Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-11 / 84. szám
1994. április 11., hétfő Balassagyarmat Es Környéke 5. oldal Mohora szépen gyarapszik A község vezetői csendben teszik a dolgukat. A szűkös anyagi lehetőségek ellenére szemmel láthatóan fejlődik a falu. Már naponta benépesül a közelmúltban átadott tornacsarnok. Nem csak az iskolások használják a csarnokot, délutánonként a felnőttek sportolnak. A legnépszerűbb itt is a labdarúgás. Kemély összecsapások követik egymást. Folytatódik a főút vízelvezető csatornájának az építése. A csöveket már lefektették, de a földmunkálatok még folynak. Elkezdődött egy hosszabb járdaszakasz építése, mely az iskolától az evangélikus templomig húzódik. Elmondhatjuk jól haladnak a munkálatok. Gond viszont a faluban a munkanélküliség: a munkaképes lakosság 18 százaléka szenvedi meg ezt az állapotot. Munkalehetőség nemigen akad a környéken. Hosszú ideje nincs a kultúr- háznak vezetője. A pályázatot már rég kiírták, de valahogy senki nem érez késztetést erre a nemes feladatra. Persze, ezen állás betöltéséhez megfelelő iskolai végzettség is szükséges. NÉPHAGYOMÁNYOK HUGYAGON Vízbe dobták a kiszebábut A népművészet értékeit bemutató, a néphagyományokat felelevenítő háromrészes előadás- sorozat színhelye volt a minap a hugyagi általános iskola. A foglalkozások anyagi fedezetét abból a pénzösszegből biztosítottuk, amelyet Farkas Józsefné tanítónő pályázatával nyert az iskola részére. Az első foglalkozásra március derekán került sor. Kovács Gáborné, az iskola pedagógusa a népművészet jellemzőiről tarketten a népművészet mesterei - voltak a vendégeink. Ezen a foglakozáson a hús- véthoz kapcsolódó Ipoly menti népszokásokat elevenítettük fel. A foglalkozás házigazdája Kovács Béláné volt, aki erre az alkalomra maga is ünnepi hugyagi népviseletbe öltözött. Déska Bertalanné a tojásfestés fortélyait mutatta be, míg Ho- lecz Istvánná és Vincze Feri bácsi gyönyörű népdalokkal, s Az iskola tanulói és nevelői a vendégekkel együtt vonulnak az Ipoly partjára,hogy beteljesedjék a kiszebábu sorsa Kovács Béláné tanítónő, Holecz Istvánná és Vincze Ferenc, a népművészet mesterei, Déska Bertalanné iparművész közös csoportképen a népviseletbe öltözött tanulókkal tott előadást, majd szűkebb hazánk, Nógrád megye népművészeti kincseit mutatta be. Gyűjtőmunkája révén tanulóink gyönyörűen hímzett kézimunkákat, a megye falvainak - Hugyag, Őrhalom, Rimóc, Var- sány - képviseletében öltöztetett babákat, díszesen faragott pásztorbotot és ivócsanakat láthattak. A második foglalkozáson - Kiss Miklósáé rimóci népművész volt a vendégünk, aki a megyében élő népszokásokkal, néphagyományokkal ismertetett meg bennünket. Március végén Déska Bertalanné iparművész, Holecz Ist- vánné és Vincze Ferenc - mindnéptánccal örvendeztettek meg bennünket. Vendégeink sok értékes történetet meséltek, melyekből megismerhettük a húsvéthoz, s az azt megelőző nagyhéthez kapcsolódó szokásokat, a lányok húsvéti készülődését, a legényvárás izgalmait. A foglalkozás végén a ki- sze-járás hagyományát elevenítettük fel. Az iskola tanulói és nevelői a vendégekkel közösen vonultak az Ipoly partjára, hogy a - Kovács Béláné tanítónő által készített - kiszebábut a vízbe dobják, elűzve ezzel a betegséget, a halált és a telet. Hugyagi Általános Iskola tantestülete A KIRÚGOTT SZAKSZERVEZETI VEZETŐ ESETE Elérte amit akart, mégis vesztes maradt Tresó Gábor sok éven keresztül ment az üzembe dolgozni ezen a kapun. Ezután már nem koptatja a kilincset Nem valami jól zárult az elmúlt év Tresó Gábor ligás szakszervezeti vezetőnek, ugyanis december elsején kirúgták a gyarmati Fémipari Rt.-től. Az állásától megfosztott meós fiatalembert szemmel láthatólag megviselték az utóbbi hónapok történései. „Lefejezték” a Liga és az üzemi tanács elnökét Tresónak a törvény szerint munkaidő-kedvezmény járt, melyet időnként igénybe vett. A legutolsó ilyen esetet követően azonban megbetegedett. Ezen tényt be is jelentette munkaadójának. Ez azonban nem zavarta különösebben a feletteseit: nemes egyszerűséggel kirúgták őt. Indokként valami olyat hoztak fel, hogy nem kapott engedélyt a munkaidő kedvezmény igénybevételére, s ezen lépésével veszélyeztette a munkafolyamatokat. Jelképesen mondva: lefejezték a Liga és az üzemi tanács elnökét. Az a rossz, aki holmi cselszövésre gondol. Lássuk, hogyan alakult a későbbiekben Tresó Gábor sorsa.- A kirúgást követően tovább végezte a szakszervezeti munkáját?- Végül is bejártam a gyárba, de hát olyan hatásfokkal, mint korábban, nem tudtam végezni a szakszervezeti és üzemi tanácsi teendőimet.- Ön mögött végig kiállt a Liga vasas szakszervezetének országos vezetése. Úgy tudom, személyesen is eljártak az ügyében.- Ők tartották bennem a lelket. Lejöttek egyeztetni az igazgatóval, de tapodtat sem jutottak előbbre. Ezen az egyeztetési tárgyaláson a munkáltató képviselői mindenről beszéltek, csak a lényegről nem. Felhoztak mindenféle sérelmet. Az igazgató végül megmondta: aludt kettőt a döntésre, s azt nem vonja vissza. Formalitás volt az egész egyeztetősdi játék. Nem született ítélet- Aztán a munkaügyi bíróság következett...?- Nem maradt más lehetőségem, minthogy a munkaügyi bírósághoz forduljak igazamért. Először február közepén tárgyalták az ügyemet. A Liga jogásza is részt vett a tárgyaláson - ő segített nekem. Akörül folyt a vita, hogy bejelentettem vagy sem a munkaidő kedvezmény igénybevételét. Szembesítések történtek, de ezek nem vezettek eredményre. A logikai bukfenc leginkább abban domborodott ki a munkaadó részéről, hogy késtek a szankciók alkalmazásában. Olyan egyezséget kínáltak, hogy kifizetik az elmaradt béremet, de nem vesznek vissza. Ebbe nem mentem bele, mondtam, csak a Munka Törvénykönyve százas paragrafusa szerint vagyok hajlandó egyezséget kötni. Mindenesetre ítélet nem született.-Jött a második forduló?- Március 24-ére tűzték ki a tárgyalást, ám ez elmaradt, mert létrejött a megállapodás. Ha megnyerem a pert, lényegében ugyanezek lettek volna az ítéletben. Tehát a munkaviszonyomat visszaállították, és közös megegyezéssel váltunk el. Úgysem mentem volna vissza. Megkaptam az elmaradt bért, a háromszoros végkielégítést, és a felmondási időért járó pénzt. A munkások már egyre jobban félnek- Elérte amit akart, mégis vesztes maradt. A vállalat vezetése viszont jó! járt, mert nem kavarja a vizet.- Pontosan így van. Nekik nem a saját pénzüket kellett adniuk, a szakszervezet pedig meggyengült. A vállalatnál csak a Liga szakszervezet működik. S hogy mennyire nyilvánvaló esettel állunk szemben, azt bizonyítja az igazgató legutóbbi döntése, amely szerint nem járult hozzá a tagdíj cég által történő levonásához. Ez komoly zavarokat okoz a szakszervezet működésében. A munkások félelme egyre nő. Érthető, hiszen azt látták az emberek, hogy a szakszervezet fejét is bátran levágják ebben a fene nagy demokráciában. Nem adnak semmi esélyt.-Mennyire példaértékű az ön kirúgatásának a története? Mihez kezd a negyedik útilapus?-Nehogy azt gondolja, hogy csupán én vagyok az országban az egyedüli szakszervezeti vezető, akit kirúgtak. A Liga vasas szövetségéből az utóbbi időben négy hasonló funkciójú vezetőt bocsájtottak el. Szó nincs véletlenről.-Mi lesz az üzemi tanácsi elnöki szerepével?- Mivel ez a funkció munka- viszonyhoz kötött, egyszerűen megszűnt. A független szak- szervezet elnöke továbbra is én vagyok. Itt az a gond, hogy két gyermekem van, valamiből élni kell, nem járhatok be rendszeresen a vállalathoz. Teljesen mégsem szeretném abbahagyni a szakszervezeti munkát.- Hogy élte meg ezt az időszakot?- Nem volt könnyű, idegileg és anyagilag nagyon megviseltek a történtek. A családomnak is roppant nehéz volt. Sokan nem bíztak abban, hogy győzhetek, egyedül én reménykedtem.- Mihez kezd ezután?-Gazdálkodom, nincs más választásom. Művelgetem a négy hold földemet. Szeretnék valahol elhelyezkedni, de manapság nagyon nehéz állást találni. ládám) Gyarmaton folytatódik a plakátháború szép sorok születtek, a költő még nem tudhatta, mit hoz az 1994-es kampány. Egyébként meg az lenne a jó, ha minden párt készítene egy olyan plakátot, mint a Fidesz: hogy ugyanis kinek a plakátját- tépték le. Létre kellene hozni egy kerekasztalt annak eldöntésére, hogy melyik párt ragasztja rá a másikéra saját, plakátját. Kedves lenne a szemnek is, ha naponta új arcok tündökölnének. Boldogság töltené el szívünket. ládám - rigó) bül az Ipoly-parti városban. Óriási arcmása ott tündökölt a Hunyadi utca sarkán, s hirdette a nyugodt erő biztonságát. Aztán egyik napról a másikra sárga festékkel bekenték a miniszterelnök úr száját, fél orcáját. Az MDF-esek nyomban intézkedtek, habár aligha marad sokáig érintetlenül ez a plakát. Talán mire e sorok megjelennek, ismételten ragasztani kell. „Plakátmagányban ázó éjjelek” - fogalmazta meg gyönyörűen Pilinszky. Mikor ezen Balassagyarmaton már régebben elkezdődött a plakátháború a pártok között. Már akkor számítani lehetett arra, hogy az ügynek lesz folytatása. A választási kampányban, s azon belül is a plakátok kihelyezésében a Fidesz volt a leggyorsabb. Fiatalos hévvel ragasztották plakátjaikat a párt aktivitái. A vita azon robbant ki, vajon jogosan helyez- ték-e el dr. Fábri Miklós kinyomtatott portréját a Mahir reklámtábláira. Nem éppen felemelő látvány... Történt aztán, hogy avatatlan kezek munkát és fáradságot nem kímélve lekaparták, letépték a Fidesz plakátjait. Szegény képviselőjelölt orra alá bajuszt, szakállt bigy- gyesztettek, és letépték a fél fejét.. Úgy tűnik, megelégelhette a dolgot a Fidesz, az egyik nyomdában kinyomtatott jó né- hény újabb plakátot, melyen az alábbi szöveg olvasható: „A Fidesz plakátját tépték le innen!” Boross Péter sem járt különBalassagyarmat és környéke RÖVIDEN Dejtár. Az önkormányzat akként döntött, szükség van a közhasznú munka bevezetésére. Jóllehet ez a foglalkoztatás nem lehet tömeges, a hasznossága vitathatatlan. Jelenleg egy személyt alkalmaznak erre a munkára. A munkanélküli egyén tisztítja a polgármesteri hivatal környékét, és a többi közintézménynél is segédkezik. Az átjárók gondozása is a feladatai közé tartozik. Most komoly munka vár az alkalmazottra, mivel a Nagycsapás és a Kiscsapás tisztításával is őt bízták meg. Ipolyvece. A község lakossága nem csökken, ugyanakkor nem is emelkedik. A fiatalok a korábbiakkal ellentétben nem választják lakhelyül a közeli Balassagyarmatot. Egészen pontosan 884 lakosa van a csöpp falunak. Drégelypalánk. Igazán szép és tekintélyes iskolája van a községnek. Ennek persze mindenki örül, hiszen a gyerekek igen jó körülmények között sajátíthatják el a tudást. Ám az is tagadhatatlan, hogy az ilyen nagyságú intézmény komoly terhet rak az önkormányzat nyakába - sok pénzbe kerül a fenntartása. Szerencsére az önkormányzat eddig mindig megbirkózott a nem könnyű feladattal. Az óvoda felújítása sem volt olcsó mulatság. Tavaly befejeződtek a munkálatok. A konyhát és magát a teljes óvodát, mintha kicserélték volna. Magyarnándor. Elcsitulni látszanak a testületen belüli viták, amelyek legfőbb tárgya az utóbbi hetekben a művelődési ház működése volt. Végül is a testületi tagok megszavazták az intézmény támogatásához szükséges pénzt. A legutóbbi testületi ülésen a témához kapcsolódóan hozzászólt Fazekas János helyi vállalkozó is, aki a kultúr- házban lévő büfét bérli, s ugyancsak ő az egyik szervezője, lebonyolítója a hétvégi diszkóknak. Á vállalkozó, látva az intézmény nehéz helyzetét, felajánlotta, hogy ingyen kifesti azon termeket, amelyek erre rászorulnak. Balassagyarmat. Április 9-én rendezték meg a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban a Balassa Kupa Országos Rejtvényfejtő Versenyt, amelyen 45 haladó szintű versenyző vett részt. A kupa a megyében maradt, dr. Mező Imre végzett az első helyen, két hibaponttal. Még két nógrádi induló - Bartók Tibor jobbágyi és Bodzsár Sándor balassagyarmati lakos - ért el jó eredményt.(Tóvá/)/)/ részletek a 11. oldalon) Az oldalt szerkesztette Ádám Tamás Keddi számunkban Rétság és környéke
