Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-11-12 / 136. szám
6.oldal Nyílt tér 7.oldal Női dolgok 8.oldal Tanév vége- r H —* I f SX V 1994. június 11-12., szombat - vasárnap-j ÍJ j Ä ^ J rri. fi D -Pi.^-liri Arcok-harcok 9.oldal Család-szabadidő lO.oldal Hobbi 11.oldal Kultúra - Művészet 5. oldal SAJÁTOS MŰVÉSZI REAGÁLÁSOK ZAKLATOTT KORUNK KIHÍVÁSAIRA Földi Péter és Csemniczky Zoltán közös kiállítása Prágában Földi Péter festő- és Csemniczky Zoltán szobrászművész közös tárlata június 26-áig látható a Prágai Magyar Kulturális Központ Galériájában. A kiállítás nemrég nyílt meg a Nógrád megye bemutatkozik Prágában gazdasági és kulturális rendezvénysorozat részeként. Dr. Halirová, a Prágai Fővárosi Galéria művészettörténésze megnyitójában hangoztatta, mindkét művész sajátosan reagál a kor kihívásaira, műveik kölcsönösen kiegészítik egymást, különös kontrasztot alkotva. Földi Péter művei a magyar népművészet vízióiból merítenek, Csemniczky Zoltán áttetsző drótplasztikái a technizált világ kritikus állapotáról beszélnek, ironikusan. A nógrádi művészekkel Prágában váltottunk szót. A kiállítás megnyitásának ünnepi pillanata. Csemniczky Zoltán szobrász-, Földi Péter festőművész (bal oldalt), Korill Ferenc, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke, Gindeléné Bencskó Klára, a Prágai Magyar Kulturális Központ igazgatója és dr. Marie Halirová, a Prágai Fővárosi Galéria művészettörténésze (jobb oldalt) Fotó: Rigó Tibor A Somoskőújfalui Földi Péter olaj- és pasztellképeit, illetve vegyes technikával készült műveit állította ki. Egyebeken kívül látható a kiállításon Földi P.: Szarvasvadász a Kacsatömő /-//., a Vadnyulak, a Szivárvány, az Udvar, a Szarvasvadász című kép.-Hogyan készült a prágai bemutatkozásra ?- Olyan keresztmetszetet szerettem volna bemutatni, ami technikailag, gondolatilag is többrétegű. E szerint válogattam ki a bemutatott képeket. Az egész arról szól, hogy szerves formák képi együttállása jöjjön létre.- Mit tart a kor legfontosabb kihívásának?- Több képemen megjelenik az a helyzet, amiről például a Varsa is szól. Vagyis az, hogy bemegyünk-e, vagy nem a csapdába. Ez erkölcsi, etikai kérdés. Mi az a kísértés, aminek kitesszük magunkat, és mi az, aminek ellen tudunk állni. Azt hiszem, ez Közép-Európá- ban mindenütt hiteles és időszerű kérdés.- Csemniczky Zoltán drótszobrai szinte légies könnyedségnek, bár nyilván nem a levegőről szólnak.- Nem bizony. A Nauta noctis (Az éjszakai hajós), a G-so- rozat és az Ad sidera (Az ég felé) arról az állapotról szólnak, amelyben ma az ember él. Ez csak látszatra könnyű helyzet, létezésünkben ugyanis az elve- szettség is jelen van, vagy ennek lehetősége.- Itt vannak azonban a nők, a kis „gizda”, vagyis vékony, sovány és a kövér figurák. De valójában milyenek is ők?- Ez a nagy kérdés. Az bizonyos, hogy kedvesek számunkra. Testük és lelkűk azonban rejtély. A G-sorozat a kis vékonyakról, az Ad sidera a kövérekről szól. Ezek a művek azonban inkább lélektani megközelítései annak, amit én gondolok a nőkről, a lelkűkről, a testükről, a velük kialakuló kapcsolatokról. Mert a nők igenis szerethetők, akár soványak, akár kövérek. Viszont tudnunk kell, hogy mögöttük nagy titkok lappanganak, gyökerük a létezés ősi rétegeibe nyúlik. De talán éppen ezért nem lehet nélkülük élni. Meggyőződésem: kölcsönösen szükség van arra, hogy az egyik ember menedéket találjon a másikban.-mér Érdekes lenne egyszer élni is, nemcsak mindig túlélni valamit - fogalmazott a költő Kendőzetlen beszélgetés csehekről és magyarokról „Ki más vezethetné ezt a beszélgetést Prágában csehekről és magyarokról, mint egy szlovák?” - jegyezte meg bevezetésként Rudolf Chmel egyetemi tanár a Prágai Magyar Kulturális Központban május 26-án rendezett és élénk visszhangot kiváltó eszmecserén, amelybe többek között bekapcsolódott Varga György magyar nagykövet, valamint a cseh kulturális és közélet számos jeles képviselője is. Népek együttműködése Gindeléné Bencskó Klára, a Magyar Köztársaság Nagykövetségének kulturális tanácsosa, a kulturális központ igazgatója szólott az eszmecsere céljáról, a kultúra jelentőségéről egymás jobb megismerésében. A beszélgetés folyamán ezt a gondolatot erősítette Rudolf Chmel is, egykori budapesti nagykövet, aki mind a cseh, mind a magyar kultúra mély ismeretének birtokában, s a régió országaiban zajló társadalmi, politikai, gazdasági folyamatokat a maguk árnyaltságában pontosan, ugyanakkor rendkívül szellemesen közvetítette. Ezúttal is a térség országai és népei közötti együttműködés szükségességét sugallta a cseh és a magyar hallgatóságnak. Kapcsolataink gyökerei Richard Prazák, a bmoi Ma- saryk Egyetem professzora, akinek szerkesztésében most került a cseh könyvpiacra egy Magyarország történetéről szóló mű. Az összefoglaló jellegű munka a cseh és a magyar Fogarasi Béla balassagyarmati gitármű vész Földi Péter egyik képe előtt történelmi kapcsolatokat tekintette át a középkortól napjainkig, jelezve, hogy e régió történelmi hagyományának nagyon is szerves részéről van szó. Különösen a beszélgetés cseh résztvevői hallgatták nagy figyelemmel Korill Ferenc, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke szavait Nógrád megyéről. Ez a fokozott érdeklődés kifejezte egyúttal azt is, hogy az egymásról való ismeretek gyarapítására bizony szükség van. Korill Ferenc röviden szólott a megye történetéről, kulturális, irodalmi, művészeti hagyományáról, s válaszolt az országgyűlési választásokkal kapcsolatos kérdésekre. Bódi Tóth Elemér költő ugyancsak kérdésekre válaszolva. egyebek között elmondotta, hogy legutóbbi, Európai tea című könyvének Ó-új című versciklusa éppen prágai indíttatású. Az itteni Zsidóváros volt az a helyszín, amely mind legendavilágának sokszínűségével, hiszen ez többek között Löw rabbi és Franz Kafka városa, mind pedig jelenbe érő hagyománykincsével a közép-európai lényeget testesíti meg. Ez elsősorban a mentalitás, a köztes helyzet, a hiány folyamatos jelenvalóságát jelenti. Nyelvhasználat és tartalom Szólott Josef Jungmann, a cseh nemzeti újjáébredés, illetve a nyelvújító Kazinczy Ferenc hasonló szerepéről a cseh, illetve a magyar kultúrában. Megjegyezte: voltaképpen nemcsak az az érdekes, hogy történetesen csehül, vagy magyarul beszélünk, hanem inkább az, hogyan beszélünk ezeken a nyelveken. A kérdések egy része a magyarországi választásokhoz kapcsolódott. Ezekre Rudolf Chmel, Varga György, Korill Ferenc válaszolt. A művészek közérzete Azon faggatózásra, vajon a költők, írók hogyan élik meg Magyarországon a változásokat, Bódi Tóth Elemér hangoztatta, jellegzetesen kelet-kö- zép-európai élethelyzetként fogalmazható meg a túlélésre való kényszerű törekvés. Érdekes lenne egyszer élni is, nemcsak mindig túlélni valamit. Fogarasi Béla, Balassagyarmaton élő gitárművész cseh és magyar zeneművek részleteit adta elő, komoly érdeklődés mellett, hozzájárulva egyúttal a kötetlen hangvételű cseh-magyar est sikeréhez. (te) Aranypávák az asszonyok Beszélgetés a Balassi-regény írójával Takács Tibor író budai lakása akár egy múzeum: a festmények, szobrok mellett öröm látni a bokályok, tányérok, Miska-kancsók sokaságát, a pásztorfaragásokat, csanako- kat, szőtteseket, kalotaszegi párnákat. Takács Tibor barátságos otthonában- Nógrádban is gyűjtött?- Keveset, pedig alaposan bejártam ezt a szívemhez oly közelálló vidéket. Először 1975-ben hívott meg egy mát- raverebélyi tanár, Csukly László, író-olvasó találkozóra, akit holtában sem győzök eleget emlegetni. Ő hívta fel a figyelmét Kiss Lászlónak, akkori kisterenyei könyvtár- igazgatónak. O ajánlott másoknak, és így szép lassan bejártam a megyét. Innen való legszebb témám: Balassi Bálint története. Az ő életét írtam meg Aranypávák az asz- szonyok című regényemben. A Zrínyi adta ki a könyvhétre.- A falon Balázs Já- nos-festmény, a nagy korszakából. Hogyan szerezte?- Egy kedves barátom - az azóta már meghalt Lakos György újságíró - vitt el hozzá, akkor még a putriban lakott, ott mutatta meg festményeit, hogy válasszak. Ezt hoztam el, fizettem érte, egy találkozóm honoráriumát kérte csak a festményéért.- Balassiról szóló regényének különös és szép címe van: Aranypávák az asszonyok. Miért adta ezt?- Mert Balassi csakugyan aranypáváknak tekintette az asszonyokat. Maga a regény - keretjátékba foglalva - Bártfa városában játszódik, 1589-ben, kibujdosása előtt. Egy kalmár feleségének, Zsuzsannának meséli el az életét, a kalandjait, házasságát, miközben az őt ápoló Zsuzsanna is gyarapítja aranypáváinak a számát.- Milyen volt Balassi?-Vele kezdődött . számomra a magyar költészet. Balassi kilenc nyelven beszélt, írt, olvasott. Katonának, férfinak olyan volt, mint kora emberei: vitéz, szabados, néha gátlástalan, feltörekvő, boldogságra vágyó, asszonyokat szerető, gálánsán és rohamozva udvarló, és mégis nagyon boldogtalan.- Nem értette meg a kora?- Sehol nem találta a helyét, folytonosan vándorolt. Állandó összeütközésbe került a zólyomi polgárokkal, indulataival nehezen bírt.- Mikor határozta el, hogy könyvet ír Balassiról?- Devecseri Gábor felhívására 1949-ben katona lettem, írók, gyertek katonának! - szólt a felhívás, és én bevonultam. A páncélosokat és Esztergomot választottam. Ahol Balassi meghalt a hazáért... Ilyen romantikus lélek voltam már 22 évesen. S akkor egy kimenő alkalmával, fent az esztergomi várhegyen határoztam el: ha igazi író leszek, regényt írok Balassi Bálintról. Kohári Csaba Fotóművész Ausztriából Salgótarján. Erich Miedler St.Pöltenből hozta el munkáit Salgótarjánba. Már többször járt megyénkben, hiszen nyaranta részt vett a Nógrád Megyei Fotóklub alkotótáboraiFotógaléria 234-ik kiállítójaként negyvenhat képét mutatja be. Fotóinak fele színes, de - sokakhoz hasonlóan - a fekete-fehér képeket tartja a fotóművészet igazi műfajának. A Erich Miedler, a fotós és közönsége Kép: Kun Király József ban. Háromévtizedes fotós tevékenysége során több mint három és fél ezer képét állították ki különböző tárlatokon, s 250 nemzetközi pályázat díját nyerte el. Számos szakkönyvet illusztrált. A fényképezés ismereteit népfőiskolán oktatja. Erich Miedler a Salgótarjáni mester, hiszen Ausztriában 21 alkalommal tüntették ki a Fotóművészet mesteré címmel, tudatosan használja a festői hatásokat. Emlékezetesek sportfotói is. Különösen megragadóak a természetjárás témakörében készített művei. A kiállítás június 28-ig látható. veres
