Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-20 / 143. szám

l[:6-0ldal Házunk Tája 1994. június 20., hétfő Mogyorócsemetét faiskolából Bálint gazda tanácsai kertészkedöknek Dr. Bálint György A mogyorót nagyon régen termesztik nálunk, de megte­rem a napos erdőszéleken is. A forgalomba kerülő termés egy része gyűjtésből, a másik része a kertek terméséből származik. Finom ízű, tápláló terméseit frissen fogyasztják, de legnagyobb mennyiségben az édesipar (mogyorós csoko­ládé) és a cukrászmesterek hasznosítják. Igen sok kérdést tettek fel már nekem a mogyoróval kap­csolatban. Ezek közül ezúttal háromra szeretnék választ adni. Lehet-e magról szaporítani a mogyoróbokrot? Lehet, de en­nek két hátránya van. Egyrészt a magvetésből származó cse­mete sokára lesz termő mogyo­róbokorrá, másrészt a generatív úton keletkezett új növényről nem tudhatjuk, hogy milyen tu­lajdonságokkal fog rendel­kezni, jó vagy gyenge minő­ségű és sok vagy kevés termést fog-e hozni? Ezért célszerűbb, ha faiskolai lerakatban vásárolnak cseme­tét, azt ültetik el és nevelik fel. Jó vízellátású, üde talajon, napos vagy félámyékos helyen a csemetéből három-négy esz­tendő alatt fejlődik termő mo­gyoróbokor. Miért nem terem az egyéb­ként egészséges mogyoróbo­kor? A terméketlenség oka a leggyakrabban abban kere­sendő, hogy a mogyoró (apró, jelentéktelen) nővirágainak a bibéit csak más növényegyed- ről származó virágpor képes megtermékenyíteni. Gyakran azonos fajtájú bokrok állnak egymás közelében, és ilyenkor idegen megtermékenyítés nem következik be és a termés is elmarad. Ezért a mogyoróbok­rok mellé más fajtájú mogyoró­csemetéket is kell ültetni. Mitől lyukas a mogyoró? Sokan bosszankodva tapasztal­ják ősszel, hogy a leszüretelt mogyoró oldalán kis, kerek lyuk sötétlik és a feltört mo­gyoró belülről üres! Ezt a kártételt a mogyoróor­mányos nevű bogár idézi elő azzal, hogy tojásait a még zsenge mogyoróba rakja; az ebből kikelő lárva pedig elfo­gyasztja a mogyoró magját. A kártevő ellen oly módon lehet védekezni, hogy a hajnali órákban, amikor a bogarak dermedtek, lerázzuk a bogara­kat a mogyoróbokorról és el­pusztítjuk őket. Sikeresebbnek ígérkezik, ha rajzás idején - május közepén - megpermetezzük a bokrokat Zolone 35 EC 0,2 százalékos, vagy Bancol 50 WP 0,1 száza­lékos oldatával. Minthogy a mogyoróormá­nyos bogarak rajzása viszony­lag hosszasan elhúzódik, aján­latos a permetezést egy hét múlva megismételni. Aratás előtt - kedvező kilátások Aranyat ért a májusi eső: a múlt évieknél 10-20 milliméterrel több csapadék hullott, s ennek is köszönhetően ígéretes képet mutat betakarítás előtt a határ.-Fejlettek az őszi vetések: virágzik a búza, érik az árpa. A gazdaságok rendelkezésére álló 8 500-9 000 kombájnnak na­ponta átlag 10 hektárról kell majd betakarítania az őszi és tavaszi kalászosokat, hogy vé­gezzenek a 26 naposra tervezett aratással — nyilatkozta Földi Péter, az FM főosztályvezetője.-Ha az időjárás a mostani­hoz hasonló marad, 20-a táján a déli megyékben megkezdődhet az őszi árpa betakarítása. Mint­egy 10—12 millió tonna gabona számára biztosított a tárolóka­pacitás, és ez elégséges is.- A kalászosokból nehéz be­takarításra és jó közepes ter­mésre lehet számítani. A ne­hézség fő oka a gyomosodás és az, hogy a kelleténél kisebb és elöregedett a gépállomány. Gondot jelent, hogy az utóbbi hetek viharos időjárása követ­keztében helyenként megdőltek a gabonatáblák, s a gazdaságok - ingatag anyagi helyzetük mi­att - nem tudtak megfelelően védekezni a rovarkártevők és a gombabetegségek ellen. Emiatt tavaszi árpából tetemes termés- csökkenés mutatkozik.- A borsó ugyan szépen fej­lett, de intenzív védekezésre van szükség az erős levél- tetű-fertőzés miatt. A 104 ezer hektár cukorrépa-vetésterület 5—8 százalékát - répabarkó és répabolha kártétele miatt - újra kellett verni; az egészséges ál­lomány azonban jól fejlett.- ígéretes a rétek, legelők ál­lapota, a sok csapadék viszont hátráltatta a szénakészítést. A zöldségkultúráknak kedvezett a csapadékosabb, naposabb idő­járás, viszont több megyében a termés nincs szerződéssel le­kötve. A málna az idén is drága lesz, mert közepesnél gyengéb­bek a terméskilátások. Nem lesz olcsó a kajszibarack sem. Almából közepes, szőlőből kedvező szüret ígérkezik. Vemhes állatok külföldre Érsekvadkertről „Az utóbbi években számottevően csök­kent és ezzel kritikus szint alá került a hazai tehénállomány. 1990-ben mintegy 570 ezer tehénből 540 ezer volt a tejelő. 1993-ban viszont már csak 435 ezer.” (Részlet a Világgazdaság Savanyú hely­zetkép című írásából) Az előbbi kialakulásában semmilyen részt nem vállalt magára az újjáalakult és a szövetkezeti földtulajdonosokat magába foglaló érsekvadkerti Mezőgazdasági Szövetkezet. Nem kértek részt a kormány által finanszírozott, és tökéletesen megva­lósított tehénirtásban, - egy állat levágá­sáért 10 ezer forintot adott az állam - a szarvasmarha-állomány elsorvasztásában. Ellenkezőleg: megteremtették a feltétele­ket az ágazat nyereséges gazdálkodásá­hoz. Nyereséges ágazat volt és maradt- Büszke voltam, s ma is az vagyok, hogy az irányításom, vezetésem alatt, földtulajdonos társaim hasznos közremű­ködésével nyereségessé tettük ezt az ága­zatunkat is, - hangsúlyozza Holman Jó­zsef, az érsekvadkerti Mezőgazdasági Szövetkezet Igazgatóságának elnöke. Az ágazat 1350 szarvasmarhát számlál, melyből 500 a tejelő tehén.- Közülük négyszáztól naponta 7000 li­ter tejet fejünk. Tíz dekádból - egy dekád tíz nap - kilencszer exportminőségben vették át az általunk termelt tejet, csupán egy esetben minősítették első osztályúvá, - egészíti ki az előbbieket az üzemszer­vező agrármérnök, majd így folytatja:-Nemcsak méreteiben, hanem a szö­vetkezet teherbíró képességének megte­remtésében is ez a legnagyobb ágazatunk. Ezért központi feladatunk az eredményes­ség fokozása. Megfizethetetlen tulajdonságok A szaporulatból a bikaborjakat kisko­rukban eladják, a tenyésztésre alkalmas üszőket meghagyják, a vemhes állatokat pedig exportálják német, olasz és görög honba. Egyébként kevés állattartó gazda­ság vallhat magáénak olyan tenyészállo­mányt, mint az érsekvadkertiek.- Megfizethetetlen genetikai tulajdon­ságokkal rendelkeznek - veszi vissza a szót az elnök, majd a következőkkel foly­tatja: - A külföldi vásárlók a mi vemhes üszőinkkel cserélik le a gyengébb, vagy rossz állapotban lévő állományukat, az övékét pedig továbbadják, esetleg mi is részesülhetünk belőle - utal egy kevésbé ismert jelenségre Holman József. Gödöllőn vizsgálják, ellenőrzik Bizonyára sokat mond a mezőgazda- sági vállalkozóknak, kistermelőknek, szakembereknek, hogy a nagyüzem tagja a magas szakmai követelményeket előíró Holstein Fríz Szövetségnek. Állományuk minőségét pedig a Gödöllői Állattenyész­tési Vállalat szakemberei vizsgálják, ellenőrzik.- A magas értékű genetikai háttér meg­teremtése eddig is és a jövőben is a veze­tők feladata lesz — állítja határozottan a magas fokú szakképzettségét jól haszno­sító szövetkezeti elnök. V.K. Amit a gombákról feltétlenül tudni kell A hosszú idő óta tartó csapadékos időjárás kedvezett a gom­bák szaporodásának. Ha valahol az országban, úgy Nógrád megyére ez az állapot igen kedvező. Szinte valamennyi telepü­lést hegyek, dombok, erdők vesznek körül. Ismerőseim közül sokan vannak, akik elsődlegesen a friss levegő, az erdők csendje, de nem utolsósorban a gombázás öröme, a megtalált gomba sikerélményei miatt járnak, barangolnak az erdőkben, gyakran 10-15 kilométereket megtéve. rülni - ne szedjük fel gombá­zás során -, mert egymással, és így súlyosan mérgezőkkel is összetéveszthetők. Gombázni lehetőleg olyan­nal menjünk, aki ismeri a gombát. A legismertebb és legkedveltebb gombáink közé tartozik az ízletes vargánya, vagy ahogy köznyelven emle­getik, az „ igazi gomba”. A ga­lambgombák is a szívesen gyűjtött és fogyasztott gombák közé tartoznak, noha ezek kö­zött is van enyhén mérgező. A gombázók körében igen kedvelt gomba a csoportosan termő, apró termetű, sárga rókagomba, melyet szakértelem, ismeret híján gyakran össze­kevernek a mérgező - sötétebb, vörös- barna színű, világító tölcsérgombával. Akik szeretik a gombát és nem is­merik, azok az alább felsorolt tanácsokat feltétlenül fogadják meg:-Csak vizsgázott gombaszakértő, il­letve gombaismerő által ellenőrzött gombát vásároljon.-Házaló árusító­tól és zugárustól gombát vásárolni veszélyes és tilos.- Mindenki ismerje fel a gyilkos galócát!-Csak az szedjen gombát, aki biztosan ismeri a gyűjteni szándékozott fajokat, és bizto­san el tudja különíteni azokat valamennyi mérges gombától.- A gondos gombagyűjtő minden gombapéldányt alapo­san, ha kell többször is vizsgál­jon meg.- A gomba ismeretét ne fe­lületes benyomásokra, hanem csakis biztos jelekre alapoz­zuk.- Saját szedésű gombát mu­tassuk be ellenőrzésre vizsgá­zott gombaismerőnek.- Gombás ételeket csak fris­sen fogyasszunk - hűtőszek­rényben se tároljuk, és csak annyit készítsünk el, amennyi egy étkezésre elfogy. A gyilkos galóca Holecz Ferenc Egymás mellett az ehető gomba és a gyilkos galóca Vargánya Az ehető gombák gazdagít­ják étrendünket, fűszerezik a táplálékot. Nagyon sokan van­nak olyanok, akik szeretnek gombázni, de nem ismerik a gombákat. Pedig az ilyen em­berek nagy veszélybe sodorják magukat és egész családjukat is, amennyiben mérges gombát fogyasztanak el. A legveszé­lyesebb és halált okozó gom­bák túlnyomó többsége a ga­lócák nemzetségből kerül ki. A fehér lemezű és galléros tönkű összes galócát ajánlatos elke­Nemere István Ravasz, mint a róka (32.) Rajtam kívül ő itt az egyetlen, aki is­meri... Susant.- Megpróbáljuk - döntött végre Wolf és én fellélegeztem. A megafon harsogott: MRS. RÓDD! PATTON FEL­ÜGYELŐ VAGYOK. SZERETNÉK ÖNNEL BESZÉLNI! FEGYVERTE­LENÜL MEGYEK BE, NE LŐJÖN, KÉREM!... INDULOK! És csakugyan nem volt nálam fegy­ver. Ez becsületbeli ügy. Letettem a hangszórót, kiléptem a parkot elálló kocsisor mögül. Már senki sem volt előttem, csak a ház. Fehér ingem csil­lant Mrs. Ródd szemében; a pisztolyom és a fegyvertáskám Lamberti kezében maradt. Nem, itt nem trükkről van szó. Beszélnem kell vele - de nem azért, amiért a kapitány engedélyezte a dol­got. Az igazságot kell megtudnom. Azt hiszem, erre most nekem van a legtöbb esélyem, sőt... az egyedüli esélyem. Kavics csikordult a lábam alatt. Az­tán a terasz lépcsői. Egyszer már jártam erre, akkor is hárman vártak odabent. Mrs. Ródd talán akkor is egy oszlop mö­gül hallgatózott? A terasz ajtaja felé mentem, nem túl gyorsan. Ha Mrs. Ródd agyát elborí­totta a vörös köd, úgy lelő, mint egy ku­tyát. Ha haragszik rám azért, amit dél­után kiszedtem belőle, ha szégyelli már akkori gyengeségét, ha fél tőlem - egyetlen lövéssel elintézhet. Valaki azt mondta, már megeresztett egy soroza­tot... Szóval géppisztoly van nála? Ne­héz volt elképzelni azzal a fegyverrel. De hát ebben a világban annyi minden történik, amit el sem tudunk képzelni. Már beértem az árnyékba, kellemes hűvösség kúszott testemre. Lassabban lépkedtem. A teraszra nyíló üveges ajtó zárva volt. Akkor kattant a zár és rés- nyire nyílott. Fellélegeztem. Odabent elég sötét volt. A függö­nyöket gondosan behúzták, de marad­tak köztük rések. Az asszony aligha­nem innen tartotta szemmel a környé­ket. Sejthette, hogy hamarosan körül­vesszük a házat. Hisz éppen ő akarta •gy­A hallban voltak mind a hárman. Ki­efer és Donald Ródd eltorzult arccal ül­tek a padlón, háttal egymásnak. Csak a lábuk volt összekötözve, de az nagyon. Fel sem állhatták, nem hogy elmenekül­jenek onnan. Sejtettem: fegyverrel a kézben parancsolt rájuk Mrs. Ródd, hogy kötözzék meg egymást. Utána maga ellenőrizte a kötéseket. Ő is ott volt, természetesen. Fekete nadrágban és pulóverben. Csak a sápadt arca világított. A kezében egy egészen kicsi géppisztoly. Ilyenből kapták a go­lyókat Boronis és testőrei. Vagy... ép­pen ebből? A fegyver csövét rám szegezve tar­totta. Az övén volt még egy bőrtáska, szemlátomást elég súlyos. Más semmi.- Mit akar? - kérdezte halkan. Talán nem ellenségesen, de nem is túl kíván­csian. Mintha távoli szomorúság lett volna a szemében.- Látom, Susan átadta a fegyverét önnek. Nyelt egyet, megváltozott az arca:- Susan... Szóval, már ezt is tudják?- Csak én tudom - és beszélni kezd­tem. Elmondtam mindent. A rejtélyes telefonokat. Az utolsó három „esetet”, amelyekre úgymond „meghívót” is kaptam. A dossziét és a többi dolgot.- El fogják kapni szegény lányt - só­hajtotta aggodalmasan.- Nem - ráztam a fejemet. - Időben figyelmeztettem. De különben sem tud­ják, hogy ő... szóval, hogy Susan is benne van a dologban. Csak én tudom.- Hol van most? - kérdezte.- Nálam - feleltem és egymás sze­mébe néztünk. És akkor... Mrs. Ródd elmolyosodott. Nagyon halvány volt ez a mosoly, röpke is, mint a lepke, egy percre rá eltűnt. Mintha az anyámat lát­tam volna. Úgy nézett rám, esküszöm. Talán egy röpke másodpercre Henryt képzelte a helyembe, a fiát. Emlékezve beszélt tovább:- Susan két hónapja telefonált elő­ször. Találkozót kért, elmentem, be­széltünk. Felkavart, amit mondott. Meg akarta beszélni Henry halálát. Tudta, hogy a fiamat megölték. A kocsit pre­parálta valaki, azért, hogy Henry sze­rencsétlenül járjon. Akkor még nem mondtam neki semmit, de ő elmondta: mindent megtanult, ami ahhoz kell, hogy leszámoljon akár az egész bandá­val. Ha adok neki néhány információt a Rodd-klán belső viszonyairól, az embe­rek mozgásáról, szokásairól, lakásáról, akkor egyedül is megteszi, amit kell. Hallgattam, ő pedig folytatta:- Mielőtt válaszoltam volna, kértem néhány hetet és itthon próbáltam ki­nyomozni, mi történt annak idején a fi­ammal. Egyszer Kiefert a sarokba szo­rítottam és az arcomba vágta: „Hát tudd meg, igenis én voltam! Mert a fiad már túl sokat tudott a dolgainkról, de nem akart beállni a sorba, nem akart fegy­vert venni a kezébe! Nem volt igazi Ródd, és tudod, miért? Mert a te vé­red...!” Az is kiderült: Donald is tudott róla, és nem tett ellene semmit. Gyű­lölte a fiát. Megnéztem Donaldot. Lehajtott fej­jel ült, és nem tiltakozott. Szóval igaz. Mit érezhet egy apa, amikor beleegye­zik, hogy megöljék a fiát... Illetve, ha érez valamit, akkor apa és nem engedi meg. Ez a szánalmas féreg semmit sem érzett, biztosan semmit.- ...Másnap felhívtam Susant. Eljött ide és megkezdte az előkészüle­teket. (Folytatjuk)- B.VUJ -

Next

/
Oldalképek
Tartalom