Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-02-03 / 78. szám
6 HAGYOMÁNY 1994. április 2-3-4., szombat - vasárnap - hétfő Húsvétkor nyakon suhintották pár vödör vízzel Sipeki Bözsi, a tízpengős modell Horváth Endre és Glatz Oszkár is megcsodálta a csudaszép palóc menyecskét A következő történet főszereplője Tóth Ee- rencné, leánykori nevén Kovács Erzsébet. De, hogy még pontosabb legyek: Sipeki Bözsiről lesz szó az alábbiakban. A nevek egy személyt takarnak. Tóthné Sipekről származik - innen a becenév. Aki behatóbban akarja tanulmányozni, milyen gyönyörű menyecske volt fiatal korában, kerítsen elő egy régi tízpengőst. O látható rajta. Bözsi néni éppen most ünnepli 78. születésnapját.- Miért cserélt falut gyermekfejjel?- Sipeken születtem, hamar meghalt az édesapám. A sors- Persze, de nem az utcai locsolókat. Csak azokat, akik komolyan udvaroltak.- Mikor ment férjhez?- Még nem töltöttem be a tizennégyet. Anyukám meghalt nagy hirtelen, a jó asszonyok azt akarták házasodjak meg. Tizenöt évig éltünk együtt az első urammal, aztán meghalt szegény. Horthy Miklós is megnézte- A gyöngyösbokréta mozgalomról keveset tudnak a maiak. Bözsi néni biztosan segít nekünk...- Az új menyecskék a tempItt még pártában Sok legény tette a szépet Erzsikének úgy hozta, hogy anyukám megismerkedett egy őrhalmi emberrel. Négy éves lehettem, amikor elköltöztünk Sipekről. Kapált, egyelt, markot szedett- Mire emlékszik a gyerekkorából?- Iskolába kellett járni, aztán meg napszámba, hogy megkeressem a ruhára valót. Majláth gróf birtokán répát egyeltünk, kapáltunk. Nyáron a Rabok pusztáján arattunk - markot szedtem. Tóthné, Erzsiké szép népviseletben a fonóban tűk a Himnuszt. Mi voltunk az első fellépők, táncoltunk, énekeltünk. Ezt követően felvittek bennünket Gömbös Gyula páholyába. Azt elfelejtettem mondani, hogy a főpróbát megtekintett Horthy Miklós is.- Milyen érzés volt a páholyban ülni?- Elég furcsa, különösen azért, mert a közönség nem az előadást figyelte, hanem bennünket. A távcsöveket felénk fordították. Hallani lehetet, mit suttognak: nem létezik, hogy ezek parasztlányok! Világhírű művészek fotózták- Horváth Endrével, a világhírű grafikussal hogyan találkozott?- Mostam az Ipolyon, és amikor vittem ki a ruhát, láttam, hogy valaki fényképez. Ő volt Horváth Endre. Később többször eljött Őrhalomba fényképezni. Egyszer azt mondta, szeretne pénzre lerajzolni, jöjjek be Gyarmatra. így kerültem a tízpengősre.- Glatz Oszkár festőművész is megcsodálta önt...-A szövetkezet előtt gyülekeztünk, egyszer csak megjelent Glatz Oszkár. Csizma volt rajta, zsinóros ruha, kalap, és bot a kezében, mint a juhászoknak. Lefényképezett engem. A híres modell még egyszer férjhez ment, sajnos azonban ez a házassága sem sikerült. A férj igencsak szerette a fehémépet. Egyszer elment a boltba, aztán nem jött vissza soha. Bözsi néninek nem lehetett gyereke - a A gyöngyösbokréta csoport 1987-ben-Milyen volt Őrhalomban a húsvét?- Egyszer menten a fésűs asszonyhoz, aki főkötőmet is felrakta a fejemre. Épp a téren haladtam át, amikor hátulról nyakon suhintott egy legény vödömyi vízzel. Sokszor átöltöztem azon a napon. Húsvéthétfőn már reggelről járkáltak a locsolkodók. Mindig elmentünk a templomba - útközben aztán jött a víz.- Otthon megkínálták a legényeket? lomban az első sorban álltak. A sekrestye ajtó mellett állt Pau- linyi Béla, a néprajzos, meg az őrhalmi bíró. Néztek bennünket, felénk mutogattak. Mikor mentünk ki a templomból, ott vártak az ajtóban, mondták, menjünk a szövetkezet elé. Pa- ulinyi elmondta, alakítana egy gyöngyösbokréta csoportot - Pestre kellene menni táncolni.- Hogy sikerült a pesti bemutatkozás?- A színpadon először minden csoport felállt és elénekelsors megfosztotta őt ettől az örömtől. Tóth Ferencné a gyarmati kórház szakácsnője- ként ment nyugdíjba, de a munkát nem hagyta abba: a Petőfi iskola konyháján néhány évig kisegítőként dolgozott. Sipeki Bözsi néni nagy békességben él a Kossuth utcai otthonában. Időnként előveszi a régi, megsárgult fotókat, s elmereng a múlton. A falon egy kinagyított tízpengős emlékeztet a tovatűnt fiatalságra. Ádám Tamás Az első húsvéti fesztivál Hollókőn ✓ i " Galga menti viseletek címmel nyílt meg március 25-én Hol- lókő-Ófalu kultúrházában a jelenleg is látható kiállítás. Képünkön a Fix-Stimm zenekar játszik. N agy Ignác polgármester szavai szerint Hol- lókő-Ófalu olyan értéke a világnak, amelyet újra nem lehet létrehozni sem építészetében, sem történelmében, sem hagyományrendszerében. De nem is kell. Ami ennél fontosabb, az a ma élők gyönyörű feladata és felelőssége, vagyis az, hogy az UNESCO világörökség egyetlen élő faluját megőrizzük a változó időben. A Hollókő-Szécsény-Ipoly- tarnóc Idegenforgalmi Társulás rendezésében egyebeken kívül e gondolat, az értékőrzés jegyében zajlik március 11-étől április 10-éig az első hollókői húsvéti fesztivál, amelynek eseményei éppen a húsvéti ünnepek napjaiban a legszínesebbek. A vendégváró- és szálláshelyek ide csábítják a világ és az ország minden tájáról érkezőket, ahol üdítően tiszta a leTojásfestés Hollókőn életmódok, életformák, vallások, hagyományok, viseletek, stb. ugyanis külső megjelenési formájukban különbözőek lehetnek, de egy a tartalmuk, az adott természeti, társadalmi viszonyaihoz alkalmazkodó ember közös sorsa a világban. Azok a paraszti hagyományok, népszokások is erről szólnak, amelyek mai, ismert formájukban az elmúlt száz-százhúsz évben alakultak ki, és az emberi élet legnagyobb fordulóihoz, a születéshez, a házasságkötéshez és a halálhoz kapcsolódnak, s amelyek rendjét a vallási ünnepek sora formálta. A jeles napokhoz változatos hiedelemkor is kapcsolódott, amely ősi, kereszténység előtti mozzanatokat is bőségesen tartalmaz, így van ez a nagy tavaszi ünneppel, a húsvéttal is, amely a természet megújulása idején ugyancsak alkalmat jelent például a termékenység- és egészségvarázslásra. A most zajló hollókői fesztivál ezek egy részéből ugyancsak ízelítőt nyújt, az idegenforgalom szempontjait is figyelembe vevő eseménysorozatával. Hogy csak néhányat említsünk ezek közül, ma, nagyszombat délután tartják meg a húsvéti szentmisét és a feltámadási körmenetet. Holnap, április 3-án háromnegyed tízkor lesz a templom előtt a húsvéti szabadtéri szentmise és ételszentelés. Tíz órakor pedig megnyílik az Ófaluban a népimesterségek utcája, az ország minden tájáról érkezett kézművesek árusítással egybekötve tanítják a különféle mesterségeket. A kultúrházban kiállítás és folklór-bemutató várja az érdeklődőket. Tizenegy órától az Ófaluban a Hollókői Asszonykórus bemutatójára, kukoricaNagyszombati, feltámadási körmenet vegő, a Cserhát völgyes-dom- bos tájai a tavaszi megújulásban pezsdülnek. Akik itt töltik az ünepeket, a Palócföld híres népi építészetében, gazdag folklórjában gyönyörködhetnek, megismerkedhetnek e tájék népdalaival és táncaival, viseletével, kézművesiparával, tájjelegű ételeivel és italaival is. Amikor ezekben a napokban Hollókő kitárulkozik a világnak, nemcsak önmagára gondol. A kultúra mindig hordozza a nyitottságot, nehezebb politikai, gazdasági viszonyok között is hidat jelenthet az emberi közösségek, falvak, városok, országok, népek és nemzetek között, mert fölmutatja az egységet is a különbözőségben. Az pattogatásra kerül sor. A Teaháznál szabadtéri kemencében sütik a lángost. Délután egy órától a templomban kamara- hangverseny kezdődik, kettőtől a rimóci rezesbanda muzsikál az Ófaluban. Egész napon át tart a tojásfestés a Kamaragalériánál és a Szövőháznál. Ezen kívül lehet madárijesztőt készíteni, kendert földolgozni és így tovább. Este pedig húsvéti bál lesz a hegyoldalban. Április 4-én, húsvét hétfőn a délelőtti szabadtéri mise után folklórprogramok zajlanak késő estig. Közben locsolkodni is lehet.-mér Kukoricapattogatás
