Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-08 / 82. szám

MA EGÉSZ HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMÜSOR - TVR EXTRA 8 OLDALON BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1994. ÁPRILIS 8., PÉNTEK V. ÉVFOLYAM 82. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT LAPUNKBAN: Hogyan csináljunk karriert? (4. oldal) Csapatmunka nélkül nincs siker (5. oldal) Furcsa adalék a Balassi-emlékévhez (7. oldal) MOSZ-tiltakozás A Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szö­vetsége közleményben tiltakozik a termőföldről szóló törvény azon rendelkezése ellen, amely lehetetlenné teszi, hogy a szövet­kezetek és gazdasági társaságok termőföld-tulajdont szerezze­nek. A MOSZ szerint ez a korlá­tozás erőszakos beavatkozást je­lent a gazdasági viszonyokba. Latorcai János Kínában A kínai nemzetgazdaság ki­emelt fejlesztési projektjeiben való magyar részvétel lehetősé­geiről folytat tárgyalásokat Kí­nában Latorcai János ipari és ke­reskedelmi miniszter. A tárca ve­zetője a Kínai Állami Tervbizott­ság elnökének meghívására uta­zott négynapos látogatásra az ázsiai országba. Nem kell adóznia a Vöröskeresztnek A Magyar Vöröskeresztnek évente 50-60 millió forintnyi adót kellett volna befizetnie, ha a Parlament nem szavazza meg a szervezet adó- és illetékmentes­ségéről szóló javaslatot — mond­ta el az MTI érdeklődésére Szi­lárd István főtitkár. Tűzhalál Családi házában égett egy ás­ványrárói nyugdíjas férfi csütör­tökön a hajnali órákban. Az elő­zetes megállapítások szerint az 59 éves Rigó József a házához kapcsolódó melléképületben disznóvágáshoz készülődött. A rendőrség valószínűsíti, hogy a katlan alá akart gyújtani, amikor — feltehetően az este nyitva fe­lejtett palackból szivárgó gáz be­lobbant. A szerencsétlen férfi a felismerhetetlenségig elégett, se­gítségére siető felesége súlyos égési sérülésekkel került a győri kórházba. ÁLL A DIÁKEXPOVÁSÁR. A szerda esti megnyitót követően tegnap már egymást érték az események a salgótarjáni Fő téren megrendezett Diákexpon. Felvételünkön mountain-bike bemutató szórakoztatja az érdeklődőket. Tudósításunk a 3. oldalon. Fotó: Gyurián Tibor Zárult a törvényhozók munkája Az Országgyűlés tegnap dél­után tartotta ciklusának utolsó plenáris ülését. A képviselőkhöz beszédet intézett Göncz Árpád köztársasági elnök. — Első szavam a köszöneté: köszönöm áldozatkészségüket, hogy négy hosszú évre elvállal­ták hazánk népének országházi képviseletét, e képviselet teljes történelmi felelősségét. Sikerült megalapozniuk az új, demokra­tikus Magyarország politikai és gazdasági intézmény- és jog­rendszerét, mert ez az intéz­mény- és jogrendszer — befeje- zetlensége ellenére — ha olykor nehézkesen is, de fennakadás nélkül működik. S ennek érde­mében a kormánykoalíció és az ellenzék egyaránt osztozik. A köztársasági elnök beszédét követően Boross Péter miniszter- elnök búcsúzott röviden, a kor­mány nevében az Országgyűlés­től. — Vitával és kiegyezéssel, bá­nattal és örömmel, méreggel és jókedvvel telt el ez a négy eszten­dő — mondotta a kormányfő, hangsúlyozva: az idő távlatából, ha még ma vitatható is, ez a négy év korszakos jelentőségű lesz a magyar történelemben. A napirend előtti felszólaláso­kat követően az Országgyűlés megkezdte a még hátralévő elő- teijesztések feletti határozatho­zatalt. Végül Szabad György­nek, az Országgyűlés elnökének beszédével és a Himnusz elének- lésével zárult a törvényhozók négyéves munkája. PM­prognózis A gazdasági teljesítmény visz- szaesése ebben az évben már megáll, s minden termelő ágazat­ban kismértékű növekedés való­színűsíthető. Ennek megfelelően a munkanélküliek létszáma sem bővül. Mindezt a Pénzügymi­nisztérium legújabb prognózisa állapítja meg, melyet csütörtö­kön hoztak nyilvánosságra. A Pénzügyminisztériumban úgy látják, hogy a folyó fizetési mérlegben a múlt évi 3,4 milliárd dollárnál lényegesen kisebb mértékű hiány keletkezik. A de­ficitet a működőtőke-beáramlás többé-kevésbé fedezni fogja. Várhatóan a beérkező működö­töké 1,5-2 milliárd dollár körül alakul. A fogyasztói áremelke­dés üteme tovább mérséklődik. (MTI) Lejár a kopogtatás ideje Ma lezárul a képviselő jelöltállítási lehetőség, s végérvényesen összeállnak a listák, hogy május 8-án a szavazók választhassa­nak: kit, melyik párt jelöltjét juttatják a parlamentbe. Tudo­másunk szerint a megyében egyetlen esetben fordult elő, hogy valaki üzletelt az ajánlási cédulákkal, de rajtavesztett. Néhány jelölt nyilvántartásba vétele mára maradt. Cikkünk a 3. oldalon Tűz fölé akasztotta fel magát Kétnapos keresés után talál­ták meg S. J. utaspusztai lakost a lakóhelyétől néhány kilomé­terre lévő erdőrészben - holtan. A hetvenéves idős ember egy nehezen megközelíthető, sza- kadékos területen önkezével vetett véget életének, felakasz­totta magát. Valószínűleg fá­zott, mert tüzet rakott. Később a tűz fölé akasztotta fel magát, lába megégett. A Salgótarjáni Rendőrkapi­tányság államigazgatási eljárás keretében vizsgálja a haláleset körülményeit, s annak a megál­lapítását végzi, hogy történt-e bűncselekmény. Rimaszombatra rándult Salgótarjánból? (Helyszíni tudósításunk) Szo­katlan módon végződött az a betörés, amit állítólag egy sal­gótarjáni fiatalember követett el a napokban Rimaszombat­ban. Délben, amikor a házi­gazda váratlanul hazaállított otthonába, meglepve tapasz­talta, hogy a tizenegyedik emeleti lakásának ajtaja nyitva van. Gondolta, a lánya ment valamiért haza, de amint benyitott a szobába, azonnal látta, hogy baj van. Egy negyven körüli férfi ma­tatott értékei között, kezén ve­zetéshez való kesztyűt viselt. Amint megpillantotta a házi­gazdát, megijedt, ám egy jól irányzott ütéssel úgy vágta ál­lón, hogy az menten hanyatt esett; a betörő pedig ez alatt egérutat nyert. A házigazda azonban hamar összeszedte magát, és mivel a helyi futballcsapat erőssége, gyorsan utói is érte a betörőt. A negyedik emeleten teperte le, s ott már segítőtársai is akadtak az ismert focistának. Azonnal riasztották a rendőröket, akik hamar kiértek, de már nem kel­lett közbeavatkozniuk. A be­törő ugyanis akkor már élette­lenül feküdt a lépcsőház padló­ján. A boncorvos megállapí­totta, hogy a halál oka szív- infarktus. (farkas) Földtörvény Az Országgyűlés 149 igen sza­vazattal, 62 nem és 19 tartózko­dás ellenében szerdán elfogadta a termőföldről szóló törvényt. Belföldi magánszemélyek leg­feljebb 300 hektár nagyságú, vagy 6000 aranykorona értékű termőföld tulajdonjogát szerez­hetik meg. Ez alól kivételt képez a tanya es a tanyákhoz tartozó 6000 négyzetmeteres földterü­let. Azok a magánszemélyek, akik a törvény hatályba lépése­kor nagyobb területtel rendel­keztek, a már meglévő földjeiket nem cserélhetik az eredeti föld- tulajdonuknál nagyobb területű, illetve aranykorona értékű föld­re. Kivételt képez a korlátozás alól a kisajátítás folytán kapott kártalanítas összegéből vásárolt termőföld, valamint a közös tu­lajdon megszüntetésével kelet­kező új földtulajdon. Külföldi magánszemélyek és jogi szemé­lyek termőföld és védett termé­szeti terület tulajdonjogát nem szerezhetik meg. Ez alól kivételt képez, ha e törvény hatályba lé­pésekor már meglévő földtulaj­donuk kisajátítása révén, illetve közös tulajdon megszüntetése útján jutnak földhöz. A tulaj­donszerzés tiltása alól az eredeti javaslattól eltérően mentesítet­ték a belföldi székhellyel rendel­kező, külföldi részvétellel műkö­dő gazdasági társaságokat. A földtörvény részletesen fog­lalkozik a termőföld haszonbér­letének szabályozásával is. A ha­szonbérleti szerződések az erdők és az ültetvények kivételével leg­feljebb 10 évre köthetők meg. A haszonbérbe vétel esetén is kor­látozzák a bérbe vehető föld nagyságát. A magán- és jogi sze­mélyek legfeljebb 300 nektár nagyságú vagy 6000 aranykoro­na értékű termőföldet vehetnek igénybe. A gazdasági társasá­goknál és a szövetkezeteknél a felső határ 2500 hektár, vagy 50. 000 aranykorona. A korláto­zás során figyelmen kívül kell hagyni azt a földet, amelyet a szövetkezet saját tagjaitól, illetve a gazdasági társaság üzletrész­tulajdonosaitól bérel. A haszon- bérletnél a törvény nem külön­bözteti meg a belföldieket és a külföldieket. A törvényben azért, hogy a széttagolt birtokokat könnyeb­ben egyesíthessék tulajdonosaik, részletesen szabályozzák az ön­kéntes földcsere intézményét. A birtok-összevonási célú önkén­tes földcsere esetén a földcsere mentes a vagyonátruházási ille­ték alól. A birtokösszevonásnak nem kell feltétlenül azt jelente­nie, hogy a tulajdonos földjei közvetlenül egymás mellé kerül­nek, már az is elég, ha csak köze­lebb lesznek egymáshoz. A ter­mőföld hasznosításának és vé­delmének is szigorú szabályait állapítja meg a földtörvény. A termőföldek használói kötelesek a termőföldet megművelni, illet­ve ha nem is művelik meg a föl­det, alkalmazkodniuk kell a ta­lajvédelmi előírásokhoz. Szigorú szabályok érvényesülnek a Kül­területi földek belterületivé mi­nősítésénél, illetve akkor, ha a földeket más célra kívánják fel­használni. Ez minden esetben engedélyhez kötött. A más célú felhasználás után a használónak vissza kell állítania az eredeti ál­lapotokat. Termőföld más célú hasznosítása esetén földvédelmi járulékot kell fizetni, amelynek mértékét a törvény melléklete ál­lapítja meg. A termőföldről szóló törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. A már folyamatban lévő eljárásokat azonban a ko­rábbi rendelkezések szerint kell befejezni. (MTI) Figyelmeztető sztrájk a Magyar A Független Rádiós Szakszer­vezet sztrájkbizottsága figyel­meztető sztrájkot hirdetett a Ma­gyar Rádióban csütörtökön 11 és 13 óra, valamint 17 és 19 óra kö­zött. A döntés alapján a Krónika műsoridejét, a Falurádió ismét­lését és a Külpolitikai Figyelő cí­mű műsor adásidejét megrövidí­tették. írásban is kiadott közlemé­nyük szerint — amelynek el­hangzását a Kossuth adó főszer­kesztője nem engedélyezte — nem csupán „az elbocsátandó és elnémított kollégák” mellett sztrájkolnak, azért is, hogy „a Magyar Rádió ismét teljesíthesse közszolgálati funkcióit, és a rá­dióban dolgozók újra nyugodt körülmények között végezhes­sék közszolgálati munkájukat.” A sztrájkbizottság a törvényes keretek között járt el — mondot­ta Győri László, a FRÁSZ elnö­ke —, miután heteken át ered­ménytelen tárgyalásokat folytat­tak a munkáltatóval a Rádióban kialakult helyzetről. A figyel­meztető sztrájkról egyébként — a törvényben meghatározottak szerint — tájékoztatták Csúcs László alelnököt. Rádióban A nagygyűlésen jelenlévők közül 135-en kézfelemeléssel csatlakoztak a figyelmeztető sztrájkot meghirdetőkhöz. A sztrájkbizottság azt is kinyilvání­totta a nagygyűlésen, hogy amennyiben a további egyezteté­sek is sikertelenül végződnek, abban az esetben már sztrájkolni fognak. (MTI) Változások a devizaszabályozásban Engedély nélkül: már 20 ezer forintnyi valutánk lehet A pénzügyminiszter több tekintetben módosította a devizaszabályokat. A változtatásokról a miniszté­rium tegnap tájékoztatta az MTI-t. A pénzügyminiszteri módosításokra azért volt szükség, mert a je­lenlegi Parlamentnek már nem sikerült törvényt alkotnia az új devizaszabályokról. Mivel a változtatá­sok számos könnyítést eredményeznek a lakosságnak és a vállalkozóknak, így a pénzügyi kormányzat azok minél előbbi életbeléptetését tartotta szükségesnek. Május 1-jétől a postai forga­lomban devizahatósági engedély nélkül az eddigi 3 ezer forint ér­tékű árucikkek helyett 10 ezer forint értékűt lehet kiküldeni. Emelkedik a külföldinek adható ingóság értékhatára. A jövőben belföldi devizahatósági engedély nélkül 20 ezer forintig ajándé­kozhat külföldinek ingóságot. Fordított esetben pedig a koráb­bi értékhatárt eltörölték. Az ed­digi 5 ezer forint helyett szemé­lyenként összesen 20 ezer forin­tot meg nem haladó értékű kül­földi pénzt tarthatnak maguknál a magyar állampolgárok. Erre nem vonatkozik a felajánlási kö­telezettség. Ugyancsak 20 ezer forintot meg nem haladó külföl­di pénzt ruházhat át belföldi ter­mészetes személy más belföldi személyre devizahatósági enge­dély nélkül. Á jelenlegi 25 ezer forint ér­tékhatár helyett a jövőben 100 ezer forintot meg nem haladó ér­tékű külföldön lévő ingóságot, illetve az arra megnyíló igényt nem kell bejelenteni. A külföldieknek személyen­ként a jelenlegi ezer forint he­lyett 10 ezer forintot szabad en­gedély nélkül behozni, illetve ki­vinni. A belföldiek személyenként az útiholmin felül 100 ezer fo­rint, a külföldiek pedig 20 ezer forint összértékű árucikket vi­hetnek ki. A tilalmi listáról a jö­vőben a bélyeg lekerül. A vállalkozások mozgástere is bővül május 1-jétől. A külkeres­kedelmi tevékenység keretében hitelfelvétellel kapcsolatos tár­gyalásokhoz ugyanis nem kell már a Magyar Nemzeti Bank en­gedélye. Nem szükséges a jövő­ben devizahatósági engedély ak­kor, ha a külföldi részére teljesí­tendő forintfizetésre a belföldit jogerős magyar bírósági ítélet vagy választott bírósági ítélet kö­telezi. Nem kell devizahatósági en­gedély ahhoz sem, hogy a külföl­di által ideiglenesen (kiutazásá­ig) belföldön átadott vagyoni ér­téket más személy használhassa. Ez a módosítás oldja fel a már so­kak által hosszabb ideje kifogá­solt tilalmat, mely szerint külföl­di személygépkocsiját belföldi csak őrizheti, de nem használ­hatja. Á külföldön egyéni munkát vállaló, illetve hivatalos útra ki­küldött belföldiek egymás kö­zött külföldön lévő ingóságaik tekintetében devizahatósági en­gedély nélkül köthetnek szerző­dést a jövőben. Május 1-jétől megszűnik a hi­vatalos utazásokhoz vásárolható konvertibilis valutakeret kötött­sége, azaz a vállalkozó, társadal­mi szervezet, párt — amennyiben forintfedezettel rendelkezik — szabadon vásárolhat hivatalos utazási célra külföldi fizetési esz­közt. Ez a módosítás előrelépést jelent a folyó fizetési műveletek­nél, a forint konvertibilitásának irányában. Az ideiglenesen vagy tartósan külföldön foglalkozta­tottak devizaellátmányának li­beralizálására még nem született döntés. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom