Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-03 / 103. szám

1994. május 3., kedd Rétság Es Környéke 5. oldal Nem elég kapósak még a nógrádsápi kriptahelyek A mezőgazdaság többre képes a mostaninál A kormány a tavalyihoz ké­pest milliárdokkal támogatja az agrárágazatot. Erzik-e ezt a gazdálkodók? E gondolat jegyében beszélgettem Pong- rácz Józseffel, a rétsági Ba­rátság Mezőgazdasági Szö­vetkezet igazgatóságának el­nökével. Bután szétverték a téeszeket- Miben nyilvánul meg, mi­ként érzi a szövetkezet, és mi­ben jelentkezik a sokszor és majd minden jelentősebb fó­rumon beharangozott kor­mánytámogatás ?- Nem kellett volna a meg­lévő szervezeteket olyan bután szétverni, mint ahogy az meg­történt, akkor most nem lenne ilyen nagy a kapkodás. Az ag­rárszférából kiesett egymilli- árd dolláros bevétel, nem első­sorban az aszály miatt követ­kezett be. A kiesést pótolni kell, és lehet is. De nem a mai birtokszerkezettel, mert az nem lehet gazdaságos. A vilá­gon nincs olyan ország, amely bizonyítaná, hogy 5-6 hektá­ros birtokokat gazdaságosan lehet gépesíteni. Idő kérdése, de valamilyen formában min­denki számára előnyös módon zajlik majd le a jelenlegi bir­tokszerkezet egészséges visz- szarendeződése. Ugyanis a mostani új tulajdonosok nem tudják, mit kezdjenek a föld­jükkel. Érthető, mert támoga­tás nélkül mozdulni sem tud­nak. A nekik nyújtott segítség többe kerül majd, mintha meghagyták volna a szövetke­zetét. A jelenlegi felállással az agrárágazat nem hozza azt az exportot, ami benne van. Egyébként a támogatási rend­szer számunkra nem jelent semmit, mert földjeink arany­korona értéke 17 felett van, s emiatt kiesünk a támogatási lehetőségekből. A vetés és a gázolaj felhasználás utáni ál­lami visszatérítés pedig csak filléreket jelent.- Önnek mi a véleménye a kiúttal kapcsolatban?-A megmaradó szövetke­zeti gazdáknak a családi vál­lalkozás keretében egyénileg segítünk a különböző pályáza­tok elkészítésében. (Az FM leállította a mezőgazdasági fejlesztési támogatás elnyeré­sét célzó pályázatok befoga­dását.) Az igenlő válaszok után nagyüzemünk integrációs tevékenységével segít a tulaj­Pongrácz József elnök donosoknak a végrehajtásban. Családi vállalkozásban?-Ha jól értem amit mon­dott, akkor a jelenlegi helyzet a korábbihoz képest visszalé­pést jelent?- Feltétlenül. Most viszont csak ezt lehet tenni. Határozot­tan vallom, hogy ami csak a nagyüzemben érhető el, való­sítható meg, azt ott kell meg­tenni, ami pedig a családi vál­lalkozásokba fér bele, - bur­gonya, gyümölcs stb. - ennek ott van a helye.- Ezek szerint a szövetkezeti gazdák jelenleg úgymond „ kettős állampolgársággal” rendelkeznek?- Egyrészt szövetkezeti földtulajdonosok, másrészt földtulajdonnal rendelkező kistermelők. Ez akkor is igaz, ha a nemrég elfogadott szö­vetkezeti törvény nem vétózza meg a közgyűlés döntési ha­táskörét.- Önök, akárcsak megyénk sok más mezőgazdasági nagy­üzeme holding formájában irányítja a gazdaságot és a gazdálkodást. Milyen ered­ményt vallhatnak magukénak?- A meglévő vagyon keze­lése, a nyugdíjasok gondjainak rendezése érdekében a köz­gyűlésen résztvevő tulajdono­sok a holding mellett kardos­kodtak. Ennek alapján alakul­tak meg az önálló gazdál­kodó egységek, az alap- és ki­egészítő tevé­kenységben. Eddig még nye­reségesen ter­meltek. Az idén szeretnénk megismételni tavalyi eredmé­nyességünket. Bizakodásunk alapja, hogy ha­táraink rendben vannak, a ná­lunk maradt 1200 hektár te­rületet - akár­csak tavaly - az idén is megmű­veltük. Termékeink közül a mustárt Németországba, a napraforgót pedig Japánba szállítjuk, természetesen kellő jövedelmet hozó árakon. A vegyi kiszerelő üzemünk ko­rábban jól fizető partnerei pad­lóra kerültek. Megrendeléseik elvesztése kiesést okozott, de az előző évek visszaesése után idén felfutóban van az ágazat. Az értékek minősítsenek!-A most folyó választási kampányban a személyeskedé­sek, a megalapozatlan, félre­vezető riogatások dominálnak. Ezek mellett háttérbe szorul a gazdaság: a jövőkép valami­féle karakterisztikus felvázo­lása hiányzik. Ön mit vár az új kormánytól?- Csupán azt, hogy az ága­zat adottságának, értékteremtő képességének megfelelően te­gye meg azokat az intézkedé­seket, amelyek megszüntetik az ágazat további vegetálá- sát.Reménykedem,hogy csak felismerik: a mezőgazdaság többre képes a jelenleginél. Venesz Károly Aszfalt borítja végre a Zarándoki utat? A község temetőjében a közel­múltban több kisebb beruházást is végrehajtottak. Nemrégiben élősövénnyel vették körül a sír­kertet: az elültetett fagyalcse- metéket az önkormányzat vásá­rolta. Az ugyancsak itt található Hanzély-kápolnát néhány hó­nappal ezelőtt a falu közmun­kásai és a szakmunkásképző Szemétszállítás RÉTSÁG. A városban a kö­zelmúltban jelentősen felemel­ték a szemétszállítás díját: a ko­rábbi évi 880 forintról 1470-re emelkedett a lakossági térítés összege. A tetemes módosítást Ki mit szeretne? Az agyalágyult rajparancsnok egy este vallatóra fogja a hon­védeket. Azt akarja megtudni tőlük, mit szeretnének csinálni a katonaidejük alatt.- Én behívnám a lányokat is katonának, és vegyes körleteket alakítanék ki a laktanyában - javasolja az egyikük.- Én szeretnék hazamenni, és eltávozáson tölteni ezt az egész évet! — mondja másikuk.- Én azt tartanám a legjobb­nak, ha a fürdőben a csapokból nem víz, hanem sör, bor és pá­linkafolyna. Akkor aztán sosem józanodnék ki! - ajánlja a har­madik. Mindenki mond valami ba­romságot, csak Molnár honvéd hallgat a sarokban.-Maga mit csinálna Mol­nár? - érdeklődik végül a kí­kőművestanulói felújították. Az épület körül 16 kriptahelyet is kialakítottak, amelyek közül eddig csupán egyet sikerült ér­tékesíteni. A hat négyzetméter alapterü­letű, egyenként két koporsó el­helyezésére alkalmas temetke­zési helyeket darabonként tíze­zer forintért kínálják. az indokolja, hogy az önkor­mányzat már hosszú évek óta nem emelte a hulladékeltávolí­tás költségeit. (A jelenlegi mó­dosítás az utóbbi évek infláció­ját is alig követi.) A szemétszál­lítás feladatát egyébként to­vábbra is a helybeli Uránusz Kft. oldja meg. váncsjskodó parancsnok.- Én csak egy jó erős csúzlit szeretnék! - mondja hosszú gondolkodás után.- Csúzlit? Aztán minek?- Kilőném vele az ablakokat, és akkor bejönne a friss levegő. Nem kellene állandóan az ab­lakokat nyitogatni.- Ez nem jó! - torkolják le a többiek. - Találj ki mást! Molnár honvéd gondolkodik, aztán így szól:- Hát... Én tulajdonképpen egy csajt szeretnék . . .- Nagyon jó. És mit csinál­nál vele?- Elcsalnám az étkezdéi sze­méttároló mögé...-Jó,.de miért?- Hogy levetkőztessem!- Mit csinálnál utána?- Aztán kivenném a bugyijá­ból a gumit, és csinálnék belőle egy jó erős csúzlit! RETSAG/TOLMACS. A vá­ros költségvetése idén nem tesz lehetővé nagyobb beruházáso­kat, így az önkormányzati keze­lésben lévő utak felújítása is ** várat magára. Tolmács - jelen­legi státusza szerint egyelőre városrész - azonban a parla­menti választásokkal párhuza­mosan népszavazást tart az önállósodásról, azaz válni ké­szül Rétságtól. Ennek ellenére az egyelőre közös képvi­selő-testület azt tervezi, hogy a két települést összekötő, Za­rándoki út nevet viselő földutat még az idén leaszfaltoztatja. A kiépítetlen szakasz hossza 1,2 kilométer, a tervezett beruházás milliós nagyságrendű. A köz­igazgatásilag (még) összetar­tozó településrészeket jelenleg mintegy három kilométeres ke­rülővel lehet elérni. Rétság és környéke RÖVIDEN Rétság. Az élelmiszer árak emelkedése miatt a vá­ros önkormányzata a nor­madíjak növelésére kény­szerült. Az óvodásoknak a jövőben napi hét, az általá­nos iskolásoknak pedig ki­lenc forinttal kellene többet fizetniük naponta, de a kép­viselő-testület döntése ér­telmében a város átvállalta ezen terheket a szülőktől. Az önkormányzat a máso­dik negyedévtől 340 ezer forintot fordít erre a célra. Borsosberény. A leg­utóbbi falugyűlésen a lakos­ság és a község önkormány­zata közösen határozta el, hogy lomtalanítást szervez­nek a falu közigazgatási te­rületén. A Nagyoroszival közösen épített szeméttele­pet nemrégiben átadták, így az összegyűjtött hulladékot könnyen el tudják helyezni. Nógrádsáp. A község ál­talános iskolájában szak­munkásképzős osztályt is indítottak két évvel ezelőtt. Az itt tanuló fiúk a kőműves szakmát sajátíthatják el. A tantermi oktatást már befe­jezték, és a szakmai gyakor­lat fogásait igyekeznek elsa­játítani. Jelenleg a kultúrház felújításán dolgoznak. Pusztaberki. A község­ben jelenleg négy közmun­kást alkalmaznak a közterü­let-karbantartási munkála­tok elvégzésére. A második negyedévtől szakmunká­sokkal is bővítették a lét­számot, hiszen az önkor­mányzati tulajdonban lévő renoválásra szoruló épüle­teket szeretnék felújíttatni. Az oldalt szerkesztette Faragó Zoltán Holnapi lapszámunkban Pásztó és környéke SZENTE MADÁRTÁVLATBÓL. A kilátás gyönyörű, és az út is járható. Szentét mind többen fedezik fel a csendre és nyugalomra vágyó városiak. Felvételünk a szerpentin tetejéről készült, madártávlatból. Fotó: Rigó A laktanya humorából Platánfát ültetett a százesztendős asszony: a falu „mamikája”-Az egészsége miként szol­gál százéves korban?- Nem valami jól hallok ... A hangot hallom, de nem értem Bócz Pálné születésnapi gyertyái két tortára fértek rá RT Száz év - történelmünk tisztá­zatlan kérdései vajon hány kérdőjelet hagytak ennyi idő alatt? Vajon mi mindenen mehetett keresztül az az idős asszony, aki 1894. május 2-án született? Aki átélt minden­féle politikai uralmat - Ferenc József monarchiájától Boross Péter MDF-jéig ... Mi a hosszú élet titka?-Csípi a szememet a füst, meg büdösít ez a sok gyertya - törölgette zsebkendőjével a könnyeit a kétbodonyi Bócz Pálné, aki a minap ünnepelte századik születésnapját. Mint kiderült, nemcsak a családtagok köszöntötték e nevezetes alka­lomból, hanem a község ön- kormányzata és lakossága is.- Kikerülhetetlen a kérdés: mi a hosszú élet titka?-Fiatal koromban tudtam! De elfelejtettem már... - mondta nevetős szemmel.-Hogyan telt el ez a száz esztendő?- Kétbodonyban születtem 1894-ben, itt is éltem mindig. 1910-ben mentem férjhez ti­zenhat éves koromban, de már húszévesen özvegyen marad­tam: a férjem meghalt az első világháborúban. Férjhez men­tem másodszor is. A második férjemet pedig a második vi­lágháború vitte el, ő 1944-ben maradt ott a fronton ... Hat gyerekből csak kettő él- A család száz év alatt bizo­nyára szépen gyarapodott.- Született hat gyerekem, de közülük már négyen a sírban vannak. Ott fekszenek mind egymás mellett a temetőben ... Ketten élnek közülük, két lá­nyom van még. Van tíz uno­kám, tizenkét dédunokám, meg öt ükonokám is.-A községben hogy ismerik önt?- Pauló Mária a leánykori neve. Mari néninek, nagyma­mának, mamának szólítják akik ismerik, de a faluban talán ma­mikának hívják a legtöbben - mondja helyette lánya, Galbács Györgyné, aki sokat segédkezik idős édesanyja ellátásában. rendesen a beszédet... - vála­szol ismét az ünnepelt.- Mivel tölti a napjait?- Olvasgatom az újságot. tévékészüléket kellett vásárol­niuk, mert a színes képernyő bántotta a szemét. Reggelente mindig figyeli, hogy mikor ér­kezik a lapterjesztő. Az újságért - kedvence a Nógrád Megyei Hírlap - ő maga megy ki a ka­puba, és amióta jó az idő, szíve­sen olvasgat a kerti hintában üldögélve. A cikkeket több­nyire még mindig el tudja ol­vasni szemüveg nélkül ! Munka és mulatság- Régen milyen élete volt?- Rengeteget dolgoztunk - mondta az idős asszony. - Volt 13 hold földünk, abból éltünk. De szerettem én a mulatságot is! A sok munka mellett jutott azért idő a táncra . .. Ma már nem dolgozom, nem bírom már a munkát, mint régen . . . A családból valaki meg­jegyzi, hogy a két héttel ezelőtti községi idősek napján a falu polgármestere, Holes Imre amikor megszólalt a zene fel­kérte a mamikát, aki néhány lé­pés erejéig táncra is perdült. A két szív alakú tortán szív alakban elhelyezett gyertyák mellett az önkormányzattól még egy, ugyancsak száz gyer­tyával díszített tortát is kapott Bócz Pálné. A gödi faiskolából egy platánfacsemete is érkezett Kétbodonyba, amit az idős asz- szony saját kezűleg ültetett el a művelődési ház parkjában. Soha nem kapott segélyt Tette ezt annak emlékére, hogy a község történetében az első esetben élte meg valaki a századik születésnapját. Az ön- kormányzat a torta mellé egy tízezer forintos vásárlási utal­ványt is átadott Bócz Pálnénak, aki egyébként soha semmiféle segélyben nem részesült, a közgyógyellátási igazolványt kivéve. Ezek után a községi művelő­dési házban a néhány hete újjá­alakult kétbodonyi pávakör kö­szöntötte a „centenáriumot” ünneplő asszonyt. Gratuláltak neki a falu fiataljai és az idő­sebb korosztály tagjai is. Mit lehet hozzá tenni egy ilyen nevezetes évforduló meg­ünnepléséhez? Sok boldogsá­got, jó egészséget kívánni a kö­vetkező évekre is! Faragó Zoltán Sokat nézem a tévét. A családtagok gyorsan hoz­záfűzik, hogy a mamának két évvel ezelőtt egy fekete-fehér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom