Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-24 / 120. szám

1994. május 24., kedd Házunk Tája 7. oldal KEDVENC ÉTELEINK Dunahullám A látvány és az íz megér­demli a fáradságot, hogy elké­szítsük az igazán finom és mu­tatós süteményt. A tészta hozzávalói és elké­szítése: 8 tojás sárgáját 25 deka porcukorral és egy egész mar­garinnal kikeverjük, hozzáa­dunk 35 deka lisztet és egy mokkáskanál szódabikarbónát. Elfelezzük, felébe kakaót te­szünk, s végül a nyolc tojás habját elosztva óvatosan össze­keverjük. Zsírozott tepsibe ken­jük a sárga tésztát, rá a barna kerül és magozott meggyel megszóljuk. A meggy mennyi­sége egyéni, telerakhatjuk az egészet, de keveset is használ­hatunk. A süteményadag nagy méretű gáztepsibe elegendő. A krém elkészítése: 1/2 liter tej, 2 csomag vaníliapudingot sűrűre felfőzünk, kihűlés után 15 deka vajat vagy margarint, 10 deka porcukrot habosra ke­verünk, és a kihűlt krémmel összedolgozzuk. A kihűlt tész­tára rákenjük és csokimázzal leöntjük. Hűtőben napokig friss marad. NEM BOSZORKÁNYSÁG Burgonyás-köményes kenyér - házilag sütve Hozzávalók: 25 dkg finom­liszt, 3 evőkanál olaj, 50 dkg hámozott, áttört, főtt burgonya, 1 púpozott teáskanál kömény­mag, 2 dkg friss élesztő, 1 csa­pott teáskanál só, 1 teáskanál kristálycukor, olaj a tepsi kené­séhez, 1,5-2 dl tej. A kenyér összes alkotórészét a sütés előtt a kellemes hőmér­sékletű konyhában készítjük. Nagy bögrébe 1 dl meglangyo- sított tejet öntünk, és belekever­jük a szétmorzsolt élesztőt, va­lamint a cukrot, majd a bögrét egy papírszalvétával befedjük, és az élesztőt addig kelesztjük, amíg a bögre tetejére fel nem „fut”. Mély tálba szitáljuk a lisztet. A közepébe öntjük a felfutott élesztőt és az olajat, ezután pe­dig beletesszük a még melegen áttört burgonyát, a sót, valamint a köménymagot, majd össze­dolgozzuk. Apránként annyi tejet öntünk még hozzá, hogy közepesen kemény tésztát kapjunk. Addig gyúrjuk, amíg lyukacsos-hó­lyagos nem lesz. Lisztezett deszkán két da­rabra vágjuk, hosszúkás for­mára alakítjuk, majd kikent sü­tőlemezre rakjuk. Egy órán keresztül hagyjuk kelni, a tetejét vízzel lekenve, közepesen forró sütőben szép pirosra sütjük. Dr. Bálint György Csöppet sem dicsekedhetünk azzal, hogy a településeink vi­rágdíszesek lennének. Egyes falvakban még ültetnek virágo­kat az előkertekbe és virágosak az ablakok is, de a városokban - különösen a panelházas lakó­negyedekben - alig akad ilyen. Messzire vezetne, ha most arról kezdenék elmélkedni, hogy eb­ben a tervezőknek van nagyobb felelőssége (ők ugyanis kispó­rolják az ablakládákat a házak­ból), avagy annak, hogy a pa­nelházak lakói ezeket a lakáso­kat csak átmeneti szállásnak te­kintik. Csupán reménykedem, hogy évről évre többen fogják Nógrád területe kedvező a málnának A málna (Rubus idaeus) a ró­zsafélék (Rosaceae) család­jába tartozik, erdőkben, külö­nösen vágásokban, tömegesen nő. Nagyon sok nemesített - üzemi termesztésben, házi­kertben telepített - fajtáját is­merjük. Évelő gyökérzetű és kétéves föld feletti hajtásrend­szerű félcserje. Egy-egy tövön belül a hajtásrendszer egy- és kétéves hajtásokból, azaz zöld sarjakból és megfásodott ter­mővesszőkből áll. Keletkezésük alapján két­féle sarjat különböztetünk meg. A tősarjak a termővesz- szők legalsó rügyeiből, vagy a gyökértörzsön levő rügyekből képződnek, és mindig szoros összeköttetésben maradnak az anyatővel. A gyökértörzsről csak tépéssel, viszonylag nagy sebfelülettel választhatók le, ezért továbbszaporításra ke­vésbé alkalmasak. A gyökér- sarjak a gyökereken mindenütt megtalálható járulékos rü­gyekből fejlődnek, gyakran elég nagy távolságban az anyatőtől. A gyökérsarjak önálló gyökérzetet fejleszte­nek, és idővel leválasztódnak az anyatőről, ezért szaporí­tásra kiválóan alkalmasak. Másfél hónapos virágzás A sarjak általában tavasszal, március végén, április elején jelennek meg, és folyamatosan növekednek szeptember ele­jéig. Oldalelágazások csak a nyár elején kihajtott rügyekből fejlődnek, a rügydifferenciá­lódás után ősszel kihajtott ol­dalrügyekből csak fürtök kép­ződnek. Az ősszel termő fajták sarjainak a csúcsán a termő­rügy már a nyár folyamán dif­ferenciálódik. A megfásodott, másodéves sarjat termővesz- szőnek nevezzük. A málna a többi gyümölcs­fajhoz képest viszonylag ké­sőn, május közepétől június végéig virágzik, ezért a tavaszi fagyok ritkán károsítják. A vi­rágzás a virágok kialakulási sorrendjének megfelelően aránylag hosszú ideig, egy­másfél hónapig is elhúzódik. A gyümölcs teljes kifejlő­déséhez és beéréséhez egy­másfél hónap szükséges, így a virágzás vége rendszerint át­húzódik az érés kezdetére. Mint korábban említettem, a málna vesszői csak két évig maradnak életben, ezért ter­mésérés után a termővesszők elpusztulnak, ezeket le kell metszeni és ajánlatos elégetni. A málna a gyümölcsfajaink közül az egyik legigényesebb a csapadék mennyiségével szemben. Ez a nagy vízigé­nyével és a sekélyen elhelyez­kedő gyökérzetével magya­rázható. Fontos a csapadék te- nyészidőszak alatti megosz­lása, mivel a június közepétől július végéig tartó, hosszú érési időszak alatt uralkodó szárazság a termesztés bizton­ságát veszélyezteti. Lejtős he­lyen lehetőleg a keleti, észak­keleti fekvésbe ültessük. Nógrád megye szinte egész területe kedvez a málna telepí­tésének, termelésének. Ezeket a környezet adta lehetőséget nagyon sok termelő ki is hasz­lajfelesegeken, homokos, me­zőgazdasági talajon, középkö­tött agyagtalajon egyaránt megtermelhető. A málna gyö­kérzete csak a jó szerkezetű, vízzel és levegővel (oxigén­nel) egyaránt ellátott talajok­ban fejlődik kielégítően. A terméshozamok növelése és a jobb minőségű gyümölcs termesztése érdekében nagyon figyelni kell a fajták megvá­lasztására. Hiba lenne azon­ban, ha egy-egy fajta termő- képességének megítélésekor figyelmen kívül hagynánk a termőhelyi viszonyokat, mivel egyes fajták eltérően visel­kednek az egyes termőtájakon. Legjobb a „guruló” minőség Nyersfogyasztásra csak a kemény húsú, kellemes ízű, úgynevezett „guruló” minősé­get adó fajták alkalmasak. Az érési idő a málnafajták megvá­lasztásánál nem játszik olyan fontos szerepet, mint egyéb gyümölcsfajtáknál, mivel a fajták közötti érésbeli különb­ségek legfeljebb 10-15 napot tesznek ki. A kétszer termő fajták termésük egy részét nyáron beérlelik, míg másikat ősszel hozzák. A teljesség igénye nélkül felsorolok néhány fajtát, ame­lyeket érdemes a kiskertekbe telepíteni. Mailing Exploit (ej­tendő: melling ekszplojt): ‘A talajok iránt kevésbé igényes. Bogyója igen nagy, egyenlete­sen érik. Korai érésű. Nyers­fogyasztásra és mélyhűtésre is alkalmas. Nagymarosi: Az egész országban elterjedt, kö­zepes növekedésű fajta. Vesz- szői merevek, felállók, sűrűn tüskézettek. Gyümölcse göm- bölyded, világospiros, köze­pes nagyságú, vagy kicsi. íze az erdei málna ízére emlékez­tet. Középkésői érésű. Nyers­fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkal­mas. Folyton- termő fajták is vannak már forgalomban, amelynek elő­ször június kö­zepétől július közepéig, majd még egyszer szeptemberben szüretelhetők. A málnát tá­maszberende­zések - karós, vagy huzaldró­tos megoldás - nélkül nem tud­juk termelni, mert szárai el­hajlanak, eltör­nek. Telepítéskor ezeket a té­nyezőket mindig figyelembe kell venni. No meg azt is, hogy telepítés előtt jól fellazí­tott és istállótrágyával befor­gatott talajba ajánlatos telepí­teni, mert meghálálja. Nyári ízek - fagyasztva Málnát ősszel és tavasszal is ültethetünk. A telepítéskor nagyon vigyázzunk az ültetés mélységére. Sekély ültetés és rossz tömörítés esetén az amúgy is felszín közelében el­helyezkedő gyökerek kiszá­radnak., Az első év évégéig célszerű elvégezni a támasz­rendszer felállítását. A málna sokféleképpen fel­használható, finom zamatú, ér­tékes édes gyümölcs. Legjobb ízét frissen fogyasztva lehet igazán élvezni. Szörpöt, dzsemet, lekvárt, bort is ké­szíthetünk belőle. Aki a téli időszakra is gondol, az télire a fagyasztószekrénybe is feltét­lenül szorítson helyet a mál­nának. A saját kertünkből fris­sen szedett málna íze messzire felülmúlja a piacon vásároltak ízét, mivel hamar törődik és levet ereszt. Aki csak teheti és kertjében helyet tud biztosí­tani a málnának, az telepítsen is. Ma még ritka, de már van tüske nélküli málna is. Holecz Ferenc Ki hinné, hogy a málna is a rózsaféle nálja. A málna különböző ta­Mi legyen az ablakládában? Bálint gazda tanácsai kertészkedóknek virágos ládákkal díszíteni a la­kásuk ablakait. Hogy mit ültessünk az ablak­ládákba, az anyagi lehetősége­inktől, a növények beszerzésé­nek lehetőségeitől és a környe­zeti adottságoktól függ. Vannak kifejezetten olcsó, egynyári növények, amelyeket még palántázni sem kell, ha­nem az ablakláda földjébe köz­vetlenül bevethetjük, vagy dugványozhatjuk őket. Napos helyre vethető a por­csin, az egynyári margaréta, az ernyős tatárvirág és a tenger­parti fülesternye magja. Gyöke­res sarjakról, dugványokról ül­tethetjük az indás varjúhájat, a kövirózsát és a borostyánt. Jóval költségesebb az ablak­ládákat kerti muskátlival és pe­túniával betelepíteni. Ezek na­pos helyre valók, miként a zsá­lya, a büdöske és az oroszlán­száj palántái. Félámyékos helyen nálunk is jól beválik a /n/ó-(borostyánle- velű) muskátli, amely gondos ápolás, rendszeres öntözés és műtrágyázás mellett, akár egy tarka, keleti szőnyeg, úgy om­lik le az ablakládákból. Árnyékos, szélvédett helyen a legszebben és a leggazdagab­ban virágzó növény a gumós begónia. Roppant formagaz­dag, mert egyszerű és telt vi­rágú, fehér, sárga, rózsaszín és piros virágai vannak, és a vi­rágszirmok alakja is nagyon változatos lehet. Igényes növé­nyek, amelyet az átteleltetett, vagy vásárolt gumóról kell elő­nevelni és a fagyok elmúlta után kiültetni. Rendszeres, bő­séges öntözést és jó tápanyagel­látást igényel. Árnyékos, szél­védett helyre való a törpe ne- báncsvirág és a fukszia is. Télen sem kell üresen hagyni az ablakládákat, ilyenkor tűzhe­tünk a földjükbe fenyőágakat vagy bogyós cserjeágakat is. Az ablakládákat fűszernövé­nyek termelésére is használhat­juk. Ide való a majoránna, a ba­zsalikom, a borsfű, a kakukkfű. Bakos Pálné maconkai házának ablaka Fotó: Rigó IDŐSZERŰ NÖVÉNYVÉDELEM Esős évben több a kórokozó Kalászosok: A lisztharmat és a vörösrozsda mellett - a csapa­dékosabb időjárás következté­ben - helyenként a szeptóriás levélfoltosság tünetei (meg­nyúlt, barna foltok, tűszúrásnyi, fekete pöttyökkel) is gyakoriak. A betegség ellen - a kén kivéte­lével - szinte mindegyik enge­délyezett gombaölő szer (Tilt, Alto *, Gránit *, Kolfugó *, Polyram stb.) hatásos. Ä levéltetvek betelepedése megkezdődött, sőt, már a kalá­szokon is szívogatnak. Foszfor- savészterekkel (Ekalux *, Di- mecron **, Wofatox **, Phosd- rin **), piretroidokkal (Talstar, Fendona, Karate, Sumi-Alfa *, Decis ULV **) vagy a Trebon készítménnyel irthatok. Hagyma:A hagymalégy nyű­veitől károsított növények a fejlő­désben visszamaradnak, elrothad­nak. Az erősödő kártételt felszí­vódó rovarölő szerek (Ekalux *, Hostaquick *, Anthio *, Bi 58 *, Rogor *, Danadim *, Sinoratox *) kipermetezésével próbáljuk mérsé­kelni. Nedvesítő szert (Citovett, Nonit) is adagoljunk a permedéhez. Mák: A korai levélszáradással fenyegető peronoszpóra és helmin- tospóriumos betegség megelőzé­sére a kontakt, réz + szerves (Cup- rosan, Miltox, Perotox) vagy szer­ves hatóanyagú szerek (Dithane, Antracol, Cineb) használhatók. Nedvesítő szerre itt is szükség van. Burgonya: A burgonyabogarak ellen a tömeges lárvakelés idején védekezhetünk eredményesen (Nomolt, Bancol, Padan, Thiodan *, Thionex *, Fendona, Talstar, Sherpa, Sumi-Alfa *, Karate, Chinmix, Decis, Ripcord, Ultracid *, Dimecron **, Penncap **, Wofa­tox ** stb.). A Nomolt különösen valamelyik piretroiddal (Fendona, Sherpa, Sumi-Alfa *, Karate stb.) együtt szerepelhet kimagaslóan. Gyümölcsfélék: Szilvásokban és barackosokban - mivel a rajzás ismét erősödött - készüljünk fel a „kukacosságot” okozó molyher­nyók (szilvamoly és keleti gyü­mölcsmoly) elleni védekezés meg­ismétlésére. Az almamolyok tömegesen re­pülnek, ezért az átalakulásgátló ké­szítmények (Cascade *, Insegar, Nomolt, Dimilin) bevetése még mindig időszerű. A nagyrészt már kikelt szőlő­molylárvák ellen viszont a kontakt- és gyomormérgek (Zolone, Bancol, Danitól *) kijuttatását ajánljuk. A kaliforniai pajzstetű által veszélyez­tetett növényfajokban (csonthéja­sok és főleg alma, körte) ismételjük meg a foszforsavészteres (Zolone, Bi 58 *, Rogor *, Danadim *, Sino­ratox *, Unifosz *, Ultracid *, Di­mecron **, Phosdrin **) kezelőt, amely egyben a kelő molylárvák .el­len is hatékony. Cseresznye, meggy, kajszi: A blumeriellás és a gnomőniás lé- vélfoltosság elsősorban a csapa­dékban bőségesen részesült, mély fekvésű területeken válthat ki idő előtti lombhullást. Permetezéssel (Sporgon *, Topsin-M, Ch. Funda- zol, Delan, Captan, Buvicid Ki, Merpan, Orthocid, Polyram, Dith­ane, Antracol) nem csak a közvet­len kár hárítható el, hanem a fák élettartama is meghosszabbítható. Őszibarack: A lisztharmaLá hajtásokat és a gyümölcsöket egy­aránt ' károsíthatja. Megelőzéséiül szisztemikus szerek (Systhane, Rü- bigan, Atemi C, Score, Sápról, Sporgon *) kipermetezésével gon­doskodjunk az érzékeny fajtáknál. Szamóca: A csapadék hatá­sára a szürkepenész gyümölcs­rothadást okozhat. Közvetlenül érés előtt már csak a Polyoxiti (élelmezés-egészségügyi vára­kozási ideje: 3 nap) vagy a Rovral (é.v.i: 7 nap) vethető be a kórfolyamat megfékezésére. Szőlő: Szélvédett fekvésű, ér­zékeny fajtájú ültetvényekben a lisztharmat első tünetei már föllel- hetők a leveleken (főleg a fonáki részen). Az esőzéseket követő me­leg, párás időszakokban adott a ko­rai, tömeges fertőzés lehetősége. Teljes adagú felszívódó szert (Topas EC, Atemi S, Bayleton, Systhane E, Rubigan EC, Tilt, An­vil, Trifmine, Sumi-8, Sápról, Punch **, Dorado **, Tridal SC **) és kontakt készítményt (Karathane, Kumulus, Thiovit, Microthiol, Kénkol, Szulfurr,Kén, Nike-kén, Szera) kombináltan ki­juttatva a betegség nagy biztonság­gal és - a peronoszpóra elleni vé­dekezéshez viszonyítva - még mindig olcsón elhárítható. Pero- noszpóra-veszély továbbra sincs, a szerköltséget megspórolhatjuk. írásunkban **-gal a I„ *-gal pe­dig a II. kategóriájú készítményeket jelöltük. Szorgos, gyorsan tojo tyuk A nyugat-iráni Kermanshah városában ritka csúccsal büsz­kélkedhet: egyik lakosának tyúkja ugyancsak szorgoskodik - csaknem óránként örvendez­teti meg gazdáját egy tojással. Mint az Ima hivatalos iráni hírügynökség jelentette, a derék szárnyas, amely Kínából szár­mazik és rizzsel, búzával meg füvekkel táplálkozik, 52 óra le­forgása alatt 42 tojást tojt gaz­dájának. A tojások darabja 60- 75 grammos súlyt ért el. Ésszerűen, egymás után! A kisebb házikertekben van a legnagyobb szükség, de a legnagyobb lehetőség is a többszörös kerthasznosításra. Feltéve, hogy kertünk talaját kellő táperoben és kultúrálla- potban tartjuk. Aki már gyakorlatból tudja az egyes zöldségfélék tenyészidejét, be- és letakarí- tásának várható időpontját, a vetőmag beszerzésével felké­szülhet - természetesen az e rovatban már érintett vetés­forgó, az egymásutániság tű­rése elveinek betartásával — az utótermesztésre. Az okos kertművelő kellő átgondolás­sal és tervezéssel egy évben akár háromszor is „arathat” egyazon területről. Nézzük a megvalósítás legkézenfekvőbb lehetősé­geit! A már május közepétől be­takarítható áttelelő saláta, hó­napos retek, zöldhagyma, őszi vetésű spenót, majd ezt köve­tően a június közepéig leke­rülő korai karalábé, tavaszi saláta és spenót, valamint a nyári retek sorai közé vethet­jük a csemegekukoricát, uborkát, spárgatököt, esetleg dinnyeféléket. Újra a nyári retket, az ún. „csokros” salá­tát, a nyári káposztaféléket. Ezeket követheti a mintegy harmadik aratásnak számító kései karalábé, a rövidnappa­los zöldborsó, zöldbab, uborka, amelyek, ha korai dér nem jön, szeptember végén, október elején jó termést ad­nak. Teljes biztonsággal vet­hetjük még harmadikként a téli retket és céklarépát, ez évi betakarításra és a következő évi betakarításra az át tele lő salátát, a fokhagymát, a sarja- dékhagymát, a spenótot, eset­leg egyes káposztaféléket. Kertzugokban a tormadug­ványok elrakása is sorra ke­rülhet. Jobb szerkezetű tala­jokon a petrezselyem őszi el­vetése is sikerrel járhat. A másod- és harmadveté- sűeknél felhívom a figyelmet a helyes fajtakiválasztásra, át­tételüknél pedig kiemelten a salátára, mert nem minden fajtája alkalmas erre. Átíélel- tetésre a Nansen vagy Téli vajfej fajták vetőmagját ke­ressék. Szakái László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom