Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-07 / 81. szám
6 HÍRLAP GAZDASÁG 1994. április 7., csütörtök Ünnepeljünk együtt a HOTEL KARANCCSAL! "Születésnapi buli" címmel nyereményjátékot indítottunk a Hotel Karanccsal közösen. Tájékoztatásul közöljük a három forduló kérdéseit a helyes megfejtésekkel. Az I. forduló kérdései 1. Mikor nyitották meg pontosan a Karancs Szállodát? 1964. április 4-én. 2. Hány emeletet foglal el a szállodai rész? 7 emeletet 3. Hány aktív dolgozója van a szállodának, akik már a nyitáskor is ott dolgoztak? 2 fö 4. Mi a fiatalok által kedvelt cukrászda neve? Frézia A II. forduló kérdései 1. Mennyibe kerül a napi menü az étteremben? 160,-Ft 2. Melyik az a világhírű fagylalt, amely csak a Frézia cukrászdában kapható és amelyet április 8-án ingyen megkóstolhat? Carte D ’ Or 3. Mennyibe kerül egy kétágyas szállodai szoba reggelivel belföldiek részére 1994. április 1-jétöl? 3.200, -Ft 4. Hány étel szerepel az éttermi étlapon? 64 féle 5. Mennyibe kerül egy korsó sör a sörözőben? 90, -Ft A III. forduló kérdései 1. A Karancs Szálloda specialitása. Ilyen módon látják legtöbben vendégül üzletfeleiket. Tájékoztatóval, kiállítással egybekötött állófogadással. 2. Melyik az a két üzemrész, amely nem csak a ház igényeit elégíti ki, hanem szállodán kívüli értékesítésre is készíti termékeit? Hidegkonyha, cukrászüzem 3. Mi annak a saját szervezésű klubnak a neve, amely tagjainak 20-40 százalék kedvezményt nyújt? ínyenc klub 4. Mennyibe kerül egy 20 szeletes Karancs torta a Frézia cukrászdában? 698,-Ft. 5. Két nemzetközi rendezvény, amelynek társrendezője a Karancs Szálloda? Nemzetközi Dixilend Fesztivál, Ugrógála Több száz helyes megfejtőnk közül a fordulókat összesítve a következőknek kedvezett a szerencse: 1. díjat - a három forduló összesítése alapján - azaz 2 személyes meghívást nyert az 1994. április 8-án rendezendő születésnapi ünnepségre (fogadás, vacsora, szállás, reggeli) Fajcsák István, salgótarjáni lakos. 2. díj tulajdonosa a salgótarjáni Telek Anikó, aki egy 2 személyes meghívót kapott a 'Születésnapi buli "-ra (vacsora). 3. díj egy 2 személyes meghívó a Frézia cukrászdába 1 fagylaltkehelyre, 1 pohár üdítőre és 1 kávéra, amelyet Bartus Vanda, pásztói lakos nyert. 4. díjat, 1 dísztortát, Surányi Károlyné, salgótarjáni olvasónk veheti át. 5. díj ajándécsomagját a salgótarjáni Orosz Viktor kapja. Fordulónként értékelve a beküldött játékszelvényeket, az alábbiak kapnak nyereményket: 1. díj 1-1 darab 20 szeletes dísztorta 1. forduló: Nemes Béláné, Salgótarján 2. forduló: Valent Józsefné, Bátonyterenye 3. forduló: Csépe Marianna, Tar 2. díj 1-1 üveg pezsgő 1. forduló: Utasi Gábomé, Salgótarján 2. forduló: Telek Beatrix, Salgótarján 3. forduló: László Gyula, Salgótarján 3. díj süteménycsomag 1. forduló: Esztergomi Éva, Salgótarján 2. forduló: Kiss András, Balassagyarmat 3. forduló: Antal Andrea, Salgótarján Ezúton értesítjük valamennyi nyertesünket, hogy a díjakért a salgótarjáni Karancs Szálló titkárságán jelentkezhetnek. A nyerteseknek gratulálunk! A Nógrád Megyei Hírlap mindig tartogat meglepetést! Figyelje lapunkat! A Nógrád Megyei Hírlappal csak nyerhet! Évi 40 ezer lakás hiányzik A lakásépítés 1993-ra olyan szintre esett vissza, ami már csak a háborús évekhez hasonlítható. A lakásellátás változatlan szintű reprodukciójához évi 40 ezer lakást kellene építeni, de ennek csak fele épül. Egyebek mellejt ezt tartalmazza az A.B. Építőipari Információs és Marketing Iroda tanulmánya. Varga Dénesnek, a cég^ kutatási igazgatójának az Építési Piac című szaklapban közzétett összefoglalója szerint a drasztikus visszaesés 1990-ben kezdődött. Ehhez hozzájárult az, hogy az emberek félnek a gazdasági helyzet további romlásától, így aki tehette, előrehozta az építkezést. Ezzel magyarázható, hogy a visszaesés meredekebb volt, mint amit a gazdasági helyzet indokolt volna. Mára viszont lecsengett az előrehozott építések hatása, a fellendülés hiánya az állami lakáspolitika pozitív hatásának elmaradásával hozható összefüggésbe. Ezért a következő két évre is csak szerény növekedést valószínűsít az A.B Iroda. Energiatakarékosság Az országos energiatakarékossági programról Szűcs István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondta, hogy 1993 az energetika éve volt hazánkban, hiszen több minden történt ezen a területen, mint a megelőző évtizedekben. Szűcs István rámutatott, hogy a magyar gazdaság energiaigénye az iparilag fejlett országokhoz viszonyítva igen magas, hazánk a GDP egy egységének előállításához két és félszer annyi energiát használ fel, mint egy nyugati állam. Az erre vonatkozó program szerint fel kell állítani egy energiatakarékossági központot. A tervezet előirányozza, hogy a jövőben meg kell változtatni a lakosság energiafelhasználási szokásait, valamint a jogszabályi hátteret. Világgazdasági kutatók mérsékelt optimizmusa Tartós növekedés csak 1997-től Munkanélküliség rendszerváltás nélkül is lett volna Ha ennek a Parlamentnek valami felróható, akkor az, hogy a gazdaság problémáira kevésbé volt érzékeny, mint a politikai kérdésekre — mondotta egy vállalkozói fórumon Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter. Hozzátette: a múlt év végéig 35 százalékban privatizált magyar ipar túljutott azon a sokkon, amelyet a keleti piacok összeomlása okozott. Leszögezte: az 1992-vel indított válságkezelő központi programok enyhítettek a munkanélküliségen, amely az 1985-tői felerősödött kedvezőtlen gazdasági folyamatok miatt akkor is ilyen mértékűvé vált volna, ha nem jön a rendszerváltás. Az elmúlt év végére megszűnt a visszaesés az iparban, és az ágazat mintegy négyszázalékos növekedést ért el úgy, hogy ma már a nyugati piacokon értékesít annyit, mint korábban a keletieken, amelyek jelentős részét vissza kell hódítania. A forint védelmében A következő évtizedben dől el az, hogy Magyarország leszakad-e Európától, vagy megkezdi felzárkózását — olvasható „A jelen és egy lehetséges jövő Magyarországon, 1985-2005” című tanulmányában, amelyet tegnap ismertettek a sajtóval annak írói, Erlich Éva és Révész Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató-, valamint Közgazdasági Intézetének munkatársai, és Koltai Jenő, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója. A munka az Európai Közösség programjának keretében, független szakértők által készült. A kutatók mérsékelten optimista középtávú kép felvázolására kaptak megbízást a négy, a Visegrádi Együttműködésben részt vevő országokban. Az 1867-es kiegyezéstől eltekintve egyetlen magyar kormány sem nézett szembe akkora lehetőségekkel, és nem tartozott akkora felelősséggel népének, mint az 1990 utáni - szólt a tanulmányhoz címzett ajánlása. A kutatók hangsúlyozták: felzárkózásról az elkövetkező tíz év távlatában nem beszélhetünk, legfeljebb a megkapaszkodásra van esély. Az ország helyzete 2005-re szilárdulhat meg a közepesen fejlett európai országok között. További 20-30 évre lesz szükség ahhoz, hogy az elkezdődött modernizáció Magyarországot a fejlett országok táborába vigye. A jelenlegi helyzet rosszabb, mint volt a rendszerváltás kezdeteinél. A volt KGST-piacok összeomlása, az eladósodottság és a szerkezeti problémák ellenére a gazdaság zsugorodása erőteljesebb, szétzilálódása nagyobb mértékű volt, mint az lehetséges lett volna. Ezzel kapcsolatban a szakértők hangsúlyozták az állam, illetve a kormányzat felelősségét. Meghosszabbította a válságot, hogy az állami bürokrácia kiszélesedett, színvonala viszont romlott. Intézkedései például a privatizáció kapcsán átláthatatlanok, a nyilvánosságot kizáróak voltak. A földtulajdon és földhasználat terén kialakult bizonytalanságok, valamint az államháztartás, a hitel- és tőkepiac szerkezeti problémáinak tüneti kezelése szintén hozzájárult a bajokhoz — vélekednek a kutatók. A válságból való kilábalás egyetlen lehetősége az export- orientált fejlődés. A tanulmány feltételezi, hogy a világgazdasági recesszió rövidesen csillapodik, a világkereskedelem évi öt-hat százalékos növekedése helyreáll. A munka legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy felkészülve és támaszkodva erre a folyamatra, Magyarországon 1997-től megindulhat egy tartós, 3,5, esetleg négyszázalékos növekedés. A szakértők elmondták: nemcsak a visszaesés, de a stagnálás is súlyos következményekkel járna, a társadalmi zűrzavar elkerülésére legalább 1,5-2 százalékos gazdasági növekedésre lenne szükség. Az exportoffenzíva lehetőségeinek kihasználására és feltételeként erőteljes beruházási fellendülés indulhat el, ami nem nélkülözheti az állami rásegítést és a közvetlen kezdeményezéseket — elsősorban az infrastruktúra tartományaiban. Szükség van a működőtőke folyamatos beáramlására, ennek nem szabad a jelenlegi mérték alá csökkennie. Az ország külföldi adósságainak elengedésével a tanulmány nem számolt. A gazdasági növekedés azonban nem vezet egyenesen a terhek csökkenéséhez. A szakértők szerint a szociális piac- gazdaságból csak a piacgazdaság valósulhat meg az elkövetkező 10 évben. Ugyanis egyelőre nem a növekedés gyümölcseinek, hanem terheinek az elosztásáról lehet csak beszélni. A társadalmi problémák kezelésére tehát szükség lenne az állam, a munkaadók, valamint a munkavállalók közötti szociális paktum megkötésére. Lakás-takarékpénztárak lesznek hazánkban A Magyar Nemzeti Bank nem cáfolta, de nem is erősítette meg, hogy intervenciót hajtott végre a forint védelmében a hazai bankközi devizapiacon. Pásztor Csaba, az MNB főosztályvezetője elmondotta: a Magyar Nemzeti Banknak kötelezettsége van arra, hogy amennyiben a piac igényli, úgy devizát vásároljon a naponta megállapított középárfolyamnál 0,5 százalékkal alacsonyabb árfolyamon, és - amennyiben ugyancsak igény van rá - devizát adjon el a középárfolyamnál 0,5 százalékkal magasabb áron. Emellett - bár a jegybank csak 1-3 százai ékkai részesedik a forgalomból - időközönként elad vagy vásárol is devizát. Az ilyen esetek azonban a kereskedelmi ügyletek közé tartoznak, s ezért a Magyar Nemzeti Bank nem is ad tájékoztatást. Az viszont tény, hogy a devizapiacon bizonyos leértékelési várakozások még mindig tapasztalhatók. Ezek azonban egyáltalán nem megalapozottak, az MNB árfolyam-politikája továbbra is változatlan. Csak olyan mértékben értékelik le a forintot, amilyen mértékben azt a hazai, illetve a fejlett nyugati országokban kialakult inflációs mértékek közötti különbségek feltétlenül indokolttá teszik. MTI A Pénzügyminisztériumban elkészült a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényjavaslat, amelyet azonban már csak a következő kormány tárgyal majd meg. A tervezet szerint a lakás-takarékpénztárak zárt és elkülönült rendszert alkoménak, de vonatkozna rájuk a pénzintézeti törvény legtöbb előírása. Lakás-takarékpénztárat a pénzintézeti törvény előírása szerint szakosított pénzintézetként lehet létrehozni. A betétes és a takarékpénztár olyan szerződést köt, amelyben a betétes meghatározott ideig a vállalt összeget megtakarítja, a takarékpénztár pedig a megtakarítási idő végén — illetve az általános szerződési feltételekben vállalt maximális várakozási idő elteltével — lakáshitelt nyújt. A lakáshitel forrása a következőkből áll: a betétekből, a már hitelt kapottak törlesztéseiből, valamint a takarékpénztár szavatolótőkéjéből. Ha egy időpontban az igényelt hitelek nagysága meghaladja a kölcsönalapot, akkor a takarékpénztár a megtakarítás nagysága és ideje alapján rangsorolja az ügyfeleket. A takarékpénztár — legfeljebb egyéves lejáratra — a pénzpiacon is vehet fel hitelt, ha a maximális várakozási időt kitöltött betéteseinek másképpen nem tud lakáshitelt adni. Szabályozza a törvényjavaslat azt is, hogy a szerződésben meghatározott hitel- és betétkamatok különbsége nem haladhatja meg a hitelkamat egynegyedét. A takarékpénztár piaci kamatozású lakáshitelt csak annak nyújthat, aki a vállalt megtakarításának legalább 60 százalékát teljesítette. Miután a megtakarítási időnek legkevesebb 3-5 évnek kell lennie, ha a törvényjavaslatot még az idén elfogadják, akkor is csak késleltetve érezteti hatását az építési piacon. 300 millió, pályakezdők támogatására A pályakezdő fiatalok munkanélküliségének csökkentésére tavaly kidolgozott cselekvési program idén is folytatódik - hangzott el az Országos Képzési Tanács ülésén. A pályakezdő munkanélküliek száma az idén sem csökkenhet számottevően, ezért a program keretében való képzésükre, átképzésükre, különböző információs anyagok készítésére 300 millió forintot klönítettek el a Foglalkoztatási Alapból - mondta Benedek András helyettes államtitkár. A munkaadók szorgalmazták, hogy bővítsék a közhasznú munkavégzés körét és a munkáltatók ösztönzését a munka- nélküliek foglalkoztatására. Fontosnak tartják a szakmai képzés jellegének javítását is. A szociális partnerek ezt követően megvitatták a regionális képző központok létesítésére irányuló világbanki program továbbfejlesztését. Elfogadták, hogy idén egy újabb központot hoznak létre Szombathelyen, amelyhez 142,5 millió forintot kémek a munkaerő-piaci bizottságtól. RENAULT AMIRE MINDKÉT NEM IGENT MOND RE NAULT 19/CLIO Előfordul, hogy a férfi és a női nem egyetértsen? Nemigen. Mert mindketten I szeretik, ha gondoskodnak róluk, mégis ők irányíthatnak. Renault Clio és I Renault 19 két különböző egyéniség, ám igazán csak az emberrel érzik jól I magukat. Ezért lehet Ön férfi avagy nő, választhatja a játékos, bohém Cliot, I vagy a büszke Renault 19-est, és nem lesz nehéz igent mondania.----■ Minden Renault modell kapható----■ Kárpótlási jegyet beszámítunk----■ Kedvező részletfizetés----■ Önkormányzati és vállalkozó orvosok részére k edvező lízingkonstrukció! LÁTOGASSON EL HOZZÁNK! RENAULT KÉPE Márkakereskedés, Szerviz 3021 Lőrinci, Bajcsy-Zs. út 57. TelVfax: 06-37/388-132 RENAULT ÉLMÉNY VELE ÉLNI Mai műsorunkban hasznos fogászati tanácsokkal ismerkedhetnek meg (18.22 és 18.32), bemutatjuk, hogyan kell használni a Nógrád Volán amerikai buszát (Hírnaptár - 18.55), és megismételjük az élő rádiókabaré első részét (19.02) Jó szórakozást Szerkesztő: Benkő Mihály Adásvezető: László István Hangmérnök: Körösi József SALGÓTARJÁNI TELEVÍZIÓ I rö TÉR U. Teieton: >30-70», Sife-iSi, 3U»-177 Á
