógyfürdőre tervezett kirándulásunk július 16-án 1200 Ft-ba kerül. Ajánlunk olvasóinknak egy veszprémi és pápai kirándulást július 31-én 1100 Ft-ért. Augusztus 20-án három nevezetes rendezvény színhelyére indítunk autóbuszokat: Debrecenbe a virágkameválra, a hortobágyi hídi vásárra és az ópusztaszeri emlékünnepségre. A részvételi díj - útiköltség és ebéd - 1200 Ft. Július 23-án rendezzük hagyományos Anna-bálunkat az Ajtósi Dürer sori éttermünkben. A mulatság estétől reggelig tart. A műsorban fellépnek: Ötvös Csilla, az Operaház magánénekese, Menyhár Marika és Döm- södi Farkas Bálint magyamóta- énekesek. A belépő és a vacsora 1000 Ft. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy kérésre szívesen megrendezzük bárkinek a lakodalmát, vagy egyéb ünnepségét kedvező áron a Városliget melletti vendéglőben. Jelentkezni lehet: 1055 Budapest, Fáik Miksa u. 7. Telefon: 132-7332. Salgótarjánból induló csoportok, július 9.: ausztriai safari park, 1500 forint; görög tengerpart apartman szállással, luxus busszal 10 nap: augusztus 20-ától 13 500 forint, szeptember 13-ától 13 500 forint, október 4-étől 7500 forint. Október 5- étől: hajóval Izrael, Rodosz, Ciprus, 10 nap teljes ellátás, 55 000 forint. Jelentkezni lehet a szakszervezetek házában (Salgótarján, Fő tér 1. sz. alatt, vagy a 06- 32-317-244/121-es melléken). Illetve: Boskó Hildánál (Salgótarján, Centrum Áruház, földszinti virágbolt.) A május 14-15-ei Nógrád Megyei Hírlapban Harmincöt éve: Tanú a Nógrádi Történeti Múzeum címmel terjedelmes cikk jelent meg - mér, szignóval. A történeti hűség kedvéért fogtam tollat, hogy a múzeum sem betűvel, sem fényképpel ne legyen hamis tanú. Sajnos a múzeum hőskoráról írt „történet” egy szóban sem állja meg a helyét. Salgótarjánban a múzeum nem 1959. május elsején, hanem 24-én nyitotta meg kapuit, s nem üvegipari kiállítást láthatott az aznap megjelent mintegy háromszáz látogató, hanem a nagyobbik teremben, a megyei eseményeket bemutató 1919-es tanácsköztársasági, a kisebbikben pedig Darwin-kiállítást. Az átadáson megjelent Hevesi Gyula akadémikus és Czottner Sándor nehézipari miniszter is. Az üvegipari kiállítás megnyitására 1961. június 10;én került sor, Pál Gyula, az ÉM Üvegipari Igazgatóság vezetője jelenlétében. Az említettek szerint a közölt fénykép sem 1959-es, hanem 1961 júniusában készült miután az üvegipari kiállítást hirdeti. Az sem állja meg a helyét, hogy a múzeum örökölt volna valamit is a Domyay-féle hagyatékból. Azt azonban nem említette a fent jelzett cikk, hogy ezekben a hónapokban a múzeum a Nemzeti Múzeum főigazgatójának a vezetésével országos eredményű ásatásokat végzett a Pécskőn. így van ez, mert a múzeum első igazgatóját nem kérdezték meg e témában. Ellenkező esetben nem kellett volna jelen írásommal helyreigazítani azt a cikket, melynek a múzeum hőskorát megelevenítő sorai helytelen tényeket tartalmaznak. Dr. Gajzágó Aladár a múzeum első igazgatója Salgótarján Az Aradi Vértanúk tere a Rákóczi-szoborral. Az Alföld „fővárosa”, Szeged is úti cél. Fontos kiegészítések a hőskorra vonatkozóan Lapunk kérésére dr. Horváth István, a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum igazgatója a következőket válaszolta:- Megköszönöm dr. Gajzágó Aladár kiegészítését. Azok a dátumok és személyek, amelyek, illetve akik írásában szerepelnek, helyesek és pontosak. Az időpontokban, a kiállítások tematikájában meglévő bizonytalanság és eltérés abból adódhat, hogy az eseményekről hivatalosnak minősíthető dokumentáció nem maradt fenn a múzeumban. Tudomásunk szerint a múzeum május 1-jé- től kapta meg a működési engedélyt, és május 24-én nyitotta meg kapuját. A Domyay-gyűj- temény megmaradt része jelenleg is a múzeum birtokában