Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-27 / 123. szám

2. oldal Világpolitika - Hirdetés 1994. május 27., péntek Elutasították a Matáv további privatizálását A Deutsche Telekom és az Ameritech - a Matáv 30 százalékos tulajdonosai - azért utasították el a Matáv 67 százalékos állami tulajdona egy részének őszre tervezett további, tőzsdei privati­zálását, mert úgy vélik, hogy a piacnak előbb látnia kell 4 milli­árd dolláros beruházási programjuk valamelyes eredményeit - írta a Financial Times című brit lapban Nicholas Denton tudó­sító. „A nyilvános eladás a konzervatív kormány tömeges pri­vatizálási programjának sarkköve lett volna. A halasztás újabb csapás a programra. De akárhogyan is, a következő kormányt minden bizonnyal az MSZP alakítja meg, és a volt kommunis­ták már megígérték, hogy véget vetnek a kisrészvényes-prog­ramnak” - írta a tudósító. A két nyugati cég szerint az őszi el­adás csak akkor lehetne sikeres, ha olcsóbban osztogatnák a to­vábbi részvényeket, mint amennyit ők fizettek tavaly decem­berben. Sztrájkolnak a BBC újságírói és müszakisai Huszonnégy órás sztrájkba léptek a BBC rádió és televízió, il­letve a BBC rádiós világszolgálat újságírói és műszaki személy­zete. Ezt jelentette az AP-DJ. A munkabeszüntetést meghirdető két szakszervezet további sztrájkokat helyezett kilátásba. Az akció nem érinti a brit kereskedelmi rádió és televízió műsorait. A dolgozók helyi idő szerint hétfőn 23 órakor kezdett akciójuk­ká a munkaidővel és a fizetésekkel kapcsolatban tervezett vál­toztatások ellen tiltakoznak. A BBC vezetősége közölte, hogy a szakszervezetek kivonultak a tárgyalásokról, de ő a maga részé­ről kész azok újrafelvételére. A BBC, amely összesen 24.000 embert foglalkoztat, korszerűsíteni akarja a bérek és juttatások szerkezetét, hogy ezáltal 50 millió fontot takarítson meg idén. Kártérítési per a dohányipari cégek ellen Mississippi állam kártérítési pert indított a dohányipari vállala­tok ellen azon az alapon, hogy a dohányzás okozta betegsé­gekre több százmillió dollárt kellett adóbevételéből elköltenie a különböző egészségügyi programokon keresztül. Az állam képviselői egyúttal arra kérték a bíróságot: jogi úton tiltsa be a dohányféleségek árusítását fiatalkorúaknak. A keresetet tizen­három dohányvállalat - köztük a R. J. Reynolds és a Philip Morris - illetőleg kereskedelmi cég ellen nyújtották be. Az Egyesült Államok történetében ez az első ilyen jellegű per. Jogi szakértők szerint nem kizárt, hogy a precedenst teremtő bíró­sági eljárás után újabbak fognak következni, szinte végelátha­tatlan sorban. A BT és a dél-afrikai fegyverembargó Áz ENSZ Biztonsági Tanácsa szerda este megszüntette a Dél-afrikai Köztársaság ellen tizenhét éve bevezetett fegyver­szállítási tilalmat. A testület döntését annak elismeréseként hozta meg, hogy Dél-Afrikában felszámolták az apartheid rendszert, és beiktatták a demokratikusan megválasztott több­ségi kormányt. A szavazás egyhangú volt. A tanács egyúttal visszavonta azt az 1984-es határozatát is, amelyben a Dél-afri- ka^^jözt^rsa^glw) gy^rújfit fegyverek bojkottjára szólította fel a tagállamokat. Á többi ENSZ-tilalmat már korábban semmis- pe^yjjvápftotj4 á világszervezet erre illetékes testületé. Pinochet Kelet-Európába indult körútra Augusto Pinochet chilei ex-elnök európai körútra indult, amelynek során felkeresi Prágát és Moszkvát - adta hírül csü­törtökön az AFP a chilei hadsereg közleménye alapján. Pino­chet tábornok - aki 1973-ban puccsal került hatalomra és 1990-ig irányította Chilét, s a demokrácia négy évvel ezelőtti helyreállítása óta a hadsereg élén áll - a prágai hatóságoktól kapott meghívást, és olyan cseh haditechnikát szándékozik megszemlélni, amely számot tarthat a chilei katonák érdeklődé­sére. / Jemen: északi rakéta Adenre Az észak-jemeni erők csütörtökön, kevéssel éjfél után három rakétát lőttek ki Adenre. A rakéták közül kettő a levegőben fel­robbant, a harmadik a nemzetközi repülőtér tengermenti részén csapódott be. A repülőtér illetékesei egyelőre nem közölték, hogy vannak-e károk, emberi veszteségek. Az újabb rakétatá­madás ellenére szaporodtak a megbékélést sürgető nyilatkoza­tok, jelzések. A magát függetlenné nyilvánító déli országrész vezetői szerdán késő este azonnali, feltétel nélküli tárgyalá­sokra szólították fel az észak-jemeni kormányzatot. Az erre adott válaszról eddig még nem adtak semmilyen tájékoztatást a hírügynökségek. Krími válsághelyzet: élesedő flottavita Biztatónak nevezte a Szimfero- pol és Kijev közötti legutóbbi fejleményeket Jurij Meskov krími elnök. Egy csütörtöki nyi­latkozatában a politikus arról beszélt, hogy bizonyos kijevi politikai köröknek nem sikerült szembenállást provokálniuk. Meskov ugyanakkor közelebb­ről nem nevezte meg, hogy kikre gondol. A krími elnök az orosz hiva­talos hírügynökségnek nyilat­kozva arról beszélt, hogy sike­rült beindítani a tárgyalási fo­lyamatot, amely az álláspontok közelítésére, illetve az ellenté­tek feloldására irányul. Meskov ugyanakkor továbbra is azzal vádolta Kijevet, hogy folytatja a krími helyzet megingatását és a végrehajtó hatalom megosz­tását célzó erőfeszítéseket. A kedden felállított közös parlamenti bizottság eddigi te­vékenységével kapcsolatban előrelépésnek nevezte, hogy si­került körülhatárolni azon lépé­seket, amelyeket a két fél kész megtenni. Meskov ezzel kap­csolatban emlékeztetett rá, hogy az elkövetkező napokban munkabizottságot hoznak létre a két parlament képviselőiből, s ennek kölcsönösen elfogadható álláspontot kell kidolgoznia a vitás kérdésekkel kapcsolatban. Meskov megismételte, hogy az egy hete visszaállított 1992-es alkotmány egyetlen pontja sem irányozza elő az uk­rán határok felülvizsgálatát és nem sérti Ukrajna területi egy­ségét, mivel a Krím-félsziget továbbra is Ukrajna részét ké­pezi. A politikus hangsúlyozta vi­szont, hogy Szimferopol ra­gaszkodik hozzá: Kijevvel szerződéses alapon kell alakí­tani a kapcsolatokat, és meg kell osztani a hatásköröket. Megfigyelők szerint lényegé­ben Meskov szavai azt jelzik, hogy Szimferopol hasonló vi­szonyra törekszik Kijevvel, mint amilyen Oroszország és Tatárföld között alakult ki. En­nek lényege, hogy Kazany szé­les körű önállóságot élvez kap­csolatai, köztük a külgazdasági kapcsolatok alakítása terén. Közben a krími helyzet ren­dezése szempontjából meghatá­rozó másik kérdés, a fe­kete-tengeri flotta megosztása kapcsán ismertté vált, hogy a sikertelenül végződött három­napos moszkvai kományfői tárgyalások után a szakértők az elkövetkező tíz-tizenkét nap alatt egyeztetik a még vitás kérdéseket, és aláírhatóvá válik a flottamegosztás első szaka­szára vonatkozó megállapodás. Ezt az Interfax közölte Valerij Smarov ukrán miniszterel­nök-helyettesre hivatkozva. Európai Stabilitási Konferencia kezdődött Federico Mayornak, az UNESCO főtitkárának, majd Edouard Balladur francia mi­niszterelnöknek a beszédével csütörtök délelőtt megkezdő­dött az Európai Stabilitási Kon­ferencia kétnaposra tervezett párizsi nyitóértekezlete. A konferencia megrendezé­sének tervét eredetileg Balladur vetette fel egy évvel ezelőtt, kormányprogramja ismerteté­sekor. Á francia miniszterelnök a jugoszláv példa alapján úgy vélte: a közép-kelet-európai problémákat, mindenekelőtt a kisebbségek és a határok kérdé­sében mutatkozó nézeteltérése­ket még előzetesen, az esetle­ges konfliktusok kitörése előtt kell rendezni. Ennek a „meg­előző diplomáciának” lesz isko­lapéldája a most kezdődő ta­nácskozás. A nyitóértekezleten 57 or­szág képviselteti magát; a dele­gációk többségét - így a ma­gyar küldöttséget is - a kül­ügyminiszter vezeti. A tanács­kozáson a résztvevők rövid, 5- 5 perces beszédekben fejtik majd ki országaik álláspontját az európai stabilitással, a kon­ferencia céljaival kapcsolatban, s - legalábbis a tervek szerint ­a pénteken elfogadandó nyilat­kozat is csak általánosságokat tartalmaz. A lényegi tárgyalá­sok később, két regionális ke­rékasztal keretében kezdődnek: itt kell majd az érintett álla­moknak megállapodniuk az egymás közötti viták megoldá­sáról, és tető alá hozniuk a jó­szomszédsági szerződéseket. A további menetrend szerint egy év múlva kerülne sor a záró­konferenciára, ahol a már most is meglévő, illetve időközben megkötött szerződéseket ösz- szegyűjtve hoznák létre az Eu­rópai Stabilitási Egyezményt. A tanácskozássorozat eleve csak az Európai Unióhoz csat­lakozni akaró közép-kelet-eu­rópai országokra korlátozódik, s kizárja a résztvevők sorából a már nyílt konfliktusba kevere­dett térségeket: így a terv tulaj­donképpeni címzettjei a „viseg­rádi négyek”, a három balti ál­lam, valamint Románia, Bulgá­ria és Szlovénia. Párizsi megfi­gyelők egyetértenek abban, hogy a tanácskozások közép­pontjában a balti államok és Oroszország viszonya, illetve Magyarország és a környező ál­lamok kapcsolatai állnak maid. (MTI) Jár legnagyobb kedvezmény Kínának? Bili Clinton amerikai elnök várhatóan pénteken jelenti be, hogy a kereskedelmi gyakor­latban alkalmazott legnagyobb kedvezmény elve (MFN) ügyé­ben miként döntött: meghosz- szabbítja-e a státust Kína szá­mára, vagy pedig a megvonás mellett határozott. Kormány­zati és kongresszusi források szerdán azt közölték, hogy ér­tesülésük szerint az elnök a meghosszabbítás mellett tette le a voksát, ám egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen felté­telekkel. Tavaly Kína azzal a kikö­téssel kapta meg a státust, hogy a meghosszabbítás érde­kében általános és jelentős fej­lődést kell felmutatnia az em­beri jogok érvényesülése terén. Clinton különösen két feltétel teljesüléséhez ragaszkodott: a börtönmunkával készült ter­mékek exportjának beszünte­téséhez, és politikai ellenzéki személyiségek családtagjai ki- | vándorlásának engedélyezésé­hez. Kiszivárogtatások szerint Warren Christopher külügy­miniszter olyan jelentést ter­jesztett az elnök elé, amely tel­jesítettnek nyilvánította az utóbbi két feltételt. Csernomirgyin Pekingben Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök csütörtökön négynapos hivatalos látogatásra Kínába érkezett. Pekingben Li Peng kínai kormányfővel és Csiang Cö-min államfővel foly­tat megbeszéléseket, majd fel­keresi Sanghaj és Talien kikö­tővárosokat, hogy a nyitás poli­tikáját tanulmányozza, és orosz befektetések lehetőségeiről tá­jékozódjék. Útján számos mi­nisztere és vállalkozók népes csoportja kíséri. A pekingi re­pülőtéren jelezte, hogy mintegy fél tucat együttműködési meg­állapodás aláírására számít. Tárgyalásai elsődleges céljá­nak a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok elmélyítését ne­vezte. A pekingi orosz nagykö­vetségről származó információ szerint Csernomirgyin a gazda­sági és a kereskedelmi kapcso­latokban felmerült problémákra kívánja helyezni a hangsúlyt. Az orosz diplomata szerint sú­lyos gond a közlekedési kapaci­tások szűkössége. Problemati­kusnak nevezte azt is, hogy a barterkapcsolatok uralják az árucserét, a teljes forgalomnak mintegy hetven százalékát te­szik ki. Tavaly harminc százalékkal nőtt a kétoldalú kereskedelem forgalma, az év első negyedé­ben azonban visszazuhant. Az FKgP, az MDF és a KDNP, valamint az EKGP szervezeteinek vezetői a 4-es számú választókörzetben (Balassagyarmat-Rétság) megállapodtak abban, hogy az országgyűlési képviselő-választások második fordulójában, május 29-én a KDNP képviselőjelöltjét, KOVÁCS GÁBORT támogatják. Kérjük tagságunkat és minden velünk szimpatizáló választópolgárt, szavazatával segítse, hogy a keresztény értékrendet, a nemzeti összefogás eszméjét vallók érdekei a következő négy évben is megfelelő súllyal képviselve legyenek a magyar parlamentben. Szavazzon L) Kovács Gábor KDNP | A megegyező felek részéről: Johan János (MDF) Horváth Árpád (FKgP) Tőzsér Zsolt (KDNP) Dósa Józsefné (EKGP) ma.. .egyszerűen minden • Orosz-ukrán háború? • Centrum-diadal a bíróság előtt? • Tenderbotrány a postán? • Gyerekverseny az első millióért? 8 ok, hogy Miért szavazzon az SZDSZ jelöltjére? Hogy véget vessünk a • társadalom megosztottságának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom