Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-08 / 82. szám
1994. április 8., péntek SZECSENY ES KORNYÉKÉ HÍRLAP Rárós ismét közkedvelt kirándulóhely E gy időben, legalábbis a látszat azt mutatta, csökkent ennek a valamikor nagyon közkedvelt kiránduló- helynek a népszerűsége. Az ünnepek alatt, de vasárnaponként vagy szabadnapokon, a tavasz beálltával emelkedett a szabadidejüket itt eltöltő kirándulók száma. A húsvéti ünnepeken Szécsényből, Balassagyarmatról és Salgótarjánból is sokan itt táboroztak. Sütöttek-főztek a pihenőidőt Ráróson töltő emberek. A szép környezet nyújtotta kellemes benyomást azonban beárnyékolja, hogy még nincs megfelelő rend a vendégek fogadásához. A tél végén Szabó Béla vezetésével, a lit- kei polgármesteri hivatal megbízásából, rendezték a terepet. Facsemetéket ültettek. A hiba ott van, hogy a bozótot és a fölösleges fákat kivágó brigád nem tett kellő rendet maga után. Kivágott rönkök, visszahagyott husángok maradtak nyomukban, s ezek rontják a táj szépségét. N em sokról, csupán arról van szó, hogy ezeket a favágás utáni hulladékokat, sörös és egyéb üvegeket el kellene takarítani. Előreláthatólag az idén is sokan fogják felkeresni az Ipoly völgyét. A vállalkozásoké a jövő - tartja Tiszttartó András Csapatmunka nélkül nincsen siker Szécsényi székhellyel működnek Jó magágyban a gazdakörök Érdekvédelmi és szakmai központ lett Szécsény, merthogy így foglaltak állást a nógrádi gazdakörök elnökei, küldöttei azok után, hogy a közelmúltban megalakították a megyei szövetségüket. Ezzel a döntésükkel az agrár- szakemberek egyszersmind elismerik, hogy a szécsényi térség mindig is meghatározó szerepet játszott megyénk mező- gazdaságában, s ehhez a helyi szakemberképzés is szorosan hozzákapcsolódik. A Szécsényi Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet nevelő- és oktatómunkája kiválóan igazodik a változó, átalakuló gazdasági élethez. Az iskola kezdeményező szerepe számos esetben érvényesül, hiszen tudományos tanácskozásokat szerveznek, előtérbe került a farmertípusú gazdálkodáshoz igazodó szakképzés, tanulmányozzák a nyugati oktatási módszereket, távoktatást szerveznek az egyéni termelőknek, vállalkozóknak, rendszeresek a szakmásító tanfolyamok. Harminc szervezet Igen is, szükség van a gazdakörökre - biztatta egy évvel ezelőtt dr. Bálint György a Szécsény ben megtartott szakmai jellegű tanácskozás résztvevőit. Bizonyára e bátorítás is gyorsí- tóan hatott a lappangó szándékok megvalósítására, hiszen azóta harminc gazdakör alakult megyénkben. Ezeknek Bárány Menyhért, Földművelésügyi Minisztérium megyei hivatalának munkatársa volt a legfőbb szervezője.- Miért előnyös gazdakörökbe tömörülni? - kérdeztük a szakembert.-Mindenekelőtt azért, mert ez a szervezet hatékonyan tudja képviselni a tagság érdekeit. A gazdakörökben az önálló gazdálkodáshoz szükséges ismeretekhez is könnyebb hozzájutni. A gazdák összehangolhatják a termelést, az értékesítést, közösen jobban átlátják a piaci helyzetet, megszervezhetik a termékértékesítést. Az együttműködés elősegítheti a költségek csökkentését, a beszerzések megkönnyítését, környezetünk megóvását. A Magosz is segíthet A mezőgazdaság területét is behállózzák az érdekvédelmi szervezetek. Ezek között a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége, a Magosz a legfiatalabb - utalt rá Bállá János, a szécsényi gazdakör alelnöke. A gazdakörök a megyei szövetség közreműködésével létesíthetnek velük közvetlen kapcsolatot - említette.- Hol működik a megyei szövetség? - érdeklődtünk Bárány Menyhérttől.-Megtörtük a jeget, hiszen ezen a területen ez az első olyan megyei szövetség, amelynek nem Salgótarjánban, hanem a tevékenységhez közeli városban van a székhelye. A szécsényi szakközépiskola minden olyan feltétellel rendelkezik, amely gazdaképző központtá teheti a várost. De említhetném a földrajzi előnyöket is - érvelt a szakember.- Kik lettek a vezető tisztség- viselők?- A megyei szövetség elnöke Tóth Aladár, karancssági agrár- szakember. Az ő munkáját segíti Czudor István a szécsényi szakoktatási intézmény igazgatója. Sokan ismerik Hlacsok Jánost is, aki egyéni gazda és Patvarc polgármestere. Dr. Kovács Győző személyében egy falugazdász is bekerült az elnökségbe, és végül nem hallgathatom el, hogy engem is megtiszteltek bizalmukkal a szavazók - említette végül Bárány Menyhért. Rácz András Az elmúlt évek statisztikái szerint jelentősen növekedett a vállalkozások száma. Sok embert a vállalkozási kedv, másokat a kényszer késztetett a továbblépésre. De mit ér a vállalkozás az üzleti sikerek nélkül? Nos, erről faggattuk Tiszttartó Andrást, varsányi vállalkozót.- Ön hogyan lett vállalkozóvá?-Korábban a volt varsányi Újkalász téeszben dolgoztam. Ügyintézői, belső ellenőri, főkönyvelő helyettesi munkakörben tevékenykedtem. Közben, negyvenéves fejjel, 1993-ban mezőgazdasági szakon üzemgazdász diplomát szereztem. Feleségemmel együtt jelentős tapasztalatokat gyűjtöttünk a mezőgazdaságban. Végül is ez adott alapot vállalkozásunknak, no, meg a „kényszer”.- Mit ért kényszer alatt?- A termelőszövetkezetben történt változások során elsőként kerültünk az utcára. Ezután tapogatódzni kezdtünk. Felmértük a piaci lehetőségeket. Véleményem szerint a vállalkozásoké a jövő, és ennek tudatában mi is készek voltunk a továbblépésre.- Hogyan sikerült váltani?- A növénytermesztés területén szerzett tapasztalatainkra apellálva, 1993 februárjában kétmillió-nyolcszázezer forintos törzstőkével betéti társaságot alapítottunk. Családi vállalkozásról van szó. Fő profilunk a növénytermesztés, de ipari tevékenységet is végzünk. Legfontosabb növényünk a burgonya. Ehhez igazítjuk a mező- gazdasági szerkezetünket. Emellett foglalkozunk kisebb területen uborka- és málnatermesztéssel is. Szerettem volna növényolaj-feldolgozó üzemet is létrehozni, de ez az elmúlt évben részben anyagi, részben az aszály sújtotta károk miatt meghiúsult.- Mekkora kárt okozott a tavalyi szárazság?-Tavaly hét hektárnyi területen vetettünk burgonyát, amit Tiszttartó András derűlátó kis veszteséggel tudtunk értékesíteni. A várt 250 mázsás hozammal szemben csak mindössze 80 mázsa átlagtermésünk volt hektáronként. Az idén remélem nagyobb szerencsével járunk. Jelenleg 15 hektárnyi búzát vetettünk el, melynek területét a téeszből való kiválás után ideiglenesen használjuk. Lehoczki Jánosné (balra) és Tiszttartó Andrásné a varrodában Ludányhalászi határában további 12 hektárt bérelünk burgonya részére. Ezek a területek már elő vannak készítve. A hatékonyabb termelésünk megalapozásához szükségünk lenne még egy terménytárolóra és néhány munkagépre.-Milyen ipari tevékenységet •folytatnak?-1992 októberében a volt téeszből vagyonjegyeink értékében 6 darab ipari gyorsvarrógépet hoztunk ki. Varrodánk jelenleg 6-7 főnek biztosít munkahelyet, de a munkahelyteremtő támogatás reményében szeretnénk majd 12-15 főre emelni ezt a létszámot. Hosszú utánajárásunknak köszönhetően, sikerült néhány olyan partnert találnunk, akikkel hosszú távon szeretnénk együttműködni. A skála nagyon széles. A kosztümtől kezdve a kötényig mindent varrunk, amire kereslet van. Kezdetben adódtak nehézségeink a minőség miatt, mivel ezek az asszonyok két évig kiestek a varrásból, de ma már ez sem jelent problémát. Bár fizetésük nem túl magas, magukénak érzik a munkát, és ez a közös érdek inspirálja őket. Ezek a varsányi asszonyok olyan talpraesettek, hogy helyt tudnak állni az ország bármely területen.- Mit terveznek a jövőt illetően?- Most indítottunk be egy videokazetta-kölcsönzőt, mely- lyel tovább bővítettük tevékenységi körünket. Mindenre mozdulunk, amiben látunk valami kis fantáziát. Gépparkunkat szeretnénk pályázat útján fejleszteni. Terveinkben továbbra is szerepel a növényolaj-feldolgozó egység. Szeretnénk a kisgazdaságokban megtermelt növények felvásárlását megoldani, valamint 5-6 hektárnyi területen málnát termeszteni. Nagyon derűlátó vagyok a jövőt tekintve. A bt. létszámát körülbelül három éven belül 20-25 főre kívánjuk feltornászni. Ezzel is szeretnénk szeretett falumnak további munkahelyet biztosítani. De természetesen mindehhez továbbra is szükségünk van a jó csapatmunkára, ami eddig is éltetője volt vállalkozásunknak, K. Z. Pénz a focira • SZÉCSÉNY. Az önkormányzat döntött a sporttámogatások mértékéről: a labdarúgó-bajnokság befejezéséig egymillió forinttal segíti a Szécsényi Városi Sportegyesület NB III-as csapatát. A pöstény- pusztai sportkör negyvenezer forint támogatást kap. Ménes a Csornán • KARANCSSÁG. Tíz-tizen- két gyönyörű törzskancából és azok csikaiból álló ménes tanyázik a Csornán, a részükre korszerűen kialakított karámban. A nagy értékű ménes tulajdonosa Tóbiás Attila agrármérnök. Holnapi számunkban „Salgótarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Önszerveződés • SZÉCSÉNY. A város ön- kormányzata a képviselő-testület döntése alapján a helyi cserkészcsapat működését húszezer forinttal támogatja. Az önkormányzat a különleges mentő- szolgálat felszerelésének bővítéséhez 30 ezer forintot adott. Az oldalt szerkesztette: Bobál Gyula Kertbarátok Az egész országban jó hírnévnek örvendenek a szécsényi kertbarátok. A létszámuk már megközelíti a hetvenet. A hírnevüket azzal öregbítik, hogy kiváló kertészeti szaktudással rendelkeznek. Mindezt az őszi időszakban megrendezett kiállításuk is hűen tükrözi. A kertbarátok az idei telet is hasznos tanulással töltötték el. Foglalkoztak az időszerű kerti munkákkal, a palántaneveléssel és palántázással, gyümölcsfa- és szőlőmetszéssel. BUCI PÉK, A HAJNALI LÁTOGATÓ. Hajnalonként Sipekről indul piros kis kocsijával a Buci pék. Ropogós, illatos kenyér, friss sütemények sorakoznak a kosárban. Megáll az elágazásnál, ahol már várják a vevők. Aztán irány a város minden egyes szeglete. Fotó- Szenográdi Tamás Pöstény után, hazafelé gyanús lett félúton... G yanús lettem a hatóság képviselőjének a szemében. Pöstény után hazafelé, félúton! Azért lettem gyanús, mert annak a csotrogány kocsimnak a viseltes ablakát nem húztam le. Pöstény után, hazafelé félúton! Majd egy napi bolyongás után, (nem megy másként), Szécsény felé tartva, lemeszelt a rendőr. Indeksz ki, a mutatott ponton állj, a motor le, készen a megmérettetésre. A rendőrségi törvényt akkor szavazta meg az Országgyűlés. Hallgatni is megnyugtató volt. Elő az igazolványokat, még mielőtt a szokásos felszólítás elhangzana. Az sem maradt el. A szokásos. Mosolygok az üvegen át, hiszen ismernek. Ajtót ki, nyújtom a papírokat. Most meglát, int, hogy menjek. Hiszen ismer. Jó pár évtizede itt csetlek-bot- lok faluról falura, utcáról utcára, még házról házra is. Nem ismertek. Pöstény után, hazafelé, félúton! Akkor nincs más, betartani a verdiktet. A hatóság látszólag az okmányokba mélyedt, valójában átható tekintete rajtam volt.- Szeszesitalt fogyasztott?- Nem! Nem szokásom, ha autóval utazom. Pedig a jó fröccsöt nem vetem meg, de csak nyugodtan fogyasztva. Az az igazi! Mert különben nincs íze.- Majd kiderül. Fújjon a szondába!...- Kiszaladt belőlem a vér. Ilyesmit még nem műveltek velem. Ez a fiatal hatóság miért nem hisz nekem? Mert hiába a komor tekintet, dús, fekete bajusz az arcán, látszik, hogy feneke nemrégen még az iskola padját melengette. Mindegy, adták a szondát, és fújtam. Kivörösödött arccal, de fújtam. Semmi.-Fújja, csak fújja, ne sajnálja...! A kis juhász, ki nyáját terelgetve fújta furulyáját, sem különbül, mint én a szondát. De semmi... A hatóság ideges, kikapta kezemből a kapszlit, és az árokba dobta. Pöstény után, hazafelé, félúton...! De nyomban egy másikat nyomott a számhoz, hogy fújjam, csak fújjam. Ekkor sem semmi. A szonda nem, de a fejem veresedett. Tiltakozásfélét morogtam. Olyasmit, hogy most már elég.-Azt majd én mondom meg! Fújja, csak fújja! Vagy menjünk vérvételre? Pöstény után, hazafelé, félúton!- Hol dolgozik? Mondom. — Melyik lapnál? Azt is megmondom.-Látom, az okmányai rendben vannak. Még az orvosija is. Mehet... Pöstény után, hazafelé félúton! F ent a pumpám, lüktet az agyam. Csak hörgők, mert görcs van a torkomban, hogy miért aláztak meg a második szondával. Mert ismerhettek. Nem ismertek. Azt mondta a hatóság: fiatalodtak. Láttam. De akkor miért? A személyimet sem kérték! — Gyanús lett, mert az ablakot nem húzta le... Pöstény után, hazafelé, félúton! B.Gy.
