Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-21-22 / 119. szám
6.oldal Nyílt tér 7.oldal Női dolgok 8.oldal Pünkösd 1994. május 21-22., szombat - vasárnap # II J Arcok-harcok 9.oldal Család-szabadidő lO.oldal Nógrád Prágában 11.oldal KULTÚRA - MŰVÉSZET 5. oldal Hetvenöt éve védték meg Salgótarjánt Beszélgetés dr. Liptai Ernő hadtörténész kandidátussal A Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportjának szervezésében a közelmúltban emlékeztek meg a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban arról, hogy 75 évvel ezelőtt védték meg Salgótarjánt a cseh-szlovák intervenciós támadásoktól. Dr. Liptai Ernő hadtörténész kandidátus tartott érdekfeszítő, dokumentumokkal alátámasztott előadást tanároknak, diákoknak, muzeológusoknak a háromnegyed évszázada történt eseményekről. Vele beszélgettünk az egykori harcokról.- Milyen támadásokról van szó nevezetesen?-Az antant lényegében már 1918 végén meghatározta kis-Magyarország északi határait. Ezen a cseh-szlovák fél még módosítani kívánt. A Duna vonalától délre hídfőket kívánt létrehozni, és egyebek között a borsodi iparvidék és Ru- szjinszkó mellett nagyon szerette volna a6 salgótarjáni szénmedencét is, megszeretni. Ezt igyekeztek legalizálni az antant állítólagos jóváhagyásával, ami nem volt. Amikor 1919. április 16-án a román királyi csapatok megtámadták,! Magyarországot, rövidesei), a francia vezérkar által összehangolt tevékenység sprán megkezdődött az északi demarkációs vonalaktól délre fekvő területek elleni támadás előkészítése. Április végén a támadás meg is indult. A cseh-szlovák hadügyminiszter parancsára indított támadást az antant által Cseh-Szlovákia részére kijelölt területek megszerzésére irányuló hadműveletként kívánták feltüntetni. Azok a salgótarjáni és környékbeli munkások, bányászok, értelmiségiek, akik 1919 áprilisában, májusában és a későbbiek során fegyvert fogtak, szülőföldjük, otthonuk, végső soron Magyarország szabadságáért harcoltak. Ez politikai állásfoglalástól függetlenül is önvédó cselekedet volt. Ezért mindazok, akik a szülőföld védelmében áldozatokat hoztak, megsebesültek, vagy életüket áldozták, minden politikai rendszerben megérdemlik, hogy a háromnegyed évszázados évforduló alkalmából fejet hajtson előttük az utókor.-Kik vezették a Salgótarján és a szénmedence védelméért folytatott harcokat?- Meglehetősen gyakran változott a salgótarjáni szénmedence védelmét ellátó csapatok hadrendje. Harcolt itt a 40. hadosztály, először még az első világháborús hadsereg maradványaként. Aztán a februárban kezdődött átszervezés után a harmadik hadosztály csapatai vették át a 40. hadosztály szerepét. Végül pedig a 80. dandár vöröskatonái és a velük lévő önkéntesek kerültek ide. A hadosztály-, illetőleg a dandárparancsnokok között nagyobb számban hivatásos tisztek, az egykori császári és királyi hadsereg, illetve a honvédség tisztjei voltak. Akadtak köztük is olyanok, akik egymástól is eltérően ítélték meg az áldozatvállalás értelmét, szükségességét, de többségük becsülettel igyekezett ellátni a feladatát.- Hogyan történt a támadás és a védekezés?-Salgótarjánt 1919 májusában kétszer fenyegette közvetlen elfoglalás. Az első cseh-szlovák offenzíva a város elfoglalására április végétől, május elejétől május 10-12-éig tartott. Ekkor a salgótarjáni munkások, illetőleg a környező falvak bányászainak felkelése mellett a regulárisnak minősíthető, nem milícia jellegű 6. hadosztály csapatainak ide küldése kényszerítette visszavonulásra a cseh-szlovák csapatokat. Másodszor május 17-e után indult újabb cseh-szlovák támadás, mert közben a 6. hadosztály csapatait a vezérkar kivonta, és a Duna - Tisza közé irányította azzal az indokkal, hogy ott délről szerb támadás várható, esetleg francia erők segítségével, közvetlenül fenyegetve a fővárost. Ezt a helyzetet használták ki a cseh-szlovák csapatok, amikor újjászervezett erőikkel újabb támadást indítottak Salgótarján ellen, méghozzá ez alkalommal keleti, illetőleg délkeleti irányból is. Ekkor történt, hogy Salgótarjánt a Pétervására felől Kisterenye irányába történő előrenyomulás délről elvágta. Kisterenyét elfoglalták. A helyzet súlyos volt. Két salgótarjáni zászlóaljat is bevetettek ebbe a déli, délkeleti irányba. Végül is az hozott megoldást, hogy közben - május 20-án - Miskolcot a Vörös Hadsereg első hadosztálya visszafoglalta, Kisterenye felé pedig visszafordították a 6. hadosztály már kivont csapatainak egy részét, akik sürgős visszavonulásra kényszerítették a cseh-szlovák csapatokat. Ezzel zárult le Salgótarján másodszori felmentése, a második csata a városért. -th A honvédő katonák Salgótarján főterén Balassagyarmattól Balatonfüredig - Réti Zoltán gyönyörködtet „Megfestett” Mikszáth-elbeszélések kiállítása A Balassagyarmaton élő Réti Zoltán festőművész kiállítása május 7-én nyílt meg Balaton- füreden, a Közösségi Ház Folyosó Galériájában, az országos Jókai-napok programjaként, Akvarellek Mikszáth Kálmán elbeszéléseihez címmel. Az összesen 33 lapból álló akvarellsorozatból 25 látható Balatonfüreden. A festőművész nem azért választotta témájául az író elbeszéléseit, mert Mikszáth Kálmán dolgozta fel Jókai-életraj- zát, hanem régi elhatározását valósítja meg. Évtizedekkel ezelőtt határozta el, hogy nógrádiként Nógrád megye nagy alakjaival, illetve életművükkel foglalkozik. így került sor Rózsavölgyi Márkra, akiről könyvet is írt, valamint Madách Imre és Komjáthy Jenő műveinek feldolgozására. Ezen akva- rellsorozatainak címe: Akvarellek Madách Imre Az ember tragédiája című művéhez, Akvarellek Madách Imre Mózes című művéhez, Akvarellek Komjáthy Jenő verseihez. Ezek egy része album formájában is megjelent. Az Akvarellek Mikszáth Kálmán elbeszéléseihez című sorozata a folytatás. A sorozatok nagyméretű ak- varellekből, színes grafikákból állnak. Réti Zoltán úgy véli, amit a tus tud, azt az akvarell is Az a pogány Filcsik (Réti Zoltán akvarellje) tudja. Még többet is, mert az akvarell színeset is tud. Egyébként az így keletkezett képek száma meghaladja a százat. Azt kívánja elérni velük, hogy az emberek többet foglalkozzanak a feldolgozott szerzőkkel, művekkel, hiszen maradandó értékekről van szó. Mikszáth Kálmán elbeszélései kis gyöngyszemek. A „nagy palóc” meghatóan szép mondatokat ír, s a száz évvel ezelőtti világ csillog a művekben. Csodálatosan szép és szomorú mondatokban örökíti meg az életet, amelyet ugyanakkor bölcs humorral is szemlél. De nem hiányzik a kritika és az együttérzés sem a művekből, és az olvasó megérzi, az író nagyon is súlyos mondanivalókat tud egyszerű nyelven elmondani a ma emberének is. Mert hiszen - miként minden nagy művész életműve - nemcsak korához, hanem minden kor emberéhez is szól. Réti Zoltán akvarelljei is a mikszáthi elbeszélés sokszínűségével gyönyörködtetnek. Az író arcképét is úgy festette meg, amint pipafüst mögül szemléli a világot, kicsit távolságot tartva, de mégis mélyen ismerve az ember indulatait, lelkének rezdülését. A lapok közül lehetetlen kiválasztani a legszebbet. Ezek közé tartozik A néhai bárány, a Bede Anna tartozása, a Péri lányok szép hajáról, Az a pogány Filcsik, Az aranykisasszony, Az a fekete folt, a Lapaj, a híres dudás, A fehér kutya, A lohinai fű, A királyné szoknyája, a Be- szélyke, és így tovább. Külön érdemes szólni a tájakról is, amelyekben Mikszáth alakjai élnek, szerelmeskednek és meghalnak. Ezek a Börzsöny, a Cserhát, a Karancs, egyúttal az író és a festőművész tájai. Réti Zoltán akvarelljein úgy fénylenek, mint zápor után a szivárvány a felhőkben, -mér Balassi Bálint 400 esztendeje Hibbén nyugszik Az ősök várispánok, nagybirtokosok, hadvezérek voltak Balassi Bálintot a Liptó vármegyei Hibbén (Hybe) temették el 400 éve. Nyughelye az itteni templomban van. A Balassi-év kapcsán ezekben a hetekben sokan szerveznek kirándulásokat Hibbére is, hogy tisztelegjenek a nagy magyar reneszánsz költő emléke előtt. Dr. Szvircsek Ferenc történész muzeológus családja évszázadokra visszamenően Hibbén élt, s bár ő Salgótarjánban született, a családi hagyomány révén szorosan kötődik a településhez, amelynek említésével először a 13. században találkozhat a kutató. Ekkor a Fehér-Vág egyik mellékfolyójának, a Hybicának partján fekvő mezőváros. Dr. Szvircsek Ferenccel Hibbe és a Balassák kapcsolatáról váltunk szót, a költő nevét ezúttal az ősibb, eredeti családnéven Balassa Bálintként használva.- A 16. században Thurzók, Bebekek, Pekryek, Balassák, Báthoryak, Illésházyak váltakoztak a liptói területek nagy részének birtoklásában. A birtokos családok közül minket most a Balassák érdekelnek, hiszen Mikó comes ágából a 14. század végén a Balassák nagy történelmi szerepre hivatott családja sarjadt ki. Hogyan történt ez?- A Balassák őse nagy valószínűséggel szláv eredetű, Syk fia Detre Borsodból telepedett át a 12. században a nagy-zólyomi ispánságba. Á 13. század első évtizedeiben a család tagjai nemzetségnevet nem viseltek. Detrik a zólyomi ispán- ság északi kerületében szerezte az első birtokait, így a 13. században már birtokosok voltak Liptóban, a Vág partjai mentén. A zólyomi ispánság vezetése száz évnél hoszszabb ideig a Balassa család tagjainak vállán nyugodott. A Balassa-ősök voltak várispánok, nagybirtokosok, hadvezérek.- Hogyan befolyásoíta a protestantizmus terjedése a főurak, köztük a Balassák vagyonszerzését?- Mint kegyurak is igyekeztek az egyházi birtokokat megszerezni. II. Lajost (1516-1526) 1522-es csehországi útján elkísérte többek között Balassa Ferenc, Kékkő várának ura, s hazatérve róla jegyezték fel, hogy Luther Márton híve lett. Kiterjedt birtokain is terjesztette a protesözvegye, Perényi Orsolya evangélikus hitre nevelte fiait. Balassa János 1545-ben az országgyűlésen is védelmébe vette a lutheránusokat, s a család anyagilag is támogatta a külföldi protestáns egyetemeken tanuló ifjakat. Balassa BáDr. Szvircsek Ferenc: Érdemes többet tudni a liptói Hibbe községről lint anyja, Sulyok Anna a protestantizmus buzgó híve volt, tartotta róla Bornemissza Péter (1535-1585) evangélikus lelkész, akit Balassa Bálint nevelő- jeként is ismerünk.- Különös eseménynek számított 1586-ban, hogy Balassa Bálint katoli- zált. Mivel magyarázható a költőnek ez a lépése?-Ezt érthetővé teszi az a válság, amely emberileg, érzelmileg befolyásolhatta. 1588- ban már Rudolf (1576-1608) ismét hívévé fogadta, és Újvárba vezényelte. Itt' katonáskodott 1589- ig, Hibbe szomszédságában. Hibbe mezővárosa ekkor még Balassa- birtok, de nem volt felhőtlen a viszonyuk. 1595 márciusában a pozsonyi kamara a hibbe- iek panaszára földesuraik, Balassa Bálint és Ferenc ellen vizsgálatot szándékozott indítani. A költő ekkor már a családi kriptájukban nyugodott. Az esztergomi ostrom során 1594. május 19-én megsebesült költő május 26-án halt meg. Holttestét először Újvárba vitték, majd innen szállították Hibbébe, a katolikus templom kriptájába, testvérei, II. Farkas és V. László mellé. Feltehetően apját, Jánost is ide temették 1576-ban. -teA hibbei templom, amelyben a költő nyughelye van táns tanokat. Balassa Ferenc 1526-ban Mohácsnál elesett, Testvéreivel a templomban Balassa Bálint János fia 1601-ben bekövetkezett halála után birtoka a királyi kamarára szállt. A család többi tagja a felvidéki főnemességhez hasonlóan Pázmány Péter idejében, a 17. század elején katalizált. A Kriván alatti kis mezőváros templomában nyugszik már 400 éve Balassa Bálint testvéreivel. Emlékét 1898-ban az MTA és Liptó vármegye közössége emléktáblával örökítette meg, amelyen Rimay János verse olvasható. Színházi estéh Az a néző, aki Marc Camoletti francia színpadi szerző darabjához vált jegyet, biztos lehet a dolgában: jól fog szórakozni. Hiszen a férfi és nő örök kapcsolatát szellemesen kifigurázó bohózatait a világ számos országában játsszák átütő sikerrel. Az egyik legismertebb darabja - A leszállás Párizsban - a bérletsorozat kényszerű változásai révén Salgótarjánba is eljutott a Vidám Színpad társulata által. A sztori pofonegyszerű ötletre épül. Bemard párizsi szépfiú egyszerre három - amerikai, francia és német- légikisasz- szonyt szédít forrónak tettetett szerelmével, halogatott házassági ajánlataival. E szisztéma addig működik, amíg megbízható a repülőtársaságok menetrendje és az időjárási előrejelzés, illetve amíg Bemard vidéki jó barátja - Robert - véletlenül bele nem gabalyodik e furcsa kapcsolatrendszerbe. A fergeteges szerelmi bújócskából kacagtató jelenetek sokasága ered. Az író szándéka pontosan ér Lökhajtásos szerelem Sztárparádé: Simorjay Emese, Gálvölgyi János, Csala Zsuzsa és Kosa András Fotó: p. Tóth László célba, ha a szerepeket olyan kitűnő komikusok alakítják, mint Gálvölgyi János vagy Csala Zsuzsa és olyan mutatós színésznők, mint Nyertes Zsuzsa, Rátonyi Hajni és Simorjay Emese. Gálvölgyi zseniálisan formálja meg a csetlő-botló, eleinte gátlásos, később akarva-akaratlanul is hódítóvá váló Robert figuráját. Csala Zsuzsa ki tudja hányadik szobalány szerepében ezúttal is remekel. Egyedül a fáradtnak tűnt Kása Andrásról nehéz elhinni, hogy ellenállhatatlan lovag. Kalmár Tibor nagy szakmai hozzáértéssel rendezte meg a könnyed játékot, amely idegnyugtató időtöltésnek bizonyult a meggyötört közönség számára. - csongrády -
