Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-31 / 126. szám

1994. május 31., kedd SporTTüköR 11. oldal LABDARÚGÓ-VILÁGBAJNOKSÁGOK TÖRTÉNETE (11.) -1978: ARGENTÍNA Kempes nevét harsogta a nagyközönség A futballvilág egyik szentélye, Argentína kapta az 1978-as vb rendezési jogát. Számítani lehetett arra, hogy mivel a rendező ország mindig ked­vezményezett helyzetben van, ezúttal is az argentin gárda fogja elvinni a pálmát. Tizenkét év után a döntőben Mennyit vártunk arra, hogy Magyarország válogatottja is­mét a vb 16-os döntőjében játszhasson. Imánk meghallgattatott. Az út Görögországon, a Szovjetu­nión és az interkontinentális se­lejtezőn, a „pluszmeccsen”, Bo­lívián keresztül vezetett, egé­szen Buenos Airesig. A sors azonban nem fogadta kegyeibe a hosszú idő után a kormányrúdhoz visszatért Ba­ráti Lajos tanítványait. A FIFA brazil elnökének unokája, Ri­cardo ugyanis a legerősebb csoportba sorsolt minket Ar­gentína, Olaszország és Fran­ciaország szerénynek abszolút nem mondható társaságába. Csapatunk mégis bizakodott. Egészen az első mérkőzés - éppen a házigazdák elleni - utolsó tíz percéig. Mert addig egálban álltunk a hazaiakkal. Kempesék nem találták a ma­gyarokkal szembeni ellenszert. Fiatal csapatunk jól állta a sa­rat. Egészen a 83. percig, ami­kor egymás után két magyart állított ki a játékvezető. Jogosan! Ugyanis Nyilasi és Törőcsik megfeledkezett ön­magáról. 2-1-re kikaptunk, ráa­dásul ez a két fontos ember, a továbbjutásunkat meghatározó mérkőzésen, az olaszok elleni találkozón nem is játszhatott, így kézenfekvőnek tűnik - utó­lag visszapillantva - az újabb vereség. Franciaország pedig nem adott kegyelmet. 3-1-re elnáspángolt bennünket, s már csomagolhattunk is a hazaútra. A meglepetéscsapatok csak a negyeddöntőig bírták A magyar csapattól úgy vett búcsút a világsajtó, hogy meg sem említette elutazását. Annál inkább hirdetett dicshimnuszo­kat a meglepetésgárdákról. Az osztrák válogatott - Hel­mut Senekowitz fiai - csoportel­sőként jutottak a legjobb nyolc közé. A Krankl vezérelte „só­gorok” csak Brazíliától kaptak ki a nyolc között. A peruiak, akik megszokott technikás játékukkal külön színfoltot jelentettek a közön­ség és a televíziónézők szá­mára, még vereséget sem szen­vedtek a csoportmeccseken. Pedig Hollandia és Skócia szolgált ellenfél gyanánt. Azonban a „minden csoda csak három napig tart” elvét be­tartva, mindkét gárda kipukkadt a negyeddöntőben. A peruiak kaptak egy négyest a brazilok­tól és egy hatos zakót az argen­tinoktól - ez utóbbi találkozót (6-0) sokan bundának titulál­ták, hogy az argentinok minél nagyobb gólkülönbségre te­gyenek szert. A döntőre a két négyes cso­port győztese, Argentína és Hollandia készülődhetett. Kempes, a megváltó Hetvennyolcezer néző tom­bolva - a dél-amerikai futball- nézők jó szokása szerint - várta, hogy Gonella olasz já­tékvezető sípszavára kezdetét vegye az utolsó küzdelem. Heves csaták folytak a pá­lyán. Egyik gárda védői sem tisztelték az ellenfelet. A 39. perc meghozta a kék-fehérek vezető gólját. Kempes, az egyik hosszú hajú talált a hálóba. A Cruyffot nélkülöző hollandok mindent elkövettek az egyenlí­tésért. A szépszámú szurkoló­sereg kíváncsian várta, vajon Haannék tudnak-e újítani. A 82. percig úgy tűnt, hogy nem. Akkor az előrehúzódó Poortvliet fejese utat talált a há­lóba. A tulipánosok az egyenlí­tést követően még tovább erősí­tettek, de az utolsó percben saj­nálatukra Nanninga csak a ka­pufát találta el. Hosszabbítás! S fordult a kocka. A 105. játékminutum- ban minden argentin Kempes-e legyőzte a holland kapuvédőt, Jongloedöt. Bertoni találata már csak hab volt a tortán. 3-1-es győzelmével Argentína személyében új név került fel a labdarúgó-világbajnokok közé. És még egy megjegyzés. A magyar futball letette névjegyét ezen a vb-n. No nem a játéko­sok által, hanem Palotai Károly játékvezetőnk révén. A „vérfa­gyasztó derbiként” elkönyvelt brazil-argentin rangadót olyan hidegvérrel és hibátlanul ve­zette le, hogy a találkozó végén a két csapatkapitány is meleg szavakkal gratulált neki. Hegedűs Henrik (Folytatjuk) Palotai Károly a brazil-argentin csata legjobbja volt. Bernsteint megszégyenítő eleganciával dirigálta a dél-ame­rikai szomszédvárak elődöntőben vívott rangadóját FÉRFI KÉZILABDA NB II., ÉSZAKKELETI CSOPORT Nyertek, s ezzel talán bentmaradtak SALGÓTARJÁNI KC-GYÖNGYÖSI SE 33-27 (18-14) Salgótarján, 200 néző, v.: Tiba, Zavaczki. Salgótarjáni KC: Ampli - Hadfi, Márta (7), Kisbalázs (8), Szabó A. (8/3), Szend- rődi, Lavrincz, cs.: Kiss J. (kapus), Urbán (6), Szabó Z. (1), Pá­dár (1). Edző: Szabó Attila. Hétméteresek: 3/3, illetve 6/2. Kiál­lítás: 4 perc, illetve kizárás (Gáspár). Jók: Szabó A., Kisbalázs, Márta, ill. Szabó Gy., Kovács H., File. Az eredmény alakulása: 5. perc: 3-3,18. perc: 8-9, 35. perc: 22-15, 55. perc: 31-26. A két szomszédvár találko­zója igazi presztízscsatát hozott a salgótarjáni kézilabda-stadi­onban. A tét nem volt más, mint az NB Il-es tagság meghosz­szabbítása. Az első félidőben még egyenlő erők küzdelme folyt a pályán, de a játékrész végére a rutinos tarjániak Szabó A. kiváló irányító játé­kával, Márta betöréseivel és Kisbalázs erőszakos beállós já­tékával négygólos előnyt sze­reztek. A második félidőben a he­vesi gárda nem tudott újítani. A nagy tét súlya szinte bénítólag hatott rájuk. Görcsösen akartak, a tarjániak mellett szenvedtek a pályán, de nem tudtak lépést tartani a hazaiakkal, akik mind­végig fegyelmezett, jó játékuk­kal rászolgáltak a győzelemre. Mulicza Ferenc Ha nyerünk, felezünk! Játékunk továbbra is népszerű. Érkeznek a biz­tosabbnál biztosabbnak látszó tippsorok. A 304 pályázat közül Rónai Béla pásztói és Varga Gáborné dorogházai olvasónk volt az a szerencsés, akinek megját­szott uk a tippjeit a Szerencsejáték Rt. 203. számú salgótarjáni totózójában. A felezés ezút­tal elmaradt. Játákosaink közül ugyanis Rónai Béla hat és Varga Gáborné hét találatot ért el. Az új játékosok kedvéért: a Ha nyerünk, fele­zünk! játékunk lényege a következő: Minden hét keddi napján lapunk sportoldalán megjelenik egy kollektív szelvény, a tárgyhét mérkőzéseinek párosításával. Ezt kell játékos kedvű fogadóink­nak egy 0-6-7 indexszámú variációra kitölte­niük és szerkesztőségünk címére az adott hét péntek déli 12 óráig eljuttatniuk. Az időpont fon­tos, ugyanis pontosan délben sorsolunk a beér­kezett szelvények között. (A 0-6-7 indexszám annyit jelent, hogy a szelvényen a 13 főmérkő­zésből hatot kétesélyesre - lx, vagy 12, vagy x2 -, hetet pedig fixre - 1-es, 2-es, vagy x- kell venni. A pótmérkőzésre csak egy tipp írható.) Az így kitöltött és beküldött szelvények közül min­den héten sorsolás útján választjuk ki azt a ket­tőt, melyet a játékosok nevében szerkesztősé­günk és a Szerencsejáték Rt. közösen megjátszik. A kisorsolt játékosok nevét és tipposzlopát min­den héten szombati számunkban közöljük. Amennyiben a feladott szelvénnyel a pályázó nyer, abban az esetben a nyereményen felezünk. Kétezer forint alatti összegnél a játékosé marad a pénz. (A példa kedvéért: ha azon a bizonyos szelvényen 500 ezer forint a nyeremény, abból 250 ezer illeti a játékost, aki mindössze lapunk árát fektette be.) Aki el szeretné nyerni Fortuna istenasszony kegyeit, játsszon velünk, és a Sze­rencsejáték Rt.-vei ezen a héten is! Lapunk tippjei a 22. játékhétre: 1,1, x, lx, 1,12, lx, lx, x, 12,1, x, x2,1 IGAZOLÓ SZELVÉNY (A fogadónál marad) 22. \ hét Szerencsejáték Rt. Sor­szám 1 X 2 1. csapat 2. csapat í. Ferencváros Parmalat FC 2. ETO FC Győr Haladás 3. Hannover Rostock 4. Uerdingen Hertha BSC 5. Wuppertal Wolsburg 6. Ancona Acireale 7. Bari Padova 8. Cosenza Pescara 9. Fiorentina Cesena 10. Modena Brescia 11. Palermo Monza 12. Pisa Andria 13. Ravenna Verona + 1 mérkőzés 14. Venezia Lucchese Figyelem! Mérkőzéstörlés esetén az értékelés a megváltozott Részvételi Szabályzat alapján történik. 0 6 7 Indexszám: 64 db I— 1 Név:. I Cím:. NŐI TENISZ OB II. - A KELETI CSOPORT UTOLSÓ TAVASZI FORDULÓJA A lányoknak még legalább SVT-WAMSLER-LENDÜLET TE-DEBRECENI EAC 4-5 Paluch Erika - Bágyi Kinga 0-2 (0-6,1-6) Berente Linda - Király Mariann 0-2 (1-6, 0-6) Dr. Pintér Zsófia - Kerti Krisztina 2-0 (6-3, 6-2) Zólyomi Ildikó - Tamás Enikő 2-0 (7-3, 6-1) Végvári Istvánná - dr. Péterffv Ezsébet 0-2 (2-6, 0-6) Kocsis Ágnes (nem volt ellenfele) 2-0 (6-0), 6-0) Végváriné, Paluch - Bágyi, Kerti 0-2 (2-6, 0-6) Dr. Pintér, Zólyomi - Király, dr. Péterffy 0-2 (4-6, 2-6) Berente, Kocsis (nem volt ellenfelük) 2-0 (6-0,6-0) A DEAC csapata a főiskolai vizsgaidőszak miatt csak öt emberrel jött Salgótarjánba, de így is tudott győzni az SVT-Wamsler-Lendület TE női csapata ellen. A vereség elle­nére Rozgondi Pál, az egyesület edzője, szakmai irányítója bi­zakodó. Valószínű, hogy nem ok nélkül, hisz' az önfeláldozó, a magánélet rovására menő munkát végző felnőtt játékosok (dr. Pintér Zsófia, dr. Beren- téné, Végváriné) mögött rend­kívül tehetséges, szorgalmas utánpótlás bontogatja szárnyait. A tizenegy-tizennyolc éves korosztályban olyan játékosok nevelődnek ki, akik meghatá­rozó emberei lehetnek egy ké­sőbbi, akár OB I-es álmokat is dédelgető csapatnak. Itt kell megemlítenünk all éves Ko­csis Agi mellett Béréi Andreát, Zólyomi Ildikót, Végvári Vikit, Gyöngyösi Karolát, Zsédely Zsuzsát, Pál Annát, Balogh Re­nátát, Paluch Erikát és Berente Lindát, akik Földi Sándor irá­nyítása alatt próbálják elsajátí­tani a tenisz fortélyait. Amennyiben a lehetőségek, a szorgalom és a szülők hozzáál­lása, támogató együttműködése is megvan, akkor két év múlva egy ütőképes, a magyar élme­zőnyben szereplő csapatot ál­líthat ki Salgótarján. Érdekes ellentétnek látszik, hogy a férficsapat kirobbanó szereplése kevés teniszezni vá­gyó fiút vonz az SKÜ-pályá- jára. A vezetők kérik, hogy aki te­két év kell! Zólyomi Ildikó hetséget lát gyermekében (8-14 éves korig), az látogasson ki az edzésekre. A felhívás természe­tesen nem csak Salgótarjánra vonatkozik, hisz' már Karancs- lapujtőn is folynak foglalkozá­sok, Gordos Dezső, a helyi is­kola igazgatója jóvoltából.-D. T.­Nemere István Ravasz, mint a róka (16.) Az üdvözlő szavakat követő kis csönd megérttette velem: ez beszélgetés lesz, a gyilkos most nem egy újabb hulla hí­rét közli. Beszélnem kellett, azonnal, habozás nélkül. És egyszerűen, ahogy legutóbb, minden izgalomtól mente­sen:- Láttalak Doctow háza előtt. Re­mek munka volt. Hallgatott. És akkor megsejtettem: elismerésre vágyik. Minden ember szereti, ha dicsérik, különösen akkor, ha valóban tett valamit, amiért elvárja a szép szavakat. Ráadásul, ha egy má­sik szakember dicsérheti... miért ne: így folytattam:- Senki sem csinálhatta volna job­ban, igazi profi vagy. De... de ezt már nehéz lenne megismételni.-A torzító most is ugyanazt a hang­fekvést produkálta, kissé recsegett, de nem nagyon, és ettől még minden sza­vát tisztán értettem: MÉG NINCS VÉGE, ÉS ÉN NEM HAGYOM ABBA MÍG A VÉGÉRE t -I NEM EREK- A kitartás igen dicséretes tu­lajdonság - mondtam óvato­san, de hát ennyiből is érthetett. Nem lehet buta ember. Ha végiggondolja azt, amit az imént mondtam neki... be­leizzadtam kissé, amikor eszembe ju­tott: ha felveszi a beszélgetésünket, még valaki a cinkosának nevezhet, és szinte joggal. Mégsem kellett volna mondanom, hogy ott voltam Doctow háza előtt, akkor.- Ma is dolgozol? - érdeklődtem ár­tatlanul. Ő persze ezt is jól értette. TERMÉSZETESEN. HA ÉRDE­KEL A DOLOG, PATTON...- Naná, hogy érdekel. ... MA ESTE A VÍZ FELŐL ÉR­KEZEM. Kattanás, ennyi. Töprengve meredtem magam elé. Oswald a kandalló előtt feküdt, most fordult a másik oldalára. Nyolc óra I n d > _• , Ji 'f volt, még nem is olyan késő. Ilyenkor kilenc előtt sötétedik. És tíz vagy ti­zenegy előtt aligha jön Ő... „Ma este a víz felől érkezem”, ez je­lentheti a kikötőt. Városunkban a fo­lyó az egyetlen víz. Amit leggyakrab­ban a csempészek használnak... Csempészet, vagyis Boronis! Hol a fe­nében lakik a fickó? Halványan emlé­keztem csak, hogy valahol azon a kör­nyéken. Nem, nem telefonálhatok a központnak, nem kérhetem ki a fiúktól Boronis címét. Azonnal összekapcsol­nák a nevemet a hírrel, amit holnap reggel megtudnak. Nem is hiányzik más, mint hogy... engem gyanúsítsa­nak a sorozatos gyilkosságokkal! Egy pillanatra elakadt a lélegzetem is. Nem áll szándékomban mások helyett el­vinni a balhét. Sajnálkozva hagytam ott a ház cso­dálatos hangulatát. Amit olyan régóta nem tudok megosztani senkivel. Néha elmentem egy-egy szórakozóhelyre -, de milyen nőkkel lehet ott ismerkedni? Elnéztem olykor azokat a hölgyeket, akik felbukkantak a környezetemben. Nem, egyik sem illett ide a házamba. Talán beképzelt vagy gőgös vagyok - de nem engednék be akárkit. > T r ! . „ _ . I Elhajtottam a városközpontba, visz- sza a kapitányságra. A folyosón Greg- gel találkoztam. A magas fickó szinte fentről nézett le rá, de tisztelettel szólt:- Főnök, találtam valamit.- Halljuk - közben robogtunk a fo­lyosón, be az irodámba.- Donald Ródd egykori szakácsa... másfél évvel ezelőtt rúgták ki valami­ért. Egyik listánkon sem szerepelt már, hiszen mi csak az aktuális érintetteket hallgattuk ki... Közben beértünk az irodámba. Lamberti volt ügyeleti szolgálatban, felugrott:- Hello, főnök! Nem tudsz aludni?- Még korán van... - morogtam. Gregg türelmesen állt mellettem. Az asztalomon heverő akták között válo­gattam. Boronis, ez az.- Hol az a szakács? - kérdeztem Greggtől.- Godolom, otthon. Kiszélesítettük a gyanúsítottak körét, és úgy jutottunk a nyomára... Nem érdekelt a magyarázat, de tá­madt egy ötletem:- Gregg, megyek veled.- Most, főnök...?- Igen, megkeressük a szakácsot. hl,. ) -o F Hozd a címét - közben rátaláltam Bo­ronis lakcímére. Két látogatást teszek ma este, de a fiúk csak az egyikről fognak tudni. így az is elsikkad, miért jöttem be ilyenkor este. Joannis Boro­nis, görög bevándorlók bűnöző haj­lamú gyermeke a folyóparton lakott. A címet egy pillanat alatt memorizáltam, és máris követtem Gregget. Lamberti búcsút intett. Nem irigyeltem - ő lesz az éjszakai ügyeletes. Ha a következő gyilkosságra hajnal előtt derül fény, neki kell összetrombitálnia a fiúkat, és persze elsőnek kimenni a helyszínre. De ez még nem is biztos. Egyelőre Greggel ültem egy kocsiban és szágul­dottunk az esti fények között. Hama­rosan egy külvárosba érkeztünk a nyu­gati „végeken”. Komor bérkaszámyák közé. Gyerekek között lépdeltünk, koldusok nyitogatták a kukák fedelét, de szerintem ezen a környéken ők sem sok használhatót találhattak a szemét­ben. A kapuk alatt bűz, itt-ott emberi test hevert. Kábítószeresek, részegek, csavargók. Egy presszó fényei villog­tak a sarkon. Az a ház is olyan volt, mint a többi. Arra gondoltam: talán most közele­dünk HOZZÁ...? (Folytatjuk) (j .. ^ I ,? : si I ) :

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom