Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-07 / 81. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1994. április 7., csütörtök Szél Júlia húsvéthétfőn délelőtt sugárzott műsora több szempontból is figyelmet érdemelt a nógrádi rádióhallgatók részéről. Először is a riporter olyan személyiség, aki hosszú pályafutása során mindig is az embert állította érdeklődése középpontjába. így volt ez ezúttal is, amikor témaként a magyar-szlovák szomszédság mai alakulását választotta, amely itt a határ mentén különösen aktuális kérdés. Ráadásul a nyilatkozók, a riportalanyok között sokak ismerősei szólaltak meg. Az Ipoly összeköt A központi szereplő az a dr. Csáky Károly volt, akit mint ipolysági tanárt, kutatót Nógrád Megye Közgyűlése januárban tüntetett ki Madách-díjjal. Olyan kötetek fűződnek a nevéhez, mint a Honti barangolások vagy a Nógrádi tájakon. Ezekben az Ipoly két partján lévő országrészeket egységében mutatta be, hisz a kultúra történetében, a hagyományok terén nincsenek határok. Szél Júlia korrekt kérdéseire válaszolva Csáky Károly elmondta, hogy az Ipolyt nem sikerült vasfüggönnyé változtatni, és ez az összetartozástudat mindig is megvolt, mi sem természetesebb, hogy az 1989-es eseményeket követően csak erősödik. Sőt a kulturális kapcsolatok az egyre javuló regionális -mindkét ország számára fontos - gazdasági együttműködésre épülhetnek. Kézzelfogható eredménye ennek az ipolysági honti napok, vagy s másik oldalon a drégelypalánki Szondi-rendezvénysorozat. S hogy a műsor mentes volt minden félreérthető hangtól, azt Hemerka Gyula balassagyarmati nyugdíjas népművelő megszólaltatása is jelzi. Az ő egyik nagyapja cseh ember létére a kassai dóm karnagyaként működött, a felesége viszont Nagyorosziból származó magyar óvónő volt. A másik nagyapa családja viszont bécsi származású volt. Hemerka Gyula békében él önmagával, felvidéki magyarnak és szlováknak egyaránt vallja magát, s a két nép kulturális és - újabban gazdasági - kapcsolatának szorosabbra fűzésén munkálkodik nap mint nap. Szerencsére -ezt sugallta Szél Júlia műsora — e vidéken nincs egyedül ezzel az igyekezetével. Húsvéti vizit Nem szeretem a Családi kör című tévéműsort. A bemutatott történeteket túlságosan didaktikusaknak, kimódoltaknak érzem. Ennek megfelelően az úgynevezett szakértői vélemények, kommentárok is túlzottan mesterkélteknek hatnak. Legutóbb mégis nagy érdeklődéssel követtem az Egy húsvéti vizit című epizódot. Szinte kizárólag azért, mert igazi író - Végh Antal - szólalt meg benne. Kíváncsi voltam, hogy az írásaival sokszor botrányokat okozó, bírósági ügyekbe is gyakorta keveredő szociográfus milyen pedagógiai példázatot hozott össze. Hiteltelen tanmese Nos, Végh ezúttal is hű maradt önmagához. Manapság meglehetősen szokatlan botrányszerű sztorit talált ki a szülői tekintélyről szóló adás alapanyagának. Egy tanyasi szegényparaszt és négy fiúgyermeke látogatását meséli el az egykori iskolatárs - mára módos újgazda - családjánál. A szegényember a húsvéti locsol- kodást tartotta alkalmasnak arra, hogy a meghívást komolyan vegye és leviziteljen újdonsült gazdája házánál. Ott azonban nem volt kívánatos személy. A háziúr - a polgár- mesterrel, a jegyzővel és az állatorvossal kártyázva, kapcsolatait tudatosan ápolva- nem volt hajlandó egy percre sem fogadni a volt padtársát, aki azonban nem tágított és a gyerekek - az övéi és a tulajdonos kislánya - szeme láttára ájultra itta magát a várakozás óráiban. Értem én a pedagógiai szándékot, sőt a politikait is - a mai társadalmi rétegek közti szakadék megjelenítését - mégis valahogy mesterkélt, hiteltelen az egész a se vége, se hossza kártyapartival, a négy fiúnak jutó egy zsebkendővel. Végh Antalnak sem sikerült hiteles, életszerű Családi kört írnia.- csongrády Kármán József, az első igazi magyar regény szerzője Hölgyeknek írta 200 éve az Urániát Fanni és Kármán (Losonci tudósítónktól) A magyar felvilágosodás jelentős sajtótermékei sorában a Magyar Hírmondó, a Magyar Museum, és az Orpheus után negyediknek, 1794 februárjában jelent meg Pesten az Uránia, melynek szerzője és szerkesztője a losonci Kármán József. Vajon hogyan tűnik fel Kármán alakja, mi kívánkozik kiemelésre gondolataiból most, a 200. évforduló táján a magyar-szlovák határ túloldalán? Kármán 1769. március 14-én született Losoncon, református papi család gyermekeként. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. „írónk szép külsejű, megnyerő modorú és tehetséges ifjúvá serdült intézetünkben. A latin és német nyelv mellett elsajátította a francia, angol és olasz nyelveket is.” - írta róla egy késői megemlékezés a gimnázium egyik értesítőjében. Jogot tanult Pesten és Bécs- ben, ügyvédi levelét Pozsonyban szerezte meg, szakmájához azonban nem vonzódott. 1791- ben Pesten telepedett le, ahol több arisztokrata családdal is bizalmas viszonyba került. Részt vett a Kelemen László nevéhez fűződő első magyar színtársulat megszervezésében. A negyedévente megjelenő Uránia nyomtatásának és szétküldésének költségeit Beleznay Miklósné Podmaniczky Annamária bárónő és egy közelebbről meg nem nevezett pártfogó fedezte. Mindössze 142 előfizetője gyűlt össze, s törvényszerű, hogy hamar, három kötet után megszűnt. Kármán a negyedik szám szerkesztése közben Pestről Losoncra távozott, ahol 26 éves korában, 1795. június 3-án, máig sem tisztázott körülmények között meghalt. A „csinos kiállítású”, félíves kötet „A Magyar Asszonyi Nemhez” szólt. Érkölcsi, történelmi, természettudományi, esztétikai és gazdasági cikkeket ígértek benne hírekkel, anekdotákkal, elmés mondásokkal, házi tudnivalókkal és orvosságokkal vegyest. A fiatal Csokonainak négy versét is közölte. A lapot elsősorban a nőknek írta Kármán, mert úgy érezte, hogy az irodalom a legjobb oktató eszköz, és főleg azokat kell nevelni, akik majd másokat is nevelnek. A folyóirat másik célja a „nemzeti Charakter”, s ezen belül a „nemzeti nyelvünk virágozása”, mert ez az a „végvár ... az a mód, amely nemzetünket léteiében megtartja, az a jegy, amely megóv, hogy többek között el ne olvadjunk." Kármán a folyóiratában Jelentette meg saját műveit. (írásait irodalmi felfedezője: Toldy Ferenc gyűjtötte össze, s az 1872-ben megjelent A magyar nemzeti irodalom története rövid előadásban című művének I. kötetében teszi közzé.) Közülük legismertebb az első igazi magyar regénynek is tartott Fanni hagyományai, felnőttnek kell lenni ahhoz, hogy az ember Fanni történetét ne unalmasnak érezze, hanem jellegzetesnek, ablaknak, amin át a mai olvasó visszanéz egy olyan korba, amelyben valódi hősei éltek.” - olvashatjuk róla Szabó Magda gondolatait az egyik néhány éve megjelent könyvismertetőben. A Módi című szatírában Kármán előkelő divathölgyet mutat be, aki nem törődik semmivel, csak lustálkodik, sétál, cicomázza magát. Magyar könyvet nem olvas, csak franciát vagy németet. A kincsásó című, misztikus elemekkel játszó elbeszélésében a kincskeresőket gúnyolja ki. A fejveszteség című dramatizált története eredetiségigényt jelez. Az Eldorádó- ban mesésen gazdag országba vezeti az olvalsót, melynek lakói mégsem boldogok. Gazdagságuk, drágaköveik, gyémántjaik értékét Eldorádó tudatlan lakói nem ismerik, idegen piacokon herdálják el, így aztán a juss a szomszéd népé, mert „boldogságok a henye- ség”. Talán ma is aktuális látlelet ez, gyógyír nélkül. Legjelentősebb írásában, A nemzet csi- nosodásában azok ellen a magyar írók ellen száll síkra, akik hízelgésekkel kényeztetik a nemzetet. „Megbocsájthatatlan hibája a nemzeti íróinknak, hogy kényeztetik nemzetünket. Ezek, akik felhágnak a tanítószékre, felemelik szavukat, hogy - oktassanak! ... Ó! mely illetlen ezeknek szájokban a hí- zelkedés...” Puntigán József Ne menj tovább, barátom! Szomorú évforduló előszelei váltak érezhetővé országunkban. Ötven éve szerelvények indultak Auschwitz és a többi haláltábor felé vezető vágányokon. Olyan embereket zsúfoltak egybe, akik pár évvel azelőtt még köztiszteletnek és megbecsülésnek örvendő orvosok, ügyvédek vagy egyszerű gyári munkások voltak. Aztán valami történt, és ezek a személyek már csak egyszerű eszközökké, sorszámokká váltak, akiknek a sorsa már előre el volt rendelve. A Holocaust az emberiség történetének legkegyetlenebb, gyűlölséggel és megalázással teljes korszakává vált, aminek miértjére még senki sem tudott megfelelő választ adni. Ők tudnának igazán mesélni arról, hogy milyen érzés a biztos halálból való menekülés halvány reményében is bízni, abba a kis gyertyafénybe kapaszkodni, amit a hitük ad nekik megalázottságukban. Szörnyű, hogy már megint zsidóznak, cigányoznak, s nem teszünk ellene semmit. Pedig már a magas fórumokon, a parTalálkozhatott az ember Salgótarjánban olyan falragasszal, amelynek a címe is megállásra késztette: „Ne menj tovább, barátom..." Én is megálltam, és elolvastam. Olyan rendezvényt hirdetett, amely talán az ország vallási történelmében egyedülálló eseményre hívta fel a figyelmet. A Teljes Evangéliumi Diák Szövetség és a Magyarországi Zsidó Hitközösség közös megemlékező rendezvényt tartott a közelmúltban Egerben. Mivel kíváncsian figyelem a keresztény-zsidó közeledés hitösvényeit, ellátogattam a bor városába, hátha többet tudok meg a hazánkat is súlyosan érintő világszégyenről. Élő halálgépek Közös volt a felszólalók témája: a magyar zsidóság története és meghurcoltatása. Többek között felszólalt Rusz Tibor, a Tedisz képviselője, Székely Gábor, Budapest alpolgármestere, Hack Péter képviselő, Kiss György nyugalmazott katolikus esperes és több neves hazai művész, történész és filozófus. A magyarországi zsidóság képviseletében jelen volt Schweitzer József, Magyarország főrabbija és Beér István, a Holocaust Bizottság elnöke is. Beszédeik ígéretük szerint írásban is hamarosan hozzáférhetőek lesznek. A rendezvény után megtekintettük a most már 7 Oscar-díjjal jutalmazott Schindler listája című filmet, amelyet az ortodox zsidó családból származó Steven Spielberg készített. Az elején láthattuk, amint a zsidók bevonulnak a gettóba, elegáns öltönyben, ruhákban, és még maguk sem tudták, mi fog várni rájuk. Benn, a koncentrációs táborban már nem emberként léteztek, csak állatok, élő halálgépek voltak, akiket a táborparancsnok kénye-kedve szerint lövöldözhetett le a tábor fölé épített villájából, a reggelije mellől. Borzalmas volt. Itt vannak közöttünk A film igyekezett tükrözni a valóságot, de a történteket csak azok tudnák elmondani, akik átélték: látták az integető gyermekeiket a teherautón, mikor utoljára tűntek el a szemük elől. És ezek az emberek még itt élnek közöttünk, Salgótarjánban is. Ők nem kerültek bele abba a szerencsétlen hatmillióba, akiknek nyomorúságos élete a gázban, a lángokban, vagy a tömegsírban végződött. lamentben, felelelős tisztségben, szólási hatalommal rendelkező politikus(ok) felelőtlenül kijelenti(k), hogy „a nyilas rendszerben nem volt benne a zsidók kiirtása, amit ráfognak, hanem a zsidó szellemiség, a zsidó túlhatalom elleni védekezés volt benne, ami azonban nem a nyilas ideológiából ered, hanem sokkal régebbről.” Magyarországon az antiszemitizmus ismét éled, újra megmutatta arcát a politikában, a médiákban, az egyházi nyilatkozatokban, a közéletben. Ébredjünk fel! Salgótarjánból 1944. június 13-án indult el a vonat Aus- witzba. A magyarországi hétszázezerből 2200-an innen kerültek ki, és nagy részük soha nem tért vissza. Emlékezzünk és ébredjünk fel, pár száz kilométerre délre ugyanilyen népirtás folyik. Egyik ember öli a másikat, azért mert más fajhoz, más valláshoz tartozik, más vér folyik az ereiben. A Holocaust hatmillió emberéletet követelt. Szilágyi Tamás / Április 7-e: Holocaust-emléknap Az úgynevezett Jóm Hásoá, a pusztítás gyásznapja Izraelben. A varsói gettólázadás (1943. április 19.) kitörésének évfordulója alkalmából az izraeli kormány 1951-ben hozott döntése értelmében minden évben megemlékeznek a második világháború 6 millió zsidó áldozatáról. Az emlékezés már túllépett Izrael határain, és szerte a világon a kegyetlen fájdalom napja lett. (A zsidó naptár szerint Niszán hó 27. napja az ünnep, amely azonban a Gergely naptár szerint minden évben más napra esik.) Nyereményjáték a HÍRLAP előfizetőinek A fődíj: iccvCcúííLíaLíaí VASARITASI Emellett száz értékes ajándék talál majd gazdára Előfizetőinknek nincs más dolga, csupán annyi, hogy a HIRLAP-ban hat napon át megjelenő játékszelvényt kitöltve, személyesen vagy postai úton eljuttassák a HÍRLAP hirdetésfelvételi irodájához Fontos; egyszerre több szelvénnyel is részt vehetnek a játékban! A HÍRLAPPAL CSAK NYERHET! Különös város A francia Jean-Claude Patout- nak utópikus ötlete támadt: Európa 20 millió munkanélkülije és hajléktalanja építsen fel magának egy új várost. Az építkezés munkát adna a munkanélkülieknek, a hajléktalanok pedig tetőt kapnának a fejük fölé a városban. Az ötletet Patout valahol Európa szívében, Franciaország, Németország és Luxemburg között valósítaná meg, s reméli, hogy tervét nagy ipari csoportok is támogatják, amelyek szociális kampány segítségével szeretnék hírnevüket öregbíteni. Villanyszerelő Hl szaküzlet (vásártér):- sIlM kaputelefon-rendszere,- vezetékek, kábelek,- kapcsolók,- villanyszerelési műanyag áruk. KEDVEZŐ ÁRON! Tel.: 32/317-388 Határon túl és innen Brunczel Tibor: Variációk egy témára (II.)
