Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-29 / 100. szám

1994. április 29., péntek Fórum 7. oldal Április 13-i számunkban közöltük azokat a kérdéseinket, amelyeket olvasóink nevében tettünk fel az egyéni országgyűlési képviselőjelölteknek. A válaszokat a beérkezés sorrendjében ezennel elkezdjük közölni. A kérdések a következők: 1. Ismeretesek megyénk foglalkoztatási gondjai: a munkanélküliség nagysága Nógrádban kimagasló. Hogyan, milyen módszerekkel tartja megold­hatónak a munkahelyteremtést, a munkanélküliség csökkentését? 2. A mezőgazdaságot a padlóra küldték az utóbbi években. Hogyan lehetne a megye mezőgazdaságát virágzóvá tenni, és az új szövetkezeti törvényt maradéktalanul végrehajtani? 3. Az új nemzedék a jövő záloga. Hogyan képzeli az általános és szakmai műveltség növelését, az esélyegyenlőség érvényesítését, a fiatalok életfeltételeinek javítását? Kérdéseinkre válaszolnak az országgyűlési képviselőjelöltek Szigetvári János, Munkáspárt 1. válasz: Az 1990-ben végre­hajtott rendszerváltásnak sok milliónyi kárvallottja és ma­roknyi haszonélvezője van. A Munkáspárt legfontosabb tö­Szigetvári János, 1. sz. v-körzet: Salgótarján rekvése, hogy az emberek élet- körülményei érzékelhetően ja­vuljanak. 2000-ig szóló rövid távú újjáépítési programot kell alkotni, amelyiknek három alappilléren kell nyugodnia: a vegyes tulajdonú gazdaságon, a gazdaságfejlesztő politikán és az állam aktív szerepén. Legé­getőbb gond a munkanélküli­ség. Felszámolására olyan la­kásépítési programot ajánlunk, amivel évi 60-80 ezer lakást le­het felépíteni. Fejleszteni kell a könnyűi­part, a hírközlést és közleke­dést. Ugyancsak mielőbbi fej­lesztésre van szükség a gép­iparban, továbbá az élelmisze­riparban. 2. válasz: Olyan agrárpolitikát javasolunk, amivel 2000-ig újjá lehet építeni a mezőgazdasá­got. Biztonságot kell teremteni a tulajdonviszonyokban, a ter­melésben és értékesítésben. Meg kell szüntetni a jelenlegi mezőgazdaság- és szövetkeze­tellenes politikát. Új földtör­vényre, pénzügyi, támogatási és agrárpolitikára van szükség. A jelenlegi körülmények kö­zött nem lehet mindent a piac szabályozására bízni. Az or­szág fejlődését segítené, ha né­hány döntő fontosságú terüle­ten az állam közvetlen gazda­ságfejlesztő szerepe érvénye­sülne. 3. válasz: Az ifjúság jövője sem dőlhet el a piacon. Gondjai megoldására átfogó programok kellenek. A fiatal tanulhasson. A diploma megszerzése ne a szülő jövedelmétől függjön. Az alkotmány biztosítsa az első munkahelyhez való jogot, a kormány pedig teremtse meg ennek a feltételét. Az állam la­kásépítési programmal és ked­vező hitelekkel segítse az első lakás megszerzését. Külpoliti­kánk pedig olyan legyen, hogy a fiatalnak ne kelljen attól fél­nie, hogy katonaként idegen cé­lokért háborúban használják fel. A Munkáspárt választási programjában vállalta fel eze­ket a célokat, ehhez kéri az Önök szavazatát. Leukó Albert, Egyesült Kisgazda Párt 1. válasz: Mindenekelőtt vál­lalkozásbarát gazdaságpoliti­kával. A munkanélküliség csak a gazdaság élénkülésével, sike­res vállalkozások létrejöttével csökkenhet. Ezt a kormány mérsékelt adópolitikával, beru­házásokat segítő kedvezmé­nyekkel és a munkanélküliek alkalmazását támogató gazda­sági intézkedésekkel segítheti elő. Fontosnak tartom - a mun­kanélküli segély általános ki- terjesztése helyett - megszer­vezni a közmunka intézményét, mert a munkanélküliség szemé­lyiségromboló, demoralizáló Leukó Albert, 3, sz, v-körzet: Szécsény hatása a legveszélyesebb kö­vetkezmény az egyén és a tár­sadalom számára. 2. válasz: A mezőgazdaságot nem padlóra küldték, hanem átmenetileg válságba került. Ennek okai: a felbomlott szoci­alista tábor utódállamainak mérsékelt fizetőképes keres­lete. A nyugati piacok erős tá­mogatottsága és védettsége. A hazai társadalmi, gazdasági át­alakulás folyamata, amely so­rán a kolhoz típusú szövetkeze­tek helyett a magántulajdoni gazdaságok kialakulása megy végbe. Piaci viszonyok között csak ez a forma lehet életképes. Természetesen ezek önkéntes szövetkezése a termelés meg­tervezésére, a beszerzésre, az értékesítésre elengedhetetlen. Hatékony állami támoga­tásra itthon is szükség van. El­sősorban az ésszerű, a tájjel­legű adottságot figyelembe vevő termelést kell támogatni. Például Nógrádban a bogyós­gyümölcs—termelést, ennek magas fokú feldolgozását, pi­acra kerülését, továbbá az állat­tartást és az erdőgazdálkodást. Mindez elengedhetetlen a vi­dék népességének megtartásá­hoz és hagyományokban gaz­dag életének felelevenedésé­hez. 3. válasz: Az új közoktatási törvény jó alapokat ad az álta­lános és szakmai műveltség megalapozásához. Az esélye­gyenlőséget önkormányzati és egyéb (egyházi, magán stb.) alapítványok segítségével le­het, illetve kell érvényesíteni, hogy a jó képességű, de nehéz anyagi körülmények között élő fiatalok is tanulhassanak. Le­gyen törvény által biztosított állampolgári jog az első mun­kahely és az első lakáshoz jutás lehetősége. Dr. Musztács László, Agrárszövetség I. válasz: A munkanélküliség a magyar társadalom legsúlyo­sabb kérdésévé vált, amely az északkeleti országrészben a 20 százalékos aránnyal már mesz- sze túllépte az elviselhető szin­tet. A Nógrád megyei 3. számú választási körzetben a települé­sek egyötödében ötven száza­lék feletti a munkanélküliség. Az Agrárszövetség a megol­dást a gazdasági hanyatlás megállításában, majd az ezt követő fellendülésben látja. Alapvető teendők: a./ Csökken­teni szükséges a munkaerőpiaci „kínálatot”. Eszközei: képzési idő elnyújtása, a felsőoktatás befogadóképességének növe­lése, részmunkaidős foglalkoz­tatás ösztönzése, anyai hivatás társadalmi elismertsége, ko­rábbi nyugdíjba vonulás lehe­tősége. b./ A munkaadókat ér­dekeltté kell tenni az alkalma­zottak legális foglalkoztatásá­ban (iárulék, adók csökken­tése). c./ A privatizáció során a munkahelyek védelmét érvé­nyesíteni kell. d./ Ösztönözni kell a nagyszabású fejlesztési programokat (infrastruktúra, lakásépítés). A munkanélküliek ellátásáért az államnak felelős­séget kell vállalnia, melyet egy korszerűsített foglalkoztatási törvényben kell rögzíteni. 2. válasz: A mezőgazdasági termelés jövedelemtermelő ké­pességének megteremtése nél­kül az agrárgazdaság előbb-utóbb összeomlik. Elke­rülése érdekében a korlátozott mértékű árszabályozó tevé­kenységre, árpolitikai beavat­kozásra van szükség, amely termelői védelmet is biztosít. Á támogatási rendszer és a hitel- politika pillére az agrárpoliti­kának, melynek szervezet- és méretsemlegesnek, valamint pártpolitikai megfontolásoktól mentesnek kell lennie. Az ága­zattól megvont adókedvezmé­nyeket ismét meg kell adni. Mindezt az alkotmányban, il­letve egy parlamenti konszen­zuson nyugvó, hosszú távra szóló agrárorientációs törvény­ben kell rögzíteni. A megyei Dr. Musztács László, 3.SZ. v-körzet: Szécsény mezőgazdaságot adottságainak figyelembevételével (legelte­tésre alapozott állattenyésztés, tömegtakarmány-termelés, er­dőgazdálkodás, fafeldolgozás) lehet elindítani a fejlődés irá­nyába, amely számomra az elő­relépést és nem 40 éves vissza­lépést jelent. Az új szövetkezeti törvényt - több más törvénnyel egyetemben - csak végrehaj­tani lehet, de a gazdasági tör­vényeknek nem ez a célja, ha­nem, hogy a nemzetgazdaságot működésbe hozza, azaz a ter­melést kell biztosítania. Nos, a szövetkezeti törvény sem felel meg e célnak, amiből az is következik, hogy a mező- gazdaság nem a padlón van, hanem a „bányászbéka alatt”. Új törvényt kell alkotni! 3. válasz: Az oktatási rendszer alapszerkezete stratégiai kér­dés, ehhez képest kell szabá­lyozni az oktatás tartalmát, há­lózatát, a tanárképzést, a költ­ségvetést és az irányítást. Az alapműveltség nem lehet párt- politikai kérdés, a nemzeti alaptantervnek keretjellegűnek kell lennie, de semmilyen megújulás nem következhet be a pedagógusok aktív részvétele nélkül. Az új nemzedék a jövő záloga kifejezés nem attól kap értelmet, hogy kimondja a fel­nőtt nemzedék, hanem azért tennie kell, mégpedig úgy, hogy értelmes jövőképet kell biztosítanunk a pályakezdők­nek. Dr. Serfőző András, Magyar Szocialista Párt 1. válasz: A munkanélküliség emberi tragédia. A mai helyze­ten csak a társadalom erőforrá­saira és szolidaritásra építve lehet változtatni, a munkaerő­kínálat alakításával, a munka­helyek megtartásával és új munkahelyek létrehozásával. Ezért: - A fiatalok érdeké­ben meg kell hosszabbítani az oktatási-képzési időt, fokoza­tosan érvényre kell juttatni az első munkahelyhez való jogot, illetve a nők terheinek könnyí­téséért részmunkaidős vagy bedolgozói foglalkoztatás ré­vén és egy rugalmas nyugdíjba vonulási rendszer kiépítésével munkahelyeket lehet felszaba­dítani.- A munkahelyek megmen­tése érdekében tevékenykedő gazdaságpolitikát kell folytatni.- A munkahelyek teremtése új beruházási politikával, az infrastruktúra fejlesztésével és közhasznú munkák révén tá­mogatható. A központi válságkezelés mellett a gazdasági döntések decentralizálását, regionális fejlesztési szervezetek létreho­zását szorgalmazom, amelyek megyénk, térségünk elmara­dottságának felszámolásában kiemelt szerepet kapnának. Ezek a szervezetek teljes kö­rűen fel tudnák mérni a még lé­tező vagy gazdaságosan életre hívható termelési kapacitáso­kat, képesek lennének a szétta­goltságukban életképtelen ipari, mezőgazdasági, szolgál­tató szervezetek, a termelő inf­rastruktúra valóságos és szel­lemi „tőkekoncentrációjára”. 2. válasz: Véget kell vetni a mezőgazdaság szétzüllesztésé- nek. Tulajdoni biztonságot kell teremteni —a magántulajdono­sok és a szövetkezetek számára is —, gyorsan be kell fejezni a kárpótlást, ki kell mérni a föl­deket, rendezni a telekkönyve­ket. A földtulajdon biztonsá­gára építve meg kell teremteni a korszerű mezőgazdasági hite­lezés, a szektorsemleges támo­gatás intézményrendszerét. Piackomform intézkedések­or. Serf ózó' András, 3. sz. v-körzet: Szécsény kel meg kell védeni a hazai ag­rártermelést, garanciák nyújtá­sával segíteni kell a piacképes termékek exportját. Nyugalmat kell teremteni a szövetkezetek körül. Meg kell akadályozni a politikai indíttatású kampá­nyokat, támogatni kell a szö­vetkezést az értékesítés-be­szerzés területén. Felül kell vizsgálni a gazdaságok adóssá­gait, és átmenetileg szünetel­tetni kell a földadót. 3. válasz: Növelni kell az álta­lános, egységes alapképzés idő­tartamát. Biztosítani szükséges az iskolaköteles koron túli ta­nulást a szakképzésben és a fel­sőoktatásban. Nagyon fontosnak tartom, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek ingyenes tanköny­vellátásban részesüljenek, bő­vüljön a kedvezményes diákét­keztetés. A felsőoktatásban a rászorulóknak tandíjmentessé­get és állami forrásból szociális ösztöndíjat kell biztosítani. Még adott a lehetőség A Nógrád Megyei Hírlap az országgyűlési választások si­keres lebonyolítása érdekében - sok más mellett - lehetősé­get adott az egyéni képviselő- jelölteknek, hogy három idő­szerű társadalmi, politikai kérdésben ismertessék nézete­iket. Ajánlatunkra többször felhívtuk a figyelmet. Ezt most megismételjük. Kérjük a jelölteket, használják ki a le­hetőséget, hiszen hamarosan itt a kampánycsend. Szerkesztőségünk külön nem kér fel senkit a válasza­dásra, de a beérkezett írások közlését — fényképpel együtt - vállalja. A kérdések válto­zatlanok. Ha én Bródy volnék Vámos Miklós sorozata Bródy Jánosról „B. J.-tőI a magyar lakosság nagyobb százaléka tud idézni ka­pásból, mint a Bibliából, a Tórából és a Koránból együttvéve.” 11. Új utakon Bródy János ma már boldog apa tt tartottunk, hogy az Illés- együttes megszűnt, a jogutódjának tekinthető Fonográf is föloszlott. B. J. azonban változatlanul írta a jobbnál jobb dalszövegeket, másoknak és nem egyszer magának is. Járta az országot, szólólemeze jelent meg, kikísérletezte azt az előadási módot, amely szinte csak rá jellemző. Közben családot alapított, társasági életet élt, s amikor csak tehette, ját­szott. És nemcsak gitáron. Az Ecopoly társasjáték például az ő találmánya. A baj csak az, hogy a pénzkereset nem fér össze B. J. legen­dájával. Sokak számára ő a politikai szabadgondolkodó alaptípusa, azt mondják, a szabvány üzleti vállalko­zás nem illik hozzá. A Ecopoly azon­ban valószínűleg más, noha nyílván lehet vele pénzt keresni. Kevesen tudják B. J.-ről, hogy szakképzettségét tekintve diplomás villamosmérnök. Még meglepőbb, hogy fiatalabb korában középiskolás matematikai versenyeket nyert. Min­dig érdeklődött a logikai rendszerek és modellek iránt. Föltehető, hogy ennek is köszönhető az Ecopoly. Az is bizo­nyosra vehető, hogy sosem szánja rá magát a játéktervezésre, ha nincsenek gyerekei. Életmódjából adódik, hogy azokban az órákban, amelyeket a szülők általá­ban a munkahelyükön töltenek, B. J. otthon tartózkodik. Lehetséges, hogy épp nem a gyerekeire figyel, hanem gondolkodik - például dalszövegeken -, de fizikai valójában mégis ott van. Bizonyos mennyiségű időt minden nap eltölt a gyerekei körében. Sokat ját­szanak, leginkább társasjátékokat. A fiával szokott sakkozni (és már ritkán tud nyerni), de olyankor a másik kettő kimarad a „céh”-ből. A társasjátékban viszont valamennyien részt vehetnek. A legszórakoztatóbbak azok a játé­kok, amelyek valóságos élethelyzete­ket modelleznek. B. J. az Ecopoly-val olyan témákról készített társasjátékot, amelyek a leggyakrabban kerülnek szóba az ő társaságában. Az iskolás korú gyerekek időnként elég értelmes kérdéseket tesznek föl azzal kapcso­latban, amit a tévében látnak. B. J.-ék nem osztják a magyar ér­telmiségiek szokásos televizióellenes- ségét, náluk gyakran megy a tévé, s a bemutatott események olykor a gyere­kek számára is érzékelhető izgalmat okoznak. S megkérdezik, hogy hát tu­lajdonképpen kik ezek a bácsik, mi az, hogy párt... B. 1. szeret magyarázni. V. M. több­ször volt fültanúja, amint valamilyen aktuálpolitikai témáról kiselőadást rögtönzött. A leggyakrabban fölme­rülő kérdésekre adott válaszait he­lyezte az Ecopoly dobozába. Ő ugyanis a politikát mindennapos gyakorlati ügynek tekinti. Csak akkor szólal meg, ha praktikusan kivihető cé­lokat érzékel. Világnézete határozot­tan és világosan kirajzolható, ám az nem érdekli, hogy ezt mindenkinek a tudomására hozza. Az Ecopoly egyébként arról árulko­dik, hogy B. J. úgy érzi: a szavazók még nem ismerik eléggé a politikai alapfogalmakat. A választási rendszer, a kormány kialakulása vagy a koalíció létrehozása túlságosan elvont fogalmak. Mintha a demokrá­cia magyarországi gyakorla­tában még mindig az érzel­mek uralkodnának, nem pedig a ráció. S az emberek számára nem egészen világos, hogy egy választás során mit érnek a szavazatok, mit jelentenek a százalékos eredmények, mire képesek a többséget meg­szerző pártok, mit tehetnek, és mit nem. Az Ecopoly egy képzelet­beli országról szól. Aki ebben az országban egy bizonyos te­rületet fejleszt, annak ott be­folyása lesz és számíthat a te­rület szavazataira. Aki az or­szág több mint ötven százalé­kát megszerzi, kormányt ala­kíthat. Az erőviszonyok kö­rönként változnak... I stenem, ha az életben is ilyen simán és logikusan mennének a dolgok! - gondolta V. M„ miután belekóstolt B. J. társasjátékába. Amely különben talán éppen arra utal, hogy B. J. ráunt bizonyos dolgokra. Il­letve hogy új utakat keres az eljövendő évekre. (Folytatjuk!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom