Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-11-12 / 136. szám

1994. június 11-12., szombat - vasárnap Hétvégi Magazin • Arcok - Harcok 9. oldal CSEKEY LÁSZLÓ, AZ MDF VOLT MEGYEI ELNÖKE PÁRTJA NÓGRÁDI KUDARCAINAK OKAIRÓL Mindig nagyon sokat beszéltünk, és keveset cselekedtünk Dr. Csekey László- Igen.-Miért nem lépett fel ke­ményebben az üzlet ellen?- Nekem már csak a kész té­nyekre kellett rábólintanom, hi­szen már az ügyletet lebonyolí­tották. Nem az a baj, hogy ott van ez a szép, nagy, kényelmes épület, hanem az a gond, hogy a másik három helyen semmi, vagy szinte semmi nincs.- Mi jelezte még a súlypon­tok eltolódását?- A Bilecz Endre jelölése kö­rüli vita is ide sorolható. Ő sze­rette volna elérni a kormányhi­vatalok egy részének áthelye­zését a többi városba. Ezáltal demokratikusabb megyei szisz­téma alakulhatott volna ki. Soha nem a megyeszékhely át­helyezésén volt a fő hangsúly.- Az nem aránytalanság, Tarjánba került a súlypont- 1990 táján azt fogalmaz­ták meg az MDF-en belül, hogy Gyarmat a politikai, Tarján pedig az adminisztrá­ciós centrum. Tévedek?- Nem, valóban így van.- Felborult az egyensúly?- Azt éreztem, hogy a taijáni adminisztratív centrum egyre inkább magához vonja - nem­csak a hatalmat - a különböző lehetőségeket. Ez erőteljeseb­ben az elmúlt év őszén jelent­kezett. Mindegyik választóke­rületben felállítottunk irodákat, aztán hirtelen történt egy igen nagy értékű ingatlanvásárlás Salgótarjánban.- A nyolcmilliós házikó...?- Igen. Semmi nem indo­kolta ezt a költekezést, nem volt szükség ekkora épületre. Okosabbnak tartottam volna, ha ezt a pénzt a többi város irodái­nak fejlesztésére fordítottuk volna. Balassagyarmaton jelen­leg is komoly bérleti díjat fize­tünk, ráadásul a helyiség mél­tatlan egy jelentős párt szerve­zeti munkájához.-Önöket meg sem kérdez­ték a vásárlásról?-Én voltaképp tudtam róla, de ezt az ügyletet a salgótarjáni szervezet elnöke bonyolította.- Johan Jánosról van szó? hogy a választmány nyolc tagja közül négyen a salgótar­jáni MDF-épületben dolgoz­nak, dolgoztak akkor?- De az.- Bilecz indulását kezdettől ellenezték az MDF vezetői?- Salgótarjáni MDF-es bará­taim is azt nyilatkozták, hogy Nógrád megyében Bilecz End­rének van a legnagyobb esélye a fórumból, hogy bejusson a parlamentbe. Bilecz lemondott a jelöltségről, ám a gyarmati szervezet nyomására mégis el­vállalta a jelölést. Ezt vétózta meg a megyei választmány. Megyei elnökként megpróbál­tam az országos választmány­nál fellépni, de sajnos ebben nem találtam partnerre.- Bezárultak a kapuk?-Összejött még egyszer a választmány, s miután már so­kadszor kisebbségbe kerültem, felajánlottam a lemondásom. Ettől a ponttól kezdve nekem semmi szerepem nem volt. A Bencsik-dosszié- Ki vetette fel Bencsik András nevét?- Nem tudom pontosan. Bencsik azt mondta, ha őt a honti szervezet jelöli, akkor neki ugyanúgy joga van be­szállni a versenybe, mint más­nak. Ebben igaza volt.- Mindenki tudja, Gyarma­ton „idegen” nem nyerhet.- Szerencsésebb lett volna, ha találunk egy jó gyarmati je­löltet. Végül a helyi szervezet is Bencsiket támogatta.- Ne feledkezzünk meg dr. Tományi Csabáról sem.-Tományi neve felkerült a jelölő listára, ám a gyarmati szervezet többségi szavazással végül nem őt javasolta.-Ön a mérsékelt jobbkö­zép MDF-fel azonosul, Ben­csik megnyilvánulásai viszont azt mutatják, hogy vastagon a jobboldalon áll.-Én nehezen tudom meg­ítélni, Bencsik András hol áll. Januárban még nem lehetett tudni, hogy a kampány során milyen kijelentéseket tesz. Ak­kor még azt hittem, az antalli irány képviselője. Ki viszi el a balhét?- A választási kampányban voltak-e aránytalanságok?- Számomra megdöbbentő volt, hogy az úgynevezett me­gyei kampányterv gyakorlatilag úgy jelent meg, hogy szinte az összes jelentősebb eseményt Salgótarjánba vitték. Természe­tesen ezzel nem értettem volna egyet, de ebbe beleszólni már nem volt lehetőségem.- Ennek ellenére a konzer­vatív erők Nyugat-Nógrádban viszonylag sok szavazatot sze­reztek.- Mindenesetre a salgótar­jáni eredményeknél közel 50 százalékkal jobb eredményt ér­tünk el. Más kérdés, hogy ez kevés volt az üdvösséghez.-Hátha még jó jelöltet is indítottak volna!?-Biztos, hogy szoros ered­mény született volna. Bilecz Endre sokat dolgozott a négy év alatt a területen: a választók nem felejtenek. Jó eséllyel in­dulhatott volna. Salgótarjánban a szavazók közel 50 százaléka a baloldalt támogatta, a konzer­vatív támogatottság pedig 18,5 százalék volt. A gyarmati kör­zetben 36 százalékot kaptak a konzervatív erők és csak 32-t a baloldaliak.- A választások eredményét A salgótarjáni MDF-székház. „Ezt a költekezést nem indokolta semmi” Vajon törvényszerű volt-e a balassagyarmati körzetben az MDF bukása? Miféle pozícióharc zajlott a háttérben? Miért vonult vissza gyakorlatilag teljesen a politikától dr. Bilecz Endre, Soós Géza, dr. Tományi Csaba, vagy éppen dr. Csekey László? Megannyi megválaszolatlan kérdés. Mivel dr. Csekey, az MDF volt megyei elnöke megígérte nekünk, hogy a választá­sok után elmondja, mi is történt valójában, most szaván fogjuk.-Ön az MDF megyei el­nöke volt, majd hirtelen le­mondott. Miért?-Néhány hónapos folyamat következménye a lemondás. Olyan irányváltoztatást tapasz­taltam a Nógrád megyei erővo­nalakban, amit nem tudtam el­fogadni. Három és fél évig vol­tam megyei elnök. Sikernek tar­tom, hogy Nógrádban a mérsé­kelt konzervatív vonal érvénye­sült a párton belül. Vagyis az antalli politika dominált. Ezen belül, én úgy gondoltam, hogy egy jobbközép pártnak elsősor­ban a konzervatív területeken kell nagyobb hatást kifejtenie, nagyobb súlyt kapnia.- Mit ért konzervatív terü­leten?- Balassagyarmatról, Pászto­réi és Szécsényről beszélek. Mindig képtelenségnek tartot­tam, hogy a Magyar Demokrata Fórum elsősorban salgótarjáni pártként működik. Ez nem azt jelenti, hogy az ottani nagyon tisztességes, általam nagyra be­csült emberek munkáját lené­zem. Ha a korábbi választások eredményeit elemezzük, kide­rül, hogy a konzervatív pártok­nak az előbb említett helyeken van komolyabb bázisa. ismerjük. Értékelték már a történteket?- Tudomásom szerint már összeült a választmány Salgó­tarjánban, csak bennünket elfe­lejtettek meghívni.-A döntésekért illik vál­lalni a felelősséget. Ki viszi el a balhét?-Nem tudom, hogy a me­gyei szervezet egyáltalán él-e? Dr. Kenessey Miklóssal néhány hete egy tiltakozó levelet küld­tünk Tarjánba, melyben kifogá­soltuk kirekesztésünket. Erre választ sem kaptunk. Értékelni kellene a választásokat, s meg­találni az okokat és - ha szük­séges - a felelősöket is.- Hogyan alakul a gyarmati szervezet sorsa?- Nem lehet külön választani a helyi és az országos MDF sorsát. Azt gondolom, az MDF-nek meg kell újulnia. A fórumnak egy modem, konzer­vatív párttá kell formálódnia. Párbeszédben a lakossággal- Modern és konzervatív egyszerre? Hogyan?- Nagyon is lehetséges. A modem, konzervatív értékeket kell képviselni - a konzervatív értékeket modem eszközökkel képviselni. Egy olyan jobbkö­zép konzervatív gondolkodás­nak van jövője, amely a közép felé nyitott, de a jobbszél felé zárt. A modem társadalomtu­dományok összes elemét al­kalmazni kell. Nevetségesnek tartottam például azt, hogy a párt ügyvezető alelnöke kije­lentette, őt nem érdekli a közvé­lemény-kutatás. Muszáj rea­gálni ezekre a vizsgálati ered­ményekre. Egy politikai párt­nak párbeszédben kell állnia a lakossággal. Nagyon sokat be­széltünk és keveset cseleked­tünk. Arra van szükség, hogy észleljük a társadalom igényeit, és erre alakítsuk ki a magunk válaszát. Ne mi mondjuk meg a társadalomnak, mire van igé­nye, és rögtön választ is adjunk.-Sokan azt mondják, az MDF nosztalgiapárt.- Fontosak a gyökerek, ám a nosztalgiázást illenék már befe­jezni. Szükségünk van konzer- vatívan gondolkodó szakembe­rekre. Ne érdekeljen bennün­ket, hogy annak idején milyen posztokat töltöttek be. Ha eze­ket a koponyákat jól használ­juk, ez a modem, konzervatív párt elnyeri megérdemelt helyét a politikai életben.-Már csak az a kérdés, mennyire vevők az MDF-ta- gok erre a szemléletre?- Tudom, nem kizárólag ez a vélemény az üdvözítő. De ha nem valami hasonlóban gon­dolkodik az MDF, akkor egyre inkább háttérbe fog szorulni, és az országnak nem lesz megha­tározó konzervatív ereje. Ádám Tamás Terroristák vagy politikusok? A ki nem tud kompromisz- szumot kötni, az ne poli­tikusnak menjen, hanem ter­roristának! - fogalmazott a minap az egyik szlovákiai magyar politikus. A szigorú ítélet előzmé­nyeivel, mint a határ menti területekkel, az ott élő roko­nokkal is sokféle kapcsola­tot tartó nógrádiaknak ér­demes megismerkednünk. Bizonyonyára emlékszik az olvasó, hogy a választási kampány idején milyen magvas tanácsokat kaptunk a határainkon túl élő ma­gyarok néhány vezetőjétől. Különösen merész megfo­galmazásokra ragadtatta magát az egyik losonci származású, pozsonyi párt­vezér-honatya, aki Isten ol­talmát kérte bizonyos pártok győzelme esetére. „Ki kép­viseli érdekeinket? Ki véd meg minket?" - tette fel a kérdést. Erre jelentette ki az egyik hazai ellenzéki politi­kus: elsősorban maguknak kell megvédeni magukat. Ez a néhány héttel ez­előtti bátor kijelentés igaz­ságvolta furcsa igazolást nyert a szlovák parlament­ben a nagy jelentőségű „táblatörvény" szavazása­kor. A jelenlévő 134 képvi­selőből 67-en szavaztak a tervezet mellett. Egészen pontosan arra, hogy mint­egy 500 település helység­névtáblájára felkerüljön annak magyar neve is. A törvény - noha akadtak gyenge pontjai - óriási elő­relépést jelentett volna a mai helyzethez képest. Az el­fogadása azonban egy sza­vazat hiánya miatt elbukott, ugyanis akadt három ma­gyar képviselő, aki a „min­dent vagy semmit" elvet vallva nem szavazta meg. Mindhárman a nekünk sza­vazási tanácsokat osztogató szlovákiai magyar politikus pártjának képviselői. Nem véletlen az ukránok, a magyarok egyes köreinek dühös reagálása. Ezek után nem csodálkozhatunk, ha a magyarok törekvéseivel egyébként szimpatizáló szlovák politikusok is el­gondolkodnak azon, hogy érdemes-e támogatni azo­kat, akik képesek saját né­pük, nemzetiségük jogos ér­dekei ellen fellépni. V ajon hogy fogadja az Európa Tanács az általa is kívánatos törvény magya­rok általi megtorpedózását? Mit szól a fentiekhez a taná­csokat osztogató pozsonyi honatya? Egyáltalán van-e még hitele, amikor pártjá­nak képviselői képtelenek a kompromisszumra, s mások által „terroristának" minő­sített módon szavaznak??. a. Alig születtek politikai viccek az utóbbi négy esztendő kormá­nyairól és miniszterelnökeiről. Korábban ez is másképpen volt. Kádár rovására (néha a javára) a fél ország humorizált. Okos magyarázók szerint egyetlen okból fakad a két korszak különb­sége. Régen nem lehetett a hatalmat nyilvánosan bírálni - ki­lencven óta viszont a kormány kritikájával teltek meg az újság­oldalak. A vezetőkön élcelődő néphumor így talaját vesztette. Meg aztán nehéz helyzetben a nép ironizáló kedve is alábbhagy. A miniszterelnök és a kormány Miért kevés vicc? Lehet, hogy az így érvelők­nek van igaza, bár a fekete hu­mor szerintem inkább éppen a gondok hatására virágzik. Első­sorban azért kevés a vezetőket megcsipdeső politikai vicc, mert a közvélemény nem is­meri a demokratikus hatalmi in­tézmények működését. Az em­berek nem tudják, melyik ve­zető miért felelős személyesen. Ez a tény ugyan egyáltalán nem tréfa, viszont érdemes róla el­gondolkodni és beszélni. Alkotmányunk a kormány elnökének biztosítja a legna^ gyobb végrehajtó hatalmat. Ő felel az országgyűlésnek a kormány egész politikájáért. Hatalmát a parlamenti ellenőr­zésen túlmenően csak az al­kotmány és a törvények korlá­tozzák. A minisztereket gyakorlati­lag a kormányfő válthatja le, vagyis a miniszterek parlament előtti felelősségének elve ná­lunk közvetlenül nem érvénye­sül. Mivel a miniszterelnök a legnagyobb személyes politikai hatalom és felelősség birtokosa, óriási annak a jelentősége, ki és hogyan kerül a kormányfői székbe. Külföldi példák Majdnem minden demokrá­ciában a parlamenti többség vá­lasztja meg a miniszterelnököt. Ahol nem így történik, ott a köztársasági elnök nevezi ki. Ilyen elnöki rendszer alapján működik a francia demokrácia. Az Egyesült Államokban pedig a nép által közvetlenül válasz­tott elnök egyben kormánya munkáját is személyesen irá­nyítja. Véleménykülönbségek A magyar alkotmány 1989-1990 óta a miniszterelnök megválasztása tekintetében is elsősorban a német mintát kö­veti. Ez az alkotmányos megol­dás Magyarországon komoly politikai harcok során alakult ki, és máig vitatott. 1989 őszén az akkori MSZMP „közepesen erős” köztársasági elnököt akart, bízván Pozsgay Imre ko­rabeli népszerűségében és köz­vetlen megválasztásában. Az Ellenzéki Kerekasztal pártjai ebben egységesen nem értettek egyet. Ok erős parlamentet és erős miniszterelnököt akartak. Az SZDSZ és a Fidesz által kezdeményezett novemberi népszavazás akkor megakadá­lyozta az erős köztársasági el­nök azonnali megválasztását. Konstruktív bizalmatlanság Az 1990 tavaszi parlamenti választások után új helyzet állt elő. Átfogó alkotmánymódosí­tásban egyezett meg a győztes MDF és a legnagyobb ellenzéki párt szerepébe jutott SZDSZ. Ez volt a sokat elemzett és bí­rált „paktum”. Végül 1990 nya­rán alkotmánymódosítás szabá­lyozta a miniszterelnök felelős­ségét. A miniszterelnök hatalma, jogköre kitágult. Cserébe a par­lament az ellenzék soraiból vá­lasztott köztársasági elnököt. Nem is a kormányfő hatal­mának nagyságát vitatták, ha­nem a szilárd kormányzás felté­teleit akarták biztosítani. A mi­niszterelnöki hatalom erőssé­gének alapja az úgynevezett konstruktiv bizalmatlansági indítvány” intézménye. Esze­rint a megválasztott miniszter- elnök leváltását bizalmatlan- sági indítvány benyújtásával minimum 77 képviselő kezde­ményezheti. Indítványuknak azonban a megválasztandó új kormányfő személyére szóló javaslatot is tartalmaznia kell. Vagyis Magyarországon na­gyon nehéz kormányválságot kirobbantani. Az egyszer meg­választott miniszterelnök és kormánya nagy valószínűség­gel négy évig hatalomban ma­rad. Szilárd kormányzás az érdek Véleményem szerint ez a helyzet ezután sem változik, hi­szen az új parlamenti többség­nek is a szilárd kormányhoz fű­ződik érdeke. Változhat viszont a miniszteri felelősség szabá­lyozása. Az MSZP helyesnek tartaná az egyes miniszterek parlament általi leváltásának visszaállítását. Ennek elfoga­dása talán a mostani koalíciós tárgyalásokon is felmerül. Jelenleg ellentétes álláspon­tot foglal el az MSZP és az SZDSZ a köztársasági elnök hatalmának szabályozásában, s megválasztásának módjában. Az MSZP nem mondott le egé­szen a köztársasági elnök köz­vetlen választásáról. A kiválasztás fontossága Az SZDSZ továbbra is par­lament által választott köztársa­sági elnököt óhajt, hatalmát azonban szabályozni, esetleg némileg bővíteni akarja. A miniszterelnöki hatalmat közvetve ez is befolyásolhatja, gyengítheti. Tehát a miniszter- elnök személye, hatalma, kivá­lasztása ma is a legfontosabb politikai kérdés. Bilecz Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom