Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-02 / 102. szám
6. oldal Választás - Hirdetés 1994. május 2., hétfő Választás előtti esélyleső Nógrád megyében Májusban célba érnek a képviselő-választáson a versenyzők. A nagy befutó esélyeiről a politikusok nem szívesen nyilatkoznak. Eddig egyedül Tölgyessy Péter, az SZDSZ országos listájának harmadik helyezettje elemezte átfogóan a várható esélyeket. Dr. Bilecz Endre, volt országgyűlési képviselő, politológus vállalkozott arra, hogy a pártok Nógrád megyei választási esélyeit latolgassa - nem közvélemény-kutatási jelleggel.- Eredményesek lesznek egyáltalán a tavaszi választások, vagy ősszel újra az urnákhoz kell szólítani a polgárokat?- Egészen biztosan érvényes lesz a mostani szavazás. A többség elmegy szavazni, és utána stabil kormánytöbbség alakul ki az országgyűlésben. Nógrádban is hasonló részvételt várok, de a szavazási eredmények kissé eltérnek majd az országostól. A megyei eredményekre azért nehezebb tippelni, mert nincsenek az országoshoz hasonló rendszeres közvélemény-kutatási adataink. Nincsenek csodák- Miben fog hasonlítani és miben nem az országos végeredmény a nógrádihoz?- Mi most másfél héttel a választások előtt beszélgetünk, tehát igazán nagy csodák már nem történhetnek május 9-ig. Az első fordulóban a pártlisták versenye dől el. Mind országosan, mind megyénkben, a Magyar Szocialista Párt listája kapja a legtöbb szavazatot. Lesz azonban egy lényeges helyi különbség: a Munkáspárt Nógrádban nagyon sok voksot fog elvinni a szocialistáktól. Az MSZP Nógrádban komoly esélyes kétlistás mandátumra, hiszen ehhez elegendő jó esetben a szavazatok 33 százalékát megszereznie. Kevesebbet ennél csak akkor kapnak, ha a Munkáspárt balról előzve nagyon sok választót állít magamellé. így még az sem egészen valószínűtlen, hogy a Munkáspárt listás képviselőt juttat be Nógrádból - ha átlépi országosan az 5 százalékos küszöböt.- Milyennek látja a liberális ellenzéki pártok és a konzervatív kormánytábor pártjainak listás esélyeit a megyében?- Nógrádban a legmagasabb a listás mandátumszerzés alsó határa: 13,3 százalék. A már jelzett baloldali térnyerés miatt mindkét pártcsoportnak keményen kell küzdenie egy-egy mandátumért. Nem tartom valószínűnek, hogy mindkét liberális párt listás helyet fog elérni: vagy a Fidesz, vagy az SZDSZ lehet befutó. Még nagyobb dilemma, hogy a KDNP és az MDF egyike kaphat-e egy megyei listás mandátumot. Egyikük sem mehet biztosra... Összegezve tehát, hat párt osztozhat - véleményem szerint - négy mandátumon. Könnyen megismétlődhet azonban a 90-es helyzet, amikor egy megyei hely „felúszott” az országos listára.- Ezek szerint ön országosan is MSZP-s többséget vár a listás helyek betöltésénél?-Erre nem adhatok biztos választ, a választási rendszer bonyolultsága miatt. Olyan 35- 36 százalékos listás szavazat- arány esetén komoly az MSZP esélye a megyei mandátumok mintegy 50 százalékának begyűjtésére, de a listás végeredményt még az országos lista töredékszavazatai is jelentősen módosíthatják. Egyéniben is az MSZP- Az egyéni választókerületek május 29-i eredményösszesítése után KDNP-megye marad, vagy ismét MSZP-s megyévé válik Nógrád?- A megye marad Nógrád megye, mert ez nem pártügy. Annyit azonban megkockáztatok, hogy az egyéni kerületekben a KDNP lesz a legnagyobb vesztes Nógrádban, mert nemigen közelítik meg a négy évvel korábbi sikereiket. Ugyanakkor az MSZP győzelemsorozata az egyéni képviselők választásánál tovább folytatódik. A választási rendszer jellemzői miatt szinte minden május 29-én, a második fordulóban dől el.- Mire alapozza ezt? Dr. Bilecz Endre- Induljunk ki a legvalószínűbb tényekből: a szocialisták egyéni jelöltjei - ha megkapják személyükben is a párt listás szavazóinak támogatását - relatív elsőként jutnak a második fordulóba. Itt szembe kerülnek egy liberális és egy konzervatív jelölttel. Mármost ön el tudja képzelni, hogy a liberálisok visszaléptetik jelöltjüket a konzervatívok javára? Vagy fordítva? Szerintem ez valószínűtlen, így a második fordulóban a győzelemhez könnyen elég lehet a legnépszerűbb párt egyéni jelöltjének a szavazatok relatív többségének összegereblyé- zése. Azért fogalmazok ilyen óvatosan, mert nem ismerhetek egyformán minden egyéni jelöltet. Akiket pedig kellően ismerek, személyiségüket a világért sem minősíteném. Mindenesetre nagyon meglepődnék, ha az MSZP nem győzne két egyéni választókerületben, de több szocialista siker esetén kevésbé csodálkoznék.- Véleménye szerint a mostani egyéni képviselők közül bejut-e valaki a következő parlamentbe?- Volt képviselőtársaimat nem szeretném ilyen módon sem megsérteni. Többségüknek sikereket kívánok az újabb megmérettetésen. Van, aki megkeserítheti...- Nem válaszolt a kérdésre.- Egyéniben kétszer egymás után győzni talán a legnehezebb. Van itt azonban egy sokkal érdekesebb politikai jelenség. Salgótarjánban mindenki biztosra veszi az MSZP jelöltjének sikerét. Csakhogy a Munkáspárt is itt a legszervezettebb. Négy éve a megye- székhelyen a baloldali jelöltek hatan-heten 53 százalékot kaplak, végül mégis más lett a képviselő. Most nem forgácsolódnak szét a baloldali szavazatok, de a Munkáspárt megkeserítheti a szocialista jelölt örömét.- Mondja ki végül: a szocialista párt szerezhet-e abszolút többséget az országban? Milyen kormányunk lesz?- Ha komolyan vesszük a közvélemény-kutatásokat és a közhangulatot, akkor nagyot nem tévedhetünk. 1990-ben mindkét említett tényező előrejelzése szinte pontosan bejött. Miért lenne most másképpen? A magyar választási rendszerben egy párt 35-38 százalékos listás támogatottsággal köny- nyen megszerezheti az összes mandátumok 50 százalékát. Ha a szocialista párt tartja pozícióit, és a többi pártok nem fognak össze ellene a második fordulóban, úgy az MSZP túlszárnyalja az MDF 1990-es eredményeit. Az már a pártok politikai döntésétől függ, hogy milyen koalíciós kormányt alakítanak vagy esetleg egypárti kormány lesz. (ádám) Nyitott politikai jövő B oross Péter egy rádióinterjúban a minap úgy fogalmazott, hogy a parlamenti választás az MDF és az MSZP között dől majd el. Kijelentése megfogalmazásakor a miniszterelnök nyilván figyelembe vette a legújabb közvélemény-kutatások eredményeit, amelyek arról tanúskodnak, hogy az MSZP változatlanul tartja vezető helyét, miközben az MDF növelni tudta népszerűségét. Ez utóbbi akár Boross érdemének is tekinthető, aki elődjével ellentétben a pragmatikus politizálás, a világosan, röviden megfogalmazott gondolatok híve. Boross értékelése tehát alapvetően helyes, és jó érzékkel vetíti előre a magyar politikai élet egyik lehetséges alapszerkezetét. Nálunk is meghonosodni látszik ugyanis az a struktúra, amelynek egyik pólusán a konzervatív keresztény-nemzeti, a másikon pedig a szociáldemokrata párt van. Köztük áll valamely liberális párt, amely betölti a mérleg nyelvének szerepét, abban az esetben, ha a két pólus közül az egyik nem kap abszolút többséget. Tőlünk nyugatra ilyen politikai szerkezet már évtizedek óta nagyon jól és hasznosan betölti szerepét, mint azt az osztrák és német példa mutatja. A nagy kérdés, nálunk melyik párt lesz a mérleg nyelve. Legesélyesebbnek az SZDSZ meg a Fidesz tűnik, ám nem lenne helyes elfeledkezni a Köztársaság Pártról, az Agrárszövetségről, a Pozs- gay-féle Nemzeti Demokrata Szövetségről sem. Mint minden választásokkal kapcsolatos előrevetítésnek, a miniszterelnök által említett formációnak is van egy nagy hibája. Az itt és most mérhető, érzékelhető tendenciákra épít, s megfeledkezni látszik arról az ugyancsak fontos tényről, hogy a választásra jogosultak csaknem 40 százaléka ma még nem tudja, melyik pártra szavaz május 8-án. Márpedig minden bizonnyal ez a 40 százalék dönti el, hogy a választás valóban az MDF és az MSZP küzdelmét hozza-e, miközben a többiek erősen leszakadva, alárendelt szerepet játszanak, vagy egészen más formáció alakul ki. Úgy tűnik, a politikai jövő ma még teljesen nyitott. Kloss Andor URNAOSZTAS. A napokban Salgótarjánban vették át a télepülések jegyzői a szavazóurna-csomagokat, melyek egy hét múlva jutnak főszerephez. Fotó: Gyurién MELYIK PÁRT EMBLÉMÁJA VAN ELREJTVE A KÉPEN ? A megfejtéseket május 8-án adhatják le a szavazóhelyiségekben. ELEGENDŐ SZÁMÚ HELYES MEGFEJTÉS ESETÉN minden jó, sőt minden hibás választ adó kedves megfejtőnk egyaránt élvezheti a közösen elnyert alacsonyabb inflációt, több munkahelyet, egészségesebb környezetet, szociális- és közbiztonságot, Cj valamint mindazt, amit egy igazán demokratikus állam polgárainak nyújtani tud. f > Cl & < I BESZÉLJÜNK A LÉNYEGRŐL: 7. TAKARÉKOS, HUMÁNUS KORMÁNYZÁST ! Szegény ország kormánya ne urizáljon ! A gazdasági válság kezelése érdekében szükség van a költségvetési kiadások csökkentésére. Elsőként az állami pénzekkel való pazarlásnak kell véget vetni. Felül kell vizsgálni az állami szférában munkaszerződésekkel garantált horribilis végkielégítések rendszerét, amelyek joggal háborítják fel az ország lakosságát! Olcsóbb és szerényebb kormányzati apparátusra van szükség. A kormánynak előbb a saját nadrágszíját kell szorosabbra húznia, mielőtt újabb áldozatokat kér a polgároktól! Magyarország nem állhat két világból ! Mára az országon belüli területi különbséged váltak az élethelyzetekben, társadalmi esélyekben mutatkozó szakadékok egyik legfontosabb okává. E méltánytalanság csökkentése, a hátrányos helyzetben lévő területek fejlesztése nemcsak a társadalmi szolidaritás miatt szükséges, hanem azért is, mert a lemaradó országrészek sokasodtával az egész ország jövője kerülhet veszélybe. Regionális fejlesztési program A munkanélküliségtől különösen sújtott térségeknek regionális fejlesztési programokat dolgozunk ki, amelyek javítani fogják az infrastruktúrát (elsősorban a közlekedést és a telefonellátást) és munkaalkalmat teremtenek helyben. Regionális fejlesztési alapokat hozunk létre az elmaradott térségek számára, hogy ösztönözni lehessen a beruházásokat. Az alapok működtetésében döntő szerepet kell adni a térségek vállalkozóinak és érdekképviseleteinek. Önállóbb önkormányzatokat ! Tarthatatlan, hogy miközben a bevételek túlnyomó része évről évre változó szabályok szerint felülről lefelé áramlik az önkormányzatok felé, a kiadások túlnyomó részét a kötelezően ellátandó feladatok kötik le. Tarthatatlan maga a normatív támogatási rendszer is. Állami költségvetési támogatásra persze szükség van. De egy olyan új rendszerben, amelyben a saját bevételek és a helyben maradó személyi jövedelemadó együttes aránya eléri az önkormányzatok összes bevételeinek kétharmadát. Ennek megvalósításához szükség van az adórendszer átfogó reformjára is. A központi adók csökkentésével párhuzamosan engednénk teret a helyi adóknak, amelyek felhasználását az állampolgárok közvetlenül ellenőrizhetik. A FIDESZ biztosítani fogja, hogy az önkormányzatok megkapják a személyi jövedelemadó legalább ötven százalékát.
