Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-16-17 / 89. szám
1994. április 16-17., szombat - vasárnap Arcok - Harcok Erdő, mező, szakértelem és sok-sok pénz Legyen kedvezményezett ez a térség A mezőgazdaság a kibontakozás alapja Dr. Musztács László jogász, az egyházasgergei mezőgazdasági szövetkezet elnöke, az Agrárszövetség képviselőjelöltje, megyei listavezető. Vele készült beszélgetésünk témáját elsősorban a mezőgazdaság adta. Az ágazat gondjai, a megoldás lehetséges útjai.-Nógrád megyében különösen magas a munkanélküliek aránya. Tudja-e biztatni a jelenleg kilátástalan helyzetben lévő embereket az Agrárszövetség megyei listavezetője?-Komoly állami intézkedésekre, kormányprogramra van szükség a munkanélküliség kezelése terén. Kitörési pontot a működőképes gazdaságban, ezen belül a mezőgazdasági termelésben látunk. Ha van termelés, van élelmiszergazdaság. Ha van élelmiszergazdaság van kereskedelem. Ezekre épül a szállítmányozás és a fuvarozás. Mi ide soroljuk az idegen- forgalmat is, ami alatt a falusi turizmus fellendítését is értjük. Ez pedig az agrárium egészét felöleli. A mezőgazdaságban nagy lehetőségek rejlenek a munkanélküliség enyhítése terén. Ez a lendkerék sebbéségé- vel szívná fel a munkerőt. Átképzési program kell- Ipari térség voltunk, az iparból felszabadult munkaerő, a meglévő üzemek megfelelő alapot adnának mezőgazdasági programhoz. Ehhez azonban okos, pragmatikus átképzési program kell.- Mezőgazdaságról beszélünk. Alapvetően mi a gond az ágazattal?- Legalapvetőbb gond, hogy amikor hozzáértő, gyakorlatban jártas szakembereink vannak, az íróasztal mellől adták a megoldást. Az utolsó 3-4 évben a mezőgazdászok véleményére Musztács László nem voltak kíváncsiak. A politika céliránya a mezőgazdasági nagyüzemek szétrombolása volt. Mondva, hogy a mező- gazdaságot tulajdonosi alapokra kell helyezni. De hát az ágazaton belül ennek már a ’60-as években megvoltak a csírái: ott volt a részes művelés, a háztáji gazdálkodás. A sokat vádolt agrárszakemberek kezdték az érdekeltségi viszonyok megteremtését is , amikor például bevezették a költségtérítéses rendszert.-Mi állíthatja talpra a mezőgazdaságot?- Az állami dotáció. A pénz, a pénz, és újra a pénz. Minden más adott. Jók az ország adottságai a mezőgazdasági termeléshez. Ehhez hozzáadva a meglévő szellemi bázist, a szakmai hozzáértést, mi elképzelhetetlennek tartjuk, hogy ne legyen sikeres a jövőben a mezőgazdaság. Jók az erdészek- Csakhogy megyénk nem arról híres, hogy kiválóak lennének termőhelyi adottságai.- Igaz, hogy a földek aranykoronaértéke az országos átlag alatt van. Jó viszont az erdősültségi arány, ami alapja lehet egy jól működő erdőgazdálkodásnak, fafeldolgozó iparnak. Ehhez kiválóan képzett erdészeink vannak, akiknek nimbuszát mielőbb vissza kell adni. Ne feledjük azt sem, szőkébb hazánk területének mintegy 35-40 százaléka alkalmas legeltetésre, azaz állattenyésztésre. Mi lett a pénzekkel?- A földalapok képzése során olyan helyzet állt elő, hogy a nagyüzemeken belül az állattartó telepek fenntartásához, működtetéséhez szükséges földterületek ma már nem állnak rendelkezésre. Leértékelődtek az állattartó telepek.- Óriásiak az ellentétek,amelyek a megosztottság miatt uralják a vidéket. Megoldást mi a közös érdek felismerésében látunk. Azaz, ha azok a földtulajdonosok, akik állattartással foglalkoznak vagy tervezik később - társulnak. Akik nem, azok adják közös használatba a földterületet. Természetesen úgy, hogy megfelelő jövedelemre tegyenek szert a bérbeadásból. A mezőgazdaságról szólva nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy tarthatatlan az a helyzet, hogy az ágazat állami támogatottsága mindössze nyolcszázalékos legyen.-Pedig az állami privatizációval nőttek a bevételek.-Ugyanakkor a gazdaságba nem forogtak vissza a pénzeszközök. Ezért is gondoljuk mi azt, hogy a privatizációt át kell vizsgálni. Nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy mi, mennyiért kelt el, kinek adták el. Bennünket az foglalkoztat: mi lett a befolyt pénzek sorsa. T. K. Listavezetők A környezetvédelem embervédelmet jelent Az államnak vannak eszközei, amelyeket egy elmaradott térség esetében célszerű bevetnie. Hiszen az elmaradott térség felzárkóztatása a fejlett országrésznek is érdeke - mondta egyebek között Ta- mássy István, a Szabad Demokraták Szövetsége országgyűlési képviselőjelöltje, megyei listavezető, Nógrád megye főépítésze.-Miért gondolt arra, hogy országgyűlési képviselő legyen?-Nem készültem politikusnak, kifejezetten szakmai utat jártam. Amikor megyei főépítésszé választottak, már egyfajta politikum volt abban, amit mondtam. 1989-ig nem voltam pártnak tagja, akkor választottam a Szabad Demokraták Szövetségét. Ez még mindig nem aktív politizálás, inkább állás- foglalás volt. Az önkormányzati választásokkor képviselő lettem Salgótarjánban, így sodródtam a politikába, ami ezen a szinten a város érdekeinek szolgálatát jelenti. Politikai felháborodás-Amikor a Ritas Kft. ügyei miatt lemondott a városfejlesztési bizottság elnökségéről, nem arról szólt, hogy elege lett a politikából? Ez szakmai vagy politikai lépés volt?- Politikai lépésnek minősítem ma is. Dilettáns volt a Ri- tas-ügy kezelésének a módja. Balszerencse, hogy az alpolgármestert az MDF támogatta, én pedig a bizottság vezetője, SZDSZ-es voltam. A szakmai véleménykülönbséget megpolitizálták. Nem kellett volna szóba állni az első jelentkezővel, nyilvánosan, tisztán meg kellett volna hirdetni a pályázatot, a legjobb jelentkezőnek kellett volna adni a szemétszállítást. Olyan apportot fogadtunk el az osztrák partnertől, ami még ma sincs az országban, ez törvényellenes volt. A bizottságunk hozott egy határozatot, úgy döntöttünk, nem fogadjuk el a Ritas Kft. próbaidejének a meghosszabbítását. Miközben mi itthon hoztuk a határozatokat, az alpolgármester Ausztriában már lerendezte a szerződéseket. Ez az önkormányzatiTamássy István ság teljes semmibe vétele volt. Ez ellen tiltakoztam, amikor lemondtam. Ember, törvények- Nem gondolja, hogy a környezetvédelem azért nem hálás feladat, mert nem látványos?- Szerintem a környezetvédelem embervédelmet jelent. Olyan környezetet kell létrehozni és fenntartani, ami az ember számára egészséges és elfogadható, ami az életet, a lakhatást kellemessé teszi. Olyan törvényeket kell hozni, amelyek ezeket a kérdéseket pontosan leszabályozzák. Ha a parlamentbe kerülök, azt az álláspontot szeretném támogatni, hogy ezek megszülessenek. Salgótarján különösen szeny- nyezett. Nagyon fontos a természetvédelem is. Az egyik legdurvább támadásnak tartottam Salgótarján ellen a Ka- rancs-hegyi kőbánya megnyitását. Döbbenetes adat van a birtokomban: több száz bányai meddő van a megyében, és ezekből összesen talán egyet rekultiváltak. Állami kötelezettség- Összefügg ez a területfejlesztéssel is.- Területfejlesztésben vannak állami és polgári feladatok. Kétségtelen, hogy egy jóléti államnak egyfajta kötelezettsége van. Nagyjából minden egyes, az országban élő ember számára közel azonos életfeltételeket kell teremteni. Az államnak vannak eszközei, amelyeket az elmaradott térség esetében célszerű bevetnie. Hiszen az elmaradott térség felzárkóztatása a fejlett országrésznek is érdeke, az a jó, ha közel azonosan fejlődnek. A keleti országrészben volt egy iparszerkezet, ami megszűnt. Törvényileg lehet és kell szabályozni, hogy kedvezményezett legyen a térség. Összegezve feltétlen szükség van kömyezetfejlesztési törvényre is. Kitörési pont az idegenforgalom is. Táji adottságaink csodálatosak. Az idegenforgalmat nyilván elriasztotta az iparosodás magas foka. 1986-ban elkezdtük Szentkutat fejleszteni. Százezrek fordultak itt meg lehetetlen körülmények között. Sajnálom, hogy a fejlesztés éppen megállt, ezt folytatni kellene tovább. Itt van az Észak-Mátra-gerinc, amiről senki nem akar tudomást venni, pedig óriási lehetőséget tartalmaz. Dudellai Ildikó A T. Ház végbizonyítványa L egördült hát a függöny. A képviselői mandátumok hivatalosan még „élnek", de itt a végleges értékelés ideje. Akkor kerülünk közel az igazsághoz, ha a politikai főkönyv bevételi és kiadási oldalát is figyelembe vesszük. Az elmúlt négy év tele volt nagy léptékű jogalkotói munkával, rendszert változtató törvénykezéssel és tiszteletet parancsoló erőfeszítéssel. A leköszönő parlament valódi történelmi érdeme, hogy megvetette a jogállamiság, a törvényesség alapjait, megalkotta a több párti demokrácia működési, intézményi kereteit. Megfogalmazta és voltaképp önmagára is kötelezőnek ismerte el a szabad közélet játékszabályait, s tartotta magát az alkotmányosság normáihoz. Ehhez döntő feltétel volt, hogy forrongó térségünkben hazánk valóban a viszonylagos stabilitás megtestesítője lehet. A búcsú hangulata azonban nem feledtetheti a T. Ház kiábrándító negatívumait. Nem tudott fölülemelkedni a szűk pártérdekeken s a demokrácia vonzó iskolájává válni. Sokszor épp az indulatok gerjesztésével, a gyűlölködés parazsának szításával járatta le önmagát és az ügyet. A törvények szakmai színvonalát aláásták a politikai hátsó szándékok, a múlt fesze- getése gyakran olcsó taktikázás, a jelen és a jövő kérdései előli meghátrálás volt. Elégtelenre vizsgázott az egyik legfontosabb tárgyból, a végrehajtó hatalom ellenőrzéséből, s nagy gazdasági törvénykezési restanciát hagy utódára. M ilyen lesz a végbizonyítvány? Ezt hamarosan megtudhatjuk. Mert a lelépő törvényhozók teljesítményéről a májusi nagy osztályozó értekezlet mond majd véleményt. Bajnok Zsolt hallgat mindenki. . . meg a négylábú járókája van. Még soványabb lett a teste. Lábszára megfeketedett, elvékonyodott. Magas hordású hangja, ma már csak sóhajtás, fájdalmából fakadó. De hajön a baj, akkor esőstől jön. A múltkoriban betegség ide, betegség oda, a tavaszi napfény felbirizgálta lelkét, hiába, hogy nehezen mozdul. Hát még a rétről szélhozta illat mennyire megpezsdítette az öreg vérét. Járókájára támaszkodva nagy keservesen, de kitopogott az udvarra, hiszen sok volt már a szobából neki. Van azonban az udvar védelmére egy hatalmas kutyája, az Ördög. Meglátta a vén gazdáját topogni járókájával, sergő-forgó örömtáncba, ugatásba kezdett. Addig-addig mókázott az öreg körül, míg el nem sodorta Persik János keze alól a járókat, ami nélkül nincs egyensúly, nincs haladás, hanem csak zuhanás a földre. Az pedig még hideg volt, a felhők is egymást követve esőt hullattak. Persik Jánosnak még maradt annyi ereje, hogy segítségért kiáltson. A szomszédok szedték össze. Legyengült teste mellhártya gyulladást kapott, amiből lábadozik ugyan, de kimozdulni szobájából már nem tud. Azért a gondolkodása tiszta maradt, és dühöng a tehetetlensége miatt. Agya védelmében van mit merengenie. Volt ő már minden: szegény suszterlegény, színes csempék formálója, kút- gyűrű-verő, a községben elöljáró, mint tanácselnök helyettes, meg ahol szükség volt rá, az egyszerű emberek támogatója. Azon töpreng: vajon tett-e rosszat? Ki hogyan vette. Amikor segített az iskolát újra építeni, a sok házépítőknek a banki ügyeikben kilincselni, meg más ügyben, mindig készen állni, akkor azoknak jó volt. Nyerges Ivánéknak nem volt jó, mert a birtokháborításkor a szomszédjuktól jogtalanul eltulajdonított ásónyom szélességet, a szakértő véleménye alapján visszaítéltetett a felperesnek. Az igazság szerint mást nem, csak ezt tehette. Te jóságos ég! Hiszen ennek több évtizede is múlott már. Az öreg Nyerges is belátta, hogy így van jól, hiszen egy pártban toporogtak mindketten. És Iván is megembere- sedett. A gyerek haragját ez váltotta ki? Nem, ez nem lehet, ezt az ügyet igazságosan rendezték el. Akkor mivégből a gyűlölködés? Az italtól, a hirtelen harag? Persik János, a vénember már nem tud eligazodni saját ügyében sem. Érzi a cserben- hagyottság keserű ízét is. Mert tett ő panaszt a hatóságoknál Nyerges Ivánra, de az tagadott. Váltig hajtogatta: Persiket nem ő, hanem az egyik ivócimborája bántotta.- Ide jutottam. Nekem nincs igazságtétel? - mormolja magában Persik János. H ányszor, de hányszor elmondja ezt magányában, ott az alagsori szobácskábán. De választ nem kap. A falak hallgatnak. Mindenki hallgat. Bobál Gyula Salgótarján ünnepre készül Tarjáni tavasz és dixielandfesztivál Tóth Csaba Salgótarján kulturális életének egyik jellegadó rendezvénysorozata az idén április 25-étől május 8-áig tartó Tarjáni tavasz és dixielandfesztivál, nyaranként az újabban minden második évben megnyitandó szabadtéri szobor- kiállítás, amelyet idén, bár ideje lenne, nem rendeznek meg, valamint az augusztus 20-i Vidám vásár. Ezekben a napokban már javában folyik a készülődés a Tarjáni tavaszra és a 10. nemzetközi dixielandfesztiválra.- Milyen feltételek közepette? - kérdeztük Tóth Csabától, a József Attila Művelődési Központ igazgatójától.- Az idei esztendő is nehéz működési feltételek közepette indult, s ilyennek ígérkezik a folytatás is. Ez vonatkozik a mindennapi működés feltételeire, s még inkább azon jelentősebb. kulturális ünnepekre, amelyek hozzátartoznak a város arculatához, így a Tarjáni tavasz és dixielandfesztivál eseményeire is. Ez évben az önkormányzat a jelentősebbnek ítélt kulturális rendezvények támogatására új formát választott a címzett helyi adókkal. E szerint az építményadó tíz százaléka fordítható e rendezvények támogatására. Közvetett támogatási formáról van szó az önkormányzat részéről.- Mit szólnak ehhez a vállalkozók és a vállalatok?- Számukra ez újabb adóterhet jelent, és nem örülnek neki. Ennek következménye a kulturális rendezvényeket illetően is felemás. Többször kerültünk szerepzavarba amiatt, hogy ugyanazon céghez két féle támogatási kérelemmel is fordultunk. Egyrészt szerettük volna megnyerni őket szponzoroknak, másrészt címzett helyi adójukból is kértünk támogatást. Be kellett látnunk, hogy ez így nem megy. Ezért most inkább arra törekedtünk, hogy minél több támogatót nyerjünk meg a címzett helyi adót fizetők köréből. Ezt úgyis be kell fizetniük, akkor legalább mi legyünk a kedvezményezettek. Szerencsére elég sok támogatónk lett. A Tarjáni tavaszt és dixielandfesztivált eddig már több mint tizenöt cég támogatja. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a kulturális rendezvények közül nem mindegyik kapott jelentősebb támogatást.- A címzett adótámogatásnak köszönhetően elhárultak az akadályok az elől, hogy a Tarjáni tavaszt és dixielandfesztivált megrendezzék. Milyen hangsúlyai lesznek az idei eseménysorozatnak?-A Tarjáni tavasz főszereplője ezúttal Szlovákia lesz, ami megnyilvánul mind a kulturális programokban, mind pedig a gasztronómiai és más eseményekben. A nemzetközi dixieland fesztivált pedig tizedik alkalommal rendezzük meg. Szeretném hangsúlyozni, olyan fesztiválról van szó, amelyhez hasonlót a hazai gyakorlatban sajnos már alig találunk, s ez az elmúlt pár év hiányos kultúrafinanszírozási gyakorlatának következménye.- Hogyan jubilál a fesztivál?- Összegzést adunk az eddigi fesztiválokról. Ezért az elmúlt kilenc év Salgótarjánban színre lépett legjobb együtteseit, szólistáit hívtuk meg. Egyúttal országos dixie-találkozót is rendezünk, valamennyi magyar zenekart meghívtuk a fesztiválra. Sok sztárral találkozhat a közönség, köztük például Marcel Zanini párizsi klarinétossal és szaxofonossal, a holland Paradise Jazz Band-del, a pozsonyi T+R Band-del, Éurópa egyik legjobb dixieland bandájával, Peter Lipa vezetésével. Itt lesz a hamburgi Audrey Mo- taung, valamint Joe Murányi, aki Amerikában Louis Amst- ronggal is zenélt. S mellettük természetesen vendégünk lesz az elmaradhatatlan házigazda és műsorvezető Berki Tamás, Európa egyik legjobb jazzéne- kese, a világhírű Benkó Dixieland Band, és a most harmincéves születésnapját ünneplő Molnár Dixieland Band, amely minden fesztiválon részt vett, s az egyik házigazda zenekar szerepét is kitűnően betöltötte.- mér Fotók: R. Tóth Sándor Berki Tamás
