Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-21 / 93. szám

1994. április 21., csütörtök Bátonyterenye Es Környéke 5. oldal Kedvelt kísérleti módszer a mátranováki óvodában Mátranovákon két óvoda tartozik egy munkáltatói egységbe: a bányatelepi és a faluban lévő. Az utóbbi ve­zetőjével, Tóth Ilonával be­szélgettünk. Kötött napirend nélkül- Negyven gyerek jár ebbe az óvodába. Négyen vagyunk óvónők, de az egyikünk gye­sen van, így most hárman lát­juk el a feladatot. Két dajkánk van, ők is szakképzettek, el­végezték a dajkaképzőt. Osz­tatlan, vegyes csoportokkal dolgozunk szokatlan, sajátos rendszerben.- Ennek lényege, hogy nem száraz napirend szerint haladnak a gyerekek, nincs percről-percre beosztva az idejük, hanem kötetlenül, já­tékosabban foglalkozunk ve­lük. Például reggel fél héttől folyamatosan étkeznek, ahogy érkeznek. A program alapján a csoportszobákban ott van minden szükséges eszköz, festék stb. A gyere­kek akkor veszik elő, amikor a kedvük tartja.- Az óvónőnek annyi a fel­adata, hogy téma szerint tereli az érdeklődésüket. Például ősszel erdei kirándulásokat tettünk, majd bent festés volt, őszi színek kikeverése tempe­rával. Ez a program a gyer­mek személyiségének több­irányú fejlesztését teszi lehe­tővé. Macis és nyuszis csoport-Két csoportszobánk van, az egyik a nyusziról, a másik a maciról kapta a nevét. Mindkét helyen vannak azo­nos játékok, hogy a külön­böző korú gyerekek választ­hassanak.- Eleinte sokat tanakod­tunk, hogy bevezessük-e ezt a rendszert - folytatja. - Végül úgy döntöttünk, hogy ki kell próbálni. Nem bántuk meg! Az igaz, hogy így az óvónők­nek sokkal több a dolguk, de hát azért vannak! Debrecen­ben ezt már tíz éve csinálják, több gyakorlatuk van, ezért velük folytatunk levelezést, tőlük kérünk tanácsot, mert az okosabbtól tanulni nem szé­gyen. Tizenhárom gyermek készül iskolába, ezért nagyon nagy hangsúlyt fektetünk az iskolai előkészítésre is. Ebben a rendszerben ez is jobban megy. Könnyebben, játéko­sabban tanulnak a gyerekek. Nincs ballagás- Készülnek-e az óvodai ballagásra?- Ballagást már két éve nem csinálunk. Véleményünk szerint a gyerekek életkorával ellenkezik. Nagyon sokat fe­szengtek, kínos volt nekik ki­állni a nagy tömeg elé, szere­pelni. A szülőkkel közösen csinálunk műsort. A szülők szerepelnek, ők tanulnak be szerepeket, és mindenki na­gyon jól érzi magát. A kicsik­nek nagyon nagy élmény, hogy láthatják az anyukájukat vagy az apukájukat beöltözve szerepelni. Várják a szülőket- Vannak-e az óvodának felújítási tervei?- A képviselő-testületben másfél millió forintot meg­szavaztak felújítási munkála­tokra, de ez már nagyon-na- gyon kellett. Számos dolgot meg kell csinálni. .. A szakmai tervek már ránk tartoznak. Régen, ami­kor nyílt nap volt az óvodá­ban, olyan tolongás volt, hogy nem lehetett férni. Most, mi­óta bevezettük, hogy bárme­lyik nap be lehet jönni, ha előre jelzik a szülők, és itt tölthetik a délelőttöt, most nem veszik igénybe. Remé­lem, hogy a későbbiekben ezt a lehetőséget majd több szülő is kihasználja - mondta bú­csúzásul Tóth Ilona vezető óvónő. Cserhalmi Adél VERSMONDÓK A KÖNYVTÁRBAN. Az Ady Endre Művelődési Központ könyvtára az elmúlt napokban versmondóversenyt rendezett a város általános iskolásai részére. A pódiumon SZŰCS Zita. Fotó: Kun Király József Mi lesz az Ady Művelődési Központtal? A bátonyterenyei Ady Endre Művelődési Központ - amit sokan csak bányász művelődési házként ismernek - sorsa már közel öt éve bizonytalan, és mint ilyen, élénken foglalkoztatja a közvé­leményt. Korábban a Nógrádi Szénbányák, mint tulajdonos jó színvonalon, változatos programmal működtette az intézményt. A bánya hanyatlása azonban, mint minden másra, a művelődési ház helyzetére is rányomta a bélyegét. A tulajdonos meg is pró­bálkozott az akkor még újnak mondható kísérlettel, szerző­désbe kiadta a nagy múltú intézményt vállalkozónak. A kultúra azonban, mint az köztudott, nem kifizetődő üzlet, így a vállalkozó sok mindennel megpróbálkozott, ami minden­nek volt nevezhető, csak a kul­túra terjesztésének nem. A ka­put az tette be, amikor műsor repertoárjába honi származású, de Olaszországban élő pornó­sztár magánszámát is felvették. Ez a helyi közvéleményt any- nyira felháborította, hogy a bá­nya rákényszerült a szerződés felbontására. Be is zárták a há­zat mindaddig, amíg nem sike­rült összehozni egy alapítványt, aminek a feladata az intézmény működtetése volt. Ez a lépés sikeresnek mond­ható, hiszen, ha „takarékon” is, de mind a mai napig működött, működik az intézmény. Persze így sem megy minden simán, hiszen az egyik alapító még ma sem fizette be az alapí­táskor beígért hozzájárulást, de a pályázatokon elnyert pénzek és az önkormányzati támogatá­sok biztosították a működés alapvető feltételeit. A viharfelhők azonban to­vább tornyosultak. A bánya fel­számolása a végéhez közeledik Az Ady Endre Művelődési Központ ad otthont a második megyei gyermeknéptánc-talál- kozónak. Amint két évvel ezelőtt, most április 22-én is a helyi 3. számú általános iskola rendezi a talál­kozót. Az intézmény pedagó­gusa, Nagy Zoltánné ugyanis pályázott és nyert e témakör­ben. A pénteken délelőtt fél tízkor és a még meglévő vagyontár­gyakat a hitelezők kielégítésére kell fordítani. Nem kivétel ez alól a művelődési ház sem. Mert bizony az üzletemberek­nek ez az intézmény is csak egy ingatlan a sok közül, amit pénzzé lehet tenni, amit busás haszonnal még el lehet adni. Az így gondolkodóknak nem számít, hogy ezt az intézményt jórészt az itt dolgozó bányá­szok pénzéből, sőt az általuk végzett társadalmi munkából hozták létre, illetve újították fel. Őket az sem érdekli, hogy több ezer ember a város részé­nek, sőt magáénak érzi a kul­túra e házát, aminek felújítását követően oly büszkén hangoz­tatta mindenki, hogy a megye egyik legszebb ilyen intézmé­nye. Ezeket az embereket az sem hatja meg, hogy több ezer helyi lakos aláírása tanúsítja: a város lakossága ragaszkodik a meg­lévő értékekhez, és azt akarja, hogy az intézmény továbbra is az itt élő embereket szolgálja, és ellenzi, hogy az ország má­sik végéből idejött pénzembe­rek kapzsi, önös céljaira hasz­kezdődő programra három óvoda, a szátoki, a pásztói, a salgótarjáni általános iskola és diákotthon, a rendező 3. sz. is­kola, valamint a nemti, a mát- ramindszenti, a bátonyterenyei Bartók Béla és az Erkel Ferenc Általános Iskola csoportjai és a pásztói normál általános iskola Fűrjecske és Cudar nevet viselő tánccsoportja nevezett be. A rendezők célja, hogy az nálhassák a kultúra hajlékát. A város önkormányzata már a kezdet kezdetén élére áll en­nek a közakaratnak. Ehhez méltó partnerre talált a Bátony­terenye Kultúrájáért Alapít­ványban. Számos levél máso­lata is bizonyítja ezt, amelyet a gazdasági és állami vezetés hie­rarchiájának valamennyi szint­jére címeztek a bányai vezetés­től a köztársasági elnökig. Ezek lényege, hogy a művelődési ház kerüljön ki a felszámolással érintett vagyontárgyak köréből és azt adják az önkormányzat tulajdonába. Hogy mi lett mindezeknek a leveleknek az eredménye? Szinte semmi. A mai könyörte­len piaci szférában azoknak a szavaknak, mint a közakarat, a helyi érdek nincs sok értéke. Mégis mi lesz az Ady Műve­lődési Központtal? Talán abban lehet bízni, hogy az önkor­mányzatnak egyszer csak az ölébe hullik 35 millió forint. (Ennyi ugyanis a vételár). Saját erőből viszont képtelen előte­remteni ekkora összeget. De miben bízhat reálisan a lakos­ság? Mindig ez a kérdés, amire józan ésszel nincs válasz. A városlakók azonban válto­zatlanul bizakodnak. Az nem kerül semmibe. És hogy mire alapozzák ezt a töretlen bizal­mat? Arra, hogy a tárgyalások folyamatban vannak, tehát sze­rencsés esetben akár még jóra is fordulhatnak a dolgok. K. L. egészséges gyerekek és fogya­tékos társaik találkozzanak egymással, s hogy az utóbbiak megmutathassák azokat a tulaj­donságaikat, amelyekben fel­veszik a versenyt egészséges társaikkal. A pénteki találkozó befeje­zéseként táncházat rendeznek a résztvevőknek, ahol a talpalá- valót a salgótarjáni Dűvő egy­üttes zenészei szolgáltatják. Bátonyterenye és környéke RÖVIDEN Szuha. Kedvezően alakul a község infrastrukturális fejlesztése. A crossbar tele­fonhálózat kiépítése után minden tizedik lakóházban telefon működik. Most az ivóvízhálózat kialakítása van folyamatban. Mátraverebély. A köz­ség csaknem százhatvan ál­talános iskolai tanulójának testnevelési foglalkoztatását egy kis tornaszobában tart­ják az ún. kastélyépületben. Az új tornacsarnok építésére pályázat útján nyertek tá­mogatást, amely egyben al­kalmas a település kulturális és sportrendezvényei szá­mára is. A csarnokban - fő­leg labdajátékok céljára - nagyterem, szertár, mosdó, zuhanyzó, fiú és leány öl­töző, valamint orvosi és ta­nári szoba található. Nemti. Alacsony a kilenc- száz lélekszámú falu ön­fenntartó képessége. A jel­zések szerint háromszázöt­ven körül mozog a nyugellá­tásban részesülők száma. A lakosság másik felének min­tegy kétharmada - három- száz-háromszázötven - személy tartozik az aktív keresők kategóriájába, de ebből is megközelítően szá­zötvenen különféle munka- nélküli támogatásban része­sülnek. Bátonyterenye. A fi­ókkönyvtárakkal együtt két­ezer olvasó, könyvtárláto­gató volt az elmúlt eszten­dőben Bátonyterenyén. A könyvbarátok fele az úgy­nevezett nagy könyvtár tagja. Itt helyben az első ne­gyedévben már ötszázötve­nen iratkoztak be és háro­mezer körül volt a látogatók száma. A könyv iránti ér­deklődést segítik az isko­lákkal való jó kapcsolatok. Az oldalt szerkesztette Tanka László Pénteki lapszámunkban Szécsény és környéke Az intézmény sorsa foglalkoztatja a közvéleményt is Gyermeknéptánc-találkozó és táncház Szőnyeget sző a nyolcvankét éves férfi kisterenyei otthonában Meredek hegyoldalba épített takaros kisházba csengetek Kisterenyén. Korát megha- zudtolóan fiatalos léptekkel érkezik Bender Lajos, a házi­gazda, nyitja a kaput, és invi­tál befelé. Szépen gondozott kerten át a szobába érkezve feltűnik, hogy a falakon, a földön, a bútorokon szokatla­nul sok és szép keleti mintá­zatú szőnyeg található. Vala­mennyi a házigazda kézimun­kája.- Hogyan készült az első szőnyeg?- Gyermekkoromban Nyit- rán laktunk, és ott nagyon so­kan - köztük édesanyám is - foglalkoztak kelim szőnyegek készítésével. Talán tízéves le­hettem, amikor az első szőnye­gemet elkészítettem. Édesa­nyámtól lestem el a fogásokat, aki kelim technikával nagyon sok és szép szőnyeget készített.- Mit kell tudni a kelimről?- A kelim (kilim vagy csilim néven is ismeretes) ősi minta­készítési eljárás. Európában a góbiéin néven ismert techniká­hoz hasonlít. A kelim évezre­dekkel előzte meg a csomózás technikáját. Egyiptomban, Ázsiában - az Altáj-hegység lábánál, a Fekete-tenger mellé­kén - már körülbelül 3500 év­vel ezelőtt készítettek takaró­kat, ima- és faliszőnyegeket, sá­torlapokat ezzel a módszerrel. A kelim egészen más, mint a mindenki által ismert perzsa szőnyeg. Ez csomózással, a ke­lim pedig soronként tűvel ferde öltésekkel készül, minden har­madik sorba szúrni kell. Ezt egyébként a mai napig nem tud­ták gépesíteni, mivel a gépek a ferde öltéseket nem tudják utá­nozni. Az alapanyag most pa­mut kongré (ez egy lyukacsos anyag). A lyukaknak legalább öt millimétereseknek kell lenni, hogy ezeket a mintákat ki le­hessen alakítani.-Hogyan történik a minták tervezése?- Nem tervezek előre semmit papíron. Ha nagyon nehéz a minta, akkor néha előrajzolom az ábrákat áz anyagra. - Itt egy fényképet mutat, ami egy stili­zált cicafejet ábrázol. - Például, amikor ezt elkezdtem, még nem tudtam, mi lesz belőle. Valami különleges adottsá­gom lehet, talán valamelyik ősöm már több évszázaddal ez­előtt foglalkozott szőnyegkészí­téssel. Nagyon mélyen alvó va­gyok, de néha arra ébredek fel éjszaka, hogy megálmodtam egy mintát és akkor azt gyorsan lerajzolom. Könyvet mutat az ősi techni­Bender Lajos alkotása káról, az eredeti keleti minták­ról.- Ezt a könyvet is csak azért vettem meg - folytatja -, hogy a kelim technikának a történetét elolvassam.-Hány darab szőnyeg ké­szült el eddig?- A pontos számát nem tu­dom megmondani, de nagyon sok. Ami itt a lakásban van, az csak töredéke az elkészültek- nek. Hiszen ami elkészült, azt a gyermekeimnek, unokáknak, rokonoknak, barátoknak aján­dékoztam el. Jobbára a téli időszakban, a hosszú téli estéken dolgozom. Ülök az ágyon, törökülésben, - ez számomra a legkényelme­sebb — és így kelimezek. Ha túl hosszú darabot készítek, azt felhajtom, és mindig csak az a sor van előttem, amin éppen dolgozom. Az, hogy fali, vagy taposós szőnyeg készül-e, azt a fonál minősége dönti el. Ha nem túl nehéz a minta, akkor körülbelül egy óra alatt egy négyzetdecimétert tudok elké­szíteni.-Gondolt-e már arra, hogy az elkészült munkákat kiállítá­son bemutassa?- Igen, gondoltam rá, hogy a legszebb darabokat jó lenne bemutatni valahol, de amint azt az előbb már említettem, na­gyon sokat elajándékoztam.-Mit szólnak az ismerősök, a szomszédok, hogy ezzel fog­lalkozik?- Sokan megkértek, hogy ta­nítsam meg őket erre a techni­kára. Akiket komolyan érdekel, azokat szívesen megtanítom a szőnyegkészítésre, csak anya­got hozzanak, amire dolgozni lehet. Sz. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom