Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-10 / 109. szám

2'títáal Világpolitika 1994. május 10., 'kéd'd' Hogyan értékelik a lengyel országos sztrájkot? A Szolidaritás győzelemként, a lengyel kormány viszont a szakszervezet vereségeként értékeli a múlt hét második felében tartott országos sztrájkot. Marian Krzaklewski, a Szolidaritás vezetője szerint az akció csúcspontjának szánt pénteki napon kétszázezren tagadták meg a munkafelvételt, s kétszáz üzem állt le. A kormány és a munkaadók csupán 50 gyár sztrájkjáról tudnak. A korábban beígérttel ellentétben nemcsak az ország életét nem sikerült megbénítani, de az akció méretei messze elmaradtak a liberális kormányok, főleg a Suchocka-kormány ellen rendezett sztrájkokétól. Az események eddig nem igazol­ták Krzaklewski szavait, aki olyan méretű tömegelégedetlenség megnyilvánulását ígérte, ami újabb rendszerváltást tesz lehe­tővé. A kormány pedig változatlanul kitart amellett, hogy nem hajlandó a Szolidaritással folytatott különtárgyalásokon dön­teni az egész országot érintő kérdésekről, ezzel visszaállítva régi privilégiumait. Véleménye szerint kötelessége egyeztetni a szakszervezetekkel, de valamennyivel, s nemcsak eggyel. Sok norvég ellenzi az EU-ba való belépést A norvégok növekvő számban ellenzik hazájuk belépését az Európai Unióba, s még az is közömbösen hagyja őket, hogy miként cselekszik ez ügyben Svédország és Finnország - tárta fel egy, az Aftenposten című oslói lapban közölt felmérés. A megkérdezett norvégok 41 százaléka még akkor is ellenzi Nor­végia csatlakozását az európai közösséghez, ha az északi part­nerek, Svédország és Finnország, belépnek az unióba. Ebben az esetben a lakosság 37 százaléka van az EU-csatlakozás mellett, míg 21 százalék ingadozik. Jóval nagyobb a nem és az igen szavazatok közti különbség akkor, ha a kérdésfeltevés nem tar­talmaz utalást a szomszédos országok magatartására. Norvégi­ában népszavazást tartanak az Európai Unióhoz való csatlako­zás kérdéséről, várhatóan november végén. A norvégok köré­ben sokan attól tartanak - írja a Reuter -, hogy Norvégia elve­szíti fennhatóságát saját természeti kincsei, így az északi-ten­geri olaj vagy a bőséges halállomány fölött. A norvégok 1972-ben egyszer már elutasították népszavazáson az európai közösségbe való belépést. Legalább egy évet késik Szlovénia csatlakozása Olaszország fenntartásai miatt legalább 1 év késedelmet szen­ved Szlovénia csatlakozása 10 volt szocialista ország csoport­jához, az E-10-hez - jelentette az AFP a hét vezető tőkés ország és a Tízek közös varsói értekezletéről. A szlovén csatlakozási kérelmet legközelebb 1995 tavaszán, a következő, washingtoni értekezleten teszik vizsgálat tárgyává. A varsói tanácskozáson résztvevő olasz küldöttség a szlovéniai olasz kisebbség helyze­tének állítólagos rendezetlensége kapcsán gátolta Szlovénia felvételét. Az olasz delegáció egy tagja azt mondta, hogy Szlo­vénia csak jogok, vonatkozásában tekinti magát a volt Jugoszlá­viája(Wpkôs$n;çk, á kçjtelességçk tekintetében nem. Davorin Kra- cun szlávién minisz,terelnokLhelyettes azzal magyarázta az olasz magatartást, hogy Rómában épp új kormány felállítása van fo­lyamatban. Katonai megfigyelők Brcko szerb szektorában Megkezdték az UNPROFOR katonai megfigyelőinek felállítá­sát az éSzak-böszniai Brcko Szerb szektorában. Szombaton he- teH'érkeZiék a frontyönalra, vasárnap további-tízen - közölte az UTÍP^OÓ^^ sZb^ivője'Ziáé'fábbani Az AFP szerint a megfi­gyelők telepítése a múlt hét csütörtökje óta folyik. Hat közülük Brckótól északra, a boszniai horvátok területén, nyolc pedig dé­len, a bosnyák hadsereg vonalai mögött van. Jelenlétükkel a nyílt összecsapás kirobbanásának próbálják elejét venni. Az AP jelentése szerint a boszniai szerbek ismét feltartóztattak egy Gorazde felé tartó ENSZ-konvojt. A tíz gépkocsi gyógyszere­ket szállított volna a kelet-boszniai muzulmán területre. A jár­műoszlop kísérői szerint a szerbek újabb és újabb feltételeket szabnak a továbbhaladás engedélyezésére, s ez arra utal, hogy egyetlen céljuk a gyógyszerek megérkezésének késleltetése. A karabahi vezetés tűzszünetet rendelt el A piskeki tanácskozáson tett ígéretének megfelelően a karabahi vezetés bejelentette: vasárnap éjféltől egyoldalú tűzszünetet rendel el a frontvonal valamennyi szakaszán. A közelgő fegy- vemyugvás ellenére vasárnap reggeltől harcok folytak a szem­ben álló felek között. Az azerbajdzsán hadsereg viszont újabb támadásba lendült az északkeleti fronton. Sztyepanakerti közlés szerint a mardakerti terület két települését tüzérséggel lőtték az azeriek, s bár páncélozott harcjárműveket is bevetettek, a kara­bahi erők visszaverték a támadást. Leány ministránsok az USA-ban. Ezentúl nem csupán fiúk ministrálhatnak az Egyesült Államok katolikus templomaiban, hanem lányok is. Bár az USA-ban ez már évek óta szokásban volt, most azonban II. János Pál pápa is szentesítette a gyakorlatot. A fen­tebbi felvétel egy New York-i templomban készült... * Zsirinovszkij nézete a balkáni kérdésről Ha a szerbek hívnak bennünket, több százezer orosz katonából álló, erős kontingenst küldhe­tünk oda, és a balkáni kérdés egy hónapon belül megoldódik - mondta Zsirinovszkij, orosz nacionalista politikus, a Liberá­lis Demokrata Párt elnöke megérkezése után Belgrádban. Négy hónap leforgása alatt ez a második látogatása a volt Jugo­szláviában -jelentette az AP.- Tízszer annyi bombát dob­hatunk le azokra a városokra, amennyit az onnan a boszniai szerb állásokat bombázni in­duló (NATO) repülőgépek visznek magukkal - tette hozzá, beismerve, hogy „egyelőre” nincs igazi hatalma ilyen pa­rancsokat elrendelni. Zsiri­novszkij elmondta még, hogy az ENSZ-békefenntartóknak ki kell vonulniuk Boszniából, hogy a harcoló felek „maguk tehessék rendbe saját házuk tá­ját”. Zsirinovszkij társaságában van négy orosz katonatiszt, köztük egy tábornok, egy admi­rális és egy százados. Zsiri­novszkij a tervek szerint négy napot tölt Belgrádban, ahol a rendőrség betiltotta a tegnap délutánra meghirdetett nagy­gyűlést, ahol a „Győzelem nap­jának” évfordulóját készült elvbarátaival megünnepelni. Zsirinovszkijt a szerb parla­menten kívül álló, szélsőséges Szerb Nemzeti Megújhodás Pártja hívta meg, és belgrádi tartózkodása idején parlamenti képviselőkkel, valamint a boszniai és horvátországi szer- bek vezetőivel is tárgyalni fog. Fidel Castro Nelson Mandela beiktatásán Fidel Castro kubai állam- és kormányfő vasárnap a Dél-af­rikai Köztársaságba utazott, hogy jelen legyen Nelson Man­delának, a választásokon győz­tes Afrikai Nemzeti Kongresz- szus (ANC) vezetőjének állam­fői beiktatásán. Castro előzőleg a Karib-ten- geri Barbadoson a kis szigetor­szágok vezetőinek csúcstalál­kozóján vett részt, s onnan uta­zott tovább külügyminisztere, valamint a parlament elnöke kí­séretében Afrikába. Korábban hivatalos havannai források azt közölték, hogy Roberto Roba- ina külügyminiszter vezeti az elnöki beiktatáson résztvevő kubai delegációt. A kubai tájékoztatás az utolsó pillanatig hallgatott ar­ról, hogy maga Castro köszönti a fekete bőrű lakosság moz­galmának győzelmét; a Prensa Latina kubai hírügynökség ak­kor adott hírt először utazásá­ról, amikor különgépe már Ghánában szállt le rövid tech­nikai pihenőre. Francia sajtószervezet a magyar médiákról A kormány melletti elfogult­sággal vádolta meg a Magyar Televíziót és a Magyar Rádiót nyilatkozatában egy franciaor­szági székhelyű sajtószervezet, a „Riporterek határok nélkül” (Reporters sans frontieres). A szervezet tiltakozik az el­len, hogy „a hatalom által szo­rosan ellenőrzött állami televí­zió és rádió nyilvánvaló pártos­ságot tanúsított az első fordulót megelőző választási kampány­ban”, és aggodalmát fejezi ki ezen médiáknak a választás két fordulója között várható maga­tartása miatt. A testület felszólítja a jö­vendő magyar kormányt, hogy - politikai irányultságától füg­getlenül - tegyen meg mindent a Magyar Rádiótól elbocsátott újságírók visszavétele érdeké­ben, s az új Parlamenttől is el­várja, hogy a választások után a lehető leghamarabb garantálja a két tömegtájékoztatási eszköz­nek a politikai hatalomtól való függetlenségét. A montpellier-i központú újságírószervezet közleményét a Reuter is ismer­tette, hozzáfűzve, hogy az elfo­gultsággal kapcsolatos vádak az MTV-nek az MSZP és Horn Gyula elleni támadásai kapcsán érték el tetőpontjukat. A gyakorlatilag monopóliu­mot élvező állami televízió rendkívül kedvezőtlen színben tüntette fel a szocialistákat - jegyezte meg a brit hírügynök­ség. A modzsahedek végképp lejáratták magukat? Két év telt el a kommunista rendszer megdöntése óta Afganisz­tánban. A győzelmet kiharcoló modzsahedek azonban mára el­vesztették tekintélyüket Kabul lakossága szemében, pedig lehet, hogy nem is ők a felelősök a fővárosra zúduló szerencsétlensé­gekért. így foglalta össze a helyszínen szerzett tapasztalatait és benyomásait az AFP kiküldött tudósítója, Hervé Clerc. Nadzsibullah elnök lemon­dása - 1992. április 16-án - megpecsételte a szégyenteli re­zsim sorsát, egyúttal azonban Pandora újabb szelencéjét nyi­totta ki a meggyötört ország­ban. A 14 éve tartó polgárhá­ború, amelyből egy évtized volt a Dzsihád - a muzulmán harco­sok szent háborúja a szovjet hódítók ellen - teljesen kimen­tette Afganisztán erejét. Hiába­valók maradtak a szomszédos országok békítési kísérletei, az Iszlám Konferencia Szerveze­tének felhívásai, az ENSZ erő­feszítései. A darabokra szakadd Kabul­ban féltucatnyi frakció áll egy­mással szemben: a magukat modzsahedeknek nevező, ám valójában a hasis mámora alatt álló, szakállas, toprongyos har­cosok gyakran házról házra csapnak össze a Kabulért foly­tatott küzdelemben. A főváros­ban egész kerületek hevernek romokban. Az ország miniszterelnöke, a fundamentalista Gulbuddin Hekmatjár vezette csapatok Kabul déli részén sáncolták el magukat, s onnan bombázzák nehéz lövegekkel a fővárost. Hekmatjár esküdt ellensége, Ahmed Sah -Maszúd volt vé­delmi miniszter pedig a köz­pontban fekvő két magaslaton állította fel tüzérségét, s a város szívéből a polgári lakosság há­zai közül viszonozza a tüzet. A marakodás eredménye: a legóvatosabb becslések szerint is legkevesebb 10 ezren vesz­tették életüket 1992 áprilisa óta. Nagyon sok kabuli hamar el­felejtette, hogy Nadzsibullahot nemrégiben még hóhérként tar­tották számon. Mára a régi jó idők jelképévé vált. „Ő leg­alább iskolákat és mecseteket épített. A modzsahedek viszont nem csináltak semmit, csak romboltak, erőszakoskodtak és fosztogattak” - kesergett a bel­város üzleti negyedében egy helyi ételspecialitást áruló ke­reskedő. Idén január elseje után Hek­matjár és a hozzá csatlakozó Rasid Dosztum üzbég tábornok csapatai újult erővel támadták Maszúd alakulatait. A frontvo­nal egyre inkább a főváros köz­pontja felé tolódott, több tízez­ren menekültek el lakhelyükről. Kairkana negyedben, a sze­gények lakta északi kerületben egy nyolcoldalú, okkersárga mecset 400 menekültnek nyújt ideiglenes otthont. Ok szaúd-arábiai segítséggel tenge­tik életüket. Egyikük sem hisz már a béke lehetőségében. „Ha béke lesz, a modzsahedek poli­tikailag eltűnnek. Csak kalas- nyikovjaik által élnek” - vélte az egyik menekült. Egy reményük van: az uta­zás, el innen. „De nincs elég pénzünk, hogy megfizessük a csempészt, aki átvinne a pakisz­táni határon” - mondja egy öregember. A Zanana (Nők) című afgán hetilap újságírónője .más véle­ményen van. Ő úgy gondolja, hogy Kabul gondjait nem a modzsahedek okozták. Szerinte a Nadzsibullah idejében mű­ködő titkosszolgálat ügynökei, volt kommunisták és köztörvé­nyes bűnözők ezrei azért fér­kőztek be a modzsahedek sorai közé, hogy lejárassák őket.- A valódi modzsahedek visszatértek otthonaikba, és földjüket művelik - állítja a nyílt tekintetű, fejét fekete se­lyemsállal bontó fiatal nő. A kabuli utcákon látható modzsahedek - autósokat iga­zoltató, kalasnyikovjukat váll­szíjon viselő, khakiszínű egyenruhás, tejfelesszájú ifjon­cok - életkora az AFP tudósító­jának véleménye szerint az af­gán újságírónő szavait látsza­nak alátámasztani. a . (MTI) Az első értékelések a hazai voksolásról A magyarok - követve a litvá­nok és a lengyelek példáját - keblükre ölelték az „új balol­dalt” annak kommunista gyö­kereivel együtt - állapítja meg első értékelésében Michael Shields, a Reuter brit hírügy­nökség budapesti tudósítója a magyar választások első fordu­lójával kapcsolatban. A Reuterhez hasonlóan a többi világhírügynökség is bő terjedelemben és folyamatosan számolt be tegnapra virradóra a voksolásról, és egyöntetű vé­leményük az, hogy a szocialista párt átütő sikere és a szabad demokraták stabil második he­lye a szociálliberális koalíció árnyékát vetíti előre. A Reuter kommentárja azért még felhívja a figyelmet arra, hogy a máso­dik fordulóban ádáz csata vár­ható az MSZP és az SZDSZ egyéni jelöltjei között a Parla­mentbe jutásért. Mindenesetre a két pártnak a gazdaság újra­élesztésére meglehetősen ha­sonló programja van, és ebből a szempontból nincs akadálya kettejük koalíciójának - álla­pítja meg a brit tudósító. A nyugati hírügynökségek­ben a Horn Gyula pártelnököt helyettesítő Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke volt hajnalban a legtöbbet idézett magyar politikus, s főként azt emelik ki nyilatkozataiból, hogy Magyarországon nem lesz visszarendeződés, az ország folytatja integrálódását Nyu- gat-Európába. Panama is döntött A tegnap reggelig közzétett részeredmények azt tükrözik, hogy Emesto Perez Balladares, a Demokratikus Forradalmi Párt (DFP) jelöltje érte el a leg­több szavazatot a vasárnap Pa­namában megtartott általános választásokon. A párt 1989-ig kormányon volt a közép-amerikai ország­ban, noha a tényleges hatalmat ekkor a hadsereg gyakorolta, amíg az Egyesült Államok ka­tonai beavatkozása véget nem vetett Antonio Noriega tábor­nok uralmának. Az egykori diktátor jelenleg Floridában tölti 40 évi bör­tönbüntetését a nemzetközi ká­bítószer-csempészetben való részvétele miatt. Noha a DFP akkor erősen kompromittáló­dott a Noriega-rendszerrel való összefonódása miatt, s Guil­lermo Endara elnök a mostani kampányban leleplező erejűnek szánt bizonyítékokat tárt elő az előző rendszer elkövette bű­nökről, a polgári lakosság el­nyomásáról, s a katonák, pol­gári politikusok korruptságáról, és a választók most - a jelek szerint - ismét a szociáldemok­rata irányzatú DFP-nek adnak kormányzati esélyt. (MTI) Az utolsó Scout elindult az űrbe Utoljára - 34 éves pályafu­tása alatt a 118. alkalommal - bocsátottak fel az űrbe Scout fantázianevű, katonai célú rakétát az Egyesült Ál­lamokban a hét végén. A Reuter jelentése szerint az Országos Űrhajózási és i Űrkutatási Hivatal (NASA) | helyi idő szerint vasárnap délután 7 óra 47 perckor hajtotta végre a sikeres, egy egész korszakot lezáró fel­bocsátást a kaliforniai Van- denberg légitámaszpontról. A hordozórakéta az ameri­kai védelmi minisztérium egy mesterséges holdját jut­tatta Föld körüli pályára. A műhold rakétafelderítést és légköri megfigyeléseket fog végezni. (MTI) ___a . 1. -___:____i C.I „__

Next

/
Oldalképek
Tartalom