Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-16 / 140. szám

1994. június 16., csütörtök Bátonyterenye Es Környéke Teljesíteni a vevők óhaját Kisterenyén négy éve nyi­totta meg ARO-alkat- rész szaküzle­tét Fekete László ma­gánkeres­kedő.- Előtte is kereskedéssel foglalkoztam, csak nem a sa­ját kockáza­tomra. A Há­zépítők Bolt­jában voltam eladó. Ott nem volt forgalom, alig építkeztek az emberek, nem volt for­galom, kevés volt a kereset. Fölvettem az újrakezdési kölcsönt, csak azt sajnálom, hogy nem az egész összeget. Kezdetben motor- kerékpár- és ARO-szaküzlet lett. Később bővítettem ke­rékpár alkatrészekkel a vá­lasztékot.- Nagyon nehezen indult - veszi át a szót Feketéné. - A felvett háromszázezer forint­tal el sem lehetett volna kez­deni. De mindkét oldalról tá­mogattak a szülők, így vág­tunk bele, és most már el lehet mondani, hogy szép árukész­lettel rendelkezünk.- Még a mai napig is az üz­letbe forgatjuk a pénzt, hogy a vevőnek ne kelljen azt mon­dani: nincs. Fejleszteni kell és Fekete László jármú'boltjában bővíteni, hogy a vevőnek ne legyen olyan óhaja, amit ne tudnánk teljesíteni. Természetesen a Fekete családnak vannak tervei a jö­vőre vonatkozóan is. Szeret­nének kijutni a 21-es útra, ahol forgalmasabb helyen lenne az üzletünk. Foglal­kozni akarnak japán moto­rokkal. Már van is az üzletben néhány Yamaha, és a hozzá való alkatrészeket is be tud­nánk szerezni, de nincs fize­tőképes kereslet. Sokat kell alkudozni a vevőkkel! Mint a piacon! Az ARO-alkatrészt nagyon meg fogja a fekete­piac. A románok behozzák a sok gyenge minőségű árut ol­csón ... - cserhalmi ­Urbanisztikai konferencia B átonyterenye ad otthont csütörtökön a XXII. Észak-magyarországi Urba­nisztikai Konferenciának. A rendezvény célja, hogy a szak­emberek megvitassák az idő­szerű urbanisztikai kérdéseket. Program szerint a konferencia két napig tart. Az első napon át­tekintik az eddigi konferenciák témáját, valamint az 1995-re Szerveződő rendezvényeket. A nap folyamán elsőként a kistér­ségi területfejlesztés időszerű kérdéseiről Szaló Péter Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium helyettes államtitkára tart előadást, ame­lyet Loydl Tamás főosztályve­zető egészít ki, a településfej­lesztés rendezésével kapcsola­tos tudnivalókról. Nagy Mihály, Bátonyterenye polgármestere Bátonyterenye város fejleszté­séről és működéséről ad refe­rendumot. A délutáni programban az Észak-magyarországi Területi Főépítészeti Iroda tevékenysé­géről ad számot Olajos Csaba. Délborsod-Matyóföld-Mező- kövesd térség helyzetét Pap János mezőkövesdi polgármes­ter mutatja be. Tájékoztatást adnak a tervezett Duna-Ipoly Nemzeti Park térsége regionális és tájrendezési tervéről. Külön előadásban számolnak be a Kis-Zagyvavölgy-Bár- kányvölgy térség fejlesztési és foglalkozási tanulmányáról. Majd ezt követően Bátonytere­nye részletes rendezési tervét ismerteti Sugár Gizella, a Nóg- rádterv Kft. irányító tervezője. Pénteken az első előadást Tamássy István, Nógrád megye önkormányzatának főépítésze tartja a megyei szociológiai konferencia hasznosítási lehe­tőségeiről. Ezután pedig Arató György nógrádi tapasztalatai­ról, területrendezési gyakorla­táról ad számot. Ezt követően a területrendezés tervezési fo­lyamatáról, szervezhetőségéről a polgári demokrácia viszonyai között adnak útmutató előadást, amelyet konzultáció és rövid vita követ. A konferencia összefoglaló zárszavát a következő helyszín megjelölésével Dá- vidházy Péter, a Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyei szervezet elnöke tartja. Ha nem lesz bevétel, oktatni sem lehet Emlékszem, amikor inas koromban az idősebb szakik felküld- tek a raktárba tíz deka reszelőzsírért és a fajrontkulcsért... Hát, bizony volt is nagy röhögés, amikor irulva-pirulva vissza­jöttem zsír és kulcs nélkül. Meglehet, ártatlan kis tréfa volt az egész, ám tény, hogy az ugratásokon kívül sokminden nem ma­radt meg bennem a szakmából, nem is gyakoroltam soha. Ezért is tűnt első olvasásra nosztalgikusan érdekesnek az a névtelen levél, amelynek a nyomába eredtem. „ Végső elkeseredésünkben for­dulunk Önhöz... kérem, sürgő­sen jelenjen meg valami cikk a következőkről... 1993-ban több esetben fordultunk a nagybáto- nyi ISzSzI-hez, névtelen levél­ben igaz... Arról van szó, hogy a mátranováki Mátra Szakokta­tási Kft.-ben minden működik, illetve van, csak szakoktatás nincs. A gyermekeink teljesít­ményben dolgoznak, illetve dolgoztatják őket. Hullafárad- tan jönnek haza . . . Az oktatók is tehetetlenek, ugyanis van egy kft.-vezetö (Králik János), aki úgy beszél a gyerekekkel és az oktatókkal, mint a kutyával). Állandóan azzal fenyegetőzik, hogy akinek nem tetszik, men­jen ahová akar, van helyettük több száz jelentkező. Ez már tarthatatlan állapot. A nevünket nem írjuk alá, mert nem merjük." * Súlyos vádak ezek, körbe kell hát járni a témát! Első az iskola, ahol a diákok az elmé­leti és a tanműhelyi oktatást kapják. Ötükkel beszélgetünk, név nélkül, s csak úgy általá­nosságokról. Valamennyien elsősök még, közepes rendűek, ösztöndíjat is kapnak, havi 280-400 forint között, amiből aztán egyszer diszkóba is elmehetnek. Faipa­rosok, ám még a szakmához alig konyítanak. Egy hokedli lett volna a féléves vizsga­munka, de senki nem készítette el. Annál többet hordják, rakják a fát, vastagolnak, kis raklapot készítenek, meg mindenféle, jórészt segédmunkát. A gyerekeknek nincs bajuk- Milyen ember a Králik igazgató úr? - kérdezem.- Nincs vele semmi gondunk - mondják - rendes ember. Reggel, ha meglát bennünket, mindig azt mondja: - Na, itt az én kis bandám, de aztán dol­gozzatok, mint a robotok! Bocsó Imre igazgató kis le­véltárat is készíthetne a névte­len irományokból, merthogy neki is szép számmal érkeznek. A dömping úgy 1993 elején volt, akkor nyolc-tíz is jött. Összehívták a szülőket, megbe­szélték a problémákat, amit le­hetett megoldottak, aztán csend volt egy darabig.-A fő probléma az, hogy egy vállalkozás jövedelem központú, s a termelés érdeké­ben gyakorta más jellegű mun­kát is végeztet, mint amire ép­pen a tanulóknak szükségük lenne - magyarázza az igaz­gató. - Én többször is kértem, írásban is, hogy fordítsanak na­gyobb figyelmet a szakmai fej­lődésre ... Az pedig rágalom, hogy én bármit is kaptam volna a kft.-től! Választani kellett Mátranovákon huszonhárom éve zajlik szakoktatás. Három esztendővel ezelőtt föltették a kérdést: utcára tesznek szakok­tatókat és gyermeket vagy pe­dig kitalálnak valamit... Kita­lálták a Mátra Műszaki, Szak- oktatási és Továbbképző Kft.-ét, amelynek négy tulajdo­nosa lett: a Ganz, az ISzSzI, a mátranováki önkormányzat és Králik János magánszemély. Hatszázezer forint készpénzzel, 87 fővel, s egy bérelt ingatla­non vágtak neki a vállalkozás­nak. Eddig kihúzták veszteség, tartozás nélkül, noha tavaly is közel hatmillió forintos anyagmentes termelési értéket kellett előállítaniuk. Minden jövedelmet szinte visszaforgat­tak a cégbe, így aztán gyarapo­dott a géppark, javultak a mun­kafeltételek, a körülmények, s most újabb többmilliós fejlesz­tés előtt állnak. Králik úr az igazgató, 21 év­vel ezelőtt itt tanonckodott, az­tán végigjárva a szakmai lép­csőt, iskolákat, ő lett a szakok­tatás, majd a kft. vezetője. Ha­tározott, energikus ember, azonban láthatóan nem örül a jövetelem okának.-Itt egy másik névtelen le­vél, ugyanazzal a géppel, ugyanaz a személy írta, aki ma­guknak írogat. . . nem pedig a szülők írták - lobogtatja a pa­pírt. Minden termék vizsgamunka- Králik úr, mikor kiabált itt bent utoljára? - kérdez­tem.-Ma reggel! - vágja rá. - Mert nehezen értették meg a lényegét. Egyébként nem titko­lom, kemény, teljesítménycent­rikus vezető vagyok. Egy ilyen vállalkozás, higyje el, máshogy nem is tudna talpon maradni. Nagyon kemények a piaci kö­vetelmények velünk szemben, hiszen ugyanolyan kft. va­gyunk, mint akármely más vál­lalkozás. És ezt sokan nem akarják tudomásul venni. A kö­zelmúltban két szakoktatót is elküldtem, italozás miatt... A gyerekektől is elvárom, hogy úgy dolgozzanak, mint egy ma­szeknál kell! Nézze, menjen el egy olyan helyre, s tapasztalja, hogy milyen a nagybetűs élet.. Igenis, a segédmunkát is meg kell csinálni!- Ez rendben van, de a ho- kedli-vizsgamunka csak nem készült el.- Itt nem kötelező ilyen vizsgamunka, csak a tanmű­helyben, az iskolában. Egyéb­ként is itt minden egyes termék vizsgamunka! Mert, ha nem tudjuk eladni, akkor nincs bevé­tel, ha pedig nincs bevétel, ak­kor csődbe megy a cég ... Ilyerr egyszerű. Van itt bőség­gel színvonalas termék, meg lehet nézni a ládákat, a palettá­kat, a raklapokat, a faesztergá­lyosok. * Eszembe jut, amit a gyerekek mondtak a beszélgetéskor: va­lamennyien szeretnének majd ebben a szakmában dolgozni. Mert érdekli őket, mert valami­ből meg akarnak élni, mert a szüleik ebbe a suliba adták őket. Hát, fiúk, sok szerencsét, mert nem lesz könnyű! (tanka) Korszerű hőbázis a nagybátonyi ruhagyárban Az üzemek, gyáregységek privatizációja, szétválása a sa­ját hőellátás kialakítását tette szükségessé. így történt ez a volt bátonyterenyei ruha­gyárban is, amely a német ér­dekeltségű Hammer-Hungá- ria Bt. tulajdonába került. Az ipartelepen a gyár hőellátása kettévált. A termelő egységbe a tulajdonos megbízásából új, korszerű höbázist telepített az Ideál Standard Vállalkozási Iroda. A telepítés tétje olyan hő­mé, az új kazán szolgáltatás, amely a ruhagyár technológiai és fűtési hőigényét jól szabályozható kazánokkal biztosítja. A vállalkozó ajánla­tában 30-40 százalékos megta­karítást vállalt. A kéthónapos szavatossági ellenőrző mérések azonban 50 százalékos megta­karítást mutatnak. Az új hőbá­zison két-két darab melegvíz és gőzkazán van telepítve, tehát így egyik a másiknak is a tarta­léka. A korszerűsítés folyamata ezzel nem fejeződött be. Bátonyterenye és környéke RÖVIDEN Mátraterenye. A hét végén juniálist rendeznek a településen. Fellép a szlo­vák KOX-együttes, az Edda Művek és a mátraterenyei asszonykórus. Sportvetél­kedők, ügyességi versenyek is lesznek. A programot bál zárja. Mátranovák. A horgász egyesület ifjúsági és gyer­mek halfogó versenyt ren­dez szombaton. Horgászni egy bottal lehet. Az orszá­gosan védett és méretkorlá­tozás alá eső halak kivételé­vel minden kifogott hal be­számít a versenybe. Bátonyterenye. Öt pe­dagógus vesz részt a város - ból azon a holland-magyt r szakmai tanfolyamon, ame­lyet június 20-24 közö t rendeznek a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet szerve­zésében. A tréning célja olyan ismeretek, módsze­rek, jártasságok elsajátítása, amelyek alkalmazása révén az általános iskolai nevelés eredményesebbé tehető. Nagybárkány. >mto Az Egyesült Zagyvavölgye Áfész mintegy két évéi bér­letbe adta a településen, mű­ködtetett vegyesboltot. Ejz az üzlet jekntős forgalmat bonyolított le, hiszen felada­tának számított a falu lakos­ságának alapvető ellátása. Most ennek az elárusító helynek az üzemeltetése je - lent gondot az áfésznak, m - vei a bérlő felmondta eddij i bérleti jogviszonyát. Az á - talános fogyasztási szőve - kezet ezért ismételten