Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-14 / 138. szám

1994. június 14., kedd Gazdaság 7. oldal Falugazdász előadása földhasználóknak AZ UTÓBBI NÉGY ÉVBEN 3200 OTTHON TALÁLT GAZDÁRA Bérlakás-fronton romlott a helyzet Karancsalja. Június 14-én, kedden délután öt órakor Nagy Árpád falugazda tart tájékoztató jellegű előadást a földhaszná­lók részére. Mondandójában el­A bedolgozásról szóló új kor­mányrendelet nemrég jelent meg. Célja, hogy ösztönözze ezt a foglalkoztatási formát, ugyanakkor garanciát adjon a résztvevőknek annak érdeké­ben, hogy minél többen része­sei lehessenek ennek a körnek. A jogszabály június 1-jétől lépett érvénybe. Hazánkban mintegy 3000 embert foglalkoz­tatnak bedolgozóként, holott néhány éve még tízezer volt a számuk. A bedolgozási tevékenység nagy munkaigényű, kis befekte­tés szükséges hozzá, otthon vé­gezhető, ugyanakkor csupán tö­redékjövedelmet nyújt a meg­élhetéshez. Ezeket a szempontokat az új kormányrendelet is figyelembe veszi. A jogszabály - hason­lóan a korábbi miniszteri rende­lethez - hangsúlyozza: a bedol­gozói jogviszony nem munka- viszony. így a munkáltatót fog­lalkoztatási kötelezettség nem terheli. Nem érvényesül a széles körű utasítási jog sem, vagyis a munkaadó csak akkor utasít­hatja a dolgozót, ha az a munka minőségéhez szükséges, és erre vonatkozóan nincs kötelező szabályozás. Eltérnek a felelős­ségi szabályok is: a munkáltató csak vétkesség esetén felelős, sősorban a Területfejlesztési Alapból igényelhető támogatási lehetőségeket ismerteti az egyéni gazdálkodás útjára lé­pőkkel. ha például az általa adott esz­köz, anyag vagy gép okoz kárt. A dolgozót egyedül elszámo­lási, megőrzési kötelezettség terhelheti. Az otthon végezhető jelleg miatt a biztonságos mun­kavégzés feltételeit a dolgozó­nak kell biztosítania, a munka­adó azonban köteles védőesz­közt rendelkezésére bocsátani. A bedolgozói jogviszony lé­tesítése és megszüntetése ha­sonló a munkaviszonyhoz, azonban a felmondási idő itt 15 nap. A jogszabály külön szól a biztosított bedolgozói kategó­riáról, amely garantált munka- mennyiség alapján jön létre. Amennyiben a bedolgozó jöve­delme ez alapján eléri a mini­málbér 30 százalékát, biztosí­tott bedolgozóvá válik. Ebben a kategóriában hosz- szabb a felmondási idő, fizetett szabadság és más garanciák járnak. Az új rendelet megszün­teti a bedolgozói szövetkezeti tagsági viszony kategóriáját. A bedolgozói típusú foglal­koztatásra a vállalkozási jogvi­szony teremt lehetőséget a szö­vetkezetekben. Lehetővé teszi, hogy erről a területről is minél nagyobb számban lehessen be­dolgozókat alkalmazni, amennyiben azt megfelelőnek tartják. Négy évvel ezelőtt még több mint 9 ezer bérlakást tartot­tak nyilván Nógrád megyé­ben, ám számuk mostanra a 6 ezret sem éri el. Az okot akár örömtelinek is nevezhetjük, hiszen az eladott 3200 otthon végre valós gazdára talált. A hazánk gazdasági-társa­dalmi életében végbemenő vál­tozások felgyorsították a laká­sok privatizációját. Szőkébb pátriánkban 1990-ben adták el a legtöbb bérleményt: mintegy 1200-at. A vásárlók leginkább a bennük lakó bérlők voltak. Ezt követően viszont évről-évre kevesebb lakást értékesítettek: a múlt évi 382 eladás mindösz- sze egyharmada az említett csúcsértéknek. Érdemes megjegyezni: ko­Nem könnyű időszakot élünk, sokan vannak munka nélkül, mások viszont dolgoznak és van pénzük. Bár egyesek gyak­ran panaszkodnak, hogy kevés a jövedelmük, a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a leg­szerényebb anyagi háttérrel rendelkezők is igyekeznek némi pénz megtakarítani, annak érdekében, hogy legyen valami tartalékuk. A háztartásokban és a vállal­kozásoknál is lehet időnként olyan jövedelmekkel számolni, amelyeket nem kívánnak elköl­teni. Sőt szeretnék úgy befek­tetni, hogy az összeg gyarapod­jon. Korábban szinte semmi más lehetőség nem volt, mint az or­szágszerte egységes kamato­zású takarékbetétkönyv, meg számos különféle nyeremény­betétkönyv. Mára számtalan befektetési lehetőség kínálja magát, érde­rábban Salgótarjánra koncent­rálódott a bérlakás-értékesítés, 1992-től viszont más városok is bekapcsolódtak a forgalma­zásba. Méghozzá olyan erőtel­jesen, hogy tavalyi értékesíté­sek 60 százaléka jutott Balas­sagyarmatra, s csak 14 száza­léka a megyeszékhelyre. A lakáseladások csökkené­sének elsődleges oka minden bizonnyal a fizetőképes keres­let nagymérvű visszaesése. Az embereknek egészen egysze­rűen nincs pénzük befektetésre. Másodikként a még meglévő bérlakások nem éppen kiváló minőségét említhetjük. A jobb lakások már elkeltek, a rosz- szabb állagúak iránt pedig mér­sékelt az érdeklődés. Nem utol­sósorban az önkormányzatok mes tehát körülnézi, mielőtt va­laki befekteti a pénzét. Van, aki úgy dönt: otthon, a „dunyhában” tartja megtakarí­tott bankóit. Azt mondják, en­nek is van előnye, miután bár­mikor rendelkezésére áll a pénz. Csak éppen nem „fial”, a vásárlóértéke az inflációval romlik, sőt még a betörőktől is állandóan félni kell. Nem tanácsos otthon tartani a pénzünket. Bankbetétek, ér­tékpapírok, kötvények, befekte­tési jegyek és részvények jö­hetnek számításba, amikor be­fektetésre gondolunk. De ezekről bizony keveset tudnak az emberek. S a zavar csak fokozódik, amikor bank­botrányok, brókerházi csalások hírétől hangos az egész ország. Szinte naponta hallunk ilyenek­ről hol itt, hol ott. Ha a megtakarított pénzünk fejébe valaki csábítóan magas kamatot ígér, akkor valószínű, kiváró magatartása is hozzájá­rni a lakásértékesítések draszti­kus visszaeséséhez. Más kér­dés, hogy így kevesebb lakás is épülhet, holott az eladásokból származó bevétellel üteme­sebbé tehető volna a beruházás. Összegzésképpen: mi a hely­zet bérlakás-fronton Nógrád- ban? Miként említettük, a bér­lemények száma ma már 6 ezer alatt van, s az 5 százalékot sem éri el a többszobás lakások ará­nya. Az állomány 54 százaléka legfeljebb kétszobás, kétötöde egyszobás, egynegyede pedig félkomfortos, vagy komfortos. No comment. . . (A Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságá­nak jelentése alapján) (kolaj) hogy a befektetés kockázata is nagy. Aki tehát nem engedheti meg magának, hogy sok év alatt megspórolt pénzét kockáztassa, az ne engedjen a beígért nagy kamatok vagy hozamok csábí­tásának. Inkább keresse azokat a lehetőségeket, amelyek biz­tonságosak. Bizonyosan megéri ez a döntés. Vannak ugyanis olyan befek­tetési formák, amelyek mögött intézményes garancia áll. Ezek közé tartoznak a bankok, ame­lyeknél a betétes még akkor sem veszíti el a pénzét, ha pél­dául az adott pénzintézet csődbe megy. Ez nem lehet akadály a kockázat esetén. Ezek a bankok ugyanis a be­tétek után hozzájárulást fizet­nek az Országos Betétbiztosí­tási Alapba. S ha bajba jutnak, akkor az említett alap fizeti vissza az ügyfelek pénzét. Agrárjövő Magyarországon A magyar lakosság mintegy felének megélhetése, egzisz­tenciája közvetlenül vagy köz­vetett módon kapcsolódik a mezőgazdasághoz. Innen szár­mazik az ország bruttó nemzeti termelésének, GDP-jének 16- 18 százaléka, s az agrárszektor adja az export negyedét. Mind­ezek a megállapítások abban a közelmúltban a Földművelésü­gyi Minisztérium által közzétett kiadványban olvashatók, amely az Agrárjövő Magyarországon címet viseli. A közel félszáz oldalas kiad­vány szerint élelmiszer-gazda­ságunk az ország exportjában és fizetési helyzetének javítá­sában hagyományosan jelentős szerepet játszik. Magyarország kivitelében 1990-ben 22 milli­árd, 1991-ben 2,7 milliárd, majd a rákövetkező évben 2,8 milliárd dollár árbevétel szár­mazott az ágazat exportjából. Ez az ország exportjának egy­negyedét adta. A tavalyi keres­kedelmi folyamatok mind az agrár-, mind a nemzetgazda­ságban az exportteljesítmények visszaesését tükrözik. Az ag­rárexport az elmúlt évben min­tegy 2 milliárd dollár körül ala­kult. A szaktárca véleménye szerint 1994 az agrárgazdaság­ban a stabilizáció éve lehet. A júniusi kárpótlási jegy Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékozta­tása szerint a kárpótlási jegyek június 1-jei értéke 1562 száza­lék. így például egy 1000 forin­tos címletértékű kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke 1565 forint. A kárpótlási jegyek kamattal növelt névértékét kell figye­lembe venni minden olyan esetben, amikor azt tulajdonosa állami tulajdon megvásárlására fordítja. Szintén ez a szabály érvényesül akkor, amikor a je­gyeket önkormányzati lakás megvételére használják fel. Ennek megfelelően a kamat­tal növelt névértéket kell figye­lembe venni akkor is, amikor az Egzisztencia-hitel saját részé­nek fedezésére, illetve a Mun­kavállalói Résztulajdonosi Program keretében történő fize­tésekre vesznek igénybe kár­pótlási jegyet. Adótisztek lesznek Adótisztviselőket képeznek szeptembertől Balassagyarma­ton, a volt vármegyeházán. Az APEH iskolájában az adótiszt­viselőket készítik fel munká­jukra, illetve az ebben tevé­kenykedő dolgozók tudását bő­vítik. Az épület kis átalakítással alkalmas iskolai oktatásra. Minden remény megvan, hogy őszre meg is nyissák a kapuját. Kormányrendelet szabályozza a bedolgozást Hol érdemes tartani a pénzünket...? MÓDOSULÁSOK LESZNEK JÚLIUS ELSEJÉTŐL Foglalkoztatásbővítés - a közhasznú munka támogatása Az 1994. június 9-ei Nógrád Megyei Hírlapban megjelent a „Növekszik a támogatás mértéke” című cikk. Ezzel kapcsolato­san az alábbi pontosító és helyesbítő tájékoztatást juttatta el szerkesztőségünkbe a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ. Az ezredfordulóig még 32 milliárd dollár...? A törvénymódosítás lehető­séget ad arra, hogy a közhasznú munka során a foglalkoztatás­ból eredő közvetlen költségek legfeljebb 90 %-áig adhat tá­mogatást a munkaügyi központ. Annak a lehetőségét, hogy a kilencven %-os támogatási formát milyen feltételekkel és milyen körben lehet alkal­mazni, a munkaügyi tanács ha­táskörében utalta. A megyei munkaügyi tanács április 25-én tartott ülésén megszavazta, hogy a megye összes településének és munka­adójának a foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek leg­feljebb kilencven %-ának