van. A régészeti ásatásokat Korek József, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese végezte. - mér Eladósodott a mezőgazdasági vállalkozók nagy hányada Úgy gondolom, hogy a most leköszönő kormány egyik legnagyobb hibája az volt, hogy vagy nem akarta, vagy nem tudta szándékai mellé állítani az agrárértelmiséget. De, hogy is tehette volna, mikor elmarasztaló, becsületbe gázoló jelzők garmadájával - vörös báró, zöld báró, szabotőr - illette a társadalom e fontos rétegét. Azonnali válasz szükséges Az új kormánynak hivatalba lépése pillanatában súlyos problémákról kell döntenie. A mezőgazdasági vállalkozókat alapvetően két nagy nehézség terheli, amelyekre azonnali választ vár a mezőgazdasági népesség a kormánytól. Az egyik probléma az eladósodással kapcsolatos. A mezőgazdasági vállalkozók nagy hányada vagyonuknak jelentős részében adósodott el. Véleményem szerint, ez az eladósodottsági mérték így, ahogy van, kezelhetetlen és már jó néhány évvel ezelőtt értelmetlen volt a különböző „hitelezők” részéről (APEH, TB, bankok) a tőketartozások ilyen-olyan büntetésekkel történt emelése, hiszen ezen tartozásoknak a pusztán tőke része is jórészt behajthatatlan. A szóban forgó tartozások nyomasztó teherként nehezednek magára a vállalkozásra, de a vállalkozást irányító vezető, sőt a benne dolgozó kétkezi munkavállalókra is. Felfüggesztett kamatok A megoldás meglátásom szerint a következő lehetne: a kormány igen rövid egyeztetés után, a szállítói tartozáson felüli tartozásokat, legalább 6 hónapra felfüggesztené, úgy, hogy a késedelmi és büntető kamatok számítását azonnal leállítaná, s ez alatt az idő alatt megvizsgálná vállalkozónként a tartozás visszafizetésének realitását és vagy eltörölné, vagy pedig pusztán a tőketartozást hosszú távra (6-8 évre) átütemezné. Nyilvánvaló, hogy mindez nem lehetséges a vállalkozók passzív hozzáállásával, rendelkezniük kell valamiféle kilábalási programmal. A másik súlyos, nyomasztó, megoldásra váró kérdés a mezőgazdasági vállalkozók tőke- szegénységének megszüntetése. Ä Földművelésügyi Minisztérium hivatalnokai (szándékosan nem szakembert írtam) már jó ideje azt fújják, hogy az idei bő termés komoly értékesítési zavarokat fog okozni, de mindenképpen az átvételi árak jelentős csökkenését idézi majd elő. Az időjárás megoldotta Az FM apparátusa esett már ilyen hibába nem is olyan régen, amikor azzal riogattak, hogy tanuljunk meg búzával fűteni, és aztán az időjárás megoldotta az áprilisban még szépnek látszó reményeket. A parasztember, mégha szövetkezeti paraszt is, jól tudja, hogy aratásig jó pár napot „kinn fog aludni” még az a búza, és nagyon sok tényező nemcsak a mennyiségi, hanem a minőség romlásához is vezethet. Ezért jobb lenne, ha a minisztériumi apparátus azon gondolkodna, hogy honnan lesz majd pénze a vállalkozóknak az aratáshoz szükséges alkatrészek és üzemanyag vásárlására. Bizalom az új kormányban Bízom benne, hogy az új kormány látja ezt az ellehetetlenült helyzetet és gyorsan cselekszik, mondjuk olyan bankhitellel. amelynek kamatát a nyereségtartalommal arányos kamattámogatással egészíti ki, vagy olyan üzemanyag-vásárlási akcióval, amely a hosszú procedúrát elkerülő útalap- és áfa-visszaigénylés helyett már eleve ezek nélkül volna lehetséges megvásárolni. Szabó Péter Magyamándor Megújulhat a salgói várrom!? A „műemlékek nélküli város” megállapítás Salgótarjánra csak megkötéssel igaz, mert van egy műemléke, a salgói várrom, amely azonban évtizedek óta állagmegóvásra, felújításra vár. Jó tíz éve Feld István régész vezetésével, a helyi múzeum közreműködésével kiterjedt feltáró munkálatokat végeztek, melynek során sok értékes dokumentum került elő. A fellegvár kutatása teljesen befejeződött s némi rekonstrukcióra is sor került, de azóta ismét felgyorsult a romok pusztulása. Ezt a folyamatot megállítani egyrészt múltunk iránti kötelességünk, másrészt jól felfogott érdekünk is, hiszen a várhegy és környéke a város lakóinak kedvelt kirándulóhelye és jelentős idegenforgalmi vonzerő is. Elkészült a fellegvár részleges rekonstrukciós terve, s néhány hete rendelkezésre áll az építési engedély is. A kiviteli munkálatokat a Prevent Kisszövetkezet ez év október végi befejezéssel vállalja, a költségek (2,5 millió forint) azonban még csak részben állnak rendelkezésre: 1 millió forint az alapítvány eddig összegyűjtött pénze, 500 000 forint pedig Kakuk József támogatása. Kérjük a város minden lakóját, vállalkozóit, gazdasági szervezeteit, intézményeit, ki-ki a lehetőségei szerint, segítsen a még hiányzó összeg megteremtésében. (Az adományokat a Karancs-Medves Természetvédelmi Alapítvány salgótarjáni OTP 751-5269-4 számlaszámára lehet befizetni.) Reméljük, hogy a füleki és a somoskői várhoz hasonlóan Salgó tornya is megszépül a város lakóinak akaratából és közreműködésével. Dr. Fancsik János Salgótarján OLVASÓINK KÉRDEZTÉK - JOGÁSZUNK VÁLASZOL Illetékfizetés örökség átengedése esetén Olvasónk a szüleitől lakásingatlant örökölt. A hagyatékot közvetlenül a fiának szeretné átadni, illetve azt szeretné, ha az eljáró közjegyző már közvetlenül az örökhagyó unokájának adná át a hagyatékot. Kérdezi, hogy lehetséges-e ez és ha igen, ebben az esetben hogyan kell a hagyaték után illetéket fizetni. Fizetnie kell-e neki is, mint közvetlen örökösnek öröklési illetéket és fizetnie kell-e az átengedett hagyaték után ajándékozási illetéket a fiának is. Tehát kétszeres illetékkel fogják-e őket a hagyaték átadása után megterhelni? A polgári jog szabályai szerint az örökhagyó örököse a hagyatékot a törvény erejénél fogva szerzi meg az örökhagyó halálával egyidejűleg elfogadás, vagy más jogcselekmény nélkül, mivel a Polgári Törvénykönyv 598. paragrafusa szerint az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre. Amennyiben tehát csupán ezt a szabályt vennénk figyelembe, úgy az öröklést követő ingyenes átruházás - ajándék esetén az öröklési illetéken felüli ajándékozási illetéket is kellene fizetni. Az 1993. évi XCVII. törvénnyel módosított 1990. évi XCIII. törvény azonban csak a hagyatéki vagyonból való tényleges részesedést terheli illetékkel, amikor az alap jogszabály 10. paragrafus (1) bekezdésében kimondja, hogy annak a terhére, aki a megnyílt hagyatékból ráeső örökséget vagy annak egy részét a hagyatéki tárgyalás során más örökösnek ingyen átengedi, az átengedett rész után öröklési illetéket kiszabni nem lehet. Az így átengedett örökséget vagy egy részét megszerző más örökös úgy fizeti az illetéket, mintha a hagyaték közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá. A most ismertetett szabály alapján tehát csak az olvasónk fiának, mint a hagyatékot ténylegesen megszerzőnek kell öröklési illetéket fizetnie, de - a módosított illetéktörvény szerinti II. csoportba tartozó százalékos kulccsal, mivel úgy kell fizetnie, mintha a hagyaték közvetlenül a nagyszülőjétől szállna rá. Ebben az esetben az illeték általános mértéke 14 százalék, de a lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke 4 százalék! E szabály csak akkor érvényesül, ha a hagyaték átengedése „más örökös” javára történik, tehát olyan örökös javára, aki az örökhagyó után egyébként is örökölhetne. Meg kell tehát nyugtatnom olvasónkat, hogy neki, mint a hagyaték megnyíltakor figyelembe veendő törvényes örökösnek ilyen esetben illetéket nem kell fizetnie, a hagyatéki tárgyaláson nyugodtan átengedheti a szülőktől örökölt lakást a fiának.