me£ - hirdette a nagybárkányi ve­gyesboltot, arra számítv;., hogy lesznek majd vállalkc - zók, akik fantáziát látnak a fenntartásában. Az oldalt szerkesztette Tanka László Pénteki lapszámunkban Szécsény és környéke Három órán keresztül öltözködik a mátraterenyei hölgykoszorú napokra, már hajnali fél ötkor hozzáfogtunk öltözködni, hogy Az asszonykórus nagy sikerrel szerepelt Heves megyé­ben, a háromnapos parádi palóc napokon is Két éve alakult újra Mátrate- renyén az asszonykórus. A kórus vezetője Gecse Fe- rencné, aki egyben a művelő­dési ház igazgatónője is.- A helyi lapban közzétett felhívásra tizenkét asszony je­lentkezett - mondja Gecse Fe- rencné. - Először csak úgy, magunktól gyűjtögettünk dalo­kat, majd elhívtuk a régi asz- szonykórus vezetőjét és tőle is kértünk tanácsot erről-arról. Végül úgy döntöttünk, hogy megalakítjuk a Mátraterenyei Asszonykórust. Minden héten egyszer, a művelődési házban összejártunk, énekelgettünk, lassan-lassan összeszoktunk. A megalakulás után az első fellépésük következő év márci­usában volt. Nagyon nagy si­kert arattak a helyi közönség előtt.-Ezen felbuzdulva, próbál­tunk szorgalmasan tovább. Meghívást kaptunk a mátrasze- lei majálisra, ahonnét tovább jutottunk Párádra, a palóc na­pokra. Ez egy háromnapos ren­dezvény volt és szívvel-lélek- kel készültünk rá. Párádon már homokterenyei népviseletbe öltözve léptek színpadra.- Rengeteget kellett menni a faluban házról-házra, még sike­rült a homokterenyei népvisele­tet összehozni. Nagyon sokan segítettek, rokonok, ismerősök fogtak össze, szívügyüknek te­kintették, hogy összejöjjön a viselet.- Nagymamám fejdísze megvolt és ennek alapján sike­rült - az eredetieken kívül - többet készítenünk. A ruhákat varrattuk, minimum három al­sószoknya kell, ingváll stb. Vé- gig-hosszig jártam a falut, mert hol ez hiányzott, hol az. Amikor készültünk a palóc fél nyolcra, a busz indulására, elkészüljünk. A kázsmér ken­dőnek is megvan a maga forté­lya, hogy mit, hova kell hajto­A hajamat is külön kell be­csavargatni a gyöngyökbe, majd a csipkébe, s csak úgy le­het rátenni a fejdíszt. Bizony nagyon időigényes munka. Föllépett az asszónykórus augusztus 20-án, a háromnapos búcsún. Majd meghívták a mát- raballai hagyományőrző cso­portot, a mátraszelei és mátra- mindszenti asszonykórust és egy délolasz negyven szemé­lyes hagyományőrző csoport színesítette a repertoárt,-Már hagyomány, hogy a majálist mindig Nádújfaluban tartjuk meg. így kitaláltuk, hogy Homokterenyén pedig ju­niálist csinálunk. Égyüttesün itt is szép sikereket könyvelhetett el. Mindenféle fellépést elválla­lunk, pedig ezek az asszonyok tényleg a szabadidejüket áldoz­zák fel.-Azt valljuk, hogy a ha­gyományokat ápolni kell, át kell adni a fiataloknak, és akkor talán majd ők is tovább csinál­ják azt, amit mi. Idén május elsején Mátrasze­lén lépett közönség elé az asz- szonykórus. A zsűri Mátrasze- lével együtt első helyezettek­ként juttatta tovább őket a hol­lókői palóc napokra. Persze történtek érdekes ese­tek is a mátraterenyei énekes torkú hölgykoszorúval.- Amikor Párádra készül­tünk, nagyon izgatott volt min­denki. Már majdnem Párádra értünk, amikor az egyik asz- szonynak eszébe jutott, hogy otthon felejtette a civil ruháját. Mi lesz most vele három napig népviseletben? Szerencsére si­került haza telefonálni és más­nap a lányaék, utána hoztak egy ruhát.- Olyan is előfordult már, hogy a hangadónk elfelejtette, melyik dal következik, és egy másikba kezdett bele. A csoport természetesen ment utána, így a közönség nem vett észre sem­mit ... — cs. a. ­gatni, tűzni. Ezt nagymamám testvére tudta, ő mutatta meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom