Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-27 / 98. szám

1994. április 27., szerda Pásztó Es Környéke 5. oldal Az édesapjától vette át a jobbágyi csemegeboltot Almási Zsuzsanna, a bejáró cégtulajdonos Jobbágyiban, szemben az or­vosi rendelővel, figyelemfel­keltő cégtábla hívogatja az arra járót: Minicsemege, alatta fel­irat: cégtulajdonos Almási Zsu­zsanna, Apc, Szabadság út 27. A csupa üveg, fényes kirakat is csábít. Belépve, a valóban mini üzletbe, ahová ötnél többen alig fémek be, sokféle földi jó kí­nálja magát. A polcok a legú­jabb és legfrissebb árufélesé­gektől roskadoznak. Tisztaság, rend és egy kislány fogad, ma- gyon csinosan öltözve.- Parancsoljon!- Kérem, készítsen egy szendvicset parizerrel... Az eladó kissé meglepődik.- Ki az üzlet vezetője?- Én - mondja mosolyogva a pult mögött álló.- És a tulajdonosa?- Az is - feleli egyszerűen. Azután megtudjuk, ez a ra­gyogó, friss áruval teli bolt, sok munkával jár. Reggel hattól késő délutánig tart nyitva. Saját maga szerzi be az árut, állítja össze a napi megrendelést, könyvelést vezet, kiszolgál és ő maga takarít...- Nem sok ez egyszerre - mondja, mert szereti csinálni. A salgótarjáni szakközépiskolá­ban kereskedést tanult, erre ké­szült, ezt akarta csinálni. Most lesz egy éve, hogy érettségizett, azóta itt dolgozik... A tulajdon­jogot, ha úgy tetszik a munka­helyet, az apjától Almási József vállalkozótól kapta, aki most az apci gázprogram kivitelezője. Persze volt kitől tanulni a ke­reskedést is, hiszen az édes­anyja Apcon vezet egy négy­szer ekkora nagyságú élelmi­szerboltot. V. L. SZÉPÜL PÁSZTÓ. A városközpontban található par­kokat és tereket szépítgetik a közmunkások. Képünkön Sárközi Zsolt, Botos János és Sárközi András fenyőket és tujákat telepít. -Fotó:Rigó Tibor­Most a legfontosabb kérdés Alsótoldon: kapnak-e céltámogatást a vízhálózatra? Nógrád megyére az apró fal­vas településrendszer a jel­lemző. A dimbes-dombos táj, a szelíd hegyek természeti szépsége ugyan megragadó, de az itt élők megélhetési le­hetősége annál nehezebb.- Most a gazdasági átalaku­lás különösen érezteti hatását. Ez előtt is kevés volt a falu megtartó ereje, hát még most, amikor a környező üzemek sorra csökkentették létszámu­kat, a tsz-ek léte bizonytalanná vált - jellemzi az általános helyzetet Klátyik András, Al­sótold tiszteletdíjas polgár- mestere, főállásban biztosítási üzletkötő.-Miből élnek az alig 280 lakosú faluban?-Mintegy félszáz az aktív keresők száma, ennek na­gyobb része most is eljár dol­gozni a faluból, a kisebbik fele pedig a tsz-nél van. A nyug­díjasok száma 80-ra vehető, és alig valamival kevesebb a 18 éven aluli fiatalok csoportja. Munkanélküli járadékban, jö­vedelempótló támogatásban megközelíthetően huszonötén részesülnek. Üzleti, kereske­delmi vállalkozással négyen foglalkoznak, és egy kőmű­vesmestert tartunk nyilván.- Mennyi pénzzel gazdál­kodik az önkormányzat?- Az idei költségvetésünk 7,5 millió, amit az intézmé­nyek: óvoda, iskola fenntartá­sára fordítunk. A község „re­zsi kiadására”, amely 2,5 mil­lió forint, már nem futja. — E szerint hiányra kalku­lálták az évet?- Ami nincs, arra nem lehet számítani. A fenntartási költ­Klátyik András, a köz­ség polgármestere ségek a mai inflációs árviszo­nyok miatt magasak. A költ­ségvetési normatívákat pedig nem ehhez alakítják. Éppen ezért - a kétmilliós hiány pót­lására - az önhibájukon kívül hátrányos települések pályáza­tára benyújtottuk az igényün­ket a Belügyminisztériumhoz. A támogatást azonban nem nyertük el.- Ha szintentartásra nem futja, akkor fejlesztésre sem gondolhattak...- Éppen ellenkező a hely­zet, tudniillik egy település az infrastruktúra fejlesztése nél­kül önmaga elsorvasztását vá­lasztja. Már pedig ezt senki sem akarja. Ezért az idén az ivóvízhálózat kiépítését ter­vezzük: Felsőtold, Garáb és Cserhátszentivánnal közösen. A megvalósításra céltámoga­tást kértünk. A gerinchálózat kiépítése a tervek szerint 76 millió forintba kerül, s az év végére elkészül. Hasonló a helyzet a telefonhálózat kiépí­tésénél is, amely szintén az idén a Kelet-Nógrád COM szervezésében készül. Eddig a faluból harminc telefonigény­lőt tartunk számon.- Milyen munkahelyterem­téssel, munkalehetőséggel számolnak?- Alapvetően a mezőgazda- sági adottságokat kell kihasz­nálnunk. A szakemberek sze­rint az állattenyésztés lenne a legalkalmasabb. Az alakuló gazdaköröknek erre kellene építem a foglalkozást. A ter­mészeti környezet szépségével is jobban kell gazdálkodnunk, vagyis a falusi vendéglátás, a falusi turizmus kiegészítő ke­reseti forrásként jöhetne szá­mításba. A világörökség: Hol­lókő közelsége erre jó lehető­séget kínál. Vendel Lajos Legyen a vers is, mint a zene, mindenkié! A „találkozás” bűvkörében zajlott a múlt hét péntekén és szombatján a pásztói Dózsa általános iskola országos hatókörű versmondó rendezvénye. Tizenhárom megyéből 35 fiatal vers­mondó találkozott egymással. Előtte természetesen a versek vi­lágával, a versmondás gyönyörűségével is találkozniuk kellett, ez hozta ide őket. Eljött a szakértő és a csak élményre váró hall­gatóság. Létrejöttek nagy találkozások, amelyek a megismétel- hetetlenség élményét nyújtották. A második napon - miközben a gyerekek Hollókő értékeivel, szépségeivel ismerkedtek - a pe­dagógusok a versmondás, a drámapedagógia különböző vetüle- teiről cseréltek véleményt. Gabnai Katalin, a drámape­dagógia talán legismertebb „prófétája” hazánkban azok közé tartozik, akikkel érdemes találkozni. A találkozás tanítá­sáról beszélt. Ember és ember között, az ember és a világ kö­zött a találkozás sajnos gyakran elmarad. Baj, hogy a ráismerés, a rácsodálkozás nem értékelem manapság. A drámapedagógia kérdezni és meghallgatni tanít. Fontos a figyelem nevelése, hi­szen a figyelő ember jelenléttel bír. El kell érni azt, hogy a gye­rek ne megfeleljen, hanem kife­jezzen. Ha mechanikusan kér­dezünk, a választ meg sem vár­juk, elmarad a találkozás. Böhm Edit kandidátus, a verstanítás és a kommunikáció összefüggéseit boncolgatva azt hangsúlyozta, hogy a versnek a világgal való találkozásunk mi­nél több mozzanatában ott lenne a helye. Az elsősök ma­tematikaóráin felhangozhatná­nak a kisgyerekeknek oly ked­ves mondókák, kiszámolok, és több más óra is gazdagabb le­hetne egy-egy versrészlettel, nem kellene csupán az iroda­lomórára korlátozni. Kiss László, az Országos Vörsmondó Egyesület elnöké a személyiség, a hitelesség döntő szerepét emelte ki. Szólt arról, hogy versmondó kultúránk há­rom rétege egy fordított pira­mist alkot:' a legszélesebb a versölVásö,1 vérsszéï'ttètafrfe- reké, középen áll a versértőké, a legszűkebb a versmondóké. Sajnálatos módon sokszor .el­sikkad a Versmondás során a vérs zeneisége. Kodály mondá­sát kissé módosítva fogalmazta meg a célt: a vers, a versmon­dás is legyen mindenkié, ugyanúgy, mint a zene. Ehhez a gondolathoz kapcso­lódott Csikász István balassa­gyarmati előadóművész, költő és pedagógus, visszakanya- rodvá a drámapedagógia fon­tosságára abban, hogy minél több esetben jöhessenek létre értékes, felejthetetlen találko­zások. Mint ez a pásztói is, amelynek folytatásában - so­kakkal együtt - őszinte szívvel reménykedik. G. Kiss Magdolna Pásztó és környéke <jßfc teli. li»v gà< ißf JLÀ RÖVIDEN loq !ßf] Jobbágyi. A községi ön*-' kormányzat április 30-árf§ lomtalanítási akciót szervez?'* Felkérik a lakosságot, hogy felesleges holmijaikat rak71? ják ki a házaik elé. oh Szarvasgede. A tervek'3 szerint 1,4 millió forintba131 kerül a gázvezeték kiépíts tése, átadóval és elosztóval'7 együtt. Ezekben benne fog-3! laltatik, hogy minden lakó-1 házig vezetéket építenek ki, „ innen viszont már a tulajdo­nost terheli a bevezetés. Szurdokpüspöki. Fel- d újították a Fenyves fogadót. J* A létesítmény magyaros été lekkel és élő zenével várja ^ vendégeit. Pásztó. Munkácsy Mi- ’ hály festőművész születésé­nek 150 évfordulója alkal­mából a pásztói Lovász Jó­zsef Művelődési Központ és a Teleki László Városi Könyvtár képzőművészeti í vetélkedőt terideí’&iT április 126-án- köZéjMkólásökftáfc1 > Ma az általános iskolások vetélkednek. •> Szilák, c íAí 1 kastéjyga&éríten folyamatosan " ad * ptthpnt " Az alkotások meg 1S!: Vásá­rolhatok. Jelenleg Frank Magda szobrászművész "munkái láttatok,júniúk;' s^QjameaqfilE njiißdt(g9[ wAui * --L.,-.-,r. i •JíSlf?VPV3' C V > ' i i (\ Pásztó. Május 1-jén a Három kívánság című mű­sorban föllép: Vincze Lilla, Gergely Róbert, Flipper 1 Öcsi és Dévényi Tibor. A kívánságok teljesítése után ' szabadtéri diszkó lesz. 1 Az oldalt szerkesztette: Tanka László I Holnapi számunkban: Bátonyterenye > és környéke H >8 Sokat tesznek környezetükért a jobbágyi általános iskolások st m tb Jobbágyiban a gyerekek egy csoportja az iskola nagy épülete mögött ültet, a többiek az öko-házban szemlélgetik a ki­rakott környezetvédelmi újsá­gokat, képeket, rajzokat, fotó­kat, terméseket. A nyolcadiko­sok által készített minihalastó is sokakat vonz. Szépül az üveg­ház. Ottj árttunkkor készültek a Föld-napra. Herbst Rudolfné, az iskola igazgatónője tavalyelőtt kezdte a környezetvédelem iránt ér­deklődő gyerekeknek a zöld­kört beindítani. Rögtön sietve tisztázza:- Ennek a zöldkömek semmi köze a Zöld Párthoz, mi más­féle zöldek vagyunk! Nincs ta­lán olyan területe a szélesebb értelemben vett környezetkul­túrának, környezetvédelemnek, ami ne érdekelné a gyerekeket. Szép kiállítás készült a témához kapcsolódó rajzokból, a tanulók által alkotott plakátokból. Iro­dalmi pályázatot is hirdettünk - versek születtek a természetről. Ültettünk fákat, gyűjtöttünk szárazelemeket, szedtük a sze­metet a közvetlen környeze­tünkben, a környékünkön és az erdőben is. Tavaly volt egy nagy sikerű környezetvédelmi napunk, ebbe belesűrítettük mindazt játékos formában, amivel év közben foglalkoz­tunk. A környezetvédelmi totót kitöltők pólókat nyerhettek, az egészséges ételek kóstolója mindenkit csábított. A foglalkozásokon sok szó esett a reformkonyháról, a zsír- talan ételekről, bár otthon a leg­több helyen hagyományosan főznek, a diákok szeretik ezeket az újdonságokat. Sok olyan dolgot csinálnak az iskolások, amivel egy kissé a felnőtteket is befolyásolhatják, ami a falu lakóinak közös érde­két szolgálja. A régi épület be­járati ajtaján plakát buzdít: STOP gyom! Azaz gyomirtási akciót vezetnek az allergiás be­tegséget kiváltó vadkender el­len. Közös ügy a Fut a falu! nevű mozgósítás. Ebben 1326 métert fut együtt felnőtt és gye­rek, már aki beszáll. Egy zsák - egy osztály, s a gyerekek ver­sengve gyűjtik a szemetet az erdőben. A zöldkör tagjai Klári tanárnővel bejárták a falut, és a legmutatósabb illegális szemét­lerakóhelyeket lencsevégre kapták. Nem lesz éppen szív­melengető látvány a gyűjte­mény és az a kis térkép sem, amelyen apró zászlócskákkal jelölik ezeket az elrejteni való, szégyenletes, csúnya helyeket. Megtudom, hogy részt vesz­nek egy-két tudományos jel­legű munkában is. Mérik a le­vegőszennyeződést, az eső sav­tartalmát. Elkezdték a Zagyv# meglehetősen szennyezett vi­zének minőségvizsgálatiT. Ugyanakkor, a természetjárás sem maradhat ki, elég sűrűn vannak túrák, kisebb-nagyobb kirándulások. Látogatásunkkor1' még jövő időben beszélteké bátorság túráról - este 7 után; zseblámpákkal terveznek (fék-1 nőtt kísérettel) kirándulást -S Nagyhársas-hegyre. Másnapi terveik között szerepelt a moz- gószínpadi bemutató: a hon­védségtől kölcsönkapott tehéü autó platóján a falu négy helyén adnak környezetvédelmi té­májú műsort, zenével, tánccal, kis jelenetekkel. Az iskolát mutatós plakátok díszítik - mind környezetünk­ről szól. Az idei Föld napjára is bizonyára sokáig örömmel em­lékeznek majd vissza. Abban reménykednek, hogy nyáron a kör tagjai közösen táborozhat­nak, s ehhez várják a pályáza­tuk elbírálását. Megérdemelnék ezt a szép élményt - nem lógat­ták a lábukat év közben sem. G.K.M. Nagy öröm a gyerekek számára a minihalastó, amit a nyolcadikosok építettek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom