Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-13 / 137. szám

1994. június 13., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Kettészakad az ország? A z utóbbi időben ismét fel­erősödtek a félelmek, hogy kettészakad az ország. Ismét, mondom, mert először a világkiállítással kapcsolatos emlékezetes viták idején fo­galmazódtak meg azok a fel- tételezések, melyek szerint az expo tovább mélyíti az ország nyugati és keleti fele közötti különbségeket. Sokan már akkor kettészakadásról, sza­kadékról beszéltek. Felesleges volna tagadni, hogy a két országrész között a gazdaság, a munkakultúra, az életmód különböző területein különbségek vannak a Dunán­túl javára. Ennek történelmi okai meglehetősen ismertek, mint ahogyan az is, hogy a különbségeket a korábbi évti­zedekben sem sikerült fel­számolni, még azon az áron sem, hogy központi források­ból erőteljesebben fejlesztet­ték, mondjuk a Nyírséget és Nógrádot, miközben a határ­övezetbe eső Sopront, Kősze­get, és a két város környékét mesterséges pangásra ítélték. A polgári társadalom, a szociális piacgazdaság kiépí­tése az utóbbi években átme­netileg tovább növelte a kü­lönbségeket. Hogy ezek ma mekkorák, arról bárki köny- nyen meggyőződhet, ha Sop­ronban és Győrben, illetve, mondjuk Nagybátonyban és Ózdon jár. Minden különösebb szocio­lógiai felmérés és közvéle­mény-kutatás nélkül megta­pasztalhatja az élénkülés, il­letve a pangás kétségtelen je­leit. Az élénkülés örvendetes módon nem átmeneti jellegű, mint ahogyan, sajnos, a pan­gás sem. Ez azt jelenti, a kü­lönbségek a közeljövőben is maradnak, sőt növekednek. A kettészakadás lehetőségét megfogalmazó félelmek tehát egyáltalán nem megalapozat­lanok. Mégis, a felszíni látszato­kon, nyomasztó hangulatokon túl a keleti országrésznek is az az érdeke, hogy a nyugati rész minél erőteljesebben fej­lődjön, és mihamarabb kiter­melje azokat a forrásokat, tő­kéket, amelyek a Dunán innen és a Tiszán túl a felemelke­dés, a gazdasági élénkítés eszközei lehetnek. Egyébként nem kell ere­dendően újat kitalálnunk, s a példáért túlságosan messzire mennünk. Ismeretes, hogy Ausztria keleti tartománya, Burgen­land, az ország minden tekin­tetében legelmaradottabb ré­giója volt. Miután azonban a nyugati tartományok erőteljes fejlődésnek indultak, megte­remtették Burgenland gazda­sági, kulturális, idegenfor­galmi felemelésének alapjait is. A tartomány ma már a fon­tosabb mutatók dolgában azonos szinten van Tirollal, Felső-Ausztriával. Ami sike­rült a sógoroknak, ugyan mi­ért ne sikerülhetne nekünk is? K ülönösen akkor, ha az új kormány gazdaságpoliti­kája kialakításakor figye­lembe veszi a követésre méltó osztrák példát. Kloss Andor Vakáció a könyvtár ban Vége a sulinak - rikkantja örömében megannyi nebuló. Ám a szülők öröme koránt­sem felhőtlen. Sokaknak okoz gondot a gyerekek szabad­sága. Táborok persze vannak, igaz borsos áron és jobbára a nagyobb diákoknak. De mit tehet az általános iskolás korú gyerek, ha szüleinek nem telik egyébre, mint olykor-olykor egy mozira, egy jó lubicko­lásra, esetleg egy közeli gya­logtúrára. Rájuk - a laposabb pénztár- cájú családok gyerekeire - gondolva alakította ki nyári programját Salgótarjánban a Balassi Bálint Könyvtár. Vár- konyi Istvánná, a gyermek- könyvtár vezetője ismertette lehetőségeiket.-Június 13-ától, azaz a mai hétfőtől péntekig délelőtt 10-11 óráig és délután 14-16 óráig vehetnek részt a foglalkozáso­kon.-Mit kínálnak a 6-14 éve­seknek?- Az augusztus 26-áig tartó sorozat keretében mindenki ta­lálhat érdeklődésének megfe­lelő programot. Gyöngyfűzés, bábkészítés, papírhajtogatás, agyagozás, kirándulás, vetél­kedő, videomozi, sőt még tár- sastánctanfolyam is szerepeld palettán.- Kik tartják ?- Sikerült megnyernünk képzőművészt, néprajzost, ter­mészetvédelmi szakembert például és jó pár pedagógust, köztük óvónőket. Olyanokat, akiknek sokat jelentenek a fia­talok. Az irántuk érzett szeretet, törődés hozza mindőjüket a könyvtárba, ugyanis fizetségre nem telik. A könyvtárvezető hirtelenjé­ben össze sem tudja számlálni, hány helyre pályáztak a vaká- ciós programok finanszírozása miatt. Amihez augusztus vé­géig minimum 200 ezer forintra van szükségük. Egy-egy fog­lalkozás a résztvevőnek mind­össze harminc forintjába kerül. Úgy tűnik, pillanatnyilag ez le­het sok száz gyerek legolcsóbb hasznos, egyben kellemes és szórakoztató programja a nyárra. Tuza Katalin Színes szoknyák libbentek Ráróspusztán Az etesi Pöttöm gyermeknéptánc-csoport Aki nyitott szemmel járt tegnap Rárós- puszta környé­kén, és a szeren­cse is a kegyeibe fogadta, nem akármilyen lát­ványban lehetett része! A fák kö­zött sokszok­nyás lányok il- legtek-billegtek, öltözőnek hasz­nálva a zöld lombok takará­sát. A fehérne­műre lassanként tarka népviselet került, a szabad­Egyed Péter első éves cimbalmos Fotó: Rigó Tibor velődési Köz­pont, a litkei polgármesteri hivatal és a mihálygergei József Attila Művelődési Ház szervezte közös munká­val. A rendez­vényt dr. Roz- gonyi József, a Nógrád Me­gyei Közgyű­lés Közokta­tási és Műve­lődési Bizott­ságának el­nöke, or­szággyűlési képviselő nyitotta meg. A ren­dezvény Nógrád megye és a környék nevezetes gyermek és felnőtt néptáncosainak nagy ta­lálkozójává vált. (A mihályger- geiek például nem-kevesebb, mint három felnőtt és "két gyermekcsoporttal képviseltet­ték magukat.) Salgótarjánból három gyermekcsoport. Sós- hartyánból pedig egy gyermek és két felnőtt együttes utazott Rárósra. Rajtuk kívül etesiek, litkeiek, karancskesziek, kazá- riak, nógrádmareálrak, karancs- lapujtőiek, herencsényiek, szé- csényiek és kazáriak szórakoz­tatták műsorukkal a nagy­érdemű közönséget. Mi több, szlovákiai vendégcsoportok is felléptek Ráróson. Faragó Z. A sóshartyáni Rozmaring néptáncegyüttes legalább félezren keresték fel a Litke és Nógrádszakál között fekvő kirándulóhelyet. A eredeti elképzelések sze­rint sokkal nagyobb rendez­vény lett volna a tegnapig, hi szén az Ipoly menti nemzetközi néptánctalálkozót akarták itt megtartani. A tervek szerint az Ipolyvidék magyar nemzetiségi csoportjait hívták volna meg, de a program színesítésére ér­kezett volna együttes Erdélyből is. A csúf anyagiak azonban ke­resztülhúzták a számításokat és a szép terveket, de a rendezők­nek a valóban nagy tömeget vonzó tegnapi esemény miatt sem kell szégyenkezniük. A Rárósi Kulturális Találko­zót a Nógrád Megyei Közmű­téri színpadra természetesen mindegyikük teljes „díszben” érkezett. Az idő­járás azonban nem kedvezett különösebben az idei ráróspusztai kulturális talál­kozó résztvevő­inek, hiszen bo­rult volt az idő, és néha az eső is csepergett. En­nek ellenére A mihálygergei Tücsök népi zenekar A NAP HÍREI Traffipax Június 13-án, hétfőn 6 és 14 óra között a 2216-os számú úton.aSalgótarján-Karancs- alja - Karancslapujtő - Karancskeszi - Mihály- gerge - Litke útvonalon fordulhat elő traffipaxos se­bességmérés. 14 és 22 óra között a 21-es számú fő­úton, Pásztó és Jobbágyi kül- és belterületein, vala­mint Szurdokpüspöki és Mátraszőlős térségében várható traffipaxos ellenőr­zés. Megyénk nyugati ré­szén 6 és 14 óra között Ba­lassagyarmat, 14-től 22 óráig pedig Rétság környé­kén lehet számítani traffipa­xos rendőrautó felbukkaná­sára. Könyvpremier Salgótarján. Június 13-án, hétfőn 16,30 órakor a Ba­lassi Bálint Könyvtárban Baranyi Ferenc költő mu­tatja be Csongrády Béla Kö­tődések című új kötetét, amely az immár Horpács székhelyű Mikszáth Kiadó gondozásában jelent meg. E rendezvény zárja az ünnepi könyvhét Nógrád megyei eseményeit. Hangversenyek Szendehely. A község álta­lános iskolája a Szabad Mű­velődés Alapítványtól kon­certek szervezésére 20 ezer forintot nyert. A pénzből a balassagyarmati zeneiskola művésztanárai tartottak koncerteket, és a váci zene­iskola növendékei is fellép­nek a községben. ‘Ji )é'|en izetles Gépi totó-lottó Szurdokpüspöki. A ségben a Gémes-büfé né'|çn ismert üzletben, az előz* felmérések alapján csütijr- ■ töktől kezdve bevezették a gépi totó-lottót, a Szerencse- játék Rt. miskolci kirendelt- : ségének megbízásából. ; j Rendőri nap Balassagyarmat. A városi rendőrkapitányság a tavalyi jó tapasztalatok alapján az idén is megrendezi a nyílt rendőri napot. Június 25-én a Palóc Ligetben bemuta­tókkal, különféle verse­nyekkel várják az érdeklő­dőket. Anyagtorlódás Mai lapszámunkból anyag­torlódás miatt kimaradt a Nógrádi Mecénás Alapít­vány 1994. évi pályázatának nyerteseit felsoroló folyta­tás. A közlést keddi szá­munkban folytatjuk. CSERKÉSZFOGADALOM. A 153. Sz. dr. Dornyay Béla Cserkészcsapat nyolc tagja - Bidiga Zsuzsanna, Szilágyi Judit, Szukán Anita, Pécsi Martina, Germán László, Király Gábor, Borsiczky György Botond és Dombóvári Péter - tett tegnap fogadalmat Salgótar­jánban az acélgyári úti Szent József római katolikus templomban. Fotó: Gyurién Tibor Támogatott tenyésztők A Földművelésügyi Miniszté­rium rendelete szerint a tenyész­állat-állomány fejlesztését a mezőgazdasági fejlesztési alapból lehet támogatni. A pá­lyázók tenyészállat beállításá­hoz - kan, bika, kos - kaphat­nak támogatást, ugyancsak ily módon lehet pénzhez jutni jó minőségű női ivarú és előhasi üszők vásárlásánál, háromhó­napos vemhességtől kezdve. A támogatást elnyert mező- gazdasági vállalkozónak vál­lalnia kell, hogy az állatot to­vábbra is megtartja. Nógrád megyében eddig öt- venen jelezték a támogatás el­nyerésére irányuló szándékukat - a szarvasmarhánál húszezer forint, az anyakocánál ötezer forint stb. - az FM megyei föld­művelésügyi hivatalában. Az igények teljesítésénél a legna­gyobb gondot a tenyésztők nyilvántartásának hiánya okozza. KÍVÁNCSISKODÓ Egyről kettőre emelik a létszámot Mai kíváncsiskodó kérdé­sünket Zagyvapálfalváról tette fel egy olvasónk. Azt szeretné tudni, hogy a Hársfa és a Zöldfa út kör­nyékén kinek a feladata a közterületek rendben tar­tása? A város más terüle­tein, jobban szem előtt lévő részein már lekaszálták a csapadékos időjárás követ­keztében megnőtt füvet. A kérdésre Bodnár Bene­dek, a Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. igazgatója adott választ.- A Hársfa és a Zöldfa út környéke is - ugyanúgy, mint Salgótarján más közterületei - szintén a Városgazdálko­dási és Üzemeltetési Kft. ha­táskörébe tartoznak. Egyéb­ként egyetlen főállású sze­mély végzi arrafelé a takarí­tási munkákat, de ettől a hét­től szeretnénk egy újabb munkaerővel bővíteni a lét­számot. Lehetőségeink azon­ban végesek, valószínűleg ketten sem győzik meg majd a hatalmas területet. Következő kíváncsiskodó kérdésünket Bátonytere- nyéről tette fel egy olvasónk, ötvenhárom éves, munkahe­lye bizonytalannak tűnik. Ázt szeretné tudni, hogy mit tehet abban az esetben, ha korengedményes nyugdíjba akarják küldeni? Szeretne ugyanis ötvenöt éves koráig, a nyugdíjkorha­tár eléréséig dolgozni. Mit tehet, kihez fordulhat segít­ségért, mit ír elő a jogsza­bály?

Next

/
Oldalképek
Tartalom