Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-25 / 96. szám

1994. április 25., hétfő Balassagyarmat Es Környéke 5. oldal Meghaltak a fák, már csak az a kérdés, kinél az igazság? (1.) A fakivágások sok szóbeszédre adtak lehetőséget Előre kiszámítható volt, vihart kavar majd Balassagyarmaton a Vidomusz Jánossal készült in­terjú, amelynek címe: Utálom azokat, akik a melósok vérét szívják. Úgy lett, ahogyan gon­doltam. Sorra jelentkeztek az érdeklődők, hogy a minap meg­jelent cikkre szeretnének ők is reagálni. Hát legyen. Elsőként dr. Kiss Tamás al­polgármester fejti ki vélemé­nyét.- Voltak-e tárgyi tévedések Vidomusz János mondandójá­ban?- Vidomusz úr több állítása, finoman fogalmazva, nem felel meg a valóságnak.- Mire gondol? Vidomusz János munkaköre- Kezdjük azzal, hogy ő nem műszaki ellenőr, hanem a köz­területfelügyelők munkáját se­gíti. (Itt álljunk meg egy pillanatra. Jelen interjú készülte után lát­Dr. Kiss Tamás tam olyan hivatalos okiratokat, melyekben az állt, hogy Vido­musz János műszaki ellenőr. Aláírók: Moór Mátyás osztály- vezető és dr. Kiss Tamás alpol­gármester. Úgyhogy most már tényleg nem tudom hányadán állunk.)-A nyilatkozónak sok isme­rete lehet a városgazdálkodási vállalatról, ha ö ellenőrzi a számlákat...- De nem ő ellenőrzi. Mind­össze annyit csinál, hogy az eseti vagy illegális szemétmeg­rendeléseket, illetőleg ^ azok végrehajtását ellenőrzi. Ő nem rendel meg semmiféle munkát. Régebben is, ma is az a rend­szer, hogy a VGV-vel átalány- díjas szerződés van érvényben a söprést illetően. Ennek az a lényege, hogy azon területeket, melyek takarításáról nekünk kell gondoskodni, azt a vállalat takarítja, és ezért havonta kap egy összeget. Ennek semmi köze ahhoz, hogy esett az eső, vagy sem. (Én megpróbálom értelmezni Vidomusz János leegyszerűsí­tett logikáját: ha nem söpörnek, s piszkos a város, nem jár érte semmiféle díj.) Töltésre használták a földet- A VGV működését sok kri­tika érte az utóbbi időben.- Ez a cég az önkormányzat erre a célra létrehozott válla­lata. Azért van a vállalat, hogy a köztisztaságot, közterület rendjét, a távfűtést, a lakáshe- lyiség-gazdálkodást megoldja. Nem úgy kell és lehet hozzá vi­szonyulni, mintha lenne öt­százhuszonhat jelentkező egy eseti megbízásra. Természete­sen igyekszünk a számláikat a tényleges szintre leszorítani. mert végső soron nyereségér­dekeit a vállalat. Figyelünk arra, hogy túl nagy nyereség ne legyen egy adott tevékenysé­gen. Ha veszteség van valamin, akkor elvileg nekem, az alapí­tónak kell a zsebembe nyúl­nom...- Mi van az említett engedély nélküli földszállításokkal?- A műszaki osztálytól ka­pott információim szerint a föl­det engedéllyel vitték el, olyan helyről, ahol fölösleges volt a föld. Nekünk az eladott telephe­lyéknél egyébként is feltöltést kellett végeznünk. Gyakorlati­lag! engedéllyel elhordták on- nari a földet, ahol fölöslegessé vált, és odahordták, ahova kel­lett. A műszaki osztály előzetes engedélyével történt minden. Nem a Civitas engedélyezte- A katonatemető fáit kik, ki­nek az engedélyével, mi célból vágták ki?- Felháborodva vette tudo­másul Rózsa doktor, hogy a cikkben az szerepel, hogy ő en­gedélyezte a fakivágást. Tekin­tettel arra, hogy a katonateme­tőben vannak eltemetve azok a cseh katonák, akik az 1919-es csatában elestek, a Civitas For- tissima Kör magára vállalta ezeknek a katonasíroknak a rendbe tételét. Elvadult, gazos terület volt az a rész. Szóval, a kör vezetői kérték, javasolták, kezdeményezték, hogy szüksé­ges fakivágásokat az önkor­mányzat engedélyezze, végez­tesse el. Ők pedig a kisebb bok­rok, gazok kiirtását vállalták magukra.- S hová lettek a kivágott ha­talmasfák?- Nincs itt Gyenes Szilárd, a hivatal ezen felelőse, úgyhogy erre a kérdésre most nem tudok válaszolni. Az általános gya­korlat az, hogy körülbelül annyi a vágás díja, mint maga a fa ér­téke. Többször kötöttünk olyan szerződést, hogy aki kivágja a fákat, legallyazza, elszállítja, az elviheti a fát. Legutóbb a Szü­gyi úton ezt azzal toldottuk meg, hogy a vállalkozó megfe­lelő mennyiségű csemetét ültet a kivágott fák helyére. (Akit behatóbban érdekel a fa­kivágás körüli helyzetkép, ol­vassa tovább a riportot. Meg­éri.) Nincs munkaköri leírás- Volt lakat vagy sem a len­gyelpiacon?- Horváth Béla elmondása szerint értesítették őt az árusok, nem mennek be a Loksipályára, mert akkora a sár, hogy elsül­lyednek. Elkezdték az árusítást kinn a parkolóban. Tíz óra kö­rül értesültünk erről a helyzet­ről, amikor is azt kértük, ott ne árusítsanak, mert nincs engedé­lyezve. Teljesen téves az, hogy bérleti hasznot kér a VGV. Ugyanis semmiféle bérleti szerződés nincs a sportintéz­mény és a városgazdálkodási vállalat között. A sportintéz­mény működteti a piacot, szedi a bérleti díjat.- Bagó László kért-e közterü­let-foglalási engedélyt?- Megnéztük, kért és kapott, be is fizette a közterület-fogla­lási díjat.- Miért állították le a jelen­tések írását?- Senki nem állította le, csak a műszaki osztály vezetője azt kérte, hogy azzal foglalkozzon Vidomusz János, ami a felada­tai közé tartozik. (Igen ám, de honnan tudná szegény, mi a feladata, ha mind a mai napig nincs munkaköri leírása.) __ (Folytatjuk) Adám Tamás Bontják a Az egykori Hazafias Nép­front nevezetű téesz ma már Palóctáj Szövetkezet néven üzemel Őrhalomban. A krumpli hazájában működő gazdaság életében is komoly törést okozott a nem igazán létező agrárpolitika. Ba- gyinszki Pál termelési főmér­nök elmondása szerint, ha némi változás történik a tá­mogatási rendszerben, a téesz életben maradhat. Ám a gazdaság vezetése nem ül a babérjain. Addig is, míg kedvező szabályozók szü­letnek, teszik a dolgukat az em­berek. A krumpliföldek kiosz­tása már befejeződött. Szorgos kezek dolgoznak a határban. Esős időben sem szünetel a munka. karámokat Legutóbb a téesz vezetői el­határozták, hogy az idő függ­vényében, rendbe rakják a ma­jor területét. Fotóriporterünk lencsevégre kapta, amint a munkások lebontják az egykori karám oszlopait. A munkálato­kat tizenöt ember végzi. A vég­leges rendezés hamarosan befe­jeződik. Egyébként a karámok bontását nem akadályozza még az eső sem. A munkálatokra azért van szükség, mert a téesz átalakítása miatt fölöslegessé váltak a karámok. Hamarosan befejeződnek a munkálatok, s ezáltal haszno­sabban használhatják majd a több száz négyzetméternyi terü­letet a hugyagi majorban. Ha új elképzelések lesznek a jövőben, azok is megvalósulhatnak. Gőzerővel folynak a munkálatok az őrhalmi téeszhez tartozó hugyagi majorban SZAKKÖZÉPISKOLÁSOK NÓGRÁDGÁRDONY- BAN. A Palóc Lovas Egyesület nógrádgárdonyi telepén Gál Andor tulajdonos - a gazdasági eredményesség mellett - szem előtt tartja az utánpótlás nevelését. Ma már sajnos nem divat a kisebb cégeknél a középiskolá­sok, ipari tanulók tanítása. Üdítő kivétel ez alól Gál úr, aki nagy örömmel fogadja a tanulókat, s boldogan adja át tapasztalatait a lovak szerelmeseinek. Hálásak a gyere­kek is, hiszen a szakmai ismeretek gyarapodása által rendkívül sokat nyernek. Képünkön a szécsényi mező- gazdasági szakközépiskola tanulói sajátítják el a szakmai fogásokat: a Heves megyei Szűcsiből érkezett Kiss Zsuzsa, aki a Nilus nevezetű lovat itatja, valamint a villát fogó, mátraszelei Földi Anett. A cserhátsurányi gyerekek diadalmaskodtak Ebben az évben is megrendezték a középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékos gyermekek megyeközi vetélkedőjét Cserhát- suránvban. Négy megye képviseletében Cegléd, Cserhátsurány, Homok és Kecskemét csapata vett részt. Meghívottként jelen voltak a megyei művelődési osztály képviseletében Kovács Erika-, a társintézményektől a pásztói ál­talános iskola és diákotthon igazgatója, Kasztner Sándorné', a szátoki általános iskola és di­ákotthon igazgatója, Babicz Ist­ván-, a helyi általános iskolától Monori Béláné igazgató és Koplányi Zoltánné, valamint Smidu Tiborné igazgatóhelyet­tesek.. A csapatok felsorakozása után Koplányi Mihály igazgató köszöntötte a versenyzőket és a vendégeket. A zsűri elnöke Kasztner Sándorné volt. Sorsolással dőlt el a csapatok versenyzési sorrendje az egyes leküzdésre felállított állomáso­kon. A kísérő nevelők és a ven­dégek bármikor, bármelyik ál­lomásra bemehettek. Az elbírá­lás komoly, felelősségteljes munkájában segédkeztek a he­lyi általános iskola meghívott vendégei is. Négyféle tekintetben kellett helytállni a csapatoknak:- a „Testnevelési játékokban” a célba dobást, labdavezetést, ki- ütős játékot pontozták,- a „KRESZ-ismerők” állo­másán a közlekedési ismeretek­ről adtak számot, majd kijelölt útvonalon a legfontosabb sza­bályok betartásával kerékpá­rozniuk kellett,- a „Kitekintés tágabb kör­nyezetünkre” nevű állomáson hazánk domborzata és vizei, Budapest nevezetességei szere­peltek,- míg az utolsó megmérette­tés kérdései a környezetvéde­lemről szóltak. A vetélkedőn jól álltak helyt a versenyzők. A legtöbb pontot a hazai csapat szerezte meg. Őket követte a sorban Homok, majd Kecskemét, végül Cegléd. A cserhátsurányi csapat ez­zel a helyezéssel bejutott a X. Koncz Dezső Országos Tanul­mányi Vetélkedőre, melyet az idén a történelmi múltjáról is nevezetes Somogyvárott ren­deznek meg május 11-12-13-án. Az eredményt összegezve, úgy gondolom, hogy ilyen kis intézmény részéről ez nem je­lentéktelen teljesítmény, főleg úgy, ha figyelembe vesszük, hogy mindössze 20 gyerekből lehetett kiválasztani az 5 fős csapatot. Dicséri a tantestület követ­kezetes munkáját, a felkészítő tanárok, Kidd Józsefné és Ba­bák Valéria fáradozását. A ren­dezvény megszervezésében és lebonyolításában az intézet minden aktívan dolgozója ki­vette részét, amiért köszönet il­leti meg őket. A versenyző gyerekek: Far­kas József (Cserhátsurány, inté­zeti nevelt), Fúró Nikoletta (Jobbágyi), Imre Gábor (Hasz­nos), Kökény Norbert (Salgótar­ján), valamint Mihály Norbert (Vizslás). Novákné Jakab Zsuzsanna Balassagyarmat és környéke RÖVIDEN Balassagyarmat. Áp­rilis 25-én, hétfőn délután hat órakor a Palóc Múze­umban hengverseny lesz. Ismét útjára indul a múze­umi hangversenyek soro­zata. Közreműködnek: Tóth Tibor - hegedű, Lengyel Judit - ének, Csábi István - ének, Lévárdi Beáta - zon­gora. A műsort Csikász Ist­ván előadóművész vezeti. Hatvan forintért válthatnak jegyet az érdeklődők. Őrhalom. Mint minden településen, itt sem megol­dott a tanulók úszásoktatása. A közeli Balassagyarmaton nincs uszoda, így az úszni vágyóknak marad Vác vagy Salgótarján. Az útiköltség és a belépő nem olcsó mu­latság napjainkban. Ezért aztán igazán örültek a helyi óvoda gyermekei, illetőleg az intézmény nevelői, s nem utolsósorban a szülők, hogy anyagilag is támogatják az úszásoktatást. Az óvoda ve­zetése indult az egyik pá­lyázaton, melyen 35 ezer fo­rintot nyert. Ez az összeg lehetővé teszi a nebulók számára a salgótarjáni uszoda látogatását. Magyarnándor. A helyi Radnóti Miklós Művelődési Ház mindig is nagy gondot fordított a környéken élő művészek bemutatkozásá­nak elősegítésére. Ezen so­rozat szerves része az április 26-án, kedden megnyíló ki­állítás. A bemutatkozó mű­vész Karmann János balas­sagyarmati festő, aki ezúttal kollázsokkal mutatkozik be. A rendkívül érdekes és fi­gyelemre méltó technikával készült alkotások bizonyít­ják Karmann János sokolda­lúságát és tehetségét. Ipolyszög. A Balassa­gyarmathoz tartozó község­ben nem túl sok az eladó te­lek, ám az igényeket ki tudja elégíteni az önkormányzat. A legutóbbi testületi ülésen a városatyák hozzájárultak ahhoz, hogy az egyik fo­lyamatosan ^vékony odó mint­egy háromezer négyzetmé­teres telket eladják. Családi ház épül majd a vasúthoz közeli területen. Hugyag. A kis községben is hamarosan folyik a víz a csapokból. Az önkormány­zat különféle pályázatokon jelentősebb támogatásokhoz jutott. A munkálatok már előrehaladott állapotban vannak. Jelenleg a község szívében bontják az utakat - fektetik a vízvezetékeket. A hugyagiak örömmel fogad­ják a fejlesztés tényét, még akkor is, ha némi kellemet­lenséggel járnak a földmun­kák. A vezetékek lefektetése után a tervek szerint helyre­hozzák a szilárd burkolatú úthálózatot is. A lakosok majd mindegyike szeretné bevezetteti az egészséges ivóvizet otthonába. Az oldalt szerkesztette Ádám Tamás Keddi lapszámunkban Rétság és környéke

Next

/
Oldalképek
Tartalom