Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-11-12 / 136. szám
1994. június 11-12., szombat - vasárnap Hétvégi Magazin • Arcok - Harcok 9. oldal CSEKEY LÁSZLÓ, AZ MDF VOLT MEGYEI ELNÖKE PÁRTJA NÓGRÁDI KUDARCAINAK OKAIRÓL Mindig nagyon sokat beszéltünk, és keveset cselekedtünk Dr. Csekey László- Igen.-Miért nem lépett fel keményebben az üzlet ellen?- Nekem már csak a kész tényekre kellett rábólintanom, hiszen már az ügyletet lebonyolították. Nem az a baj, hogy ott van ez a szép, nagy, kényelmes épület, hanem az a gond, hogy a másik három helyen semmi, vagy szinte semmi nincs.- Mi jelezte még a súlypontok eltolódását?- A Bilecz Endre jelölése körüli vita is ide sorolható. Ő szerette volna elérni a kormányhivatalok egy részének áthelyezését a többi városba. Ezáltal demokratikusabb megyei szisztéma alakulhatott volna ki. Soha nem a megyeszékhely áthelyezésén volt a fő hangsúly.- Az nem aránytalanság, Tarjánba került a súlypont- 1990 táján azt fogalmazták meg az MDF-en belül, hogy Gyarmat a politikai, Tarján pedig az adminisztrációs centrum. Tévedek?- Nem, valóban így van.- Felborult az egyensúly?- Azt éreztem, hogy a taijáni adminisztratív centrum egyre inkább magához vonja - nemcsak a hatalmat - a különböző lehetőségeket. Ez erőteljesebben az elmúlt év őszén jelentkezett. Mindegyik választókerületben felállítottunk irodákat, aztán hirtelen történt egy igen nagy értékű ingatlanvásárlás Salgótarjánban.- A nyolcmilliós házikó...?- Igen. Semmi nem indokolta ezt a költekezést, nem volt szükség ekkora épületre. Okosabbnak tartottam volna, ha ezt a pénzt a többi város irodáinak fejlesztésére fordítottuk volna. Balassagyarmaton jelenleg is komoly bérleti díjat fizetünk, ráadásul a helyiség méltatlan egy jelentős párt szervezeti munkájához.-Önöket meg sem kérdezték a vásárlásról?-Én voltaképp tudtam róla, de ezt az ügyletet a salgótarjáni szervezet elnöke bonyolította.- Johan Jánosról van szó? hogy a választmány nyolc tagja közül négyen a salgótarjáni MDF-épületben dolgoznak, dolgoztak akkor?- De az.- Bilecz indulását kezdettől ellenezték az MDF vezetői?- Salgótarjáni MDF-es barátaim is azt nyilatkozták, hogy Nógrád megyében Bilecz Endrének van a legnagyobb esélye a fórumból, hogy bejusson a parlamentbe. Bilecz lemondott a jelöltségről, ám a gyarmati szervezet nyomására mégis elvállalta a jelölést. Ezt vétózta meg a megyei választmány. Megyei elnökként megpróbáltam az országos választmánynál fellépni, de sajnos ebben nem találtam partnerre.- Bezárultak a kapuk?-Összejött még egyszer a választmány, s miután már sokadszor kisebbségbe kerültem, felajánlottam a lemondásom. Ettől a ponttól kezdve nekem semmi szerepem nem volt. A Bencsik-dosszié- Ki vetette fel Bencsik András nevét?- Nem tudom pontosan. Bencsik azt mondta, ha őt a honti szervezet jelöli, akkor neki ugyanúgy joga van beszállni a versenybe, mint másnak. Ebben igaza volt.- Mindenki tudja, Gyarmaton „idegen” nem nyerhet.- Szerencsésebb lett volna, ha találunk egy jó gyarmati jelöltet. Végül a helyi szervezet is Bencsiket támogatta.- Ne feledkezzünk meg dr. Tományi Csabáról sem.-Tományi neve felkerült a jelölő listára, ám a gyarmati szervezet többségi szavazással végül nem őt javasolta.-Ön a mérsékelt jobbközép MDF-fel azonosul, Bencsik megnyilvánulásai viszont azt mutatják, hogy vastagon a jobboldalon áll.-Én nehezen tudom megítélni, Bencsik András hol áll. Januárban még nem lehetett tudni, hogy a kampány során milyen kijelentéseket tesz. Akkor még azt hittem, az antalli irány képviselője. Ki viszi el a balhét?- A választási kampányban voltak-e aránytalanságok?- Számomra megdöbbentő volt, hogy az úgynevezett megyei kampányterv gyakorlatilag úgy jelent meg, hogy szinte az összes jelentősebb eseményt Salgótarjánba vitték. Természetesen ezzel nem értettem volna egyet, de ebbe beleszólni már nem volt lehetőségem.- Ennek ellenére a konzervatív erők Nyugat-Nógrádban viszonylag sok szavazatot szereztek.- Mindenesetre a salgótarjáni eredményeknél közel 50 százalékkal jobb eredményt értünk el. Más kérdés, hogy ez kevés volt az üdvösséghez.-Hátha még jó jelöltet is indítottak volna!?-Biztos, hogy szoros eredmény született volna. Bilecz Endre sokat dolgozott a négy év alatt a területen: a választók nem felejtenek. Jó eséllyel indulhatott volna. Salgótarjánban a szavazók közel 50 százaléka a baloldalt támogatta, a konzervatív támogatottság pedig 18,5 százalék volt. A gyarmati körzetben 36 százalékot kaptak a konzervatív erők és csak 32-t a baloldaliak.- A választások eredményét A salgótarjáni MDF-székház. „Ezt a költekezést nem indokolta semmi” Vajon törvényszerű volt-e a balassagyarmati körzetben az MDF bukása? Miféle pozícióharc zajlott a háttérben? Miért vonult vissza gyakorlatilag teljesen a politikától dr. Bilecz Endre, Soós Géza, dr. Tományi Csaba, vagy éppen dr. Csekey László? Megannyi megválaszolatlan kérdés. Mivel dr. Csekey, az MDF volt megyei elnöke megígérte nekünk, hogy a választások után elmondja, mi is történt valójában, most szaván fogjuk.-Ön az MDF megyei elnöke volt, majd hirtelen lemondott. Miért?-Néhány hónapos folyamat következménye a lemondás. Olyan irányváltoztatást tapasztaltam a Nógrád megyei erővonalakban, amit nem tudtam elfogadni. Három és fél évig voltam megyei elnök. Sikernek tartom, hogy Nógrádban a mérsékelt konzervatív vonal érvényesült a párton belül. Vagyis az antalli politika dominált. Ezen belül, én úgy gondoltam, hogy egy jobbközép pártnak elsősorban a konzervatív területeken kell nagyobb hatást kifejtenie, nagyobb súlyt kapnia.- Mit ért konzervatív területen?- Balassagyarmatról, Pásztoréi és Szécsényről beszélek. Mindig képtelenségnek tartottam, hogy a Magyar Demokrata Fórum elsősorban salgótarjáni pártként működik. Ez nem azt jelenti, hogy az ottani nagyon tisztességes, általam nagyra becsült emberek munkáját lenézem. Ha a korábbi választások eredményeit elemezzük, kiderül, hogy a konzervatív pártoknak az előbb említett helyeken van komolyabb bázisa. ismerjük. Értékelték már a történteket?- Tudomásom szerint már összeült a választmány Salgótarjánban, csak bennünket elfelejtettek meghívni.-A döntésekért illik vállalni a felelősséget. Ki viszi el a balhét?-Nem tudom, hogy a megyei szervezet egyáltalán él-e? Dr. Kenessey Miklóssal néhány hete egy tiltakozó levelet küldtünk Tarjánba, melyben kifogásoltuk kirekesztésünket. Erre választ sem kaptunk. Értékelni kellene a választásokat, s megtalálni az okokat és - ha szükséges - a felelősöket is.- Hogyan alakul a gyarmati szervezet sorsa?- Nem lehet külön választani a helyi és az országos MDF sorsát. Azt gondolom, az MDF-nek meg kell újulnia. A fórumnak egy modem, konzervatív párttá kell formálódnia. Párbeszédben a lakossággal- Modern és konzervatív egyszerre? Hogyan?- Nagyon is lehetséges. A modem, konzervatív értékeket kell képviselni - a konzervatív értékeket modem eszközökkel képviselni. Egy olyan jobbközép konzervatív gondolkodásnak van jövője, amely a közép felé nyitott, de a jobbszél felé zárt. A modem társadalomtudományok összes elemét alkalmazni kell. Nevetségesnek tartottam például azt, hogy a párt ügyvezető alelnöke kijelentette, őt nem érdekli a közvélemény-kutatás. Muszáj reagálni ezekre a vizsgálati eredményekre. Egy politikai pártnak párbeszédben kell állnia a lakossággal. Nagyon sokat beszéltünk és keveset cselekedtünk. Arra van szükség, hogy észleljük a társadalom igényeit, és erre alakítsuk ki a magunk válaszát. Ne mi mondjuk meg a társadalomnak, mire van igénye, és rögtön választ is adjunk.-Sokan azt mondják, az MDF nosztalgiapárt.- Fontosak a gyökerek, ám a nosztalgiázást illenék már befejezni. Szükségünk van konzer- vatívan gondolkodó szakemberekre. Ne érdekeljen bennünket, hogy annak idején milyen posztokat töltöttek be. Ha ezeket a koponyákat jól használjuk, ez a modem, konzervatív párt elnyeri megérdemelt helyét a politikai életben.-Már csak az a kérdés, mennyire vevők az MDF-ta- gok erre a szemléletre?- Tudom, nem kizárólag ez a vélemény az üdvözítő. De ha nem valami hasonlóban gondolkodik az MDF, akkor egyre inkább háttérbe fog szorulni, és az országnak nem lesz meghatározó konzervatív ereje. Ádám Tamás Terroristák vagy politikusok? A ki nem tud kompromisz- szumot kötni, az ne politikusnak menjen, hanem terroristának! - fogalmazott a minap az egyik szlovákiai magyar politikus. A szigorú ítélet előzményeivel, mint a határ menti területekkel, az ott élő rokonokkal is sokféle kapcsolatot tartó nógrádiaknak érdemes megismerkednünk. Bizonyonyára emlékszik az olvasó, hogy a választási kampány idején milyen magvas tanácsokat kaptunk a határainkon túl élő magyarok néhány vezetőjétől. Különösen merész megfogalmazásokra ragadtatta magát az egyik losonci származású, pozsonyi pártvezér-honatya, aki Isten oltalmát kérte bizonyos pártok győzelme esetére. „Ki képviseli érdekeinket? Ki véd meg minket?" - tette fel a kérdést. Erre jelentette ki az egyik hazai ellenzéki politikus: elsősorban maguknak kell megvédeni magukat. Ez a néhány héttel ezelőtti bátor kijelentés igazságvolta furcsa igazolást nyert a szlovák parlamentben a nagy jelentőségű „táblatörvény" szavazásakor. A jelenlévő 134 képviselőből 67-en szavaztak a tervezet mellett. Egészen pontosan arra, hogy mintegy 500 település helységnévtáblájára felkerüljön annak magyar neve is. A törvény - noha akadtak gyenge pontjai - óriási előrelépést jelentett volna a mai helyzethez képest. Az elfogadása azonban egy szavazat hiánya miatt elbukott, ugyanis akadt három magyar képviselő, aki a „mindent vagy semmit" elvet vallva nem szavazta meg. Mindhárman a nekünk szavazási tanácsokat osztogató szlovákiai magyar politikus pártjának képviselői. Nem véletlen az ukránok, a magyarok egyes köreinek dühös reagálása. Ezek után nem csodálkozhatunk, ha a magyarok törekvéseivel egyébként szimpatizáló szlovák politikusok is elgondolkodnak azon, hogy érdemes-e támogatni azokat, akik képesek saját népük, nemzetiségük jogos érdekei ellen fellépni. V ajon hogy fogadja az Európa Tanács az általa is kívánatos törvény magyarok általi megtorpedózását? Mit szól a fentiekhez a tanácsokat osztogató pozsonyi honatya? Egyáltalán van-e még hitele, amikor pártjának képviselői képtelenek a kompromisszumra, s mások által „terroristának" minősített módon szavaznak??. a. Alig születtek politikai viccek az utóbbi négy esztendő kormányairól és miniszterelnökeiről. Korábban ez is másképpen volt. Kádár rovására (néha a javára) a fél ország humorizált. Okos magyarázók szerint egyetlen okból fakad a két korszak különbsége. Régen nem lehetett a hatalmat nyilvánosan bírálni - kilencven óta viszont a kormány kritikájával teltek meg az újságoldalak. A vezetőkön élcelődő néphumor így talaját vesztette. Meg aztán nehéz helyzetben a nép ironizáló kedve is alábbhagy. A miniszterelnök és a kormány Miért kevés vicc? Lehet, hogy az így érvelőknek van igaza, bár a fekete humor szerintem inkább éppen a gondok hatására virágzik. Elsősorban azért kevés a vezetőket megcsipdeső politikai vicc, mert a közvélemény nem ismeri a demokratikus hatalmi intézmények működését. Az emberek nem tudják, melyik vezető miért felelős személyesen. Ez a tény ugyan egyáltalán nem tréfa, viszont érdemes róla elgondolkodni és beszélni. Alkotmányunk a kormány elnökének biztosítja a legna^ gyobb végrehajtó hatalmat. Ő felel az országgyűlésnek a kormány egész politikájáért. Hatalmát a parlamenti ellenőrzésen túlmenően csak az alkotmány és a törvények korlátozzák. A minisztereket gyakorlatilag a kormányfő válthatja le, vagyis a miniszterek parlament előtti felelősségének elve nálunk közvetlenül nem érvényesül. Mivel a miniszterelnök a legnagyobb személyes politikai hatalom és felelősség birtokosa, óriási annak a jelentősége, ki és hogyan kerül a kormányfői székbe. Külföldi példák Majdnem minden demokráciában a parlamenti többség választja meg a miniszterelnököt. Ahol nem így történik, ott a köztársasági elnök nevezi ki. Ilyen elnöki rendszer alapján működik a francia demokrácia. Az Egyesült Államokban pedig a nép által közvetlenül választott elnök egyben kormánya munkáját is személyesen irányítja. Véleménykülönbségek A magyar alkotmány 1989-1990 óta a miniszterelnök megválasztása tekintetében is elsősorban a német mintát követi. Ez az alkotmányos megoldás Magyarországon komoly politikai harcok során alakult ki, és máig vitatott. 1989 őszén az akkori MSZMP „közepesen erős” köztársasági elnököt akart, bízván Pozsgay Imre korabeli népszerűségében és közvetlen megválasztásában. Az Ellenzéki Kerekasztal pártjai ebben egységesen nem értettek egyet. Ok erős parlamentet és erős miniszterelnököt akartak. Az SZDSZ és a Fidesz által kezdeményezett novemberi népszavazás akkor megakadályozta az erős köztársasági elnök azonnali megválasztását. Konstruktív bizalmatlanság Az 1990 tavaszi parlamenti választások után új helyzet állt elő. Átfogó alkotmánymódosításban egyezett meg a győztes MDF és a legnagyobb ellenzéki párt szerepébe jutott SZDSZ. Ez volt a sokat elemzett és bírált „paktum”. Végül 1990 nyarán alkotmánymódosítás szabályozta a miniszterelnök felelősségét. A miniszterelnök hatalma, jogköre kitágult. Cserébe a parlament az ellenzék soraiból választott köztársasági elnököt. Nem is a kormányfő hatalmának nagyságát vitatták, hanem a szilárd kormányzás feltételeit akarták biztosítani. A miniszterelnöki hatalom erősségének alapja az úgynevezett konstruktiv bizalmatlansági indítvány” intézménye. Eszerint a megválasztott miniszter- elnök leváltását bizalmatlan- sági indítvány benyújtásával minimum 77 képviselő kezdeményezheti. Indítványuknak azonban a megválasztandó új kormányfő személyére szóló javaslatot is tartalmaznia kell. Vagyis Magyarországon nagyon nehéz kormányválságot kirobbantani. Az egyszer megválasztott miniszterelnök és kormánya nagy valószínűséggel négy évig hatalomban marad. Szilárd kormányzás az érdek Véleményem szerint ez a helyzet ezután sem változik, hiszen az új parlamenti többségnek is a szilárd kormányhoz fűződik érdeke. Változhat viszont a miniszteri felelősség szabályozása. Az MSZP helyesnek tartaná az egyes miniszterek parlament általi leváltásának visszaállítását. Ennek elfogadása talán a mostani koalíciós tárgyalásokon is felmerül. Jelenleg ellentétes álláspontot foglal el az MSZP és az SZDSZ a köztársasági elnök hatalmának szabályozásában, s megválasztásának módjában. Az MSZP nem mondott le egészen a köztársasági elnök közvetlen választásáról. A kiválasztás fontossága Az SZDSZ továbbra is parlament által választott köztársasági elnököt óhajt, hatalmát azonban szabályozni, esetleg némileg bővíteni akarja. A miniszterelnöki hatalmat közvetve ez is befolyásolhatja, gyengítheti. Tehát a miniszter- elnök személye, hatalma, kiválasztása ma is a legfontosabb politikai kérdés. Bilecz Endre
