Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-07 / 81. szám

PERVESZTES MUNKÁLTATÓK ÖRÖME - 3. oidal NOGRAD MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1994. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK V. ÉVFOLYAM 81. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT LAPUNKBAN: Ne menj tovább, barátom! Holocaust-emléknap (4. oldal) Négyszáz törzstag Bátonyterenyén (5. oldal) Állásajánlat Balassagyarmatról (12. oldal) Ötven százalékára helybeliek licitálhatnak Március végéig pótlólagosan 204 ezer hektár állami tulajdon­ban lévő földet jelölnek ki kár­pótlásra több mint 2 millió aranykorona értékben. Ezt Sza­bó Tamás privatizációs miniszter közölte tegnapi sajtótájékoztató­ján, hozzátéve, hogy az ilyen föl­dek 50 százalékára csak a hely­béliek licitálhatnak. Boross Péter az ÁSZ-nál A kormány és az Állami Számvevőszék kapcsolatáról, az ÁSZ-ellenőrzések tapasztalatai­ról és jövőbeni hatékonyabb hasznosításának kérdéseiről cse­rélt véleményt Boross Péter mi­niszterelnök az ÁSZ vezetőivel. A kormányfő Hagelmayer Ist­vánnak, az ÁSZ elnökének meg­hívására látogatott el tegnap az Országgyűlés pénzügyi-gazda­sági ellenőrző intézményéhez. A találkozón szó esett a hazai ellen­őrzési rendszer teljesebb kiépí­téséről. Elemezték továbbá az államháztartás korszerűsítésé­nek néhány elemét, ideértve azt is, hogy komplex pénzügyi infor­mációs rendszer kialakítására van szükség. Változatlan prioritások Magyarország külpolitikai és gazdaságpolitikai prioritásai vál­tozatlanok maradnak, amit az is bizonyít, hogy a Parlament egy­hangúlag tett hitet az Európai Unióhoz való csatlakozás mel­lett. Erről Göncz Árpád beszélt, amikor fogadta Edmund Stoi- bert, Bajorország kormányfőjét. Magyar—szlovén megállapodás Hét év múlva teljesen vám­mentessé válik a szlovén-magyar kereskedelem — erről intézkedik az a kétoldalú megállapodás, amelyet szerdán írt alá Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere Ljublja­nában, szlovén kollégájával Da- vorin Kracunnal. A vámleépítés három szakaszban történik: az azonnali vámmentességi listán gyakorlatilag minden termék- csoportból szerepelnek árucik­kek, a közép- és hosszú távú lis­tán az iparvédelem szempontjá­ból érzékenyebb termékek sora­koznak. DIAKEXPO SALGÓTARJÁNBAN. A Fő téren az Egri Eszterházy Károly Tanárképző Főis­kola diákjai az utolsó simításokat végzik az intézmény életét bemutató rendhagyó megjele­nésű pavilonon. Tudósításunk a 3. oldalon. Fotó: Gyurián Tibor Menekülteknek: 61 milliós adomány Nyolcezer, magyar családok­nál élő volt jugoszláviai mene­kültnek nyújt támogatást a Vö­röskereszt abból a mintegy 61 millió forintos adományból, amelyet az Európai Közösség Humanitárius Irodája, az ECHO ajánlott fel. A humanitárius se­gítségnyújtási programot a Vö­röskereszt és Vörös Félhold Szervezetek Nemzetközi Szövet­sége Kelet- és Közép-Európai Területi Képviselete kezdemé­nyezte — tájékoztatta tegnap a sajtót Patrick Healey, a delegáció Az íiCHO — amelyet az Eu­rópai Közösségek tagállamai hu­manitárius tevékenységének ösz- szehangolására hoztak létre két évvel ezelőtt — folyamatosan se­a ezi a volt Jugoszláviában et. A Magyarországra érke­zett, elsősorban boszniai mene­kültek számára azonban most először nyújt támogatást, még­pedig a Magyar Vöröskereszt bevonásával. Az adományból összeálhtott csomagokat ugyanis a humanitárius szervezettel kap­csolatban álló mintegy nyolcezer menekült között osztják szét, akik elsősorban a déli megyék­ben, befogadó családoknál él­nek. A segélyprogram április 15- én kezdődik, s lehetővé teszi, hogy az érintettek mintegy há­rom hónapon át hozzájussanak a legfontosabb élelmiszerekhez és higiénés cikkekhez. Patrick Healey hangsúlyozta: az EK Humanitárius Irodájának felajánlása jelentős elismerése a Magyar Vöröskereszt menekül­tekkel kapcsolatos munkájának. Az adomány ugyanakkor igyek­szik elviselhetőbbé tenni á mene­kültek ellátásával kapcsolatban Magyarországra, illetve a Ma­gyar Vöröskeresztre nehezedő nyomást. Szilárd István, a szer­vezet főtitkára ezzel kapcsolat­ban rámutatott: a legnagyobb hazai humanitárius szervezet éves költségvetési támogatása alig négyszer nagyobb az ECHO-adománynál. Ez pedig azt jelenti, hogy e támogatassál a Vöröskereszt még több pénzt tud fordítani legfontosabb tevé­kenységére, a hazai rászorulók megsegítésére. (MTI) Az SZDSZ országos listája Az SZDSZ szerdán leadta or­szágos listáját, ezt a tényt Pető Ivan elnök tegnap a Parlament­ben rendezett sajtótájékoztatón jelentette be. Az SZDSZ orszá­gos listáját Kuncze Gábor vezeti, a második helyen Fodor Gábor neve szerepel, őket az ügyvivői testület tagjai követik. A 20. hely után a lista a jelenlegi parlamenti képviselőkkel, illetve az egyéni körzetben induló képviselőjelöl­tekkel folytatódik. À 140.-től a 174. helyig olyan személyiségek neve áll, akik a listán való szerep­lésükkel fejezik ki azt, hogy tá­mogatják a Szabad Demokraták Szövetségét. Tudósok, művé­szek, sportolók kerültek ezekre a helyekre, köztük Jancsó Miklós, Makk Károly, Eörsi István, Dar­vas Iván és Gyulay Zsolt olimpiai bajnok. (MTI) Új nemzeti projekt az OMFB-ben Új nemzeti projekt indítását tervezi az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság. Ennek értel­mében az OMFB — a Földműve­lésügyi Minisztériummal, vala­mint az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal közösen — pá­lyázatot ír ki az élelmiszeripari és a mezőgazdasági gépgyártást tá­mogató kutatások és fejlesztések ösztönzésére. Mindezt az OMFB tegnapi szóvivői értekezletén je­lentették be. A pályázók főként olyan hazai és a külpiacokon is keresett, kor­szerűnek minősített termékek kifejlesztéséhez kaphatnak se­gítséget az OMFB-től, amelyek a bírálóbizottság által meghatáro­zott céloknak megfelelnek. Azok a vállalatok, illetve vállal­kozók, akik elnyerték a támoga­tást, a műszaki fejlesztés költsé­geinek maximum 65 százalékát kaphatják meg OMFB-támoga- tás címén. Ám ezt a fejlesztés eredményének hasznából ka­matmentesen kötelesek visszaté­ríteni vagy teljes egészében, vagy minimálisan 60 százalékban. Emellett a K plusz F eredmény bevezetését finanszírozó bankhi­telek kamatának 50 százalékára is kaphatnak támogatást. Folytatódik a szorospataki ingatlanügy Újabb két gyanúsítottat vett őrizetbe a rendőrség Néhány napja beszámoltunk arról, hogy különösen nagy kárt okozó csalást követtek el Nógrád megyében - akkor még ismeretlen tettesek. A történet megértése érdekében felidézzük újra az alaphelyze­tet. Egy magántulajdonban lévő tekintélyes értékű szorospataki bányaingatlant hamis adásvé­teli szerződéssel más nevére írattak át azzal a céllal, hogy ennek birtokában nagyobb ösz- szegű hitelhez jussanak. A megyei rendőr-főkapi­tányság gazdaságvédelmi osz­tálya az esetről úgy szerzett tu­domást, és kezdett nyomo­zásba, hogy a szóban forgó in­gatlan eredeti tulajdonosa felje­lentést tett a sérelmére elköve­tett csalásról. Ennek eredmé­nyeként három más megyebeli gyanúsítottat vettek őrizetbe, majd a kihallgatások alapján újabb két személlyel emelke­dett az ügyben szereplő gyanú­sítottak száma. A nyomozás érdekeinek sé­relme nélkül annyi már most is elmondható, hogy ebben a kü­lönös, de országosan nem egyedülálló ügyben tehát nem nógrádiak a szereplők, a gyanú­sítottak kivétel nélkül az ország más részéből származnak. Amint erre lehetőség nyílik, részletesebben is tájékoztatjuk olvasóinkat a nem minden ta­nulság nélküli bűncselekmény­ről. P. A. Salgótarjáni szakmunkástanulók országos szakmai sikerei A szakmunkásképző intézetek legjobbjainak szakmai verse­nyét az ország több városában rendezték meg március végén. A szerkezetlakatosok és az esz­tergályosok vetélkedésére Mis­kolcon került sor. A két szakma legjobbjainak versenyében a szerkezetlakato­sok közül első helyen végzett Papp Tibor, a 211. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola végzős szak­munkástanulója. Az esztergályosok mezőnyé­ben Kakuk Gyula - aki szintén a salgótarjáni intézet végzőse - a negyedik helyezést érte el. Elfogadták a hadigondozásról szóló törvényjavaslatot Felborult a munkarend az Országgyűlésben Üj Duna-híd épül Az MO-ás autópálya északi szektorában épülő új Duna-híd kérdésében egymáshoz igen kö­zel álló eredményt hozott az Au­tópálya Igazgatóság kérdőíves közvélemény-kutatasa és a neves szakemberekből álló társadalmi zsűri állásfoglalása — jelentette ki Schamschula György, a közle­kedési tárca vezetője. E javasla­tok szerint a Duna felett épüljön kábelhíd, jelképezve Budapest északi kapuját. A hídszerkezet az autópályának megfelelő vég­leges keresztmetszettel, egy ütemben épüljön meg. Az építés 1995 nyaran kezdődik meg, s há­rom év alatt befejeződik. Nagykereskedelmi kft. ; keres salgótarjáni lerakatába kereskedelmi vezetői munkakörbe férfi munkatársat. Érdeklődni lehet a budapesti 168-2000 telefonszámon, munkaidőben. s Felborult az Országgyűlés szerdai plenáris ülésére tervezett tárgysorozat, tekintettel arra, hogy a délelőtt egy részében ha­tározatképtelen volt a törvény- hozás, és csak 11 óra tájban kez­dődhetett meg a szavazás. Az utolsó két napon 28 előterjesztés végszavazását vették tervbe. Amikor határozatképessé lett a Ház, rövid szavazás után elfo­gadták az erdőbirtokossági tár­sulatokra vonatkozó törvényja­vaslatot. A képviselők törvényt alkottak a villamos energia ter­meléséről, szállításáról és szol­gáltatásáról is. Az Országgyűlés gyors szava­zással elfogadta a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényt mó­dosító javaslatot. Ez lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy az általa expo-célúnak minősített szerencsejátékok esetében elte­kintsen a játékadó befizetésétől, amennyiben a szerencsejáték szervezője a nyereményalap meghatározott részét befizeti a világkiállítás javára. Az Országgyűlés nagy több­séggel elfogadta a hadigondo­zásról és — a vele együtt tárgyalt — a fegyveres erőknél 1945. március 31. és 1954. október 31. között szolgálatot teljesítettek hadigondozásáról szóló törvénye javaslatot. A törvény szerint hadigondo­zásra jogosultak azok a magyar állampolgárok, akik katonai szolgálat, kiképzés, légitámadás és hadművelet, valamint a visz- szamaradt robbanóanyagok fel- robbantása során megrokkan­tak. Jogosultak az ellátásra a ha­sonló körülmények között el­hunytak közvetlen családtagjai is. Á törvény a hadirokkantakat munkaképesség-csökkenésük­nek mértékében különböző jára­dékosztályokba sorolja. A jog­szabály rendelkezik a hadiárvák, hadigyámoltak — vagyis a hadi­rokkantak gyermekei — és a ha­diözvegyek támogatásáról is. Nem jogosult hadigondozásra az, aki rokkantságát szándéko­san maga okozta, illetve az a hoz­zátartozó, aki a hadigondozott halálát szándékosan okozta. A legnagyobb — egy összegű — té­rítés mértéke 250 ezer forint le­het, ezt az összeget az I. járadék­osztályba sorolt hadirokkantak kapják. A hadiözvegyek 75 ezer forintot, a volt hadiarvák 50 ezer forintot vehetnek át. Azt a hadi­rokkantat, aki az orvosi szakvé­lemény alapján mások rendsze­res ápolására, gondozására szo­rul, a járadékon felül havonként pótlék is megilleti. A hadirok­kant és hadiözvegy térítésmente­sen veheti igénybe a helyi és tá­volsági tömegközlekedési eszkö­zöket, valamint nem kell televí­zió-előfizetési dijat fizetnie. A törvényben meghatározott énzbeli juttatások, természet­em ellátások és kedvezmények fedezetét a központi költségve­tés biztosítja. A költségek keze­lésére a kormány közalapítványt hoz létre. A Parlament törvényt alkotott a fegyveres erőknél 1945. márci­us 3Í. és 1954. október 31. kö­zött szolgálatot teljesítettek ha­digondozásáról is, mivel a hadi- gondozásról szóló törvényjavas­lat hatálya erre az időszakra nem terjedt ki. (MTI) A kereskedelemben Magasabb minimálbér A kereskedelemben maga­sabb lesz a minimálbér júliustól az Érdekegyeztető Tanácsban meghatározottnál. A Magyar Gazdasági Kamara Országos Kereskedelmi Szövetsége és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete megállapodott, hogy 1994-ben az érdekeltségi körükbe tartozó munkaadók kö­telezően 10.700 forint minimál­bért fizetnek dolgozóiknak. (Je­lenleg az ÉT megállapodásában rögzített minimálbér 10.500 fo­rint.) A szakszervezet, egyben közölte: a megállapodás első íz­ben tartalmaz kötelezően alkal­mazandó tarifát. Egyben azt is megfogalmazza, hogy a korábbi megállapodásban szereplő vala­mennyi bértétel alsó határát a most meghatározott legkisebb bérnek megfelelően kell felemel­ni. A felek egyetértettek abban, hogy a kereskedelemben indo­kolt az éves bruttó átlagkerese­tek 19 százalékos növelése. Azoknál a cégeknél, ahol ekkora emelésre nincs lehetőség, ott is legalább 15 százalékos kereset- növekedés biztosítását várják el a vállalkozóktól. Ma Göncz Árpád értékel A köztársasági elnök tervei szerint csütörtökön szólni kíván a Par­lamenthez. Göncz Árpád beszédében értékeli az Országgyűlés eddi­gi munkáját, és köszönetét mond az első demokratikusan választott Parlament eddigi tevékenységéért. Az államfő kitér majd azokra a törvényekre is, amelyet a Ház működése négy esztendejében megho­zott, és amelyek megteremtették hazánkban a jogállamiság kereteit. Az elnök megemlíti majd azt is, hogy milyen tennivalók várnak a következő Parlamentre: egyebek között az ombudsmanok megvá­lasztása, és a kisebbségek parlamenti képviseletének megoldása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom