Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-16 / 114. szám

6. oldal Házunk Tája 1994. május 16., hétfő Nevezhették volna riszmétének is a jostát Az utóbbi évtizedekben egyre inkább előtérbe kerül új növé­nyek létrehozása, egyes fák vagy bokrok keresztezése, új fajta hibridek révén a termékskála bővítése. Egy-egy új fajta nö­vény vagy bokor a kutatók hosszú, évtizedes munkáinak eredményeként jön létre. Ezek közé tartozik, főleg a kisker­tekben egyre elterjedtebb növény, a josta. Nevezhették volna riszmétének is, talán a neve magyarosabb lett volna. Ezt a bogyós növényt a fekete ribizli és a köszméte (egres) kereszte­ződéséből hozták létre. nek, lekvárnak, nem utolsósor­ban mélyhű­tésre egyaránt alkalmas. Pia­cokon még nem gyakori. Ez az új bo­gyós gyümölcs szokatlanul erős növekedésű, ezért ültetés előtt minden vesszőt (főleg a bokros változa­tút) 40 centimé­ter hosszúsá­gúra vágjunk vissza. Tapasztala­tom szerint a josta hajtásnö­vekedése egy vegetációs idő­szakban dup­lája, jó talajvi­szonyok esetén háromszorosa a köszmétének vagy a ribizli­Házi kiskertekben egyre gyakrabban találkozhatunk vele. Fürtös bogyója sötét­bordó, majd később teljes érettség idején sötétkékre, fe­ketére színeződik. íze, zamat­anyaga, aromája magában hordozza a fekete ribizli és a köszméte jellegzetes ízét. Ma­gas C-vitamin tartalommal rendelkezik. Friss fogyasz­tásra, szörpkészítésre, dzsem­nek. Hajtásnö­vekedése a többi bogyós gyü­mölcsűvel ellentétben az első fagyok beköszöntével áll csak le. Jól tűri a fagyot. Az egrest és a ribizlit követően virágzik. Általában a tavaszi fagyok lé­nyeges kárt nem okoznak a josta virágainak. Szinte minden talajon meg­terem. Kedveli a kissé árnyé­kos helyeket. Jó minőségű ta­lajban a terméshozam is bő­vebb. Egyre gyakoribb a ma­gas törzsű oltott változata. Aki a bokros változattal szemben a magas törzsű jostát helyezi előtérbe telepítés során, annak számolnia kell azzal, hogy erős karót, vagy huzalt kell mellé helyezni, mivel intenzív fejlődése következtében rögzí­tés nélkül eltörne a törzs. Ellentétben az egressel és a ribizlivel, jóval nagyobb a helyigénye. Ezért telepítéskor legalább 2 méterre ültessük egymástól. A konténeres nö­vények előnyére válik, hogy az év bármely időszakában te­lepíthetők. A legkedvezőbb te­lepítési időszak mégis a tavasz és az ősz. A josta két- és többéves ágakon terem. A metszés csak az elöregedett részek kivágá­sánál és ritkításánál szükséges. Magas terméseredmények csak rendszeres trágyázás ese­tén érhetők el. Különösen a te­lepítés előtt ajánlatos a talajt istállótrágyával jól átkevemi, és legalább két ásónyomnyira a talajba beásni. A josta, a fe­kete ribizlihez hasonlóan, érett állapotban hullatja a bogyóit. A kiskertekben azonban eze­ket a hátrányos tulajdonságo­kat meg tudjuk előzni úgy, hogy túlérés előtt szüretelünk. Megfigyeléseim szerint a lehullott érett bogyók magjai hamar csírázásnak indulnak, és a következő évben már kis csemeték fejlődnek belőlük. Gyökeres tövekről tőosztással is szaporíthatok, míg dugvá­nyozás esetén elveszti a ke­resztezett változatot és fekete ribizli fejlődik ki belőle. A magas törzsű oltásnak (zöldol­tás) legkedvezőbb időszaka május-június hónapok. A leg­megfelelőbb törzsmagasság­nak 80-100 centiméter felel meg. Holecz Ferenc Egyedül, vagy másokkal közösen vállalkozzunk? E lőször azt kell eldönteni, hogy a gazdálkodó egyedül vagy másokkal közösen akarja-e elindítani a vállalko­zását? A mezőgazdasági kis­termelés, mint vállalkozás, azoknak a magánszemélyeknek ajánlható, akik főmunkaidőben valahol dolgoznak, fizetést kapnak, és emellett otthon nö­vénytermesztéssel vagy állatte­nyésztéssel akarják kiegészíteni jövedelmüket. Az adószabályok személyen­ként 2 millió forint bevételig kedveznek e vállalkozási for­mának, 1 millió forint árbevéte­lig pedig személyi jövedelem- adót sem kell fizetni. Egyéni vállalkozói igazol­ványt annak célszerű kiváltani, akinek a vállalkozásból szár­mazó árbevétele meghaladja a 2 millió forintot. Ezt a vállalko­zásiformát azok a munkanélkü­liek válasszák, akiknek tulajdo­nában mezőgazdasági terme­lésre alkalmas föld van, és akik igénybe kívánják venni a kor­mányrendelet által számukra biztosított 200 ezer forintos új­rakezdési támogatást is. Betéti társasági formát akkor ajánlatos alakítani, amikor a vállalkozás várhatóan túlnő azon, hogy azt egyénileg lehes­sen folytatni, amikor csak közös tőkével lehet elindítani. Mini­mális induló vagyont a törvény nem ír elő. A bt. megalakítása viszonylag egyszerű, de ügyvédi segédlet kell hozzá, mert társa­sági szerződésben kell rögzíteni a jogokat. Elsősorban családi vállalkozásként érdemes betéti társaságot alakítani, ahol a bel­tag a családnak az a nagykorú tagja, akinek ideje és lehető­sége van a vállalkozás ügyeinek intézésére, továbbá olyan a va­gyoni helyzete, hogy csőd ese­tén - korlátlan felelőssége mi­att - nem veszélyezteti a kudarc a család egzisztenciáját. K orlátolt felelősségű társa­ságot, kft.-t azoknak érde­mes alakítani, akiknek van egymillió forint induló tőkéjük, amelyből legalább 500 ezer fo­rint készpénz, a többi lehet ap­port is. A tagok csak a bevitt vagyonuk mértékéig felelnek a vállalkozásért, ezért ez a forma biztonságot nyújt arra az esetre, ha a tartozások megha­ladnák a társaság vagyonát. Receptek a virágpatikából szobanövényeknek A szobai páfrány ugyanak­kor a sót kedveli; frissességét, egészségét jobban megőrzi, ha öntözővizének minden literjé­ben négy-négy evőkanál sót oldunk föl. Az egyik legnépszerűbb szo­Lakásunk zöld díszei figyelmes gondozást igényelnek, s ehhez feltétlenül hozzátartozik a kellő mennyiségű fény is. A huzamos fényhiány jelei könnyen felis­merhetők; az ilyen növények megnyúlnak, hajtásai és levelei áttetszőek lesznek. A túl erős fény nyomán viszont a szokásosnál töm­zsibbek, száruk keményebb lesz és az erős hőtől per- zseléses károsodást is szenvedhetnek. A zöld szobanö­vényeken gyakran fehér foltok tűnnek fel, ezek azonban nem betegség, ha­nem a klóros víz je­lei. A lerakódást egyébként könnyen megszüntethetjük, ha locsolásra for­ralt, lehűtött vizet használunk. Ha sütés-főzés­hez húst készítünk elő, a lemosásához, áztatásához használt vizet ne öntsük ki: szinte valamennyi zöld növény szereti a „húsle­vest”. Ezzel gyorsabban fejlőd­nek. rövid ideig díszítik az otthont, hamar elhervadnak. Élettarta­muk tetemesen meghosszabbít­ható, ha a váza vizébe literen­ként két-két evőkanálnyi cukrot és ecetet teszünk. A cukorból fontos tápanyagokat kap a vi­Fotó: Kun Király József rág, az ecet meggátolja a mik­roorganizmusok szaporodását. A rózsa szárának végét picit be kell vágni, néhány pillanatig forrásban levő vízbe mártani. Felszívódó szerekkel a szőlőlisztharmat ellen Uborka: A teljes lombszára­dással fenyegető peronoszpóra ellen csakis az abszolút meg­előzésen alapuló védekezés ve­zethet eredményre. A kelés után 2-4 lombleveles korban kontakt szerekkel (Bravo *, Polyram, Dithane, Orhocid, Buvicid K., Merpan, Cuprosan, Miltoc, Champion, Bordódé FW, Rézoxiklorid, Rokkol) indítsuk a permetezési programot. Réztartalmú ké­szítménnyel (lásd a felsorolás második felét) a baktériumos levélfoltosság terjedése is gá­tolható. Alma, körte: A hajtásher- vasztó darázs által károsított, lekonyuló, elszáradó hajtásvé­geket (5-6 cm-es ép résszel együtt) és a szivarsodró esze- lény „szivarjait” (8-10 szivar- szerűen összesodort, most már száraz levél) távolítsuk el a fák­ról és semmisítsük meg. Az erősen rajzó almamoly el­len bevethetjük az átalakulás­gátló szereket (Insegar, Cas­cade*, Nomolt, Dimilin). Az alma- és körtevarasodás csapa­dékos idő esetén még súlyos levél- és termésveszteséget okozhat, ezért a szisztemikus + kontakt kombinációk 7-12 na­ponkénti kijuttatását zöld dió nagyságú állapotig (kb. június közepe) feltétlenül folytassuk. Szisztemikus szerek: Score, Topas EC, Systhane E, Rubi- gan EC, Sumi-8, Trifmine, An­vil, Saprol, Baycor, Punch **, Dorado **, Tridal SC. Kontakt szerek: Captan, Merpan, Or- thocid, Buvicid K„ Pomuran, Delan, Bravo *, Dithane, Poly­ram, Antracol, Efuzin *. Gyári szisztemikus + kontakt keveré­kek: Atemi C, Tridal MZ, Rondo M, Topas MZ, Systhane MZ, Rubigan Plus *, Rubigan Extra. Az erősödő almalisztharma- tot fogékony fajtájú, de egész­séges fákon önálló szisztemi­kus szerekkel (lásd a varaso- dásnál), beteg, lisztharmatos fákon pedig ezek kénes (Kumu- lis, Thiovit, Microthiol, Kén- kol, Szera, Szulfur, Nike kén) vagy Karathane-os kombináci­ójával blokkoljuk. Barack- és szilvafélék: A gyümölcsöket „kukacosító” ke­leti gyümölcsmoly és szilva­moly tömeges lárvakelése az elkövetkező 10 nap során vár­ható. Pillanatnyilag még az át­alakulásgátló szerek (Insegar, Dimilin) is használhatók elle­nük, de aki később kezdi a vé­dekezést, az már szerves fosz- forsavésztert (Zolone, Anthio *, Bi 58 *, Rogor *, Danadium *, Sinoratox *, Unifosz *, Di- mecron ** stb.) alkalmazzon. Szőlő: Lisztharmat ellen fel­szívódó szerekkel (Topas EC, Atemi S, Systhane E, Rubigan EC, Bayleton, Saprol, Sumi-8, Trifmine, Anvil, Tilt, Punch **, Dorado **, Tridal SC **) kezd­jük a menetrendszerű, 12-14 naponkénti permetezést. Fertő­zésveszélyes helyeken, a biz­tonság növelése érdekében kon­takt készítményt (Karathane vagy kén) is célszerű melléjük kombinálni. Peronoszpóra-veszély még nincs, a védekezés egyelőre felesleges. Meleg, déli fekvésű területeken tömegesen kelnek a szőlőmolyok lárvái, ezért itt már a kontakt- és gyomormér­gek (Zolone, Bancol, Danitól *) bevetése ajánlott, másutt még az átalakulás-gátlók (Insegar, Cascade *, Dimilin, Nomolt) is eredményesek lehetnek. A Cas­cade * és a Danitól * levélatkák ellen is hatásosak. Fiatal telepítésű szőlő és gyümölcsfák: A nyulak és az őzek előszeretettel fogyasztják a zsenge hajtásokat, ezért az újonnan telepített ültetvények­ben és pótlásokban nagy kárt tehetnek, késleltetik a termőre fordulást. Ha az ültetvény nincs bekerítve, gondoskodnunk kell az oltványok egyedi védelmé­ről (drót- vagy műanyag háló­val, esetleg fóliazsákkal vegyük körbe őket), vagy a kémiai vad­riasztásról (Buvad, Cervacol, Ekán, Dendrocol, Lentacol, Nevibes). Figyelem: írásunkban ez al­kalommal is **-gal a /., *-gal pedig a II. kategóriájú készít­ményeket jelöltük. Fűzi István Ne bántsuk a hasznos rovarokat! Figyeljünk oda természetes se­gítőtársainkra kertjeinkben, és óvjuk a természetes védelmet adó károsító rovarok fogyasztó­inak közösségét - az úgyneve­zett ragadozó faunát -, amely csökkenti a kártételeket. Né­hány, csupán figyelemfelhívás­ként: A katicabogár és lárvája napi 30-60 levéltetűt fogyaszt, és különösen fólia alatt érde­mes sarokba elhelyezett faké­regdarabokból részükre búvó­helyet biztosítani. Áz aranyszemű fátyolka lár­vája 300-400 levéltetűt, ezernyi lárvát fal fel naponta, és sajnos molylepkének nézve, gyakran a permetezés áldozataivá tesszük őket, ezzel igen hasznos segítő­társakat veszítve. Legyünk tehát körültekin­tőek a hasznos rovarok tekinte­tében. A tolvaj poloska, hangya­leső, lebegőlégy, halálfejes lepke, gyilkos poloska, imád­kozósáska hatalmas étvágyú, segít a növénykárosító rovarok irtásában. Az egyes fürkészda- razsak, kiemelten a vértetű für­kész almáskertekben képes tel­jesen visszaszorítani a vér- tetű-fertőzést. A ragadozó atkák a szőlőben a növénykárosító atkák kártéte­lét akadályozzák. Ezért legyünk körültekintőek a totális lemosó, mérgező permetezésekkel. A bacillus thuringiensis spó­rás alakja a kártevő rovarokat fertőzi, és az ebből származó készítmények (Thuricid, Dipol, Risecticid) a biotermesztésre törekvés fontos anyagai lehet­nek. Mindezek mellett az apró se­gítőtársak mellett ne feledkez­zünk meg az énekesmadarak, sünök, gyíkok, békák, vakon­dok és - ahol jó búvóhelyük van - a denevérek védelméről sem. Ez a védelem kölcsönös az ember és az állatvilág e szfé­rái között. Ha kellő gondosság­gal vigyázunk az állatokra, ak­kor segítik igyekezetünket. Szakái László Népszerű broméliafajta a sötétsávos vrízea Egy virágzó broméliákból álló növénykompozíciónál nincs látványosabb. A nagy termetű broméliák közül a legnépszerűbb a Vriesia splendens (sötétsávos vrízea). A virágzására - gyakran elő­fordul - több évig is várni kell. Ha viszont végre kifejlődik a virágzat, hónapokig nem hervad el. A látvány többnyire a színes felleveleknek köszönhető, mi­vel valódi virágaik kicsik és rövid életűek. A nagy levelű broméliákat nem könnyű vi­rágzásra bírni: idő és magas hőmérséklet kell hozzá. Ha minden kísérletünk kudarcot vallott, végső esetben próbál­juk meg az amerikai módszert: Állítsuk a cserepet egy lezárt műanyag zsákba és négy napra egy érett almát is tegyünk mellé. Hőigénye: Virágoztatáshoz magas, 24 Celsius-fok feletti A virág hónapokig nem hervad el vezetésről is. A „ciszternát” töltsük meg mindig vízzel, ahol meszes a víz, ott lehetőleg esővízzel. Egy-két havonta öntsük ki belőle a vizet és önt­sünk bele frisset. A földet csak akkor öntözzük, ha száraz. A nem cisztemás fajtatípusnál a komposzt legyen nedves, de sosem vizes. Páratartalom: Nyáron per­metezzük a leveleket. A leve­leken keresztüli tápanyagfel­vétel megszokott ennél a nö­vénynél, így a permetezőbe időnként vízben oldott műtrá­gyát is tegyünk. Átültetése: Ritkán vagy so­hasem szükséges. Szaporítása: A növény tö­vénél sarjak jelennek meg. Amikor a sarj már néhány hó­napos, a gyökerekkel együtt válasszuk le, és ültessük tőze- ges földkeverékbe, nem túlsá­gosan mélyre. Mindaddig tart­suk meleg helyen, amíg be nem gyökeresedik. hőmérsék­letre van szükség, de a levéldísznö­vényeknek és a már vi­rágban ál­lóknak elég az átlagos, legalább 16 Celsius-fo- kos szoba- hőmérséklet. Fényigé­nye: A leg­több bromé- lia a jól megvilágí­tott helyet szereti, de a közvetlen napfényt nem bírja. Vízigénye: Nem szabad túlöntözni, gondoskodni kell a vízel­badísz, a cserepes ibolya szereti a fényt. Ha néhány levelét le­vágva fénytöbblethez juttatjuk, szebben virágzik. A vágott virágok aránylag A szobapáfrány kedveli a sót Új gyümölcsfajta a kiskertekben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom