Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-27 / 98. szám
,2. oldal Világtükör 1994. április 27., szerda Finom falatok mellé CD-lemezek A McDonald's amerikai gyorsétkeztető cég több neves hanglemezgyártó társasággal is tárgyalásokat folytat arról, hogy népszerű éttermeiben kedvezményes áron kazettákat és CD-leme- ÿèket is kínálhasson az Egyesült Államokban rajongásig szeretett menüi mellé - írja a The Wall Street Journal. Megállapodás niég nincs, de a tárgyalásokról tájékoztatott szakemberek úgy tudják, hogy az első számú jelölt a világhírű EMI lemezgyártó Cég. Az is hírlik, hogy a McDonald’s a hanghordozókat a kiske- feskedelminél alacsonyabb áron kínálná fogyasztóinak. A lemez- és kazettaeladásokból származó haszon java része a McDonald család jótékonysági alapítványához kerülne. Ünnep előtti tőzsdeélet Tokióban Ünnepek előtti békés adásvétel folyt tegnap zárás körül a tokiói tőzsdén, és a már-már sztoikus nyugalmat még az időközben történt japán kormányváltás sem tudta megzavarni. A csöndes forgalmat tükrözi a 225 részvény és kötvény árfolyamváltozásai alapján számított Nikkei-index is, amely zárásra 1,3 százalékkal, 19.709 pontra csökkent. Az AP-DJ helyi tőzsdei résztvevőket kérdezett meg, akik elmondták, hogy a piacot a pénteken kezdődő egyhetes ünnep előtti rendezgetés jellemezte. Hata Cutomu kormányfői kinevezése nem volt meglepetés: számítottak erre, és most kivárnak, hogy majd az új kormány első intézkedéseit figyeljék árgus szemekkel. Izraeli-palesztin gazdasági rendezés Az izraeli gazdasági és tervezési miniszter kijelentette, hogy a gázai és Jerikói palesztin önállóságot akkor is megteremthetik, ha addig nem sikerül rendezni a két fél közötti gazdasági kérdéseket. Simon Sitrit a jeruzsálemi rádióban nyilatkozva közölte: a kormány nemrégiben stratégiai jelentőségű döntést hozott, amikor elhatározta, hogy az autonómia megteremtéséhez a gazdaságról szóló megállapodás hiányában is hozzájárni, de csakis akkor, ha a politikai, biztonsági és jogi kérdésekben megegyeznek. A gazdasági tárgyalások középpontjában a jövendő autonóm területeken használandó pénz, a hozzáadottér- ték-adó és a vámtarifák állnak. Alacsony infláció Jugoszláviában Mindenki azt kérte, áruljam el a receptet, a jugoszláv gazdasági program sikerének titkát - mondotta Dragoslav Avramovic, a jugoszláv központi bank kormányzója egy hónapos amerikai látogatásáról. Avramovic a megalkotója a jugoszláv monetáris rendszer rekonstrukcióját és a gazdaság felélesztését célzó programnak. A bankkormányzó közölte, hogy mind Washingtonban, mind Cartagenában a gazdasági szakértők meglepődésüknek adtak hangot a program sikerét illetően, különös tekintettel a nemzetközi gazdasági szankciók nehezítette helyzetre. A Tanjug megjegyzi, hogy az utóbbi három hónapban mindössze 2M- százalékos volt Jugoszláviában az infláció. Elhalpsztják a püspökválasztásokat? I Egy^gyvÿfàdrjap ,októberre halasztották a romániai református egyházban eredetileg tavasszal esedékes püspökválasztásokat, mert még időre van szükség ahhoz, hogy a két egyházkerületben elfogadják a választás módjára vonatkozó egyházi törvényt. Erről Tókés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, a romániai református egyház zsinatának elnöke tájékoztatta a sajtót. Mint a Bihari Napló hétvégi beszámolójából kitűnik, a püspök szólt a zsinat munkájáról, és az erdélyi, illetve a királyhágó-melléki református püspökségek közötti vitáról is, amelynek-egyik fontos témája a püspökválasztás módja: a királyhágó-mellékiek szabad jelölést és titkos szavazást javasoltak. A kolozsvári székhelyű erdélyi egyházkerület vezetői ellenezték az elgondolást. Állampolgárság az együttműködőknek Izrael állampolgárságot ad a biztonsági szolgálataival együttműködő palesztinok egy részének, hogy így védje meg őket az esetleges megtorlástól. Katonai forrásból származó hétfői értesülés szerint több mint száz kollaboráns és családja részesül ebben a kedvezményben még a gázai-jerikói palesztin autonómia 1 bevezetése előtt, s közülük húszán az elmúlt napokban megkapták személyi igazolványukat. A Jordán folyó nyugati partján és-a Gáza-övezetben egy-egy faluban - Fahmában és Dehinijében - laknak a honfitársaik által leleplezett, s ezért korábbi környezetükből elmenekült kollaboránsok. Két fahmai lakos a jeruzsálemi tv-nek elmondta, hogy Izraelbe fognak költözni, mert az autonómia életbe lépése után a PFSZ bosszújától tartanak. Lengyel médiaproblémák Bár a lengyel Országos Rádió és Televízió Tanács döntött a (ujllámhosszak elosztásáról, a kejreskedelmi televíziónak és rádióknak mégis komoly gondjai vannak. IA lengyel államfő a sajtó aktív támogatásával hatékony kampánnyal járatta le Zygmunt Solorzt, a Polsat televízió lengyel tulajdonosát, amelynek a bizottság odaítélte az egyetlen országos televíziós frekvenciát. Skámtalan leleplező cikk jelent meg arról, hogy Solorz múltjában homályos, sőt sötét foltok találhatók, több néven és több útlevéllel szerepelt különböző üzleti vállalkozásokban, s vagyonának eredete is rejtélyes. Áz engedély ennek ellenére egyelőre birtokában van, élni azonban nem tud vele. A Polsat-botrány után Le eh Walesa államfő leváltotta Marék Markiewiczet, a tanács elnökét. Ezután határozott a tanács a szabad rádiófrekvenciákról. Országos adó üzemeltetésére csupán két rádió kaphatott lehetőséget, ezt a krakkói RMF rádiónak és a varsói Radio Zetnek ítélték oda. Az egy szerzetesrend által üzemeltetett, a jobboldalhoz közel álló Radio Maryja arra kapott engedélyt, hogy kis teljesítményű helyi adók hálózatának kiépítésével tegye országossá adását. Ezt a rádió vezetője nemcsak hátrányos megkülönböztetésnek, de egyenesen üldöztetésnek minősítette. A Walesa által kijelölt új elnöke a tanácsnak, Ryszard Bender, a Sztandar Mlodych című lap jelentése szerint visz- szautasította a már megszavazott engedélyek aláírását, és közölte, hogy arra addig nem is hajlandó, amíg a Radio Maryja nem kap ugyanolyan sugárzási lehetőséget, mint a két világi adó. Kubai menekültek rohama a kanadai követségen Hat kubai állampolgár hatolt be hétfőn Kanada havannai nagykövetségére, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy ott politikai menedékjogot kérjen, majd elhagyhassa az országot. Öt férfi és egy gyermek jutott be a diplomáciai képviselet épületébe, kihasználva azt a pillanatot, amikor egy érkező személy előtt kinyitották a kaput. Olyannyira igyekeztek bejutni, hogy az őrök semmiképpen sem tudták megakadályozni a behatolásukat, illetve különösebben nem is akartak erőszakot alkalmazni. A csoporthoz tartozott a gyermek anyja is, ám neki nem sikerült a kapun belül kerülnie, mert az épület előtt posztoló rendőrök elfogták. Az egyik, a floridai Miamiban sugárzó tv-állomás forgatócsoportja - „véletlenül” - éppen a közelben tartózkodott, amikor az incidens lezajlott, így rögzítették a történteket. Az amerikai televíziósok a vasárnap zárult kubai emigrációs világtalálkozó alkalmából érkeztek a kubai fővárosba. Roberto Robaina kubai külügyminiszter, aki hétfőn találkozott az emigrációs konferenciáról tudósított újságírókkal, az újabb menekülési kísérletet provokációnak minősítette, amellyel a külföldön élő kubaiakkal való kapcsolatok normalizálását igyekeznek meggátolni bizonyos körök. Néhány hónappal ezelőtt Kanada havannai nagykövetségére - ahogyan több más külföldi diplomáciai képviseletre is - már bejutottak kubaiak, felbátorodva azon, hogy a mexikói követségre vonult 11 ember kivételes elbánásként lehetőséget kapott az ország elhagyására. A többiek azonban nem érték el céljukat, így a kanadai képviseletre menekültek sem, s az ottawai kormány akkor közölte is, hogy nem szándékozik politikai menedéket nyújtani a kubaiaknak. (MTI) Amerika most gyászol Az Egyesült Államokban hétfőn országszerte megkezdődtek Richard Nixon egykori amerikai elnök végső búcsúztatásának kegyeleti szertartásai. Nixon, akit a történelem az Egyesült Államok 37. elnökeként tart nyilván, pénteken hunyt el egy New York-i kórházban. Szerdán a kaliforniai Yorba Lindában, szülővárosában helyezik végső nyugalomra. A New York-i tőzsde hétfőn jelképesen két percre bezárt. Szerdán a tőzsde, mint ahogy az összes szövetségi hivatal, zárva lesz. Az amerikai hadsereg laktanyáiban hétfőtől mindenfélórában díszsortüzzel emlékeznek meg a néhai elnökről, akinek hivatali idejében fejeződött be a vietnami háború. A kaliforniai temetésen Bili Clinton jelenlegi elnökön kívül több volt állam- és kormányfő is részt vesz, jórészt olyanok, akik Nixon elnöksége idején álltak hazájuk élén. Nixon holttestét kedden szállítják New Yorkból Yorba Lindába, mégpedig azon a Boeing 707-es típusú repülőgépen, amelyen 1974-ben a Watergate-botrány miatti lemondását követően utazott haza a Fehér Házból. A koporsót felravatalozzák, és az amerikaiak még egy napig tiszteleghetnek előtte. Nixont szerdán tavaly elhunyt felesége mellé temetik el a nevét viselő könyvtár kertjében. (MTI) Kismartoni biztonsági csúcs A jövő osztrák határvédelmét minden szempontból az Európai Unió követelményeihez kell igazítani — mondotta Franz Löschnak osztrák belügyminiszter a burgenlandi Kismartonban, ahol Kari Stix tartományi főnök kezdeményezésére hétfőn biztonsági fórumot tartottak. Burgenland Ausztria legfiatalabb és legkisebb tartománya, teljes hosszában — több mint 400 kilométeren át - határvidék. Magyarországi határvonala a leghosszabb, kis szakaszon északon Szlovákiával, délen Szlovéniával van közös határa. Löschnak belügyminiszter a biztonsági fórum után újságíróknak elmondta, hogy elképzelései szerint a mostani, három összetevőből álló védelmet új határrendőrség váltaná fel. Ez az új erő elsősorban a mostani vámőrségre és a határcsendőr- ségre épülne, s mind vámtechnikai, mind pedig határőrizeti szempontból igen magas követelményeknek kell majd megfelelnie, hiszen Ausztria az Európai Unió déli határvonala lesz. Az új erőt fokozatosan hoznák létre, s párhuzamosan meg lehet kezdeni a hadsereg határőrizetre kirendelt különlegesen kiképzett egységeinek felmentését e feladat alól. Löschnak belügyminiszter szerint a határvédelem kiépítéséhez két évre van szükség. Az Eiffel-torony nem öregszik. Párizs életéhez úgy hozzátartozik az Eiffel-torony, mint New Yorkhoz a Szabadság-szobor. A torony biztonságát, szépségét sok száz ember őrzi. Rendszeres a tartószerkezet ellenőrzése. Jeszenszky interjúja a Standard című lapban Jeszenszky Géza magyar külügyminiszterrel - más külföldi újságírók társaságában - folytatott beszélgetéséről számol be a Der Standard keddi számában Gerfried Sperl. A kormány külpolitikájának mérlegét megvonva Jeszenszky e beszélgetésben a Magyarországon kívül élő magyarok stabilitását és védelmét nevezte a négy év kiemelt céljának, amiből szavai szerint Magyarország EU-n belüli szerepe is következik: moderátor szeretne lenni. Az osztrák újságíró összefoglalja Jeszenszky Géza szavait arról, hogy Magyarország és Ausztria között a határ nyugati módon működik, míg a keleti határszélen napok kellenek az átjutáshoz. A stabilitáshoz a külügyminiszter véleménye szerint nemcsak működő demokrácia kell, hanem az is, hogy Magyarország a legfontosabb helyeken, a NATO-ban és az EU-ban horgonyt vessen. E két szervezetben elnyert tagsággal Magyarország befolyásolni tudja Oroszországot és Ukrajnát, a biztos nyugati határ stabilizáló hatással lenne e két országra - hangzik az idézet. A lap kitér Jeszenszkynek arra a kijelentésére - s erről kapta az írás a címét is -, hogy Magyarország szeretné, ha „igen”-nel * végződne az EU-csatlakozásról rendezendő ausztriai népszavazás. A „nem” visszalépés lenne, nemcsak gazdasági, hanem külpolitikai is, tekintettel az oroszországi nacionalista áramlatokra - írja a lap, és idézi Jeszenszkyt: „Az EU az egyetlen jövőnk.” E jövőben a magyarokat saját határaikon belül szeretné tudni. „Garanciákat akarunk e téren, s azt, hogy a magyaroknak legyen szavuk a helyi kormányokban” - idézi a cikk a külügyminisztert, megjegyezve, hogy mindez Szlovákiának, Romániának és Jugoszláviának szól. Boszniával kapcsolatban Jeszenszky „Cipms-mtrdell”-jét említi, és a külügymfc niszter által vázolt „Libanon”- veszélyt. A posztkommunista vezetés engedelmes, a hatalommal szövetséges televíziót akar A Corriere della Sera című napilap gazdasági mellékletében Sandro Scabello írását közli a magyar médiáról. A legnagyobb példányszámú, a FIAT-csoport érdekeltségei közé tartozó polgári újság cikkének szerzője szerint a magyar kormány médiaháborút kezdett azzal a céllal, hogy megszelídítse a túlságosan kritikusnak és az ellenzékkel egy hullámhosszon lévőnek ítélt közszolgálatot. E médiaháború legkirívóbb fejezete - írja - a rádió 129 újságírójának elbocsátása volt a választások közeledtével. ,y4 posztkommunista vezetés engedelmes, a hatalommal szövetséges televíziót akar - olvasható a cikkben. Céljainak elérése érdekében mindenekelőtt az elődje által sikeresen kipróbált módszereket alkalmazza: tisztogatásokat, hűséges embereknek irányítói posztokra helyezését, a legkényelmetlenebb műsorok elné- mítását, az ajtók bezárását azok előtt, akik nem értenek egyet a hivatalos irányvonallal.” Keleten (Közép- és Kelet-Európábán) a sajtószabadságot nem fenyegeti közvetlen veszély, de mind Budapesten, mind Pozsonyban, Belgrádban, ugyanúgy, mint Bukarestben, kegyetlen harc folyik a média függetlenségéért - írja a szerző. A magyar jobbközép koalíció a normalizálás jelszavával lendült támadásba, és néhány év alatt biztosította magának az elektromos tájékoztatási eszközök feletti teljes ellenőrzést. Ökle annál keményebb lett, minél inkább felemelkedőnek mutatták a közvélemény-kutatási adatok Horn Gyula szocialista pártjának - a május 8-i választások nagy esélyesének - volt kommunistáit. A cikk szerzője, aki írásában idézi Györffy Miklóst, Mester Ákost és Hardy Mihályt is, arra a következtetésre jut: a szélsőjobboldal nyomásának hatása alatt álló kormány sikertelenül próbált elhatárolódni a tisztogatásoktól; ez annál kevésbé sikerült, mivel a magyarok értésére is adták: egyáltalán nem hisznek a létszám gazdasági okokból történő csökkentésének meséjében, az elbocsátásokat valódi, szabályos politikai visszavágásnak tekintik. Elnémultak a hallgatók legkedveltebb rádiómikrofonjai, zuhannak a nézettségi-hallgatottsági mutatók, s a választási barométer továbbra is vihart jelez a kormányon lévők számára. (MTI)
