Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-21 / 144. szám

10. oldal SporTTüköR 1994. június 21., kedd A BALASSAGYARMATI LC BENNMARADT AZ NB lll-BAN Már tudjuk, hogy mi történt Lehel kürtjével Igen, kedves olvasóink, én is tudom, hogy a fent nevezett hang­szer kicsorbult. A monda szerint az egyik nyugat-európai rab­lóhadjárattal egybekötött turnén verte fejbe egyik kritikusát Lehel vezérünk. A monda valóban így adja elő a történteket, pedig lehet, hogy nem ez az igazság. Vasárnap óta úgy hírlik, hogy a nemes tárggyal, Jászberény jelképével a szécsényi foci­csapatot kalapálta el a helyi gárda. Hatszor koppintottak Kis­babák fejére, akik nem bírva indulataikkal, idő előtt lefújatták a mérkőzést, ugyanis a játék vezetője nem tolerálta pályára nem illő viselkedésüket. Kézilabda-jelenet a BLC-PSE mérkőzésről Ha nyerünk, felezünk! Népszerű játékunkra az elmúlt héten 286 ol­vasónk küldött be tippszelvényt, akik közül Pribisán Pál salgótarjáni és Eged Gizella alsótoldi játékosunk tippjeit játszottuk meg a Szerencsejá­ték Rt. 203. számú salgótarjáni totózójában. Saj­nos ismét nincs min megosztoznunk, hiszen Pribisán Pál négy találatot, Eged Gizella nyolc találatot ért el. Az új játékosok kedvéért: játékunk lényege a következő: Minden hét keddi napján lapunkban megjelenik egy kollektív szelvény, a tárgyhét mérkőzéseinek párosításával. Ezt kell játékos kedvű fogadóinknak egy 0-6-7 indexszámú vari­ációra kitölteniük és szerkesztőségünk címére az adott hét péntek déli 12 óráig eljuttatniuk. Az időpont fontos, ugyanis pontosan délben sorso­lunk a beérkezett szelvények között. (A 0-6-7 in­dexszám annyit jelent, hogy a szelvényen hatot kétesélyesre - Ix, vagy 12, vagy x2 -, hetet pedig fixre - l-es,-2-es, vagy x- kell venni. A pótmérkő­zésre csak egy tipp írható.) Az így kitöltött és be­küldött szelvények közül minden héten sorsolás útján választjuk ki azt a kettőt, melyet a játékosok nevében szerkesztőségünk és a Szerencsejáték Rt. közösen megjátszik. A kisorsolt játékosok nevét és tipposzlopát minden héten szombati számunk­ban közöljük. Amennyiben a feladott szelvénnyel a pályázó nyer, abban az esetben a nyereményen felezünk. Kétezer forint alatti összegnél a játé­kosé marad a pénz. (A példa kedvéért: ha azon a bizonyos szelvényen 500 ezer forint a nyeremény, abból 250 ezer illeti a játékost, aki mindössze la­punk árát fektette be.) Aki el szeretné nyerni For­tuna istenasszony kegyeit, játsszon velünk, és a Szerencsejáték Rt.-vei! Lapunk tippjei a 25. játékhétre: 1,12, x2,1,1, x2, x, 1, lx, x, 1, lx, x2,1 IGAZOLÓ SZELVÉNY (A fogadónál marad) 25. hét 'fiy Szerencsejáték Rt. Sor­szám 1 X 2 1. csapat 2. csapat í. Argentína Nigéria (Véger.) 2. Belgium Hollandia (Véger.) 3. Szaúd-Arábia Marokkó (Véger.) 4. Bulgária Görögország (Véger.) 5. Argentína Nigéria (első fél.) 6. Belgium Hollandia (első fél.) 7. Szaúd-Arábia Marokkó (első fél.) 8. Bulgária Görögország(első fél,) 9. NB II Nyugat 2. NB 1.13 (Véger.) 10. NB II Nyugat 2. NB 1.13. (első fél.) 11. NB II. Kelet 2. NB 1.14. (Véger.) 12. NB II. Kelet 2. NB 1.14. (első fél.) 13. USA Románia (Véger.) fi mérkőzés 14. Svájc Kolumbia (Véger.) Figyeleml Mérkó'zéstörlés esetén az értékelés a megváltozott Részvételi Szabályzat alapján történik. 067 Indexszám: 64 db I— Név:. I Cím:........................................................... I ...........................................................................I I LABDARÚGÓ MEGYEI I. OSZTÁLY, HELYOSZTÓ MÉRKŐZÉSEK Az SVT-Wamsler gárdája is megnyugodhat Nagyon sajnáljuk, hogy így történt. A Szécsény gyengécs­kén kezdett a bajnokság őszi fordulójában. Sokáig úgy nézett ki, hogy a pofozógép szerepét kell alakítaniuk. Aztán összerá­zódtak, egymásra találtak a já­tékosok, kezdtek közös nyelvet beszélni. Meglódult a szekér, és a tavasszal már úgy tűnt, hogy meg sem állnak a dobogóig. Ez az elvárás azért túlzás lett volna, hisz a cél csak a bentma- radás volt, amelyet maximáli­san teljesítettek, és ezért di­csérni lehet a játékosokat és a vezetőket. Most lehet látni, hogy mennyire kár volt ezért az utolsó, feledhető momentu­mért. Az SZVSE mellett biztosan maradt benn az NB Ill-ban a Pásztó is, bár ők vérmesebb reményekkel lódultak neki a bajnoki küzdelmeknek. A PSE-nél a klub vezetésében uralkodó áldatlan állapotok jut­tatták oda a csapatot, hogy biz­tosnak tűnő győzelmek helyett vereségekkel kellett beérniük. A nyári pihenő nagy kérdése a Muzsla alján az, hogy sike- rül-e rendezni a sorokat, és megteremthető-e a városi ösz- szefogás Pásztó legnépszerűbb sportágának érdekében. Remél­jük, a válasz nem lehet más, mint az igen. Ugyanígy igennel válaszol­tak arra a kérdésre is, hogy bent marad-e a BLC, vagy nem. Az Ipoly-partiak harmatos szerep­lésükből csak az utolsó mérkő­zésekre tudtak felocsúdni, és Jele káprázatos góljaival visz- szafocizták magukat a harma­dik osztályba. A szerencsés végjáték azért nem feledtetheti a problémákat, és nem odáz­hatja el a cselekvés időszerűsé­gét. Szintén nagy gonddal küz­Szombaton délelőtt a Veszp­rém megyei Újdörögd katonai laktanyája mellett gyülekez­tek azok, akik a rövidtávú or­szágos egyéni tájfutóbajnok­ságra érkeztek. A rekkenő hőség, az érdekes, kopár sziklás terep több ver­senyszámban is meglepetéseket okozott. Legtöbben a junior fiúk és lányok küzdelmét kísérték fi­denek a Salgótarjáni BTC háza táján is. Igaz, ez a gond kelle­mesebb, de lényegesen nehe­zebb is a megoldás, mint a többi megyei csapatnál. Már hetek óta tudjuk, hogy a salgótarjáni csapat megnyerte az NB III. Mátra-csoportjának küzdelmeit, és ezzel a teljesít­ményével kivívta a jogot az NB Il-es szereplésére. Az utolsó mérkőzés ugyan nem egészen úgy sikerült, ahogy szerettük volna, de ilyen szép és egyedülálló sorozat végén még egy gyenge találkozó, egy dön­tetlen eredmény is elfér. Annál is inkább, hisz' az SBTC a meg­szerezhető 60 pontból 52-t be­gyűjtött, és a gólaránya is több, mint imponáló. B. Kovács Zol­tánnal, a csapat vezető edzőjé­vel történt beszélgetések során a fiatal szakvezető köszönetét mondott a csapat minden játé­kosának, vezetőjének és a segí­tőknek - csak egy szűk körről van szó. B. Kovács szerint -, akik a nehéz helyzetben is a gárda mellett álltak és támoga­gyelemmel. Ez volt ugyanis az utolsó válogató versenyük a jövő hónapi, gdanski junior táj­futó-világbajnokság előtt. A Color-Nova SE Pásztó vá­logatottja, Kronvald Tamás érezve azt, hogy ismét esélye lehet a világbajnoki résztvé- telre, nagyszerűen küzdött. Or­szágos egyéni bajnoki címet szerzett egyesületének. A bajnokság végeredménye. tásukkal hozzájárultak ehhez a nagyszerű sikerhez.