Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-18 / 116. szám

1994. május 18., szerda Pásztó Es Környéke 5. oldal KÁLLÓI PARASZTHÁZ. A kivülró'l takaros paraszt­házban, a belül is igényesen kialakított lakásban dr. Ba- , boss Csongor állatorvos és felesége, Mezey Katalin él hét gyermekével, akiknek magyaros keresztnevei arra­felé újdonságként hangzanak: Botond, Boglárka, Bence, \?{ Buda, Boróka, Bíborka, Bozsóka. Fotó: Kun Király József állt--------------------------------------------------------------------------------------------­óin Világkiállítási pályázat a Mátrai Szövetséggel tóm j Pásztó önkormányzata közös pályázatot nyújtott be az Onkor- ; mányzatok Mátrai Szövetségével a világkiállítás évében rende- _c zendő, kiemelkedő kulturális és sportprogramokra. nsd<­Jn;, Pásztón, a város kedvező földrajzi fekvését, idegenfor- galmi lehetőségeit kihasználva, 13^19% második felében, az expo si vidéki eseményeihez kapcso- _ulfpdva, kiemelkedő programo- _|j k^t szeretnének lebonyolítani, k A város gazdag műemléki adottságaira építve, a műemléki ( övezetben és más helyszíneken szervezik a programokat. Ezek már 1994-től folyamatosan ^ előkészítik a világkiállítási év eseményeit. Ennek keretében rendezi meg a helyi művelődési köz­pont és a zeneiskola a romkert­ben a Nyár esti muzsika soroza­tát, amelynek során már az idén nyáron havonta ismétlődő mű­sorral kedveskednek a közön­ségnek. A Rajeczky Benjamin Zene­iskola 1996-ban kibővített for­mában rendezi meg a már szép hagyományokkal rendelkező Rajeczky Benjamin népdal­éneklési versenyt, Heves és Nógrád megyei általános isko­lások résztvételével. Kiemelkedő programnak ígérkezik 1996 szeptemberének utolsó hetében a Pásztói ősz ha­gyományos rendezvénysoro­zata. A tervek szerint külföldi partnerek bevonásával termék- bemutatót és szakmai konfe­renciát rendeznek. Megtartják a vállalkozók bál­ját, a hagyományos szüreti fel­vonulást. Ugyanekkor regioná­lis néptáncversenyt is tartanak. A résztvevők verbuválásánál mindenekelőtt a Muzsla kap­csolataira építenek. A Csohány Baráti Körrel együttműködve, kiállítást nyit­nak a gazdag képzőművészeti gyűjteményből. Megfelelő kiál­lítóhely esetén a múzeummal közösen, megnyílik a helyisme­reti és a természettudományi kiállítás. A kolostorépületben a látogatók rendelkezésére áll majd az egyre gazdagabb anya­got bemutató Rajeczky Benja- min-emlékszoba és dokumen­tum-kiállítás. Vonzó sportprogramokat tar­talmaz a pályázat. A Magyar Repülőszövetség támogatásával a Nógrád Me­gyei Repülőklub nagyszabású repülőprogramot terveznek. A hőlégballon-bemutató, a műre­pülés, a motoros sárkányrepü­lés, a vontatásos vitorlázó-sár­kányrepülés sem marad ki a látványosságok közül. Kiegészítő programok is csatlakoznak a rendezvények­hez. Bemutatkoznak a mátrake- resztesi fakanalasok, ugyanak­kor tartanak lovasbemutatót, birkózóversenyt. A programok megrendezé­séhez a város megfelelő körül­ményeket kíván biztosítani. Olyat, amely lehetővé teszi az idelátogatók színvonalas ki­szolgálását, a megfelelő szál­láshelyek biztosítását. Pásztó képviselő-testülete szándéknyilatkozattal és köte­lezettségvállalással nyújtotta be a pályázatot, amely most ugyan nem jár meghatározott pénz­ügyi kötelezettségekkel, vissza is lehet ezt vonni, ugyanakkor esélyt teremt a jövőnek. G. A VEZETÉK MINDIG A LEGROSSZABB PILLANATBAN TÖRIK EL „Vizes” Laci, a nevezetes csődoktor A minap, mint már annyiszor, kisebb csörömpölésre lettem figyelmes. Láttam, hogy egy illető, leharcolt kerékpárjával, rajta a vízvezeték-szereléshez szükséges szerszámkészlettel, éppen nagyon siet valahová. Ö a remek főcsőszerelő A férfiút Tari Lászlónak hívják, vagy ahogy a faluban, Szurdokpüspökiben nevezik, Vizes Laci. A felszerelésből ítélve, arra következtettem, hogy már megint csőtörés le­het valahol. Régóta kacérko­dom azzal a gondolattal, hogy kicsikét kifaggatom, hiszen nem túlzás, ha azt mondom, hogy párját ritkító figurával van dolgunk. Nos, nem sokáig kérette magát, lelkesen beszélt nem mindennapi munkájáról.- Hogyan csobbant bele a „vízbe”?- Lassan immár 33 éve lesz, hogy a vízművekhez kerültem. Hosszú éveken keresztül Sal­gótarjánban dolgoztam. Nap mind nap a hajnali 4 óra körül induló vonattal utazgattam a megyeszékhelyre. így ment ez egészen 1972-ig, amikor is be­leuntam a korán kelésbe és vonatozgatásba. Új munkahe­lyet kerestem. Öt év elteltével, 1977 táján megtudtam, hogy Szurdokpüspökiben, ahol la­kom, megépítik az ivóvízháló­zatot. Ekkor úgy gondoltam, hogy megint eljött az én időm, és visszatértem a vízművek­hez, mint a község vízellátó rendszerének karbantartó sze­relője. Tudtam, hogy nehéz és felelősségteljes munkát válla­lok, mégis így döntöttem.- Az 1978-as átadást követő közel 16 év alatt igencsak volt mit szerelni a vízveze­ték-rendszeren. Nem várt, és olykor a legrosszabb időpon­tokban, időszakokban kellett elhárítani a hibákat. Víz, az aztán mindig kell- Nem zavarták ezek a je­lenségek?- Nem, mivel kötetlen munkaidőben dolgozom, és ne tűnjön szerénytelenségnek, de még soha meg nem fordult a fejemben, hogy kibúvót, kifo­gást keressek. Valóban előfor­dult csőtörés a legrosszabb időben, de volt a legmosto­hább időjárás közepette is. Az már szinte természetes, hogy húsvétkor, karácsonykor, vagy más ünnepnapok alkalmából ugranom kell, hogy valami­lyen hibát halaszthatatlanul elhárítsak. Szereltem már sza­kadó esőben, hóban, fogcsi­korgató hidegben. Egy-egy jó kis csőtöréskor, térdig érő víz­ben, sárban kell kiásni a mun­kagödröt. De hát végül is ezt vállaltam, ez a feladatom, az embereknek pedig vízre van szükségük. Akkor is, ha esik, akkor is, ha fúj. Azzal dolgozik, amije van- Nehezíti-e valami a munkáját?- Annak ellenére, hogy a pásztói vízmű minden segítsé­get megad, gondokat okoz az akadozó anyagellátás, a szer­számellátottság, amely minő­ségileg lehetne jobb is. Mivel azonban a gondok egycsa- pásra nem szűnnek meg, úgy marad a jelenlegi helyzet, az­zal dolgozom, ami van, mert az élet nem áll meg. Tari László nem ismer le­hetetlent, becsülettel végzi munkáját, amiért a fizetése mellé az elismerő tisztelet is kijár. Kerekes Lajos Székelykaput faragott Kálló plébánosa Kálló plébánosa, Jarábik Já­nos immár 1976 óta foglalko­zik fafaragással. Ö készítette a falusi parókia főbejárati kapuját. Segítségére volt fia­tal tanítványa, Babecz Bar­nabás. A szépséges székelyka­put a múlt év utolsó napján ál­lították fel.- Hogyan adta a fejét a lel­kész! hivatás mellett erre a szép és különleges mester­ségre? - kérdeztük.- Gyermekkoromban az egyik osztálytársam édesapja foglalkozott fafaragással. Cso­dálattal töltött el, ahogy a keze alól kikerültek a szebbnél szebb alkotások. Később már én is ta­nulmányoztam az erdélyi fafa- ragóművészek munkáját, az er­délyi kapuk történetét. Kálióra 1971-ben kerültem, s ekkor ju­tottam el Erdélybe. A gyö­nyörű, híres székelykapuk, olyan nagy hatással voltak rám, hogy elhatároztam: ha törik, ha szakad, itthon én is faragok olyat. És íme...-Hogyan tekintenek a hí­vek erre a munkájára?- Nagyon örülnek, hiszen ezzel, remélem, örök emléket állítottam a településnek. Az erőfeszítés nem volt hiábavaló, hiszen ez az itt élő embereket, többnyire nyugdíjasokat arra ösztönözte, hogy ők is alkossa­nak maradandó emléket a falu­ban. Elhatározták, pénzgyűjtést szerveznek. Tizennégy hónap alatt összegyűlt két és fél millió forint, amely elegendő volt ah­minden közösség a saját ere­jéből?- Mint tudjuk, a leköszönő kormány sokféle alapítványo­kat támogat. De milyen alapít­ványokat? A kultúrát, a műve­Aranyból a keze annak, aki ezt ilyen gyönyörűen kifaragta hoz, hogy a templom freskóit restaurálni lehessen... Látja, össze tudnak fogni itt az embe­rek, csak nemes, értelmes, kö­zös cél kell hozzá.- Az ilyen erőfeszítések lát­tán kinyújtja-e a segítő kezét az állam? Vagy boldoguljon lődést, az oktatást álcázó ala­pítványokat? Sajnos, ezeket még ellenőrizni sem lehet. Nem tudni, hogy azokat a hatalmas összegeket milyen célokra használták fel. Attól tartok, hogy legkevésbé a kultúra fej­lődésére... Durucz Anette Pódiumon a Muzsla, míg az utánpótlás, a Kis-Muzsla 28-án lép fel Népi tánc gyerekeknek A pásztói Dózsa György Álta­lános Iskola ezen a tavaszon immár a második kulturális szemlének ad otthont. Május 28-án a regionális népi- tánc-fesztivált rendezik az in­tézményben. A bemutató az is­kolai csoportoknak ad lehető­séget a megmérettetésre. A Nógrád és Heves megye­iek közös vetélkedésén bemu­tatkozik a Kis-Muzsla gyer- mektánccsoport, a Vidróczki, a Serteperte, a Csobolyó, a Csepke, a Pántlika, a Forgószél, az Észterlánc, a Kolompos, a Fürjecske, a Cudar, a karancs- lapujtői Tekergő és a domosz- lói gyermekcsoport. Az iskola mellett a művelő­dési központban is bemutat­koznak a gyerekek. Ebéd után, kettőtől fél né­gyig utcatáncot rendeznek a vá­ros főutcáján. Az eredményhirdetésre az iskolában, négy órakor kerül sor. Ezt követi a táncház. Pásztó és környéke RÖVIDEN Szurdokpüspöki. Az óvodába járó gyerekek szü­lei jótékonysági bált szer­veztek. A rendezvény bevé­telét az óvodai nevelést elő­segítő eszközök - video, kü­lönféle játékok - beszerzé­sére kívánják fordítani. A község magánvállalkozói ajándékcsomagokat készí­tettek erre az alkalomra, ezeket tombolán lehetett megnyerni. A belépőkből, a tombolákból befolyt összeg mintegy hetvenezer forint volt, amelyet az önkor­mányzat százezer forintra egészített ki. Most már va­lóban csak az eszközök be­szerzése van hátra. Kisbágyon. A község­ben kicserélték a templom tetőszerkezetét. Ez a munka immár nagyon időszerű volt, mert több alkalommal beázott a plafon. A költsé­gekből jelentős részt vállalt a helyi önkormányzat, és a kiadásokhoz a hívők is hoz­zájárultak. A templom javí­tási munkálatai még nem fe­jeződtek be, a torony reno­válása jelenleg is folyik. Pásztó. A nyilvántartás szerint áprilisban is szeré­nyen, de folyamatosan apad a nyilvántartott munkanél­küliek száma. Legutóbb 157 fővel, azaz 3159-ről 3002 főre csökkent a regisztrált állást keresők száma. A kedvező irányzat egyik fel­tételezhető oka az, hogy a gazdálkodó egységek terme­lését, illetve a meglévő lét­számot már nem lehet to­vább csökkenteni, és a meg­lehetősen idényjellegű épí­tőipar elhelyezkedésre adott lehetőséget. Bér. A Kelet-Nógrád Com Rt. szervezésében az idei év végén, vagy jövő esztendő elején telefonhoz jutnak a község lakói. A beszerelés díja 15 ezer forint, és to­vábbi 5 ezer forintba kerül a kábeltelevízió. A közületek a telefonvonalért 30 ezer fo­rintot fizetnek. Pásztó. A Nógrád Me­gyei Munkaügyi Központ helyi kirendeltsége az alábbi bejelentett álláshelyeket kí­nálja a munkát keresők számára: szabó-varrónő 20 fő, telepőr 3 fő, vasipari be­tanított munkás 6 fő. Az ér­deklődők jelentkezését a ki- rendeltségen várják. Az oldalt szerkesztette Vendel Lajos Csütörtöki lapszámunkban Bátonyterenye és környéke ú j BETÉTI FORMÁK AZ AGROBANK FIÓKJAIBAN ♦ 1-2-,] havonta folyamatosan, kamatos kamattal gyarapodik ♦ Hosszabb táron kedvezőbb kamattal .t lekötési időt On dönti el ♦ Kamatveszteség nélkül, bármikor kileheli ♦

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom