Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-14 / 87. szám
1994. április 14., csütörtök Gazdaság 7. oldal ÁLLAMTITKÁRI ELMARASZTALÁS ÉS A VALÓSÁG A MEZŐGAZDASÁGBAN Nem csökkent a pályázati kedv ALAPOS MEGFONTOLÁST IGÉNYEL A DÖNTÉS IS Vegyük vagy ne a turistadollárokat? Sokan kérdezik, vajon hamarabb vagy később érdemes-e kiváltaniuk a turista valutakeretet? S nem csak azok mérlegelik ezt, akik az idén külföldön kívánnak üdülni vagy utazgatni. Többen fontolgatják, érdemes-e megtakarításaik egy részét nem forintban, hanem idegen fizetőeszközökre szóló betétben tartani? „Ne tégy föl mindent egy lapra” - tartja a mondás és ez igaz a megtakarításokra is. Van erre egy közgazdasági szakkifejezés is: diverzifikálásnak, vagy más idegen szóval portfolió kialakításának nevezik, amikor a vagyon egy részét egy, netán több külföldi fizetési eszközben helyezik el. Ennek az a célja, hogy a hozamot - adott esetben a kamat- jövedelmet - növeljük, ugyanakkor az egyes valuta leértékelési kockázatát a minimálisra csökkentsük. Esetenként a forintbetét ígéri a magasabb kamatbevételt, de ugyanakkor együttjár a leértékeléssel járó kockázattal. Ezzel szemben kis mértékű lehet a leértékelődés, vagy éppen felértékelődés következhet be, de alacsony kamatozás mellett az egyes külföldi pénznemekben - például az USA-dollárban, a német márkában, a svájci frankban - elhelyezett betéteknél. A valutakiváltás legcélszerűbb időpontja függ attól is, mikorra várható a forint újabb leértékelése? Mikortól kell többet fizetni a külföldi fizetőeszközökért, mint annak előtte? A kérdés lényege azonban az: nem jár-e az illető jobban, ha a kiváltást elhalasztja? Nem kárpótol-e bőségesen a forintbetét magasabb kamata a leértékelési veszteségért? Nagyon nehéz pontos választ adni ezekre a kérdésekre. Nálunk a leértékelések általában kis lépésekben történnek. Az idén már két leértékelésre került sor, először egy, azután pedig 2,6 %—os mértékben, ugyanakkor a kamatkülönbözet egy évre a hazai és a külföldi fizetőeszközben lekötött betétek között a tizenöt százalékot is meghaladta. Mindenekelőtt számolni kell... A kalkulációhoz szükséges információknak azonban csak egy része áll rendelkezésünkre: az árfolyam, a külföldi fizetőeszközre és a forintra szóló, éppen érvényes kamatláb. Azt is tudjuk, hogy mennyibe kerül a forint átváltása valutára, ismerjük a bankok valutaeladási és vételi árfolyamait. De természetesen nem tudhatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank milyen ütemezésben és mely időpontokban hajtja végre a feltehetően még hátralévő további mintegy tizen- egy-tizenkét százalékos leértékelést. Nem tudni előre azt sem, hogy miként alakulnak a forint és a devizabetétek kamatai. Magunknak kell tehát - legjobb belátásunk szerint - eldöntenünk, hogy az esetleg nagyobb nyereség reményében vállaljuk-e a kockázatot, vagy sem. Bácskai Tamás BANKOK, BIZTOSÍTÓK, BRÓKER CÉGEK, KASZINÓK Pénzmosodák Magyarországon is? Nemrég Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára bejelentette, hogy leállíttatta a mezőgazdasági fejlesztési beruházásokkal kapcsolatos pályázatok befogadását, elbírálását, mondván: a megyei földművelésügyi hivatalok nem eléggé alaposan, nem a követelményeknek megfelelően vizsgálták a feltételek meglétét. Bejelentette, hogy a vissza nem térítendő állami támogatás elnyerésével kapcsolatos pályázatokat újból felül kell vizsgálni.- Indokolt volt-e az államtitkár elmarasztalása megyénket illetően? - kérdeztük Urbán Imrét, a megyei földművelésügyi hivatalának helyettes vezetőjét:-Nem, mert a pályázatok kettős szűrőn mentek át. A szakmai vizsgálat után csaknem valamennyi pályázatot hiánypótlásra visszaadtunk. Ezzel megalapoztuk, hogy valóban az alaptevékenységet szolgáló beruházások valósuljanak meg, ugyanakkor sikerült minden tekintetben reális határozatot hoznunk. Sok pályázat-Korábban ön örömmel jelezte, hogy az idén ugrásszerűen megnőtt a pályázók száma. Mit jelent ez a gyakorlatban?-Március 31-éig 130 pályázat érkezett hozzánk, az 1993. évi 25-el szemben. Ebből 110-nek az elbírálása tartozik hivatalunk hatáskörébe. Eddig 44 támogatási határozatot hoztunk. Ezeket elküldtük az Al(Ferenczy Europress) A Magyar Nemzeti Bank március 28-án egy százalékponttal emelte a repokamatlábakat. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi éves huszonháromról huszonnégy százalékra emelkedik a kamat. Mit jelent a repoügylet kifejezés. A pénzvilágban így nevezik a kereskedelmi bankok és a Magyar Nemzeti Bank közötti értékpapír adás-vételi lami Fejlesztési Intézet megyei kirendeltségéhez, amely majd megköti a szerződést a nyertesekkel. Pénzt azonban mindig csak annyit kapnak, amennyit számlával igazolnak. A megítélt összeg a beruházás nagyságától függően változik. A pályázók zöme mezőgazdasági vállalkozó, 12-15 hektártól 100 Urbán Imre elégedett hektárig terjedő földön gazdálkodik. Szigorítások-Az FM politikai államtitkára, dr. Medgyasszay László szerint a nevezett állami támogatást nem a megjelölt célokra használták fel. Ezért van szükség a felülvizsgálatra.- Az ezzel kapcsolatos felülvizsgálatokat a múlt héten elkezdtük. Saját hatáskörben 9 esetben kell eljárnunk. Az a megállapítás, hogy olyanok is kaptak fejlesztési támogatást, akik nem az alaptevékenység megállapodásokat, amelyeket visszavásárlási kötelezettséggel köt a jegybank. Ez annyiban érinti az üzletembereket, hogy a pénz világában a jegybank és a kereskedelmi bankok közötti üzletek „ára” minden más üzleti megállapodás kiindulópontjának tekinthető. A mostani repokamat-eme- lés megdrágítja a kereskedelmi céljára használták fel, - ez nem vonatkozik ránk.-Mire irányulnak a beharangozott szigorítások?- A gépbeszerzések elbírálásánál a földterület nagysága lesz a meghatározó. Az eddiginél még alaposabban megnézzük, hogy az ígért jövedelem- termelő képesség mennyiben reális, és nyújt garanciát a visz- szatérítendő támogatás időbeni törlesztéséhez. Vizsgáljuk, hogy a beruházást szolgáló gépek, létesítmények a'mezőgazdasági termelést segítik-e?- A szigorítások csökkentik-e az egyébként jó irányban mozdult beruházási kedvet?- Aki a mezőgazdasági termelésből kíván megélni, az átgondolt, szakmailag megalapozott pályázattal jelentkezik majd. Várakozási idő- Kialakításukban milyen szerep hárul a falugazdászokra?-Egyik feladatuk lesz a benyújtásra kerülő pályázatok megalapozottságának vizsgálata, véleményezése.-Az új feltételek, követelmények mennyiben hosszabbítják meg a döntést előkészítő, a pályázatok jogosságát felülvizsgáló várakozási időt?- A pályázatok számától függően, a hatáskörünkbe tartozó döntéseknél igyekszünk a várhatóan módosításra kerülő elbírálási határidőn belül határozatot hozni. Ez nem zárja ki, hogy esetenként hosszabb lesz a döntést megelőző várakozási idő. Venesz Károly bankoknak a rövid távú - egy napos, egy hetes, egy hónapos - lejáratra felvett pénzeket. A közelmúltban a Magyar Nemzeti Bank már lépést tett, hogy rávegye a kereskedelmi bankokat arra: a jegybankban kötelezően elhelyezett tartalékaik mértékét csökkentsék, s így lehetőség nyíljon a forint és a devizabetétek kamatszintjének javítására. Bár a piacgazdaság még csak pislákol Magyarországon, de annak negatív következményei máris megjelentek. Ezek egyike a tisztességtelen módon szerzett pénzek tisztára mosása. A jelenség olyan mértékben lesz jelen a jövőben gazdaságunkban, amilyen ütemben konvertibilissé válik a forint a világpiacon. A pénzmosás lényege, hogy a törvénytelen úton - általában súlyos bűncselekmény elkövetésével - szerzett pénzt addig forgatják, cserélik, fektetik be hivatalos üzletekbe, amíg megtisztul. Vagyis a tranzakciók, illetve bizonyos idő eltelte után már nem lehet visszakeresni, hogy honnan származott eredetileg. A leggyakrabban kábítószer kereskedelemmel keresik a mocskos pénzt, de gyakori, hogy műkincs- vagy ékszerrablásból ered. A pénzmosás egy-egy ország társadalmára nemcsak erkölcsi szempontból káros, hanem azért is, mert a pénz hatalom. A jelek szerint Latin-Ameri- kában és Délkelet-Azsiában a szervezett bűnözők csoportjai már beszivárogtak egy-egy ország vezető köreibe, s kapcsolataik és vagyonuk révén hatalomra tettek szert. Mivel Kö- zép-Kelet-Európában még nem teljesedett ki a bűnözésnek ez az igen veszélyes válfaja a hatóságok és a bankárok az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak a probléma megelőzésére. Ha ugyanis nem fojtják el csírájában a bűnöző hálózatok ilyen irányú kezdeményezéseit, később annyira megerősödnek, hogy képtelenség hatékonyan fellépni ellenük. A megelőzés jegyében a Büntető Törvénykönyv is módosításra szorul. A tervezett szigorítás értelmében 3-5 évi szabadságvesztéssel sújtható már az is, aki valamilyen szinten részt vesz a pénzmosásban (segít a mocskos pénz elhelyezésében, illetve nem jelenti, ha gyanúsat észlel). A pénzmosás színterei elsősorban a bankok, a biztosítók, a kaszinók és a bróker cégek. De vajon észre lehet-e venni ha a pénzzel valami nincs rendben? Nemzetközi banki tapasztalatok szerint pénzmosásra utaló jel, ha egy számlán hirtelen nagyobb összeg jelentkezik, amelyet röviddel ezután átutalnak egy másik számlára. Ugyanilyen gyanús, ha ugyanarra a számlára több kisebb összeget helyeznek el, amelyek összességükben jelentős értéket képviselnek. A banki alkalmazottak figyelmét azonban az is felkelti, ha valaki vonakodik bizonyos adatok közlésétől. Bánhegyi Zsuzsa MEGTAKARÍTÁSRA ÖSZTÖNÖZ A JEGYBANK Emelkedő kamatokra lehet számítani VÁLLALKOZÓI NYÍLT LEVÉL SZABÓ TAMÁS PRIVATIZÁCIÓS MINISZTERHEZ Aki minden vagyonát feléli, előbb-utóbb koldusbotra jut A Karancs Szálló privatizálása is rég húzódik Nagyon sokszor hallottam, láttam nyilatkozatait a rádióban, televízióban, de mert szó szerinti idézetre különösképpen nem volt módom, körülbelüli idézetekre pedig nem vállalkoztam, ennélfogva bármenynyire is lett volna mondanom a Szabó Tamás által dicsőített privatizációról, nem vállalkoztam arra. Most viszont, hogy interjú jelent meg vele a Nógrád Megyei Hírlapban, nem tudom tovább elhallgatni véleményemet. Kiszolgáltatottan Természetesen ez egy szenvedő állampolgár véleménye, aki az elmúlt 4 évet az általa vezetett privatizált vállalkozás életben tartására fordította, mert a rendszerváltást követően mindent szét kellett rombolni, azt is, ami értelmes volt, és azt is, ami értelmetlen. Ennél fogva a hazánkra rászabadult szabadpiac egy felkészületlen, tapasztalatlan ipart, egy lényegesen jobban felkészült mezőgazdaságot érintett, amelyből mindkettő padlóra került. Kevés kivétellel a gépipar vállalatai küszködnek az életben maradásért, és nem hiszem el, hogy sok vállalatvezető van, aki a mai munkában örömét leli. Igen boldog lennék, ha tévednék! Nem tudom belátni, és józan ésszel nem is fogja tudni beláttatni velem, hogy mi vezethette a privatizáció dicső művelőit arra, hogy egyetlen kézbe adják az ország növényolaj-iparát, kiszolgáltatva ezzel a magyar mezőgazdaság egy versenyképes, vagy volt versenyképes, igen jelentős ágazatát egyetlen külföldi érdekeltség kényé- nek-kedvének. Nem tudom belátni milyen észérv hozható szóba a cukoripar, tejipar olyan privatizációja mellett, amilyen megtörtént, hogy a feldolgozás, értékesítés szinte teljesen vertikuma idegen kézbe került, holott minden kezdő középiskolás közgazda- sági tanuló eljut oda rövid idő alatt, hogy tisztában van azzal: az igazi haszon nem az alapanyag és a nyersanyag termelésénél, hanem a minél magasabb fokú feldolgozásban van. Leértékelt hazai Azt is okmányokkal tudjuk bizonyítani, hogy akkor sem nyertük meg egy idegen érdekeltségű hazai gyár megrendelését, ha jó referenciával, lényegesebben olcsóbban, magasabb technikai tartalommal ajánlottuk meg berendezéseinket, mint a külföldi versenypartner. Miért tételezik fel azt, hogy megfelelő nyereségtartalom mellett a magyar műszaki, mérnöki társadalom nem lett volna képes megújítani a honi ipart, élelmiszeripart és a kulcs- fontosságú ágazatokat, ha ahhoz árszerkezetben megfelelő mozgásteret kaptak volna? Egy szakközépiskolás köz- gazdasági tanulónak könyörtelenül elégtelent adnék, és úgy megbuktatnám, hogy egy életre elmenne a kedve a közgazdaságtantól, ha a privatizáció dicséretére, magyarázatára olyan dilettáns válaszokat adna, mint ahogyan például a miniszter úr az ESKIMO privatizációjával kapcsolatban tette. Hétköznapi, józan falusi paraszt tudja, hogy ha minden vagyonát eladogatja és feléli, akkor koldusbotra jut. Ezzel szemben mit csinál? Eladogatja azt a vagyonrészét, amelyet nem tud, vagy nem akar kellőképpen megművelni, tud nélkülözni, azért, hogy többet produkáljon olyan területen, amelyen tud többet létrehozni, és akar is létrehozni. Idegen kézben Hová lettek a privatozációs bevételek? Mi lett volna, ha az értékesítéssel párhuzamosan a bevételt „belepumpáljuk” olyan magyar gazdasági ágazatokba, amelyek stratégiai, nemzetgazdasági érdekekből fontosak, vagy a legfontosabbak? Ehelyett idegen kézben, idegen érdekeket szolgál a magyar növényolaj- és cukoripar, kiszolgáltatva a mezőgazdaság szí- vét-lelkét külföldi érdekeknek, konzerválva a magyar paraszt életszínvonalát valahol az alsó régiókban, kiszolgáltatva a vevőket az értékesítés, élelmiszerfeldolgozás területén szintén idegen érdekeltségnek. A privatizációs bevételeket meg felélte az államháztartás. De nemcsak ezt, hanem a felvett tetemes kölcsönöket is. Mást mond a szív és az ész Szívem szerint azt mondanám, hogy megérdemelné a mai kormányzat, hogy folytassa tovább azt, amit elkezdett, és mutassa meg, hogy ebből a koncepciótlan privatizációból, az egymilliót megközelítő munkanélküliségből, az idegen kezekbe adott országjavakból hogyan kell csinálni egy fellendülő, felvirágzó gazdaságot? Mondom szívem szerint, mert az eszem tiltakozik. Ezt az ország már nem bírná ki. Az is jó lesz, ha ezt egyszer kiheverjük. Távol áll tőlem, hogy értékelésre adjam fejemet. A magyar privatizáció értékelését, különös tekintettel a mezőgazdaságra, ékesszólóan megadták közvetlen nyugati szomszédaink. Három év alatt eljutottunk oda, hogy örülnünk kellene, hogy az osztrák paraszt átjár a magyar parlag megművelésére. Nos privatizációs miniszter úr? „Sógoraink” kimondták a minősítést, amit én úgy értékelek, hogy elégtelen! Kiss Sándor ügyvez. igazgató Newtech-Hunpack Kft. Szécsény I