-Hogyan tovább? - érdek­lődtem a fejleményekről.- Tárgyalásaink folynak a város és a megye vezetőivel, lehetséges szponzorainkkal. Érdemben még nem tudok nyi­latkozni, de nagyon reményke­dem, hogy az augusztus 21-én induló NB Il-es bajnokságban az SBTC-nek is jut egy ellenfél. Kérem mindazok segítségét, akik szívügyüknek érzik Nóg- rád megye labadarúgását, az SBTC sorsát. Az idő borzasz­tóan rövid, hisz' a nevezési fel­kérések megérkeztek, amelye­ket kitöltve, a befizetett csek­kekkel együtt július 5-éig el kell juttatni az MLSZ-be. A hírlapírónak nincs más le­hetősége, csak az, hogy írásai­val, építő szándékú kritikáival a sport és ezen belül is a megye labdarúgásának érdekeit is képviselje. Terveikhez megértő támogatókat kívánok, a játéko­soknak és edzőknek jó pihe­nést, amely elégséges kell, hogy legyen a további nagy harcokhoz a futballpályákon és az élet más területein is. Remélem megfontoltan, kö­rültekintően, a helyi adottságo­kat figyelembe véve, a város és a megye pénztárcájához illő el­képzelésekkel ülnek le azokhoz az asztalokhoz, ahol a mindent eldöntő tárgyalások folynak. d. t. Junior fiúk: bajnok: Kronvald Tamás (Color-Nova SE Pásztó), 2. Lévai Ferenc (MRAFC), 3. Novai György (SZVSE). Eredményhirdetés után dr. Dosek Ágoston szövetségi kapi­tány kijelölte a világbajnok­ságra utazó magyar csapatot. íme: Domonyik Gábor (ME- AFC), Kronvald Tamás (Color- Nova SE Pásztó), Lévai Ferenc (MEAFC, Novai György (SZVSE), tartalék Korcsok Pál (Törekvés). Zentai József Amilyen a szövetség, olyan a bajnokság! Sajnos ez a megál­lapítás Nógrád megye vonatko­zásában kifejezetten igaz. A megyei labdarúgó-szövetség nemtörődöm hozzáállásával, széthúzásoktól gyöngülő szer­vezetével nem tudta irányítani a bajnokság menetét. A végjáték kaotikus állapota egyáltalán nem tett jót az amúgy is ver­gődő magyar futballnak. A két megyei csoportban összesen hat csapat vette a fáradságot, hogy lejátssza a helyosztókat. A Palotás nagy csatában sze­rezte meg a bajnoki címet, és ezzel együtt az NB III-as sze­replésjogát is. A Nógrád Volán is kiérdemelte a vállveregetést idei teljesítményéért. A Ka- rancslapujtő végig az első hely környékén mozgott, mégsem sikerült a nagy bravúr, így meg kellett elégedniük a gólzápor­ban született harmadik hellyel. A kiesőjelöltek csatájából a Romhány jött ki győztesen, bár az SVT is örülhet, hiszen a Ba­lassagyarmat bentmaradásával nem kell búcsút inteniük a me­gyei első osztálynak. A rövid nyári pihenő alatt reméljük, ki­pihenik magukat a játékosok, szakvezetők, és újult erővel ve­tik magukat a jövő évi küzdel­mekbe. A szövetség háza táján viszont a rendrakás, a tüsténke- dés időszakának kell elérkez­nie, mivel a megyei foci irányí­tóinak sem érdeke, hogy ismét nevetség tárgyát képezzék. D. T. * * * Helyosztó az 1. helyért: Palotás-Dreher - N. Vo­lán-Keresztúri Z. SE 3-0 (0-0, 2-0, 3-0). Részletes tudósítá­sunkat tegnap közöltük. Helyosztó a 3. helyért: Karancslapujtő-Érsekvad- kert 6-2 (1—I). Karancslapujtő, 800 néző, v.t Pintér. Karancs­lapujtő: Mócsány - Juhász A. Rozgonyi, Bozó, Novák, Tari, Ozsgyáni, Tőzsér (Szőrös), Fo­dor, Taliga (Juhász J.), Lavaj. Edző: Jeck Ferenc. Ersekvad- kert: Szabó T. - Szabó A., Ka- liczka, Keresztes, Balga, Gu­lyás L., Kiinger, Benyó, Szabó L., Urbán, Bazsó (Gulyás F.). Edző: Pádár Sándor. Gl.: No­vák (2), Lavaj (3), Fodor, ill. Benyó, Urbán. Jók: mindenki, ill. Szabó A., Benyó, Urbán. Kiállítva: Mócsány, ill. Szabó L. A hazai csapat, a nagy hát­rányt ledolgozva, megérdemel­ten nyert, bizonyítva az egész éves munka eredményességét. Összesítésben: 10-10, de idegenben lőtt gólokkal a Ka­rancslapujtő lett a harmadik. Helyosztó a 15. helyért: SVT-Wamsler-Romhány 1-2 (0-1). Salgótarján, For- gách-bányatelep, 300 néző, v.: Kiss. SVT: Ispán - Fenyő, Hajdú, Heves (Nagy), Jánosi, Sági, Berki, orosz, Klecsány, Szabó, Póczos. Edző: Kmetty József. Romhány: Jeszenszki - Takács, Bera, Filiczki, Szilfai, Józsa, Nagy, Bóta, Sági, Ko­vács, Szklenár. Edző: Murányi János. Gl.: Orosz, ill. Szklenár, Bóta Jók: senki, ill. az régész csapat. Megérdemelten nyert a vendégcsapat, a tizenegyest is hibázó SVT ellen. 5-3-as gól- különbséggel a Romhány sze­rezte meg a 15. helyet. Kronvald: Pásztóról a vb-re Nemere István Ravasz, mint a róka (33.) A városban találkoztunk, hol itt, hol ott. Mindig különféle ruhákat és paró­kákat viselt. Szövetségesek lettünk... Egyszer látta magát a helyi tévében. Henry tudja, már meghalt... Két éve meghalt. Amikor ezt említette Susan, mondtam neki: én nem várom el tőle, hogy örökké hűséges legyen a fiam emlékéhez. Nagyon mai, modem lány ez, mégis sokkal komolyabb, mint a kortársai... Akkor azt mondta, tetszik neki ez a felügyelő, és az sem baj, hogy rendőr. „Egy ilyen férfi tudna engem megérteni.”- mondta. Furcsa volt hallgatni, hogy hetekkel ezelőtt két nő a városban már rólam is tárgyalt egymás között. De ez csak egy epizód volt. Susan számára sem a leg­fontosabb. A fontos a tett volt, a cse­lekvés. Egy sokszoros gyilkosság el­követése. Nem kevés. Kemény ember kell hozzá. Különösen, ha az egy nő. — ... Megbíztam benne, Patton. Na­gyon őszintén akart bosszút állni, és ugyanazt akarta, amit én. Hát segítet­tük egymást. Susan eltette láb alól az alvezéreket és Sterlinget. Feljebb már nem nagyon jut­hatott, bár ter­vezte, hogy majd én behozom őt a Rodd-villába a kocsim csomagtartójában egy este, és negyed óra múlva megszűnik létezni a Rodd-klán... De ezt már nem hagyhat­tam rá. Ez az én feladatom. Elfordult és vele együtt a fegyver csöve is a két férfire irányult. Láttam, most már korántsem olyan kemény le­gények a fivérek, mint akár csak egy nappal korábban is. Donald siralmasan kiáltotta:- Engedj el bennünket! Ne bánts!- Akár egy óvodás - mondtam megvetően. Mrs. Ródd helyeslőén bó­lintott, az arcára ráfagyott a kemény­ség. És én nem akartam letörölni róla, nekem nem ez volt az érdekem.- Mondja meg nekik odakünn - uta­sított Mrs. Ródd, - hogy egyedül kö­vettem el az összes gyilkosságot.- Nehezen hiszik majd el - ellen­keztem.- Nem érdekel. El kell hinniök! ­felelte és volt még egy furcsa fény a szemében, ami csak most gyűlt ki. - Teszek valamit, hogy elhiggyék. Ne­kem sincs más utam, csak ez. Az egyetlen fiam odavan, és most... bör­tönbe vonuljak? Az nem nekem való, Patton, és most menjen. Indultam az ajtó felé. Ez világos be­széd volt, de... - Nem bántam meg semmit, ha erre gondol, Patton. Mondja meg Susannak, csodálom a bátorságát, és köszönök mindent, amit tett. Már a kilincsen volt a kezem, ami­kor visszanéztem. Egyik kezével a bőrtáskába nyúlt, kicsi volt az a szer­kezet, alighanem Susantól kapta. Há­tamba vágott utolsó szava:- Vigyázzon Susanra ... fiam. Kiléptem. Lassan mentem visszafelé. A kocsik mögül sorban egyenesedtek fel a fiúk. Az egyik mesterlövész gondosan cél­zott - az ajtóra irányította a célgöm­böt, amelyen az imént kiléptem. Lam­berti a zakómat és a pisztolyomat nyúj­totta, Matt idegesen markolászta a hangosbeszélőt. Wolf kapitány oda­jött:- No, mi van Patton? Mit mondott? Akkor következett be a robbanás. A detonáció valósággal szétvágta a ház földszintjét. Por, téglák, ablakke­retek repültek minden irányba, siketítő volt a dörrenés. Az oszlopok is megsé­rülhettek, mert pár másodperccel ké­sőbb - a por még nem oszlott el - meg­roggyant a villa emeleti része és rázu­hant a halira. Éktelen zajjal és porral járt ez is. Wolf szürke arccal nézte a je­lenetet. Élő ember nem maradhatott odabent, az biztos. A tévések áttörtek a kordonon, orrom alá dugták a mikro­font, a kamera rám irányult.- Kinyírta... mind a kettőt - mondta Wolf, és nagyot nyelt.- Mind a hárman ott maradtak - mondtam én. Aztán a mikrofonba be­széltem: - Hölgyeim és uraim, Mrs. Ródd pár perccel halála előtt beval­lotta nekem, hogy ő követte el a soro­zatos gyilkosságokat, mivel le akart számolni férje és sógora maffiájával. A közvetlen indok az volt, hogy a két fivér meggyilkoltatta Henryt, Mrs. Ródd fiát. Hogy miért csak most szánta el magát e tettre...? Mert nem volt biztos benne, valóban a családta­gok között kell-e keresnie a tetteseket. Néhány héttel ezelőtt Kiefer Ródd el­szólta magát, hogy igenis ők okozták Henry Ródd balesetét annak idején. A szerencsétlen anya bosszút állt egyet­len fiáért - elléptem onnan, senki sem jött utánam. Beültem a kocsiba és mentem hazafelé. Nem kell tőle félnem, mondtam ma­gamnak, megállva a ház előtt. Bármit is tett, nem gyilkos fajta. Ki kell majd használni a tehetségét, a bátorságát. Még az is elképzelhető, hogy felvéte­tem a gyilkossági csoportba, és együtt fogunk dolgozni. Nincs nála jobb szakember. Manapság egyre nagyobb szükség van az ilyenekre. Mentem a kerten át, megkerülve a házat. Az árnyas fák között akkor ment le a nap, csodás aranygomb volt, me­legítette arcomat. Szívemet. Susan a teraszon ült, ölében Os­wald. Az az Oswald, aki eddig fújt minden idegenre és senki sem nyúlha­tott hozzá... Szemlátomást élvezte Su­san simogatását. Most végre láttam a lány arcát. ^Nagyon szép volt paróka nélkül is. Éreztem, hogy engem vár, nagyon vár. Megálltam távolabb tőle, nem tud­tam betelni a látvánnyal. Letette a macskát, lassan felállt. Hát igen. Ideil- lik, ebbe a kertbe, ebbe a házba. O en­nek asszonya. És az én asszonyom is.- Megcsókolnálak - mondtam ki­száradó szájjal, vággyal. Rám mosolygott és elindult. Én is. Félúton találkoztunk. (Vége)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom