Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-23-24 / 95. szám

1994. április 23-24., szombat - vasárnap Salgótarján es Környéke 5. oldal A nyomáspróbát követően folytatódnak a munkálatok CERED. Az Egri Tamavölgyi Víztársulat vezetői szerződés­ben vállalták, hogy a községi ivóvízhálózat gerincvezetékét május 1-éig elkészítik. Ezután elvégzik a nyomáspróbát. En­nek befejeztével a házi beköté­sekkel folytatják a munkálato­kat. A község vízellátása a Gyepüs-völgyben fúrt kútra épül. Biztonságképpen egy újabbat is építenek, mégpedig a falu elején. A beruházás állami támoga­tása meghaladja a 10 millió fo­rintot, a vízügyi alap anyagi se­gítsége több mint 5 millió, az Állami Fejlesztési Intézet csak­nem 3 millióval járul a beruhá­zás megvalósításához. Mivel az említett összegek kevésnek bizonyulnak, ezért a lakosságnak, családonként 30 ezer forinttal kell hozzájárulni a gerincvezeték létrehozásához, és a saját portájukra történő be­kötéséhez. Ezzel kapcsolatos kötelezettségüknek többen már eleget tettek. Nagy részük a kedvezményes kamatozású, havi 3 ezer forintos törlesztés mellett voksolt. Három kislány a döntőben A három kislány igazából fel sem mérte, milyen nagy eredményt ért el eddig is. A zagyvarónai Szilvia, a nagy- bátonyi Andrea és a salgótar­jáni Réka már március elején elég magasan ugrottak egy akadály felett. A Táncsics Mihály Közgazdasági és Ke­reskedelmi Szakközépiskola diákjai bejutottak a szakmai tanulmányi verseny országos döntőjébe. Deák Szilvia gép­írásból, Sulyok Andrea gyors­írásból remekelt, Ádám Réka pedig közgazdaságtanban tűnt ki felkészültségével. Andreának minimum 2 ezer 500 szót - másodpercenként 4-5 leütést jelent - kellett hibát­lanul gépbe tennie. Szilvia 10 csak jók lehetnek az alapok közgazdaságtanból, hisz köz- gazdasági egyetemre, gazda­sági szakra készül. A marketing érdekli. Az ötven legjobb között Az országos döntőbe mind­három területről ötven diák ju­tott. Mára Szilvia, Andrea és Réka túl van a nagy erőpróbán, aminek a tétje nem kevesebb volt, minthogy az első tíz abból a tantárgyból, amelyben indul, felvételi nélkül bejuthat a vá­lasztott felsőfokú intézménybe. Bár az eredményhirdetésre még várniuk kell pár hetet, dr. Rozgonyi József, az iskola igaz­gatója sejtetni engedte: re­ménykedhetnek a gyerekek, Taktikai megbeszélés verseny előtt. Középen Ádám Réka, tőle balra Sulyok Andrea, jobbra pedig Deák Szilvia percig másolta az ismeretlen, ráadásul gazdasági témájú szö­veget. Diktálás után is írt, egy perc alatt körülbelül 250 szóta­got mondtak el neki. Gyorsí­rásnál nem a diktátumot magát értékelik ám, hanem annak gépbe tételét. Gondolkodtató feladatok Ádám Rékának pedig a mikro- és makroökonómia nemzetgazdasági összefüggése­iről kellett számot adnia. Ez a verseny más típusú, a problé­mamegoldó képesség a döntő, nem a tananyag. Bár ugye az sem mellékes. S Rékának igen­szépen szerepeltek. Az intéz­ményben egyébként - amióta egyik diákjuk 5. lett az orszá­gos mezőnyben - az a jelszó: őt kell követni. Egyedül nem megy __ N e feledjem, a lányok mi­előtt bármiről is beszélgetni kezdtünk, rám parancsoltak: ta­náraikat feltétlen említsem meg, mert nélkülük nem értek volna el ilyen eredményt. ígére­temet tartom. Deák Szilvia fel­készítő tanára Sramkóné Pintér Katalin, Sulyok Andreáé Nagy Melinda, Ádám Rékáé pedig Rozgonyi József volt. A „Szeretlek, Föld!” - pályázat gyermekrajzai a Balassi-könyvtárban Díjazott és díjátadó a tárlatmegnyitó ünnepségen Fotó: Gyurián Kétszázhúsz színes és forma­gazdag rajzlap bizonyítja a Salgótarjánban, a Balassi könyvtárban, hogy a kicsik mennyire kedvelik bolygón­kat. Minden második pá­lyamű érdemessé vált a bemu­tatásra azok közül, amelyek a Társadalmi Egyesülések Nóg- rád Megyei Szövetsége felhí­vására készültek. Ezekből nyílt kiállítás pénteken Szeret­lek, Föld! címmel. Megnyitót Juhászné Kincses Helén, a TESZ társadalmi el­nöke mondott, méltatva a pá­lyázat várakozáson felüli ered­ményességét - majd a balassa­gyarmati (II. sz.), salgótarjáni (Mesekert) és baglyasaljai óvo­dások mutatták be magával ra­gadó műsorukat. A díjakat dr. Sztrapák Ferenc, a zsűri elnöke, lapunk felelős szerkesztője adta át - emlékeztetve arra, hogy a képek a felnőttek figyelmére is érdemesek. A közös munka elismerése­ként az első három óvoda he­lyezési sorrendben a követ­kező: salgótarjáni Mesekert, Somoskőújfalu (Somosi út) és a balassagyarmati II. számú. Ok­levelet és játékot kapott: Cinger Szabolcs, Medved Nikoletta, Takács Brigitta, Agócs Aliz, Zabari Enikő, Horváth Kitti, Babcsány Adrienn és Torna - sovszky Lilla Eszter (Salgótar­ján); Gyurcsik Gábor és So­moskői Tamás r (Somoskőúj­falu); Katona Ágota, György Henrietta, Szűcs Brigitta és Fű­rész Márton (Balassagyarmat); Dudás Beáta (Baglyasalja); Barcai Gábor, Králik Márta és Lengyel Ágnes (Bátonytere- nye); Csépe Róbert és Tóth Máté (Pásztó). A kiállítás április 29-éig tart nyitva. A búza nem várhat a cégbíróságra Egyesült Erő Mezőgazdasági Termelőszövetkezet volt a neve a kishartyáni gazdaság­nak. 1992-t írtak akkor, s a gazdaság is az átalakulás mel­lett döntött. Csakhogy az el­múlt két év nem igazán sike­rült számukra.-Működik hát a gazdaság vagy csak illegalitásba vonult? - kérdeztem Kakuk Emil ügy­vezető igazgatótól. . Hitelt amúgy sem kapnának- Miért lennénk illegalitás­ban? 1992-ben a közgyűlés át­alakulásról hozott határozatát két személy megtámadta. Egyi­kük a földnevesítéssel, másikuk a vagyonkiadással volt elége­detlen. Az átalakulási kérel­münket mi beadtuk a cégbíró­ságra.-De cégbejegyzés nincs ma sem.- A munkánkat ez nem befo­lyásolja, legfeljebb annyiban, hogy hitelt nem kérhetünk. De ez sem jelent sokat. A mező- gazdaság támogatása nem a legnépszerűbb banki tevékeny­ség mostanság. Nem is igen fordulnak hitelért a szövetkeze­tek. Ráfizetéses volt az állattartás- Mégis dolgoznak . . .- Attól a perctől egyébként, hogy a cégbíróság átvette az okiratokat, működhet a cég. Hetvenhatan dolgoznak ma­napság a szövetkezetben. Fő tevékenységi körük a szenny­vízszállítás, bérmunkát végez­nek az SVT-nek, bedolgozói hálózatot működtetnek, s raktá­rozással foglalkoznak. A ha­gyományos, az úgynevezett alaptevékenységek közül mára csak a növénytermesztés ma­radt. Állatállományuk akár a tavalyi hó, odalett.- Miért hagytak fel az állat­tartással?-Öt éve még nyolcvan-ki- lencvenezer darab broylercsir- két állítottunk elő, de mert veszteséges volt, kényszerű­ségből felszámoltuk. 1993 szeptemberében pedig a juhá- szatot számoltuk fel. Ráfizeté­ses volt, mint annak idején a baromfiágazat. Csakhogy a gyapjasokon azért is túl kellett adniuk, mert a kárpótlás elvitte a szövetke­zettől a legelő nagyobbik felét. Ami csekélyke még megma­radt, úgy hasznosítják, hogy a szomszéd szövetkezet legeltet­heti rajta marháit bérbe. Egy csordában hajtanak-A nagybárkányiaknál még akad néhány szarvasmarha, se­gítünk hát nekik - mondja Ka­kuk Emil.- Ott sincs elég legelő a mi­énkhez hasonló okok miatt. Mondtam is az elnöknek, ami­kor gondjával megkeresett, egy csordában vagyunk, hajtsatok csak át. Hát igen, azokra, akik ilyen körülmények között kiállnak a szövetkezetek mellett, akik vetnek, akik éjjel kimennek az eget lesni, akik kénytelenek földet parlagon hagyni, akik a rossz gazdálkodási feltételek, az időnként előforduló pénz­ügyi nehézségek ellenére is még dolgoznak, azokra bizony egyesek igencsak furcsán néz­nek. t. k. Salgótarján és környéke RÖVIDEN Salgótarján. A Nógrádi Történeti Múzeumban két hete látható a Választások című dokumentum-kiállítás. Április 25-étől, hétfőtől Vlado Dúrbák pozsonyi képzőművész szobrait és rajzait állítják ki, április 29-én, 11 órakor pedig Drozsnyik István képzőmű­vész tárlatát mutatják be. Ezeken kívül továbbra is lá­togatható a Nógrád az Oszt­rák-Magyar Monarchiában című kiállítás és a múzeum úgynevezett állandó kiállí­tása. Sóshartyán. A Megyeri úton, a Petőfi és a Liget út között lévő területen és a község Nógrádmegyer felé eső részen az önkormányzat saját beruházásában - és részben társadalmi munká­val - építi az új buszmegál­lót és a hozzá tartozó járda­szigetet. Az új létesítmény előreláthatólag június köze­pére készül el, és 1,5 millió forintba kerül. CERED. A Cered-völgye Mezőgazdasági Szövetkezet kamionjai mindig úton van­nak. A Nógrád-Sped megbí­zásából különböző árukat szállítanak Olaszországba, Jugoszláviába, Csehor­szágba és Németországba. Ez utóbbi helyen havonta négyszer fordulnak meg a megyéből összegyűjtött termékekkel. SÓSHARTYÁN. A sal­gótarjáni Schumayer Kft. építi a községben a közkifo- lyós ivóvízhálózatot. Már végeztek a gerincvezeték le­fektetésével, jelenleg a csat­lakozást szolgáló átfúráso­kat végzik. Ezzel a fela­dattal e hónapban végeznek. Az oldalt szerkesztette Tuza Katalin Hétfői lapszámunkban Balassagyarmat és környéke Máris bővül a szilaspogonyi varrodavállalkozás A szilaspogonyi polgármesteri hivatal hátsó traktusában egy budapesti vállalkozó négy szakmunkás varrónőnek te­remtett kereseti lehetőséget.-Nyitás óta, vagyis fél éve dolgozom itt - mondja Doktov- csikné Bikádi Anikó, aki korábban a ceredi mezőgazda- sági szövetkezet varrodájában tevékenykedett.-Közelebb kerültem az ott­honomhoz, ugyanakkor többet is keresek. A jelenlegi feladat szakmailag sem okoz gondot - folytatja, miközben megmu­tatja a már kész fehér pólókat.-Amíg lehet, ezt csinálom, itt dolgozom — hangsúlyozza a szakképzett varrónő.- Elégedett a főnökével?-Nagyon. Nemcsak becsüli munkánkat, hanem humánus is, s ez bizony manapság nem utolsó szempont. Mögötte ül Szász Tünde ro­mán állampolgár, aki vőlegé­nyével együtt jött át Sepsi- szentgyörgyről még 1991-ben. Útjuk Pogonyba, vőlegényének bátyjához vezetett.- Apósoméknál, anyóso- méknál lakunk - utal új ottho­nukra, majd életének legkelle­metlenebb epizódjáyal foly­tatja: - A lábam elkezelték, majd megműtötték, utána egy időre lebénultam. Most már jól érzem magam. Zsigmond Katalin ugyancsak szakmunkás. Szolnok megyé­ből, Törökszentmiklósról jött ide élettársával, Péterrel.-Nagyon szép a környék, nagyon kedvesek az emberek, sok új dolgot ismertem meg. Viszont mások a szokások, többet nehezen tudok elfo­gadni. Valószínű, ebben én is hibás vagyok. Még mindig köt az Alföld varázsa.- Meddig szándékozik ittma­radni?- Pétertől függ. Ha sikerül je­lenlegi munkahelyét megtar­tani, akkor továbbra is itt élünk. Egyébként jók a kolléganők, kellemes az együttlét. Szabó Jánosné szakmunkás Zabarról jött felvételre.- Jól választottam - zárja rö­vidre mondandóját. A budapesti vállalkozó beje­lentette az önkormányzatnak, hogy újabb hat fővel bővít. V. K. Itt jobb, mint Romániában - mondja Szász Tünde Alapítvány az etesiekért, a felnövekvő generációért Szegény önkormányzatoknak szegények az intézményei, az iskolái. Különösen az olyan kis településeken, mint ami­lyen Etes is. Mit tehetnek, ha javítani szeretnének a helyzeten? Ho­gyan sikerülne szert tenniük anyagiakra, ahhoz, hogy emelhessék például az oktatás színvonalát, s beszerezhessék az ahhoz feltétlenül szükséges modem technikai eszközö­ket? Ha a gyerekek ízlését formálandó, előtérbe helyez­nék a művészeti nevelést? Ha szeretnének több gondot for­dítani a környezet- és termé­szetvédelemre? De mert üres az eklézsia, nem telik többre, mint az in­tézmények működtetéséhez nélkülözhetetlen dolgokra, így kénytelen-kelletlen hát­térbe kerül a diák- és tömeg­sport, kevesebb jut a lakosság egészségének óvására is. Ho­lott tudják az önkormányzat vezetői is, hogy a pedagógu­soknak jóval többre lenne szükségük. E célok elérése érdekében hozta létre Etes község ön- kormányzatának képviselő­testülete, az általános iskola és a polgármesteri hivatal az Etes Községért Alapítványt. Az alapítóvagyon 227 ezer forint, amelyhez az önkor­mányzat kettőszáz, az iskola húsz, a hivatali dolgozók pe­dig fejenként ezer forinttal já­rultak hozzá. Nem sok ez a pénz a célok ismeretében, de valahogy el kell indulni. A továbblépés­hez mecénásokat vár az etesi alapítvány.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom