Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-28 / 99. szám
1994. április 28., csütörtök Bűnügy 7. oldal A gazdasági élet összezilált szénáját nem a rendőrségnek kell rendbe tennie Köztudomású, hogy a gazdaságban folyamatban lévő átalakulás befolyásolja a bűnözést. A vállalkozó szférában mind nagyobb számban jelennek meg olyan elemek, akiknek elsősorban a gyors meggazdagodás a célja. Ennek érdekében nem riadnak vissza a törvénysértésektől sem. A gazdasági bűncselekmények törvényi tényállásának korszerűsítése lenne fontos, amire már eddig’ is történtek lépések. Nyerges Péter őrnaggyal, a megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályvezetőjével arról beszélgetünk, hogy a gazdasági büntetőjog mennyire segíti a gazdaság működését zavaró, a társadalom vagy más gazdálkodók hátrányára való, jogtalan előnyökre bűnös módon szert tevő magatartások üldözését. PIACI ELLENŐRZÉSEK. A rendőrség, a vám- és pénzügyőrség rendszeres ellenőrzéseket tart a salgótarjáni piacon is a törvényes kereskedelem érdekében. FEJEZETEK A BŰNÖZÉS TÖRTÉNETÉBŐL t • Ötvenéves özvegyasszony - huszonkét éves tettes / Átfogó reform kellene- Őrnagy úr, a közelmúltban számos olyan, a gazdasági élet területét érintő jogszabály született meg, amelyek arra engednek következtetni, hogy szükségessé válik a gazdasági bűncselekmények teljes körű jogi szabályozása. Hogyan vélekedik erről?- Mindenekelőtt azt kell látni, hogy a piacgazdaság ki- teljesedésével párhuzamosan felerősödnek az európai piac- gazdaságra jellemző bűnelkövetési formák és módszerek - mondta az osztályvezető. - Az Európa Tanács ajánlásai alapján indokolt lett volna a büntető törvénykönyv átfogó reformja. Nálunk azonban csak módosítások történnek. Azt azonban látni kell, hogy a hatályos gazdasági büntetőjog a többszöri módosítás ellenére sem alkalmas a helyzet jogi kezelésére. Nem történt meg a Btk. teljes körű módosítása, aminek az a következménye, hogy a gazdasági élet területén jelentkező negatív jelenségek nagy részét nem lehet büntetőjogilag minősíteni és azok ellen rendőrileg fellépni.- Érdekelne bennünket, hogy az utóbbi években hogyan alakultak a gazdasági büntetőjoggal kapcsolatos változások?-Először az 1992. április 1-jén hatályba lépett XIII. törvény született meg, mely a korábban megalkotott csődtörvényt, illetve a számviteli törvényt volt hivatott büntetőjogi eszközökkel védeni. Ekkor került bele a büntető törvénykönyvbe a számviteli fegyelem megsértésének, a csődbűntett és a hitelező jogtalan előnyben részesítésének bűncselekménye. Ezt az indokolta, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény által szabályozott gazdasági egységek számának robbanásszerű emelkedése magával hozta a gazdasági és pénzügyi visszaélések számának növekedését. A törvényben meghatározott bűncselekmény kategóriákban nem indult jelentős számú büntetőügy. Az 1993. évi XVII. törvény noha jelentős változásokat tartalmazott, azonban a gazdasági bűncselekmények körét csak kismértékben érintette. E törvénnyel kapcsolatban sem került sor jelentős számú nyomozás elrendelésére. Az újonnan bevezetett bűncselekmények jelentős része a vállalkozók, gazdasági társaságok, vállalatok különböző adózási, illetve más jellegű fizetési kötelezettségeikkel kapcsolatban felmerült visszaélésekkel foglalkozik. Az ilyen jellegű visz- szaélésekről a rendőrség csak az ellenőrző szervek pénzügyi, gazdasági ellenőrzését követően a tőlük kapott információk, büntetőfeljelentések alapján szerez tudomást. Sok a fiktív vállalkozás-A büntetőjog eddigi változásai alapján milyen gazdasági bűncselekmények fordultak elő Nógrád megyében, illetve hány esetben indult büntetőeljárás a vétkes állampolgárok ellen?-A Btk.-módosításban szereplő bűncselekmények közül csupán a szerzői és szomszédos jogok megsértése vétsége miatt indult több büntetőeljárás. A megindított nyolc büntetőeljárás alapját az illegálisan másolt és sokszorosított audio- és videokazetták árusítása és kölcsönzése adta. A lengyel piacon 1600 darab kazettát koboztunk el, azonban a nyolc eset közül csupán egy esetben született vádemelés. A nemzetközi jogok, kötelezettségek miatt két büntetőeljárás indult. Mindkét esetben a parassapusztai határátkelőn tilalom alá eső árukat akartak hamisított okmányokkal átvinni a határon. Egy esetben indult büntetőeljárás társadalombiztosítási és egészség- ügyi járulék fizetési kötelezettség megszegésének és egy esetben hitelező jogtalan előnyben részesítése vétsége miatt. A legjellemzőbb bűncselekmény a fiktív vállalkozás, vagy az egyéni vállalkozó nevében történő vásárlás. Utóbbival kapcsolatban említem meg egy salgótarjáni kft. sérelmére elkövetett kétmilliós vásárlást, amelyet lopott bélyegzővel követtek el.-Az 1994. évi IX. törvény büntető jogszabályi módosításai néhány hét múlva, május 15-én lépnek hatályba. Mik ezek a várható módosítások? Amint már széles körben ismeretes, az egyik leggyakoribb bűnözési forma a vállalkozási csalás vagy a fiktív vállalkozás. Ennek a kategóriának egyik ékes példája az, ami azzal a szorospataki ingatlannal történt, amelyet hamis adásvételi szerződéssel az eredeti tulajdonos nevéről más nevére írattak át a csalás elkövetői. A nem különös, de mégsem tucatügynek az értelmi szerzője olyan ember, akinek megvannak a kellő szakmai ismeretei- Ez a törvény is alapvetően a Btk. módosításaira vonatkozik, s 27 féle új bűncselekményt sorol fel. Őszintén szólva már régebben szükséges lett volna ez a módosítás. Azt is el kell mondani, hogy ha ezzel a bűncselekmény kategóriák a törvény szövege szerint fognak funkcionálni, akkor sok olyan kezelhető lesz, ami most nem bűncselekmény, de a lakosság körében irritálóak. Ezek a módosítások lehetőséget nyújtanak arra, hogy azokat is megcsípjük, akik eddig a joghézagokat használták ki. A törvény foglalkozik egyebek között a gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűn- cselekményekkel, a tőkebefektetési csalással, a számítógépes csalással, üzleti titok megsértésével, a pénzmosással, a váltó- és bankkártya-hamisítással. A gyakorlat ismeretlen-A rendőrség, elsősorban a gazdaságvédelemmel foglalkozó főkapitánysági apparátus hogyan, milyen módszerekkel készült fel ezekre a fontos változásokra?- Alapvetően csupán elméleti felkészülésről beszélhetünk, mivel gyakorlati tapasztalataink nem lehetnek. Azt sem tudjuk megítélni, hogy milyen lesz az ügyészi és a bírói gyakorlat. Az érintett rendőri állományt két részletben oktattuk, embereink tesztlápon adtak számot az új ismeretek elsajátításáról. Nekem azonban az a véleményem, hogy a gazdasági életet nem a rendőrségnek kell rendbe tenni. A jog eszközeivel kell biztosítani, hogy tisztességes vállalkozók tisztességesen vállalkozhassanak és az ügyeskedők ne juthassanak jogtalan előnyökhöz. Pádár András ahhoz, hogy kiszolgáló segítőivel belevágjon egy ilyen akcióba. S természetesen megvan a dörzsöltsége ahhoz is, hogy miként lehet kijátszani a törvényességnek helyenként még szakadozott hálóját. A csalási ügyben időközben nőtt a gyanúsítottak száma, s továbbra is gőzerővel folyik a vizsgálat, hogy mielőbb vádemelésre kerülhessen sor, következésképpen a bíróság illendően „megjutalmazza” a bűn útján járókat. Nemcsak a romlott főváros termeli az erkölcsi fertőt. 1928. augusztus havában Szegeden, a Zrínyi utcában egy élelmiszer-kereskedésben holtan találták a tulajdonosnőt, egy 50 éves özvegyasszonyt. Kis bódéja volt, és mögötte a szobája. Gyakran jártak hozzá udvarolni férfiak, és ez a körülmény megnehezítette a nyomozás munkáját. Végül is PJ. leszerelt utász katona keveredett gyanúba, akit nemsokára elfogtak menekülése közben a Dunántúlon. PJ. előbb tagadott és egy riválisára, egy szerb katonaszökevényre fogta rá a gyilkosságot, utóbb azonban beismerő vallomást tett. Elmondotta, hogy az 50 éves asszonyt 1926-ban ismerte meg. Tisztiszolga volt és abban a házban lakott, ahol az asz- szony. Bejárt vásárolni az üzletbe, és innen keletkezett az ismeretség, amely nemsokára meleg barátsággá fejlődött. Az idős asszony minden jóval trak- tálta a fiatal katonát, aki nemsokára észrevette, hogy más férfiak udvarlását is szívesen veszi. Ekkor összeveszett a sza- tócsnéval és megszakította vele a barátságot. Az asszony kérlelte, hogy térjen vissza hozzá, és amikor ezt nem volt hajlandó megtenni, feljelentette őt lopás miatt. A hadbíróság alaptalannak találta a feljelentést, és felmentette a vád alól. Felmentése után augusztus 4-én leszerelt. Két napig kellett várni, míg leszerelési okmányait megkapta. Augusztus 6-án este, elutazása előtt a Zrínyi utcában járt, és ekkor meglátta őt az özvegy fűszeresné. Behívta magához az üzletbe, és kérte, hogy béküljön ki vele. Kérésének alátámasztására bezárta az üzletajtót és vajaszsemlét meg sört tett ki a pultra. Míg a leszerelt ifjú hozzálátott a falatozáshoz, az egyszerű asszony bement az üzlethelyiség mögött lévő lakószobába, nyitva hagyta az ajtót és levetkőzött. A fűszeresné felvette igéző pizsamáját, leült az ágy szélére és várt. O el akart menni, de az asszony kedveskedve hívogatta és marasztalta. Nem tudott ellenállni, bement a szobába. A szatócsné később azt kérte, maradjon nála reggelig. A legény azonban erre már nem volt kapható. Mindenáron el akart menni, de az asszony nem engedte. A férfi dühös lett, lefejtette magáról a szenvedélyesen kapaszkodó karokat, és visszanyomta ágyába az asz- szonyt. Dulakodás támadt, és aztán az ötvenéves asszony hirtelen visszahanyadott, feje leesett a párnára, a karja lehullott, és többé nem mozdult. Meghalt. Halálát kéztől eredő fojto- gatás okozta. Most már elhatározta, hogy az asszony pénzét is magával viszi. Több, mint száz pengőt tudott összekaparni a fiókból és a szekrényből. Az ablakon keresztül kimászott az utcára, és elmenekült. Az orvosszakértők megállapítása szerint a fiatal, leszerelt utász katona nem egyszerű piegragadás útján, szinte akaratlanul fojtotta meg áldozatát, hanem hosszabb ideig tartó foj- togatás okozta a halált. Az áldozatról az orvosszakértői vélemény: ötvenéves korát meghazudtoló, fiatalos külsejű és szervezetű volt, nem lehet arra következtetni, hogy nimfomániás lett volna. A törvényszék P.J.-t halálra ítélte. (Részlet „A modern bűnözés” című Turcsányi Gyula által szerkesztett, Rozsnyai Károly kiadásában megjelent kétkötetes könyvből.) Rafinált vállalkozási csalás még vizsgálati szakaszban Ha én Bródy volnék Vámos Miklós sorozata Bródy Jánosról „B. J.-től a magyar lakosság nagyobb százaléka tud idézni kapásból, mint a Bibliából, a Tórából és a Koránból együttvéve.” 10. A városi népzenész O tt tartottunk, hogy az Illés-együttes megszűnt, illetve átalakult Fonográffá. Mindkettőnek oszlopos tagja volt B. /., hamarosan azonban koncepciós per indult ellene egy gúnyos mondata miatt, s a zenekar tagjai nem igazán álltak ki mellette. A következmény nem is váratott magára: megindult a szétesés folyamata. A Fonográf-együttes csöndes elhalása 1978-ban kezdődött, amikor B. J. bemutatta első önálló estjét a Józsefvárosi Színházban, illetve a Várszínházban „Az utca másik oldalán” címmel. (Nem véletlen, hogy most megjelent könyvének, amely az 1965-1994 közti dalszövegeket tartalmazza, ugyanez a címe.) B. J. egy szál gyertyánál adott elő dalokat, gitáron kísérte magát, bonyolult hangerősítés nélkül játszott. Manapság már világszerte divat az unplugged koncert, vagyis, hogy egy rockzenekar főként akusztikus hangszereken mutassa be, hogy mit tud. Úgy rémlik, B. J. jóval megelőzte korát, az ő szólóestjein épp az történt, hogy egy közismert rockzenész az elektromos hangerősítési technika mellőzésével adta elő azokat a dalokat, amelyeknek nagy része hagyományos rockzenekari változatban már közismert volt. 1980-ban kiadott első szólólemezén megszólalnak ugyan kísérő hangszerek, az összhatás mégis napjaink unplugged koncertjeinek stílusvilágát idézik. B. J. utolsó 15 éve kitartó menetelés a szerényebb - hagyományosabb, természetesebb - dalformák felé. A kör tehát bezárult. B. J. és műfaja, a rock a hangerősítési technikák fejlődésével együtt „alakult ki” és fejlődött tovább, hogy azután váratlanul leszakadjon róluk, s visszatérjen a gitározás és daléneklés - sokak által ismert - legősibb, legegyszerűbb változatához. Kezdetben bizonyára hatott rá Cseh Tamás, aki mindig ragaszkodott az akusztikus gitárhoz, s ez „esetlen” éneklési módhoz. így ismerték meg, így vették tudomásul, így lett népszerű. B. J. viszont a rock rendkívül színvonalas hangzásvilágát adta föl, amikor egymagában lépett a rivaldafénybe. B. J. zenekar nélkül is meg tudott maradni az, aki és ami volt, saját kifejezésével élve: városi népzenész. Hatása ugyanolyan eleven maradt, hogy immár szólóénekesként adta elő az általa képviselt tartalmakat. A városi népzenész pontos kifejezés B. J.-vel, és más igényes rockzenei szerzőkkel kapcsolatban: nem kívánják föltalálni a nyelvet és a formát, inkább csak használni akarják. Nem tulajdonítanak jelentőséget annak, hogy az általuk alkotott dallamok és szövegek mereven elkülönüljenek a mások által alkotottaktól vagy akár a kultúra egyéb és korábbi gyümölcseitől. B. J. legfőbb erénye valószínűleg a hangulatteremtő képessége. Minthogy dalainak egy része kerek történetet mesél el, az is sejthető, hogy talán érdemes volna kipróbálni tehetségét az elbeszélés műfajában. A jelek szerint erre B. J.-nek egyelőre nincs kedve. Érthető. Aki százezrekhez szólhat, nem akar beszélni százakhoz, vagy ezrekhez. B. J. a történeteit mindig úgy adja elő, mintha az egyik ember beszélne a másikhoz, házibulin, iskolai folyosón, eszpresszóban. Ez a bensőséges tónus bizonyos mértékig ellentétes a rock harsányságával, mégis e ponton látszik érintkezni a rock, meg a franciás sanzon. B. J. esetében ehhez társul à magyar (szerb, szlovák, stb.) népdal stílusvilága. Érdekes, hogy B. J. mindig is hajlandó volt arra, amire mások kevésbé: a házibulikon elő-előkapta a gitárt és énekelt. Ez is a népzenész képzetét erősíti, s a középkor lantos költőjét juttatja eszünkbe. B. J. akkor a költészet előszobája az ifjúi szivekben, ha úgy döntünk, hogy elfogadjuk saját minősítését, és nem tekintjük költészetnek a szövegeit. Mindegy egyébként, hogy minek tekintjük ezeket a versszak formában papírra vetett mondatokat. Egészen biztos, hogy a legszebbek fenn fognak maradni. A huszonnegyedik században is jelen lesznek az éterben, a képernyőkön, és minden más hanghordozón, amit az ember addigra kitalál. A rendszerváltás után is meg tudta őrizni B. J. a magányos szabadságharcos legendáját. Bródy János megőrizte legendáját ÍTÉLETRE VÁRNAK. Több mint egy esztendei nyomozás és vizsgálat után elkészült a vádirat a pásztói géppisztolyos gyilkosság ügyében. (Archív fotó)
