Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-14-15 / 113. szám
Arcok-portrék 9.oldal Család,szabadidő lO.oldal Mozaik 11.oldal 6.oldai Nyílt tér 7.oldal Női oldal 8.oldal Élet-képek 1994. május 14-15., szombat - vasárnap J r v ^ — — KlUTÍIDA Hffn/TCífT IVULIUKA — IVIU i 5. oldal Harmincöt éve: Tanú a Nógrádi Történeti Múzeum Az idei múzeumi világnap kiemelkedő eseménye Salgótarjánban lesz, a Nógrádi Történeti Múzeum ugyanis 35 éves születésnapját ünnepli. Dr. Horváth István igazgatóval a múzeum viszonylag rövid, de annál inkább viszontagságos történetéről beszélgettünk, hiszen az intézmény tanú arra is, ami fennállása óta Salgótarjánban történt. Természetesen tanú a régebbi múltra is. A régi múzeum a bányakórházban, 1976 Salgótarján múzeuma vich-kúriában nyílt meg 1959. május 1-jén a volt Janko- Salgótarjánt 1922-ben nyílvánították várossá. Mikor és hogyan merült föl először a fiatal városban a múzeumalapítás gondolata?- A várossá válást követően pár év múlva, 1927-ben dr. Dornyay Béla és a város akkori kulturális tanácsnoka, Horváth László fogalmazta meg írásban először azt az igényt, hogy Salgótarjánnak a település történetét bemutató intézményre van szüksége. Megfogalmazódott az az igény is, hogy ez az intézmény olyan legyen, amely a környék falvaiból származó műtárgyakat is megőrizze. Dornyay gyűjteménye- Mi történt ezután?- A gondolat sokáig lappangott. A Munka című, Salgótarjánban megjelenő lap 1935. decemberi számaiban dr. Dornyay Béla három cikkben ismertette a létesítendő múzeum szakmai rendjét, felépítését. A cikkeket követően a városháza dísztermében őrizték hosszú ideig a begyűjtött értékes anyagot. A programnak megfelelően olyan múzeumot szándékoztak létrehozni, amely az elmúlt időszak teljességét kívánta feldolgozni gatója. A második világháború alatt az anyag nagy része megsemmisült. Mégis lesz múzeum Újra csak 1947-ben vetődött fel ismét a múzeum megszervezésének gondolata, a volt laktanyában kívánták ezt létrehozni. De ebből sem lett semmi.-így érkeztünk el 1959-hez, amikor az akkori irányító- és pártszervek a Nógrád Megyei Munkásmozgalmi Múzeum létesítéséről döntöttek. Az első kiállítás 1959. május 1-jén nyílt meg a volt Jankovich-kúriáhan. Üvegtörténeti tárlatot láthatott a közönség. A múzeumi szakmai munkát lényegében a nulláról kellett szervezni, amelynek alapját a töredékében megmaradt Domyay-féle gyűjtemény alkotta. Gondot jelentett a múzeum szakmai irá- nyúltságának meghatározása is. Nagyon nehezen sikerült beilleszteni az intézményt az akkor egyetlen intézményből, a balassagyarmati Palóc Múzeumból álló múzeumi szervezetbe. Szakmai viták, presztízsokok nehezítették a mindennapi munkát. Házról házra A megyeszékhely múzeumának nem volt sok szerencséje az épületekkel. Az első, ideiglenes helyet adó Jankovich-kúháhól (1959-1969) az ugyancsak ideiglenes elhelyezést nyújtó volt bányai kórház részié^ gébé költöztek (1969-1980). Az új, e célra épült múzeumban csak 1980-tól folyik a munka. Remélik, ez végleges hely, és egyszer az épület felújítására is sor kerülhet. és megőrizni, s kiterjedt a néprajzra, a természetrajzra, a könyv-, a nyomtatvány- és oklevéltárra, az ipar- és a képző- művészeti tárra, a régészetre egyaránt. Az első világháború fegyvereit, ruháit pedig külön egységként kívánták megőrizni. Az igen gazdag gyűjtemény azonban nem talált végleges helyre, noha olyan lelkes támogatói voltak, mint Liptay B. Jenő, a Rimamurány-Salgó- tarjáni Vasmű Rt. akkori igazVáltozik a szemlélet- Az igazgatók is viszonylag gyakran váltogatták egymást.-A harmincöt évhez képest a hat igazgató valóban sok. Hiszen a múzeumi munka olyan természetű, amelynek értékei csak hosszabb időszak alatt válnak láthatóvá. A gyakori vezetőváltozás a szakmai bizonytalanságot, a kiforratlanságot is jelezte.- Sajnos Belitzky János és Szabó Béla már nem él, pedig szakmai tanácsaikra ma is nagy szükség lenne.- Hogyan változott a muzeológusszemlélet az idők során?- A múzeum szakmai rendje az 1980-as évek elején kezdett kialakulni. Be kellett látni, hogy szakmailag nem tartható az önkorlátozó, és csak munkásmozgalomra figyelő muzeológusszemlélet. A város történj/ a sírig című palóc néprajzi, valamint a Fejezetek a magyarországi zsidók életéből címmel nemrég megnyitott történeti néprajzi tárlat is. A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum 31 ezer darabból álló régészeti gyűjteményének legértékesebb tárgyait mutatja be e napon a közönségnek. Megtekinthető itt az Évezredek üzenete című régészeti, a vadászati kiállítás, valamint a Körösi Csorna Sándof-'emlékkiállítás. A most 35 éves salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum állította össze a leggazdagabb programot. Ebben egyebeken kívül műtárgyismertető előadások, filmvetítések, tárlatvezetések, „születésnapi” beszélgetések szerepelnek. Kiadványaik fél áron vásárolhatók. Megtekinthető a Munkásélet Nógrádban a XIX-XX. században, a Nógrád az Osztrák-Magyar Monarchiában, a Választások című kiállítás, Drozsnyik István festőművész tárlata, valamint a Nógrádi Történeti Múzeum bányászati kiállítóhelye, népszerű nevén a földalatti bányamúzeum. Színfalak mögött a múzeumokban Ezzel a címmel ajánlja az ICOM az idei Múzeumi Világnap programjait. Ez évben tehát nem kiállítások nyitásával ünneplendő május 18. A színfalak mögött sok minden történik. Folyik a tudományos kutatás, a raktározás, a revízió és a nyilvántartás sok egyéb formája, publikációkat készítenek elő, küzdenek az épületek elöregedésével, és számos más problémával. De a múzeumok élnek és dolgoznak. Úgy látszik, az idén ennek bemutatását javasolja a múzeumi világszervezet. Ennek jegyében állították össze világnapi programjaikat a nógrádi múzeumok is, amelyek Balassagyarmaton, Szécsényben és Salgótarjánban május 18-án ingyen látogathatók. A balassagyarmati Palóc Múzeum baráti körével közösen szervez programot. Dr. Cseri Miklós, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum néprajzosa tart előadást Hatvanéves a balassagyarmati szabadtéri néprajzi kiállítás címmel. Az intézményben várja a látogatókat a Bölcsőnete, a környéken talált leletek nagy száma, a Salgótarjánban végbement kapitalista modernizáció, a gazdasági, a társadalmi, a mindennapi élet, a művészetek jelenléte szükségessé tette az intézmény feladatainak bővítését. Az 1990-es évek elejére a rozását es nagyon pontos nyilvántartását.- Ezek alapján elmondható, hogy múzeumunk Nógrád megyében a történelmi és társadalomtudományi kutatás alapintézménye. Az itt őrzött dokumentumokból megismerhetjük Nógrád megye és a salgótarjáni iparvidék újkori történelmét. A tudományos munkát reprezentáló, eddig rendszeresen megjelenő Évkönyv tükrözi ezt a tevékenységet. Harmincezer látogató- Milyen a múzeum kapcsolata a tárlatlátogató közönséggel?- Szerencsére a közönséggel való találkozás értékes fórumai megőrződtek a mostani kedvezőtlen körülmények ellenére is. Évente csaknem harmincezren térnek Hat igazgató Az eltelt 35 évben hat igazgatója volt a salgótarjáni múzeumnak: dr. Gajzágó Aladár (1959-1963), dr. Belitzky János történész (1963-1969), dr. Szabó Béla történész (1969-1970), dr. Molnár Pál történész (1970-1975), dr. Horváth István történész (1975-1982), dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész (1982-1987). 1987-től napjainkig ismét dr. Horváth István áll az intézmény élén. feladatkör stabilizálódott is. A múzeum erre az időszakra csaknem kétszázezer műtárgyat őrző intézménnyé változott. be hozzánk. Lehetnének többen is, de annak örülünk, hogy az iskolák jelentős része rendszeresen szervez múzeumlátogatáBérczy Károly nemesi oklevelét is az irodalomtörténeti gyűjteményben cőrzik ból, támogatóktól kell megszerezni. Támogatóink között alapítványok, vállalkozók - és nem utolsósorban a városi képviselő-testület - találhatók.- A korábbi gazdag, elsősorban hasonmás történelmi kiadványok megjelentetése szünetel. A múzeum tudományos műhely és kiadói szerepe lecsökkent. Szűkítette tevékenységünket a karancsberényi múzeum, a nemzetközi müvésztelep mátraalmási épületeinek eladása.- De olyan öröm is ért bennünket, hogy a nem kevés feladatot jelentő földalatti bányamúzeum gondozásunkba került. A muzeológusok úgy gondolkodnak, hogy jelenlétükre, tevékenységükre szüksége van a város közösségének és a fennA mai múzeum épülete, 1980- Mi ennek a stabilizációnak, a múzeum szakmai munkájának lényege? Három pillér-A szakmai munka három pillérre épül. Legnagyobb a majdnem százhúszezres tárgyi és történeti dokumentumot magába foglaló gyűjteményegység, benne a tizenegyezemél is többet számláló igen értékes irodalomtörténeti, továbbá a csaknem négyezer egységet őrző művészettörténeti és kortárs művészeti gyűjteménnyel, a klasszikus muzeológiai ágat képviselő négyezerdarabos numizmatikai gyűjteménnyel. Mindezeket értékes segédgyűjtemények (könyvtár, fotó- és térképtár, fénykép- és videótár) teszik teljessé. A feladatoknak megfelelően stabilizálódott a múzeum szakmai létszáma. Összesen hat muzeológus dolgozik az intézményben, akiknek munkáját gyűjteménykezelők, restaurátor, dekoratőr és gazdasági-technikai részleg egészíti ki. Feladataink között fogalmaztuk meg a gyűjtemény számszerű és minőségi gyarapítását. szakszerű raktásokat tanulóik számára.- Nagyon eredményesen dolgozik, és sok segítséget ad a múzeum gyűjteményeinek gyarapításához az önálló egyesületként működő Múzeumba- rát-kör.- Hogyan változtak napjainkban a működési feltételek?-Az utóbbi években a múzeum cselekvési lehetőségei a romló anyagi feltételek miatt beszűkültek. Legnagyobb veszteség a személyi állomány csökkenésében, az intézmény nyitva tartásának korlátozásában jelentkezett. Kevés a pénz- De nagyon megsínylette a pénzhiányt gépparkunk és műhely-felszereléseink korlátozása is. A szakmai feladatok ellátásához szükséges anyagi forrást lényegében a költségvetésen kívüli forrásoktartó szervezetnek egyaránt.-Tehát abban bízunk, hogy az az ív, amelyet a múzeum története példáz, a rövid ideig tartó jelenlegi megtörés után folytatódik. - mér A Nógrádi Történeti Múzeum Ízlésesen kiépített, modern belső tere Fotó, reprodukció: Buda László Ak'% \V
