Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-23 / 146. szám
2. oldal Világpolitika 1994. június 23., csütörtc Zoológiái múzeum. Párizsban a Louvre után a leglátogatottabb kiállítóhely a zoológiái múzeum. A legkülönfélébb állatokat bemutató intézményt most felújítják. Becsomagolják a kiállított állatokat, elraktározzák, hogy aztán ősztől azok újra a látogatók elé kerülhessenek. A korszerűsítés idején a múzeum egyik termében videofilm segítségével tekinthetik meg az érdeklődők az élővilág fejlődését... Amerikai-orosz csúcs lesz az ősszel? Antiszemitizmus Kelet-Európábán az elmúlt egy évben kevésbé tűnt hevenynek a politikai antiszemitizmus, mint korábban - ezt állapította meg a londoni székhelyű Zsidó Ügyek Intézete (IJA), a Zsidó Világkongresszus nemzetközi kutatási szervezete az évente megjelenő .Antisemitism World Report” (Világjelentés az Antiszemitizmusról) című felmérése idei számában. Az összeállítást most hozták nyilvánosságra a brit fővárosban. Az összeállítás szerzői ügy vélték, hogy a világon a legnagyobb antiszemita veszélyben jelenleg a romániai, az ukrajnai és a törökországi zsidó közösségek vannak. A legnagyobb veszélyforrásnak tartották ezekben az országokban a reménytelen gazdasági válságot és a politikai bizonytalanságot, amely alkalmat ad a bűnbakkeresésre a szélső- jobboldalnak, és imitt-amott az antiszemita erőkkel való együttműködésre ösztönzi a politikai vezetést, például Iliescu elnököt, aki pedig szavakban már többször elítélte az antiszemitizmust. Az ilyen helyzetben különösen veszélyesnek tartották azokat a hangulatokat is, amelyek a kommunizmus előtti történelem szalonképesítése, a nácikkal kollaboráló korábbi vezetők, például Antonescu marsall emlékének tisztára mosása közben keletkeznek. A világfelmérés a világ 69 országáról külön-külön fejezetet is közölt. A Magyarországról szóló fejezet szerint Magyarországon sok kisebb szélsőjobboldali, neonáci szervezet működik, de ezek között kevés van, amely nyíltan antiszemita programmal jelentkezik. A fejezet bőven foglalkozik Csurka István és a MIEP szereplésével, az Antall-kormány utolsó időszakáról pedig megállapította, S végül is a kormány nagy- éíérté éëîjât; a tévé és a ■ rádió meghódítását. „Elmozdították a tévé és a rádió vezetőit, és számos szélsőjobboldali, közte ismert antiszemita kinevezése következett. Azt írták, hogy Magyarországon a leglátványosabb antiszemita jelenség nem a néhány utcai testi sértés, falfirkálás, vagy egy-két emléktábla leté- pése, hanem a „zsidókérdés” állandó napirenden tartása a sajtóban és a nyilvánosság más fórumain. De megjegyezték, hogy a tavalyi legkomolyabb incidens - a Landeszman-ügy - Landeszman öngóljából származott. A világfelmérés szerint a magyar közvéleményt megfertőzte a kirekesztő jellegű, erőteljes és hangos etnikai nacionalizmus, függetlenül attól, mekkora Csurka és a hozzá hasonlók valódi ereje. A jövő liberálisabb kormányzatára nehéz nevelőmunka vár, ha helyre akarja állítani az egyensúlyt. Az újabb amerikai-orosz csúcsra, Clinton és Jelcin harmadik találkozójára az ősszel Washingtonban kerül sor - közölte az AFP-vel egy magát megnevezni nem kívánó ameA Híd című újvidéki irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat jubileumi számában teljes egészében a vajdasági magyarság sorskérdéseivel kapcsolatos írásokat közölt. A hatvan éve alapított folyóirat a legnevesebb vajdasági publicistákat kérte fel arra, hogy fejtsék ki gondolataikat a jugoszláviai magyarság jövőjéről. „Ne vezéreljenek gondolkodásunkban szenvedélyek, előítéleteink, közhelyszámba menő sztereotípiáink, ellenséges, vagy rokonszenvező indulataink. Soha nagyobb szükségünk nem volt a tisztánlátásra, mint éppen most” - írta Bori Imre akadémikus, a Híd főszerkesztője abban a levélben, amelyet a vajdasági társadalmi élet jeles személyiségeinek címzett. Bányai János egyetemi tanár rikai kormányzati illetékes. Mint elmondta, a csúcstalálkozót két-három naposra tervezik, és a végleges döntés a jövő hónapban Nápolyban születik meg. tanulmányában kitért a kisebbségi demokrácia kérdéskörére is, amely különösen aktuálissá vált most, amikor a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége válságos helyzetbe jutott, s a vezetőségével szembehelyezkedő politikusok a hét végén új szervezetet hoztak létre Zentán - a Vajdasági Magyar Szövetséget. A Hídban közzétett tanulmányban Bányai János rámutat: „A gyakran hirdetett egység ellenére a kisebbségi közösség is, ha közösségként konstruálódott, plurális, és nem homogén közösség. Ez azt jelenti, hogy a kisebbség sem akar, nem is akarhat csak egyet. Homogénné, egyet akaróvá és egységet hirdetővé akkor válik - mint minden más közösség -, ha a hozzá tartozó egyének szabadságjogait, enyAz olasz városban a hét iparilag legfejlettebb állam csúcs- értekezletét rendezik meg, és ennek keretében folytat majd megbeszélést az orosz és az amerikai elnök. hén szólva, „szabályozzák”. Ideig-óráig - leginkább válságos történelmi helyzetekben - félre lehet esetleg tenni az egyén szabadságjogát, de akkor sem lehet megfosztani tőle. Nagyon gyorsan vissza kell adni, hogy a közösség, demokratikus közösségként, működőképes legyen.” Bányai János az elmúlt hetekben szintén részt vett azokban a vitákban, amelyeket vajdasági értelmiségek folytattak a VMDK és az értelmiség kapcsolatairól, a megromlott viszony javításáról. A vita nem hozott eredményt, megalakult viszont a Vajdasági Magyar Szövetség, amely toleráns és nyitott szervezetként határozta meg magát, s amely az alakuló ülésen átfogó közösségi politikát hirdetett meg. Göncz Árpád találkozója az OPIC vezetőivel Göncz Árpád a tengerentúli amerikai magánberuházásokat garantáló vállalat (OPIC) vezetőivel tartott találkozóján javasolta: küldjön a vállalat tényfeltáró missziót Magyarországra, hogy a választásokat követően megismerkedjen a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel és prioritásokkal. A köztársasági elnök washingtoni programjának utolsó eseményeként folytatott eszmecserét az OPIC illetékeseivel. Az őszre tervezett közép-európai beruházási konferenciával kapcsolatban (az értekezlet megrendezésére Bili Clinton amerikai elnök tett javaslatot prágai látogatása során) Göncz Árpád kérte, hogy a tanácskozás konkrét kérdésekkel foglalkozzon, lehetőség szerint szektor- és országspecifikusan. Az OPIC részéről kezdeményezték, hogy létesüljön állandó csatorna a gazdasági súlypontok és elsődleges célkitűzések lemérésére, illetve a tapasztalatok összegyűjtésére. A vajdasági magyarság sorskérdéseiröl A NAGY RENESZÁNSZ KÖLTŐ SZÜLETÉSÉNEK 440., HALÁLÁNAK 400. ÉVFORDULÓJÁRA Balassi Bálint-emlékünnepség Zólyomban Balassi Bálint születésének négyszáznegyvenedik, halálának négyszázadik évfordulója alkalmából a napokban ünnepi megemlékezést rendeztek a szlovákiai Zólyom várában, a nagy magyar reneszánsz költő szülőhelyén. Felavatták Kő Pál szobrász- művész, szlovák és magyar nyelvű felirattal ellátott Ba- lassi-reliefjét, a magyar kormány ajándékát a vár belső udvarában. Az ünnepségen Nóg- rád képviselői, köztük Oroszlánná Mészáros Agnes, a balassagyarmati Madách Imre Könyvtár igazgatója, Fehér Miklós, a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtár igazgatója is jelen voltak. Mintegy 350-en gyűltek össze a várban. A nagyrészt magyar lakta településekről érkezett vendégek előtt Dusán Lizon, Zólyom polgármestere méltatta a költő munkásságát. A Ba- lassi-relief és emléktábla adományozó levelét Gábor József, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára adta át Marina Jurickovának, a szlovák Kulturális Minisztérim államtitkár-helyettesének. Az ünnepi beszédet szlovák és magyar nyelven Sunyovszky Szilvia, a pozsonyi Magyar Kulturális Központ Balassi Bálint zólyomi emléktábláját a magyar és a szlovák művelő- igazgatója mon- déSÜgyi államtitkár közösen leplezte le Fotó: Böszörményi István dotta. Nagy-Britannia panasza az Európai Unióhoz Nagy-Britannia bepanaszolta Németországot az Európai Unió vezetésénél, mert állítólag a brit marhavészről Németországban megjelent sajtójelentések súlyos anyagi veszteségeket okoztak Londonnak. Gillian Shephard brit mezőgazdasági miniszter René Steichennel, az EU Bizottságának mezőgazdasági kérdésekben illetékes vezetőjével folytatott találkozóján úgy becsülte, hogy a német ellenkampány miatt Nagy-Britanniának 35 millió fontnyi kára keletkezett. Hogyan alakul a világ idei gabonatermése? Az idén 1947 millió tonnára rúg majd a világ gabonatermése, ami 3 százalékkal jobb a meglehetősen gyenge tavalyinál, de elmarad az azt megelőző évek tendenciáitól - állapítja meg az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezetének (FAO) Rómában megjelent legfrissebb jelentése. A búzatermés várhatóan 550 millió tonnás lesz, 15 millió tonnával kevesebb a tavalyinál. A FAO a gabonaexport növekedését várja az idei pénzügyi évben: úgy számol, a kereskedelem a tavalyi csökkenés után javulni fog, és eléri a 190 millió tonnát, elsősorban a fejlődő és a FÁK-országok jelentős kereslete miatt. Patkány- és svábbogárirtás a Rosszija szállóban Július elsejétől patkány- és svábbogárirtás miatt bezárják a nagynevű moszkvai Rosszija szállodát, amely annak idején a legfontosabb pártvezetőknek is gyakorta ideiglenes lakhelyül szolgált - jelentette az AFP. A tisztogatást az orosz főváros egészségügyi hatóságai rendelték el, egyúttal egymillió rubeles büntetést kiszabva Szergej Szmimov igazgatóra. Kisebb bírságokat róttak ki a hotelban működő vegytisztítóüzemre és mosodára, továbbá a fodrászszalonokra is a nem megfelelő higiénia miatt. Az EU statisztikai intézetének közleménye Az Európai Unió hiánya a szervezeten kívüli országokkal folytatott kereskedelemben tavaly mindössze 1,4 milliárd ECU volt. Ez több mint 50 milliárd ECU-s csökkenés tavalyelőtthöz képest. Az EU statisztikai intézete, az Eurostat közleménye szerint a hiány csökkenése a 10,6 százalékos exportnövekedésnek és a 0,8 százalékos importhanyatlásnak köszönhető. Az export- növelés Görögországban, Írországban és Belgiumban volt a legnagyobb. A bevitel Írországot, Görögországot és Nagy-Bri- tanniát kivéve mindenhol hanyatlott. Az Alitaliánál nincs „egészségügyi szabadnap” Az átlagosnál is nagyobb árat fizetnek az Alitalia olasz légitársaságnál dolgozó női légikísérők a társaság szanálására kidolgozott program sikere érdekében: megszüntetik azt az 1 napos pótszabadságot, amelyet menstruációs ciklusonként vehettek igénybe. Mint az AP jelentette, a takarékossági program július 1-jei életbe lépését követően nem jár az „egészségügyi szabad» Kelet-Európa „betegségei” A szabadság elnyerésével Kelet-Európa társadalmai számára az elmúlt néhány év történelmük egyik legnagyszerűbb periódusát kellett volna, hogy jelentse. Ehelyett a térség országaiban sokak életében a szabadság korszaka a II. világháború óta megélt legcudarabb időket hozta el, a társadalmakban pedig a halálozási arány, az élettartam csökkenése és a gyermektelenség olyan mértéket öltött, amilyenre általában csak háborúk idején akad példa- állapítja meg az amerikai Time magazin. A riport rögtön a bevezető részben a riasztó példák között említi Magyarországot, utalva arra, hogy a 20 évvel ezelőtti 67,3 évhez képest ma már csak 65 év a férfiak körében a várható életkor - a nőknél ez 74-ről 73-ra csökkent -, miközben egy átlagos francia férfi ma arra számíthat, hogy több mint 73 éves kort megélhet majd (a francia nők pedig több mint 81 évet remélhetnek). Valójában az élettartam az elmúlt években a magyarok körében csökkent a legerőteljesebben Kelet-Európábán, kivéve Oroszországot, ahol egy orosz férfi várható életkora pillanatnyilag 59 év - „lényegében annyi, mint Pakisztánban”- hangzik az amerikai lap riportja. Az okok között elsőként említi a kommunista rendszertől megörökölt problémákat. „Ezek a bajok nem az elmúlt tíz év termékei, hanem 70 év alatt halmoztuk fel őket” - idéz egy moszkvai szakértőt. Az ipari szennyezés, a radioaktív anyagok gondatlan kezelése, a munkavédelmi szempontok semmibe vétele mind egy-egy tényezője ennek. Amire a mostani változások idején csak rájátszott, hogy a kommunista kormányok ha sokat is költöttek az egészségügyre, ám a befektetések igen gyenge hatékonysággal hasznosultak. Azol a hatalmas kórházi komplexu mok, amelyek alól ma kiszalad az állami szubvenció, „költsé ges fehér elefántokként’ emésztik a pénzt, miközbei gyakran működésképtelenéi maradnak. További okként em líti a lap a rendkívül magas ará nyú alkoholfogyasztást, a do hányzást, és a korszerűtlen, túl zottan zsíros táplálkozást. (Az ez esetben legriasztóbb nak szánt lengyel példa utál ismét Magyarországot említi utalva rá, hogy itt a felnőtt lakosság 60 százaléka dohányos s hogy a népesség 15 százalék, alkoholfogyasztással összefüggő betegségben szenved Eközben a magyar étrendber 1970 óta 30-ról 38 százalékr; nőtt a zsírtartalom, ami a ripon szerint az egyik magyarázatnak is tekinthető arra, hogy az 100C lakosra jutó szívbetegek szám. 5,6-ről 8,5-re nőtt, miközben ez valamennyi nyugati országban csökkenőben van.) A riport részletesen szól a szociális problémákról. Ennek kapcsán egyaránt említi a „nyugati életmód” erőltetett átvételéből, illetve a munkanélküliség folyamatosan növekvő arányából adódó gondokat. Úgy véli, különösen a középkorúak rétegét sújtotta jelentős mértékben a rendszerváltás: élettapasztalataik most kellene, hogy a legtöbbet érjenek, ám mivel azokat még a „régi rendszerben” szerezték, hát egyik pillanatról a másikra értéküket vesztették - így persze, elhelyezkedési esélyeik is rosszabbak a nyugati átlagnál. A munkanélküliséggel magyarázza az alacsony születési arányszámot is, amely szintén általános a térségben („Oroszország, Bulgária, Észtország és Kelet-Németország egyes körzeteiben a halálozások és születések aránya kettő az egyhez” - jegyzi meg az írás).