meg­felelő átmeneti támogatás nyújtható 1994. július 1-jétől, amennyiben a támogatás egyéb feltételeinek megfelel. Június 30-áig a munkaadók a köz­hasznú foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek legfeljebb hetven %-át igényelhetik visz- sza. A támogatás akkor vehető igénybe, ha a támogatott: — rendelkezik a foglalkozta­tás során felmerülő közvetlen költségek minimum 30 %-ával,-a közhasznú munkásokkal elvégzendő szolgáltatások által más szervtől díjazásban nem részesül,-a támogatással többletfog­lalkoztatást valósít meg, — a munkakör közhasznú munkással történő betöltése ér­dekében a kérelem benyújtása előtt 6 hónappal nem hajtott végre létszámleépítést. Közhasznú munkán az a re­gisztrált, a központ kirendeltsé­gei által kiközvetített munka- nélküli foglalkoztatható támo­gatott formában, aki a foglal­koztatási feltételeknek megfe­lel. Ugyanaz a személy, ugyan­abban a munkakörben, ugyan­annál a munkáltatónál folyama­tosan legfeljebb 18 hónapig (540 nap) foglalkoztatható tá­mogatott formában. Ismételt foglalkoztatására csak 90 napos munkanélküli időszak után ke­rülhet sor. A támogatás feltételeinél az alábbi módosítások történtek: 1994. július 1-jétől a foglal­koztatás során felmerült köz­vetlen költségek minimum 10 %-ával kell rendelkeznie a támogatottnak. .A közhasznú munkán foglal­koztatott munkavállalók fo­lyamatosan legfeljebb egy évig (360 nap) foglalkoztathatók támogatott formában. A támogatás mértéke 1994. július 1-jétől: Segéd és betanított munká­sokat igénylő munkakörben havonta egy főnek maximum 15 000 Ft-os besorolási bér + ennek a 44 %-os társadalombiz­tosítási járuléka + 1 000 Ft-os egyéb költség együttes össze­gének 90 százaléka, képesítést (szakmai végzettséget) igénylő munkakörökben havonta egy főnek maximum 18 000 Ft-os besorolási bér + ennek a 44 százalékos társadalombiztosí­tási járuléka + 1000 Ft-os egyéb költség együttes össze­gének 90 %-a adható támoga­tásként a munkáltatónak. Milyen előnyei és hátrányai le­hetnek Magyarország csatlako­zásának az Európai Unióhoz? Milyen feltételeknek kell eleget tennünk ahhoz, hogy bebocsát- tatást nyerjünk? E két témáról készített tanulmányokat a Vi­lággazdasági Kutatóintézet. Ma még nehéz megmondani, hogy milyen lesz az Európai Unió 2000-ben, akkor, amikor Magyarország csatlakozása, azaz a teljes jogú tagság bekö­vetkezhet. Hazánk ma legalább annyira érett a csatlakozásra, mint Spanyolország vagy Por­tugália volt a hetvenes évek vé­gén. Nem borul-e fel országunk kereskedelmi mérlege a csatla­kozás után? Vélemények sze­rint 1994—96 között veszélyes méreteket ölthet a kereskedelmi mérleg passzívuma, de ezt nem lehet megoldani az import ad­minisztratív szigorításával. A tanulmányok szerint szükség van olyan modernizációs stra­tégiára, amely összekapcsolja a struktúraváltást az exportkíná­lat javulásával. Portugália a csatlakozást kö­vető hat év alatt 22 milliárd dol­láros kereskedelmi deficitet halmozott fel, miközben a be­áramló működőtőke 6000 mil­lióról évi 3^1 milliárdra nőtt. Magyarországnak 2000-ig 10 milliárd dollár kamatot kell visszafizetnie, miközben a ke­reskedelmi mérleg kumulált hi­ánya elérheti a 20-22 milliár- dot. Amiből az is következik, hogy 32 milliárd dollár külső forrásra, elsősorban működö­tökére van szükségünk 2000-ig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom