Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-16-17 / 89. szám

4. oldal Látóhatár 1994. április 16-17., szombat - vasárnap Egy író, aki könyveket is kiad Beszélgetés Vámos Miklóssal M ost lesz negyvennégy éves és vitathatatlanul író. Sok érdekes novellát, re­gényt tett le az olvasók aszta­lára, mégis zavarba jönnék, ha minősítenem kéne. Az Is­tennek sem akar megmaradni a kaptafánál: tévéműsort csi­nál, kiadót alapít Ab Ovo névvel.-Az író arról ismerszik meg, hogy otthon ül és ír. Ezúttal vi­szont olyan íróval beszélgetek, aki egy irodában foglalatoskodik.-Nappal igen. Éjszaka vi­szont otthon ülök és írok. Csi­nálom a saját kis szerencsétlen dolgaimat.- Sajnálja magát?-Akkor minden írót sajnál­hatnék. De a mai világban van-e olyan magyar író, aki a saját dolgain kívül ne csinálna valami mást is?- Ön negyedszázada van a pályán . . .- . . . Tényleg!- Számoljunk! 1950-ben szü­letett ... !-... és 1969-ben fedeztek föl. De akkor már két éve leve­leztem különböző szerkesztő­ségekkel. Két idősebb kolléga, Dalos György és Haraszti Mik­lós tanácsára írásokat küldöz­gettem a lapoknak, a szerkesz­tők mindegyiket visszaküldték. Közben azonban újak is íród­tak, kezdtem élőiről az egészet. Végül 1969-ben az Uj írás című folyóirat elfogadott tőlem egy novellaciklust.- Újat?- Ugyanazt, amit egyszer már visszaadtak.- Felülbírálták önmagukat?- Új főszerkesztő érkezett, Jovánovics Miklós. Úgy látszik, fiatalokat akart fölfedezni. Há­lás vagyok neki.- Utána már egyenes volt az út, sínre került.- Gondolja?-Azt azért nem vitatja, hogy az állami könyvkiadók egyik kedvenc szerzője lett?- Akadtak kedvencebbek is.- Legalább tizenöt könyve je­lent meg állami dotációval, az­tán kiment Amerikába, csalá­dostul.- Mert kaptam egy ösztöndí­jat. Két évig tanultam és tanítot­tam.- Közben viszont itthon volt egy kis rendszerváltozás. Sok egyéb mellett az állami könyv­A Vörösmarty téren kiadás is összeomlott.- Amerikában megtanultam, hogy milyen az igazi könyvki­adás. Megtanultam, hogy más­ként is lehet bánni a szerzőkkel és az olvasókkal, mint Magyar- országon.- Hallottam egy rosszmájú megjegyzést: Vámos Miklós azért alapított saját kiadót, hogy megjelenjenek a kötetei.-Nincs ebben semmi rossz­májúság. Azért alapítottam az Ab Óvót, hogy a könyveim és más magyar írók könyvei ün­nepélyesen jelenjenek meg.- Miért hagyta abba a Hogy volt című tévéműsort?- Elfáradtam.- Ez meglep.- Engem az lepett meg, hogy a tévében mekkora a szervezet­lenség.- Azóta csinálja a kiadót?- Párhuzamosan csináltam a kettőt.- Mindenesetre könyvkiadó­ként olyasmit talált ki, ami szo­katlan nálunk: külső pénzekből fizeti a szerzőket?- Én nem a kiadónak kérem a Bízom benne Ha azt akarjuk, hogy végre elinduljunk a biztonság és a jólét felé, akkor olyan kormányra van szükségünk, • amely a gazdasápolitikát tekinti a legfontosabbnak, t amely hisz a szakértelemben és bízik az ország népében. Olyan kormányfőre, • aki józansággal és bölcsességgel képes összefogni a jobbító erőket. Olyan emberekben bízom, akik cselekedeteikkel bizonyítják: létezik tisztességes politika. Olyan politikusok kellenek, mint Fodor Gábor, akiknek az a fontos, ami az embereknek fontos. Hogy meginduljon végre a munkahelyteremtés. Hogy a nyugdíjasok ne maradjanak magukra. Hogy a fiatalok nyugodtan készülhessenek a jövőre. Beindítjuk a gazdaságot Együtt sikerülni fog SZDSZ szponzori pénzeket, hanem a szerzőnek. Amelyik könyvki­adó nem tud megélni a piacon, az 'szűnjön meg.-Mi volt eddig az Ab Ovo legnagyobb sikere?- Anyagi vagy erkölcsi érte­lemben?- Melyiket válasszam?-Nem is tudom. A legna­gyobb sikernek egyébként azt tartom, hogy Kardos G. Györgyből előcsalogattam egy regényt. Az élő magyar iroda­lom egyik legnagyobb és bizto­san leglustább írójából a Juta­lomjáték című kötetet.-A jellegzetes formájú Ab Ovo-könyveknek már hírük van az olvasók körében, különösen a fővárosban és a nagyváro­sokban. Ami azonban a kisvá­rosi és a falusi terjesztést illeti?- A helyzet katasztrofális. Van Budapesten tíz-tizenkét terjesztő. Megjelenik egy könyv, s ha a vidéki boltos nem kér belőle, akkor ez azt is je­lentheti, hogy azon a települé­sen nem lesz kapható a kötet.-A terjesztés tehát a sebez­hető pont?- Nyílt seb a magyar könyv­kiadás testén.-De az a vaskos kötet csak elkél, amelyik most jelenik meg az Ab Ovo gondozásában, alig­hanem kortörténeti dokumen­tum.- Az utca másik oldalán című Bródy-kötet érdekessége, hogy a kb. négyszázötven szö­vegből százötven soha nem je­lent meg nyomtatásban.-Ahogy hallom portrét is ír Bródyról könyvnyi terjedelem­ben. Az Illés-együttes és a Fo­nográf hajdani tagja dalszöve­gíró. Mi még?- Ő mindig tiltakozik, ha va­laki költőnek nevezi.- Nem költő?-A lényeg az, hogy olyan dalok szövegét adjuk közre, amelyeken most már a harma­dik nemzedék nő fel. Ráadásul úgy, hogy a kamaszok a belépő­jegyet Bródy Jánostól kapják a költészethez.- Mikor jelenik meg a Ha én Bródy volnék című Vá­mos-könyv?- Az utolsókat rúgom rajta.- És mit szól Bródy János a rúgásokhoz?- Megállapodtunk, hogy azt írom le. amit én gondolok róla. Ő annyit segített, hogy publiká­latlan fényképeket adott. Barát­ságunk próbája lesz, amikor májusban az első példányt de­dikálom neki. Zöldi László Megemlékezés a világnapról SALGÓTARJÁN. A Kós Ká­roly Építőipari Műszaki Szak- középiskola, a megyei közgyű­lés területfejlesztési osztálya, és a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület salgótarjáni klubja április 19-én, kedden 14 órai kezdettel az Acélgyári út 73. szám alatt rendezi meg a mű­emléki világnapot. A salótarjáni ferences rend­ház és templom építéséről Frics Gyula tart előadást, és Kós Ká­roly 1919 utáni munkáival is megismerkedhetnek az érdek­lődők. Bartók-bemutató Berlinben Vakmerő vállalkozásra szánta el magát a berlini Német Ope­raház. Rendezője elhatározta, hogy Bartók 1911-ben készült operáját, a Kékszakállú herceg várát magyarul adja elő, ráadá­sul nem anyanyelvű énekesek­kel. Götz Friedrich nem először foglalkozik a magyar kompo­nista művével: már nyolc évvel ezelőtt ő rendezte a mű bemuta­tóját Bécsben. Most Arnold Schönberg Várakozás című egyfelvonásosával együtt állí­totta színpadra Bartók egyetlen operáját. A napokban tartott bemutató igen jó fogadtatásra talált: a kri­tikusok főként a Juditot alakító Doris Soffel alakítását emelték ki, de dicsérték a berlini operá­ban először szereplő amerikai Richard Cowan teljesítményét is, aki a címszerepet énekelte. A német rendező felhasz­nálta korábbi bécsi tapasztala­tait, ám ezúttal sikerült a darab mélyebb, lélektani összefüggé­seit is feltárni. Friedrich mélta- tói azt húzták alá a bemutatóról szóló írásaikban, hogy drámai erővel tudta megjeleníteni a női alávetettséget, a nemek kegyet­len harcát. A rendezőnek arra is kiterjedt a figyelme, hogy a né­zőnek sajátos "áthallásban" le­gyen része Bartók zenéje és a komponista korának divatos pszichológusa, Sigmund Freud között. Jiri Kout vezényletével a zenekar kiválóan illeszkedett a produkció egészéhez. MINI NÉMETORSZÁG. A 78 éves dr. Anton Laux nyugdíjba vonulása után felépítette fából a mini Német­országot, amelyt 128 kisvonat hálóz be. Ezek a szerelvé­nyek közlekednek is dr. Laux Németországában. Negy­venhat év munkája fekszik ebben a makettben, amelyet felkérésre most a nyilvánosság elé tár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom