Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-06 / 106. szám

1994. május 6., péntek Gazdaság - Hirdetés 13. oldal Az iparra összpontosítanak I I - ----------------------- a rossz adósok közé kellett so­E gyed András Úgy tűnik, mintha a bank­konszolidáció első üteme után a korábbiakkal szemben va­lamiféle jó irányú elmozdulás következne be a bankok gaz­dálkodást, vállalkozást segítő tevékenységében. E gondolat­kör jegyében kértem meg Egyed Andrást, a Budapest Bank Rt. salgótarjáni fióki­gazgatóját, hogy válaszoljon kérdéseimre. Gazdag az ügyfélkör- Azzal kívánom kezdeni, hogy nem a beruházási, hanem a Budapest Bank Rt. salgótar­jáni fiókja vezetésével bíztak meg április 1-jével, meghatáro­zatlan időre. Az 1988 októberi fióknyitásunk, majd a jelenlegi fiókunk birtokba vétele óta ügyfélkörünk folyamatosan növekedett. Jelenleg csaknem 200 jogi személyiségű és 500 vállalkozói számlát vezetünk. Ha a sajátosságokról beszélhe­tünk, akkor nálunk meghatá­rozó) szerepe van az üveg-, és az épitoanyag-ipamak, valamint a kereskedelemnek. Jelentősebb ügyfeleink közül néhányat megemlítek: St.Glass Öblös- üveggyártő és Forgalmazó Rt., a magyar-japán vegyes-válla- lat, a salgótarjáni Üveggyapot, a Nógrádkcr Rt., a Palóc Nagy- ker Rt. és az áfészek. Ugyan­ilyen színes a vállalkozói pa­letta is.- A közöltekből egyértel­műen kitűnik, hogy tevékenysé­gük fontos jellemzője a gazda­ság, a gazdálkodás finanszíro­zása.- Korábbi adottságainkból adódóan az iparra és kereskede­lemre koncentrálódik tevé­kenységünk. A mezőgazdasá­got nem finanszírozzuk.-Közismert, hogy megyénk ipara a rendszerváltás óta mélypontra zuhant. Állítólag ebben szerepe van a korábban kialakult rossz iparstrutúrának. Mit jeleznek a bankhoz érkező információk?-A velünk üzleti kapcsolat­ban állók megítélése rendkívül vegyes. Minősítésüket az álta­luk készített éves mérlegbe­számolójuk alapján végezzük el. Többségük a fizetőképes ka­tegóriába tartozik, néhányuk- nak ez a képessége és készsége kívánnivalót hagy maga után, viszont vannak olyanok, akiket rolnunk.- Mi húzódik meg az előbbi minősítések mögött?- Hogy erőteljesen beszűkül­tek a külpiaci lehetőségek, egyes cégek fennmaradásuk ér­dekében áron aluli exportra kényszerültek. Sújtotta őket a magas hitelkamat, amely az elmúlt négy évben 10 százalék­kal növekedett, s 1992-ben a 40 százalékos szinttel érte el a csúcsot. Pénzügyi pozíciójuk kedvezőtlen alakulását segítette elő, hogy döntően egy vevőre és egy piacra alapozták értéke­sítésüket. Nem hozott előnyt számukra a csőd és felszámo­lási eljárás bevezetése. Azok pedig akik tartósan hitelfelvé­telre kényszerültek, csak va­gyonuk felélésével tudták biz­tosítani fennmaradásukat. Nincs megváltó recept- E nem éppen szívderítő válságból lát-e valamiféle kilá­balási lehetőséget?- Mindent megváltó recept nincs. Lehetőséget látok az ál­lami vagyon kivásárlásában, a privatizációban. Ennek során létrejönnek az igazi tulajdono­sok, akik hatékonyabban, jöve­delmezőbben ' tevékenykednek majd. Ehhez a megoldáshoz nyújt anyagi bázist az egzisz­tenciahitel. Tizenöt évre lehet kapni, hétszázalékos kamat mellett. Egyre többen élnek az ÁVÜ által meghirdetett Mun­kavállalói Részvénytulajdonosi Program kínálta lehetőséggel.- Ón szerint mi könnyítené a nehéz helyzetben lévő cégek pénzügyi helyzetét?- A kamatlábak csökkentése, a reorganizációs program jobb megismerése, megismertetése és kihasználása. Mindenképpen szükség volna az ún. felszámo­lási hitel bevezetésére, a jöve­delmező működtetés érdeké­ben. Mindenképpen hosszabb távú, legalább 10 éves futam­idejűnek kellene lenni ennek a hitelkonstrukciónak, elfogad­ható kamatkondíciók mellett. Többféle megoldás-A gazdaság talpraállítását célzó folyamatban milyen sze­repe van az adóskonszolidáció­nak?- Ennek lebonyolításában mi is részt veszünk. A törvényes szabályozás szerint az 1993. december 31 -én kétesnek, vagy rossznak minősített követelé­sekkel rendelkező vállalatok, vállalkozók vehetnek részt benne. Lebonyolítása három részből áll: gyorsított, normál és egyszerűsített. A gyorsításra kijelölt ötvenöt országos válla­latból egy tartozik a mi ügyfél­körünkbe. Azok számíthatnak kedvező befogadásra, elbírálásra, akik reorganizációs programjukban megalapozottan bizonyítják, hogy rendelkeznek a jövedel­mező működéshez szükséges feltételekkel. Venesz Károly KUKORICATERMESZTŐK FIGYELEM! A NITROKÉMIA RL és a KITE Rt. partnereik részére NÖVÉNYVÉDŐ SZER VÁSÁRLÁSI AKCIÓT hirdet Acenit A 500 EC 540 Ft/1 110 1-es Acenit A 500 EC 550 Ft/1 55 1-es Atrazin 500 FW 420 Ft/1 50 1-es Atrazin 500 FW 460 Ft/1 20 1-es Dikamin D 201 Ft/1 60 1-es Dikamin D 212 Ft/1 20 1-es Erunit A 530 FW 584 Ft/1 50 1-es Erunit A 520 FW 597 Ft/1 20 1-es Proponit 720 EC 909 Ft/1 55 1-es Proponit 720 EC 914 Ft/1 20 1-es További információkért forduljon a KITE Rt. üzletkötő-szaktanácsadóihoz: KITE RT. Alközpont Gyöngyös, Kenyérgyár u. 24. Tel.: 37/316-448, 37/316-388 Fax: 37/316-367 Telex: 28-5364 Bízom benne Ha Ön azt akarja, hogy az új munkahelyek teremtése, az infláció mérséklése, a gazdaságot terhelő adók csökkentése valósággá váljon. Együtt sikerülni fog! adja mindkét szavazatát az SZDSZ-re! / SZDSZ Nógrád megye gazdasági szervezeteinek jellemzői Érdeklődésre számot tartó összeállítást - gazdag adat­bázist és összehasonlító elem­zést - közöl a KSH Nógrád Megyei Igazgatósága 1993. évi tájékoztató kiadványá­nak időszaki információi kö­zött, Gazdasági szervezetek címmel. Alábbi szemelvé­nyünkben - a jelentés alap­ján - néhány, a megye gazda­sági szervezeteire jellemző sajátosságra hívjuk fel a fi­gyelmet. Több gazdasági szervezet 1993 év végén a megyében 1113 jogi személyiségű gazda­sági szervezet működött. Szá­muk egy év alatt 154-gyel, több, mint 16 százalékkal gya­rapodott. A szervezetalapítá­sok ütemének mérséklődésére utal, hogy a növekménynek kevesebb, mint egynegyede ju­tott az év utolsó három hónap­jára. A szervezetek számának növekedése a gazdasági társa­ságok körében az átlagosnál erőteljesebb, a szövetkezetek száma attól mérsékeltebb ütemben emelkedett. A válla­latok száma számottevően - éves szinten egyharmadával - csökkent. Ennek következmé­nye is, hogy a megyében mű­ködő szervezetek részaránya 15 százalék alá süllyedt (175), ugyanakkor a gazdasági társa­ságok részaránya közelít a 80 százalékhoz (837 kft., 28 rt.). Az ipari túlsúlyban A jogi személyiségű gazda­sági szervezetek több, mint fele - 625 gazdasági egység - ipari és kereskedelmi tevé­kenységet folytat. Ezen belül az ipari szervezetek súlya va­lamelyest nagyobb. Év végén 322 gazdasági egység foglal­kozott ipari és 303 kereske­delmi jellegű tevékenységgel. Számuk az év elején 283, il­letve 256 volt. A növekedés üteme az elmúlt évben tehát az ipari szervezeteknél 13,8 szá­zalékos, a kereskedelmieknél 18,8 százalékos. Az ingatlanügyeket és egyéb szolgáltatást végző, to­vábbá az építőiparban tevé­kenykedő szervezetek terén csak kisebb „szervezeti moz­gás” történt. A jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek száma az elmúlt év során közel 200-zal (18,5 százalékkal) emelkedett. 1993 év végén 1263 ilyen egység működött a megyében. Közel 70 százalé­kuk bt.-ként tevékenykedett. A gazdasági munkaközös­ségek mintegy 14 százalékot, a közkereseti társaságok pedig 1-2 százalékot képviselnek. Gyarapodó vállalkozók Nógrád megyében 1993 év végén 9362 egyéni vállalkozót tartottak nyilván. Számuk az utóbbi egy év alatt 8,3 száza­lékkal, ezen belül az utolsó há­rom hónapban 2,6 százalékkal gyarapodott. Változatlanul magas (több, mint 42 százalék) a kiskereskedők részesedése, ehhez közelálló (41 százalék) a kisiparosoké. A szellemi szabadfoglalkozásúak 16, a mezőgazdasági önállók pedig nem egészen egy százalékot képviselnek az összesenből. Az egyéni vállalkozások csaknem kétötöde (közel 3600 vállalkozás) a kereskedelem, jármű- és közszükségleti cik­kek javítása, karbantartása gazdasági ágban tevékenyke­dik. Nőtt - a vállalkozások szaporodása révén - az egyéni vállalkozások fajlagos, 1000 lakóra jutó mutatója. Még mindig kevés... Az egy évvel korábbi, rész­letes területi adatok elég egyértelműen arra utalnak, hogy az ország északkeleti ré­giójában a lakosság innovációs vállalkozási magatartása - amely fontos helyi adottság­nak tekinthető a válságból való kilábalás szempontjából - igen alacsony szintű. A legkeve­sebb (36) egyéni vállalkozás BAZ megyében jutott 1000 la­kosra számítva, de a Nógrád és a SzabolcsrSzatmár-Bereg megyei fajlagos mutatók (39) is jóval a vidéki és az országos átlag alatt maradnak. Baráthi Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom